Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-14 / 214. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 14., kedd Ismét felrobbantottak egy lakóházat Moszkvában Hírháttér A vezér tagadja a merényletet A földdel vált egyenlővé a fölrobbantott moszkvai lakóház FOTÓ:FEB/REUTERS Keserű szájízzel Aligha jelenthetett meglepetést a nyugatnémet kormányzópárt számára a vasárnapi, türingiai választások kimenetele. Az SPD háza táján nyilván fel voltak készülve a visszaesésre, figyelmez­tető jel lehetett már a múltkori, Brandenburgban elszenvedett kudarc is, ez azonban aligha tüntette el a berlini illetékesek ke­serű szájízét. Schröder kancellár és csapata ismételten megálla­píthatta: a következetesen hirdetett takarékossági csomagterv a közvélemény szemében visszaveti a kabinet népszerűségét. A mostani fiaskót, az ellenzéki CDU diadalát azonban még egy tényező motiválja: nevezetesen a választás helyszíne. A kan­cellár tanácsadói úgy vélték, hogy a hajdani NDK-hoz tartozó Türingiában egy baloldali kormány nagyobb esélyekkel indul­hat, mint a nyugati tartományokban, ám ez a feltételezés nem vált be. Sőt éreztették hatásukat azok a fejlettségbeli eltérések is, amelyek máig megfigyelhetők némethonban. A munkanélküli­ség például, amelyet a nyugati országrészben már jó ideje 10 százalék alá tornáztak, keleten még ma is 15 százalék felett jár. A nagy kérdés mindezek'ismertében csupán az: meddig tart­hat még a sorozat? Schröderéknek ezen az őszön hét tartományi voksolás kihívásával kell szembenézniük, s ha az eddigi tapasz­talatokat vesszük alapul, sok sikerélményben nem reményked­hetnek. Szondy Gábor A tartós békéért Szíria és Kuvait is tárgyalna Izraellel Borisz Jelcin szerint: „a go­nosztevők újabb, vészter­hes kihívást intéztek hoz­zánk, de a terroristák nem tudják megfélemlíteni Oroszország népét”. Az orosz elnök a hétfői moszk­vai merénylet miatt tartott válságtanácskozáson 24 órát adott a moszkvai ható­ságoknak, hogy az összes moszkvai lakóház pincéit, alagsorait, padlásait és más közös helyiségeit át­vizsgálják. Ehhez újabb rendőri erőket vezényelnek a fővárosba. Ugyancsak 24 órát adott az orosz elnök a fokozott biz­tonsági intézkedések beveze­tésére nemcsak Moszkvában, hanem a nagyobb városok­ban is. Az óvintézkedések során a forgalmasabb helye­ket, így a repülőtereket, a pá­lyaudvarokat, a piacokat és más közterületeket a rendőr­ség folyamatosan ellenőrizni fogja. Jelcin gyáva akciónak minősítette az ártatlan embe­rek elleni merényletet, egy­ben figyelmeztetett arra, hogy a hatóságoknak törvé­nyes keretek között kell . ma­radniuk, nem szabad megen­gedni, hogy elmérgesedjék a nemzeti viszály. Úgy vélte, hogy a moszkvai merénylet­sorozat célja éppen a nemze­tek közötti ellentét szítása, a hatalom megingatása és az anarchia, a rendkívüli állapot meghirdetésének kierőszako­lása. Mindent meg kell tenni a pánik megelőzése és az em­berek megnyugtatása, biz­tonságuk szavatolása érdeké­ben - mondta Jelcin. Mint ismeretes, Moszkvá­ban hétfő hajnalban újabb la­kóházat rombolt porig egy robbanás. A detonáció követ­keztében a földdel vált egyen­lővé a nyolcemeletes tégla­ház. A mentőalakulatok reg­gelre tucatnyi halottat emel­tek ki a romok alól, s két em­bert élve sikerült kimenteni. Szemtanúk szerint hatalmas a pusztítás, több száz méteres körzetben a környező házak ablakai betörtek, s több másik épület is károsodott. A látvány kísértetiesen emlékeztet a négy nappal ezelőtti moszk­vai robbantáshoz, amelyben 95 ember vesztette életét. Vlagyimir Putyin kormány­fő, aki az új-zélandi APEC- csúcs-ról már visszaindult Moszkvába, orosz újságírók­nak úgy nyilatkozott: ha be­igazolódik az összefüggés a dagesztáni összetűzések és a moszkvai merényletek kö­zött, akkor „az orosz kor­mány agressziónak fogja ér­tékelni, és jogot formál arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel visszaverje azt”. Az Állami Duma veze­tése hétfőn úgy döntött, hogy a keddi ülésre meghív­ják Jelcin államfőt, Putyin kormányfőt és a fegyveres testületeket vezetőit. Genna- gyij Zjuganov, az alsóházi kommunista frakció vezetője bejelentette: rendkívüli ülést kezdeményeznek a Moszk­vában és az Észak-Kaukázus- ban kialakult súlyos helyzet megvitatására, s a felsőházat is rendkívüli tanácskozás megtartására szólítják fel. Sámil Bászájev, az egyik leghírhedtebb szélsőséges csecsen csapatparancsnok ta­gadta, hogy az ő embereinek közük lenne a moszkvai rob­bantásos merényletekhez. Bászájev kijelentette, hogy sem az ő, sem Hattab pa­rancsnok emberei, sem pedig a dagesztáni muzulmán har­cosok nem követtek el me­rényletet Moszkvában vagy Bujnakszkban. Hattab Cse- csenföldre költözött jordániai szélsőséges, aki a dagesztáni harcokat vezette e hónapban. Bujnakszkban szeptember 4- én 64 embert ölt meg egy robbanás egy katonai lakóte­lepen. A Moszkvába tartó ameri­kai védelmi miniszter élesen elítélte a hétfői merényletet, és felajánlotta Oroszország­nak az Egyesült Államok tá­mogatását a terrorizmus elle­ni küzdelembén. William Cohen a vele utazó tudósítók­nak nyilatkozott. A robban­tást egyértelműen „ártatlan polgárok elleni terrorista cse­lekedetnek” minősítette. Ki­jelentette, hogy az semmivel sem indokolható, és hozzá­tette, hogy „az Egyesült Álla­mok minden lehetséges mó­don együtt akar működni Moszkvával a terrorizmus el­len”. A palesztinok 85 százalé­ka tartaná helyesnek, hogy népszavazás dönt­sön az Izraellel kötendő, tartós békét szolgáló tár­gyalások eredményéről. Egy palesztin közvélemény­kutató az elmúlt héten meg­kötött sarm es-sejki megálla­podásnak megfelelően az erezi ellenőrzőpontnál meg­tartandó újabb tárgyalások alkalmából kérdezte meg az embereket. A forduló témája a palesztin területek - bele­értve Jeruzsálem - végső jog­állásának a tisztázása. A föl­mérés szerint a palesztinok kétharmada pártolja a béke- folyamatot, és csak egyne­gyedük gondolja úgy, hogy a Wye Plantationben kidolgo­zott terv kiegészítését Izrael nem fogja betartani, ezért in­kább a fegyveres harcok foly­tatása mellett száll síkra. Az izraeli hatóságok hétfőn 0 órától feloldották azt a zár­latot, amelyet négy nappal korábban rendeltek el a zsidó újév idejére. Az általános zár­lat Júdeára és Szamáriára (a Jordán nyugati partvidéké­re), valamint a Gáza-övezetre vonatkozott. II. Abdallah jordániai ki­rály kijelentette, felújulnak Szíria és Libanon Izraellel folytatott béketárgyalásai. Ezt alátámasztja egy izraeli lapjelentés, amely szerint az izraeliek már a Golán- fennsík kiürítését gyakorolja. Hírek Az Európai Unió és Törökország Az Euró­pai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben újjáépítési segélyről és makrogazdasági kölcsönről döntöttek a föld­rengést szenvedett és a tagjelöltség felé tartó Törökországnak. Az augusztusi földrengés után az Unió és Ankara régóta feszült viszo­nya enyhülni kezdett. Szeptember eleji talál­kozójukon a miniszterek megszellőztették, hogy a kormányfők decemberi értekezletén döntenek majd Törökország tagjelöltté nyil­vánításáról. Újabb erős földrengés rázta meg hétfő délután, magyar idő szerint 2 órakor Törökország nyugati részét, nagyjából ugyanazt a területet, amelyet augusztus 17- én. Az első adatok alapján a földmozgás 5,8- as erősségű volt a Richter-skála szerint. Rossz az élelmiszerek minősége A kárpát­aljai megyei fogyasztóvédelmi főosztály hét­főn Ungváron nyilvánosságra hozott adatai szerint a megyében forgalmazott élelmiszerek egynegyede rossz minőségű. A főosztály élel­miszervegyészeti laboratóriuma az idei első félévben átfogó vizsgálatba kezdett annak megállapítására, mennyire felelnek meg az üz­letekben és piacokon forgalmazott élelmisze­rek a hivatalos minőségi követelményeknek. Milosevics nem mond le Még ebben az év­ben döntésre akarja vinni a Milosevics-rend- szer elleni küzdelmet Zoran Djindjics, a jugo­szláviai ellenzék egyik vezetője. A Demokra­ta Párt vezetője bejelentette: szeptember 21- én ellenzéki tiltakozó akciósorozat indul Ju­goszláviában, amelyben nincs helye kompro­misszumnak. A bejelentés hallatán Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ismé­telten egyértelművé tette: nem hajlandó ön­ként távozni posztjáról. Több az illegális bevándorló Ausztriában az év első nyolc hónapjában az előző év ha­sonló időszakához képest 138,4 százalékkal, 24405 főre emelkedett az illegálisan az or­szágba érkezettek száma - jelentette be Kari Schlögl belügyminiszter. Magyarországról az illegális határátlépők 21,75 százaléka érke­zett, ami még mindig messze a legmagasabb arány, de nagy javulást jelent ahhoz képest, hogy korábban csaknem a fele jött a magyar határon. Megnyirbálnák Havel hatáskörét Václav Havel cseh államfő már a jövő tavasszal, há­rom évvel megbízatásának lejárta előtt elve­szítheti jogkörének jelentős részét, mert a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt meg­egyezett az alkotmány módosításában. A leg­fontosabb változás az lenne, hogy az elnök a parlamenti választásokat követően ezentúl nem saját belátása szerint bízhatna meg vala­kit a kormányalakítással, hanem kötelezően a legtöbb szavazatot kapott párt képviselőjét kellene jelölnie. Aki megölelte Venust Nem volt fából George Washington (1732-1799), az Egyesült Államok első és második elnöke (1789-1797). Ezt igyekeznek mostanában bebizonyítani egy valamiko­ri rabszolganő kései leszármazottai. Amerika-szerte ismert a legen­da: az egykori elnöknek - Wa­shingtonnak - a szeretőjétől „balkézről” született egy fia, név szerint West Ford, akit az elnöki família mindvégig csa­ládtagként kezelt. West Ford unokája adta tovább annak idején anyja - Venus - és George Washington románcá­nak történetét. Eszerint a ké­sőbbi elnök 1784 áprilisában egy családtagja temetésére uta­zott, ott ismerte meg Venust. Bryant és néhány rokona most azt szeretné elérni, hogy DNS- vizsgálat derítse ki az igazsá­got. Akadnak ugyanis történé­szek, akik valószínűtlennek tartják a legendát, mondván: a nemzésképtelen Washington­nak nem született gyereke a fe­leségétől, tehát nem lehetett a szeretőjétől sem. Ha a DNS-próbák egyezést mutatnak is ki, akkor is csak az bizonyítható, hogy West Ford rokonságban állt Washington- ékkal, Történészek egyébként is kétségbe vonják, hogy az ar­culatára oly kényes Washing­ton valaha is ágyába vitt volna egy rabszolgalányt. Washington-szakértők nem zárják ki, hogy West Ford apja az elnöki család valamelyik bő­vérű tagja volt. (Kulcsár)

Next

/
Thumbnails
Contents