Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-24 / 171. szám

1999. július 25. ★ ARCKÉP ★ 7 Raisza Gorbacsova:-----------------------------^-----------------­E GY MOSZKVAI BALON SZERETTÜ N K EGYMÁSBA Raisza Makszimovna Titarenko-Gorbacsova (67) jó formá­ban van, bár némi nyomot hagyott rajta a betegség, ami 1991-ben tört ki rajta, miután férjével együtt három napig fogoly volt fekete-tengeri villájukban. Az egykori szovjet el­nök felesége 1932-ben született egy szibériai parasztcsa­ládban. Szüleit annak idején kulákoknak nyilvánították. Mihaillal a moszkvai egyete­men ismerkedett meg, ahol ő filozófiát, leendő férje jogot tanult. „Egy bálon szerettünk egymásba” - mondja a Cor- riere della Sera női magazin­jának, a Donna riporterének. „Aztán hamarosan összehá­zasodtunk. Családjainkat csak az utolsó pillanatban ér­tesítettük. Xz esküvői cipőt a barátnőm adta kölcsön.” ■ - Mire emlékszik vis­sza a legszívesebben abból az időből?- Talán 1954 újévére, amit sokan ünnepeltünk együtt. Fiatalok voltunk, boldogok, húsz centiméterre jártunk a föld felett. Talán azért érez­tük így magunkat, mert mö­göttünk volt 1953.- A férjem tiszteletdíjai­ból, szerzői jogdíjaiból fi­nanszírozunk egy olyan központot, amely leukémiás gyerekek gyógyításával fog­lalkozik. Mielőtt a központ létrejött, a beteg gyerekek­nek csupán 10 százalékát mentették meg. Ma 70 szá­zaléknál tartunk. ■ - Ön létrehozott egy hu­manitárius klubot is.- Igen. Másfél éve műkö­dik és sikerült pénzalapokat gyűjte nünk az árvák és a szülők által az ut cán hagyott gyerekek megsegítésére Raisza volt és maradt máig a Szovjetunió, majd Oroszország első igazi first ladyje. Amikor Gorbacsov az ország első embere lett, ő azonnal szakított a hagyománnyal, amely azt követelte, hogy a feleségek háttér­ben maradjanak. Addig csak Lenin felesége, Nagyezsda Krupszkaja volt az egyetlen közéle­ti személyiség. De ő is csak azért, mert már is­mert volt házasságkötésük előtt. Brezsnyev, Csernyenko, Andropov felesége szinte soha nem volt látható. Naina, Jelcin felesége is árnyékban maradt. Raisza nem. Ő sokat volt jelen a nemzet­közi politikai porondon. Hivatalosan mindig meg­jelent férje oldalán. És beszélt, még hozzá oko­san. És bár hazájában ezt nem vették tőle jó né­ven. Nyugaton nagyra értékelték. Ma sem csak feleség. Igaz, főz, de van ház­tartási alkalmazottja, vállalja a nagymamasá- got Irina lánya gyerekei mellett, miközben mindig elegáns, törődik fizikai állapotával, mindennap tesz egészségügyi sétákat. Ma is elkíséri férjét minden útra és sokat dol­gozik a Gorbacsov-alapítványban. A múlt év augusztusában kirobbant válság előtt az alapítványnak sok orosz és külföldi szponzora volt. Az NÉVJEGY 1932. január 5-én született Rubt- sovskban. 1950. Beiratkozik egy moszkvai egyetem filozófia szakára 1953. Házasságot köt Mihail Gorbacsowal 1967. A Moszkvai Pedagógiai Intézetben megvédi szakdolgozatát. 1955. Az egyetemi évek után Gorbacsov- val visszatér férje szülőfalujába, Sztravro- polba. Huszonhárom évig itt élnek. 1976. Visszatérnek Moszkvába 1976-1985. Egy moszkvai egyetemen tanít. Megírja Remény című könyvét. 1988. Egy olasz női szervezet a „Nők a bé­kéért” díjjal ajándékozza meg. 1991. Olaszországban „Az év hölgyének" választják meg. A filozófiatudomány kandi­dátusa, professzorasszisztens. Tiszteletbeli elnöke a „Világ hematológusai a gyereke­kért” nevű nemzetközi szervezetnek. Lánya, Irina orvos, két unokája Kszenija és Anastaszja emberek bíztak bennünk és támo­gattak. ■ - Most nehéz idők járnak...- Sajnos, igen. A múlt év au­gusztus 17-étől befagyasztották a számlánkat, mint annyi másnak. A szponzori segítség megritkult. így újabb programokat nem tudunk be­indítani. De azért nem hagyom abba. Amint sikerül újabb pénzeket össze­gyűjteni, lesznek új kezdeményezé­seink a gyerekek érdekében. ■ - A ’80-as években, amikor az ön férje elkezdte az ország át­alakítását, gondolt arra, hogy Oroszország idáig jut?- Természetesen nem gondoltam, hogy csak Oroszország marad és nem lesz Szovjetunió. Ez már a második eset, amikor Oroszország zsákutcába kerül. A peresztrojka Lenin kísérleté­hez volt hasonló: az első évek kudar­cai után visszalépés, ugyanakkor elő­rehaladás is a szabadság, a demokrá­cia felé. Olyan reformot indítottunk el, amelynek segítségével felépülhetett volna egy szabad ország, amelynek A tavaly augusztusi orosz bankcsödsorozatban Mihail Gorbacsov vagyona is elúszott. Emiatt a volt szovjet államfő és az általa létrehozott Társadal­mi, Gazdasági és Politikai Tanul­mányok Alapítványa nehéz anyagi helyzetbe került. A Gor­arra is megvannak az eszközei, hogy versenyezni tudjon a globális piaccal. ■ - Mi történt ezután?- Sajnos olyan emberek kerültek hatalomra, akik a Szovjetunió szétmor- zsolását, a sokkterápia útját választot­ták. Most láthatjuk ennek a terápiának az eredményeit. A következő elnök- és parlamenti választások alkalmával Oroszország újra válaszút elé érkezett. - De ezekben az években azért voltak reformok.- A peresztrojka 1991-ben félbesza­kadt. Én sohasem fogadtam el, ami azután történt. Már csak azért sem, mert nem hiszem, hogy a célok szen­tesítenék az eszközöket. Visszautasí­tom az olyan reformokat, amelyeket csak azért vezetnek be, hogy csinálja­nak valamit. Ezek a reformok embe­rek millióinak életkörülményeit ront­ják. Szomorúsággal és aggodalommal mondom: nem tudtam volna elképzel­ni sem, hogy a reformok ilyen tragikus fordulatot vesznek.- Oroszországban most de­mokrácia van? bacsov név azonban Nyugaton még mindig jól hangzik, ezért gyakran hívják előadást tartani. A volt pártfőtitkár egyetlen elő­adásáért 75 ezer dollárt kér. Né­hány hónapja megjelent a Pizza Hut egyik reklámfilmjében, ami­ből 150 ezer dollárt kaszált. A politikával viszont véglege­sen felhagyott Gorbacsov, nem akar indulni a 2000-ben esedé­kes elnökválasztáson sem.- Nem. Visszalépés van ahhoz ké­pest, amit a ’80-as években elértünk. Vannak ugyan szabad választások, de ezek nem valami tisztességesek. Van sajtószabadság, de a sajtó egyáltalán nem szabad. A mód, ahogyan beve­zették a gazdasági reformokat, aláak­názta egy valóban szabad gazdaság alapjait. Az eredmény, hogy a végére értünk a Jelcin-érának. Ennek ellené­re Oroszország jövőjét illetően opti­mista vagyok. G. N. L. r l Szabó Lászlóné, Adél 47 éves, szőke, kék szemű, karcsú buda­pesti asszony. Kortár­saitól két dolog külön­bözteti meg. Csak lá­nyokat szült, méghozzá ötöt, s ahogy ezt teg­nap este a tévénézők is láthatták, idén őt vá­lasztották az ART XXI. Művészetpártoló Ala­pítvány által szervezett verseny során az év édesanyjává. A dél nagycsaládban nőtt fel. Édesanyjának 6 gyereke, 17 unokája és 5 dédunokája van. „Én magam gyerekkorom óta készültem az anyaságra. Min­dig sok gyereket akartam” - mondja Adél, aki szerint élete legnehezebb időszaka akkor kezdődött, amikor egy éjszakai műszak után férje nem ment haza. A férj, öt kislány apja, munka közben agyvérzést ka­pott, meghalt. „Hihetetlen daccal indultam szembe a sorssal” - emlékezik vissza a 14 évvel ezelőtti hajnalra. Az asszony úgy döntött: bebizo­nyítja a világnak, egyedül is embert nevel öt lányából. Nem volt könnyű, amire vállalkozott. Lányai rajta kérték számon az elvesztett barátot, édesapjukat. Adélnak a ’80-as években megszűnt a munkahelye, így egy iskolában lett gondnok. Lakásukat odaadták az isko­lai szolgálati otthonért. Ezzel egy csapásra több mint 150 gyerek pótmamája lett. Vi­gasztalta őket 'a szünetben, kirándulni járt velük. Egyszer 90 fánkot sütött ki, hogy min­P „Be akartam bizonyítani, hogy egyedül is embert nevelek az öt lányomból” den kíváncsi nebuló megkós­tolhassa. Öt gyerek és munka mellett érettségizett, majd ka­zánfűtői szakvizsgát tett. Az­tán egy nap lecsapott a vil­lám. Az iskola úgy döntött, nincs szükségük bentlakó gondnokra. Adél maradhatott munkahelyén, de a fészekalj- nyi nő egy csapásra elvesztette otthonát. Végül egy volt lakta­nya romos lakásába költöztek, amit két kezével varázsolt újjá. A rra is volt ideje, hogy hobbijának, a ruhater­vezésnek hódolva ma­ga készítse el legidő­sebb lánya menyasszonyi ruhá­ját. Mi több, legkisebb lányá­nak egész osztálya az ő általa varrt ruhát viselte a ballagáson. Gyerekei lassan felnőnek. A leg­idősebb, Mariann, ápolónő, s egy unokával is megajándékoz­ta Adélt. Zsuzsanna főiskolát végzett dietetikus, Szilvia mér­legképes könyvelő, Katalin szeptembertől utolsó éves a közgazdasági szakközépben, Adél a nyár elején ballagott. Az év édesanyja most új el­foglaltságot keres. L átom az ifjú házasokat lakótelepünkön és meg­próbálok a magam mód­ján segítem. Nagyon sok kicsi szülei dolgoznak, miköz­ben ők kulccsal a nyakukban céltalanul kóborolnak. Játszani tanítom őket, s kirándulásokat szervezek. Sokan már szuper­nagyinak hívnak a lakótelepen - mondja Adél. Az asszonynak még egy nagy vágya van: sze­retné látni, hogy mind az öt lá­nya családot alapít. Sz. Z. Kmhmmhmmí ■■a I

Next

/
Thumbnails
Contents