Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-24 / 171. szám
1999. július 25. ★ ARCKÉP ★ 7 Raisza Gorbacsova:-----------------------------^-----------------E GY MOSZKVAI BALON SZERETTÜ N K EGYMÁSBA Raisza Makszimovna Titarenko-Gorbacsova (67) jó formában van, bár némi nyomot hagyott rajta a betegség, ami 1991-ben tört ki rajta, miután férjével együtt három napig fogoly volt fekete-tengeri villájukban. Az egykori szovjet elnök felesége 1932-ben született egy szibériai parasztcsaládban. Szüleit annak idején kulákoknak nyilvánították. Mihaillal a moszkvai egyetemen ismerkedett meg, ahol ő filozófiát, leendő férje jogot tanult. „Egy bálon szerettünk egymásba” - mondja a Cor- riere della Sera női magazinjának, a Donna riporterének. „Aztán hamarosan összeházasodtunk. Családjainkat csak az utolsó pillanatban értesítettük. Xz esküvői cipőt a barátnőm adta kölcsön.” ■ - Mire emlékszik vissza a legszívesebben abból az időből?- Talán 1954 újévére, amit sokan ünnepeltünk együtt. Fiatalok voltunk, boldogok, húsz centiméterre jártunk a föld felett. Talán azért éreztük így magunkat, mert mögöttünk volt 1953.- A férjem tiszteletdíjaiból, szerzői jogdíjaiból finanszírozunk egy olyan központot, amely leukémiás gyerekek gyógyításával foglalkozik. Mielőtt a központ létrejött, a beteg gyerekeknek csupán 10 százalékát mentették meg. Ma 70 százaléknál tartunk. ■ - Ön létrehozott egy humanitárius klubot is.- Igen. Másfél éve működik és sikerült pénzalapokat gyűjte nünk az árvák és a szülők által az ut cán hagyott gyerekek megsegítésére Raisza volt és maradt máig a Szovjetunió, majd Oroszország első igazi first ladyje. Amikor Gorbacsov az ország első embere lett, ő azonnal szakított a hagyománnyal, amely azt követelte, hogy a feleségek háttérben maradjanak. Addig csak Lenin felesége, Nagyezsda Krupszkaja volt az egyetlen közéleti személyiség. De ő is csak azért, mert már ismert volt házasságkötésük előtt. Brezsnyev, Csernyenko, Andropov felesége szinte soha nem volt látható. Naina, Jelcin felesége is árnyékban maradt. Raisza nem. Ő sokat volt jelen a nemzetközi politikai porondon. Hivatalosan mindig megjelent férje oldalán. És beszélt, még hozzá okosan. És bár hazájában ezt nem vették tőle jó néven. Nyugaton nagyra értékelték. Ma sem csak feleség. Igaz, főz, de van háztartási alkalmazottja, vállalja a nagymamasá- got Irina lánya gyerekei mellett, miközben mindig elegáns, törődik fizikai állapotával, mindennap tesz egészségügyi sétákat. Ma is elkíséri férjét minden útra és sokat dolgozik a Gorbacsov-alapítványban. A múlt év augusztusában kirobbant válság előtt az alapítványnak sok orosz és külföldi szponzora volt. Az NÉVJEGY 1932. január 5-én született Rubt- sovskban. 1950. Beiratkozik egy moszkvai egyetem filozófia szakára 1953. Házasságot köt Mihail Gorbacsowal 1967. A Moszkvai Pedagógiai Intézetben megvédi szakdolgozatát. 1955. Az egyetemi évek után Gorbacsov- val visszatér férje szülőfalujába, Sztravro- polba. Huszonhárom évig itt élnek. 1976. Visszatérnek Moszkvába 1976-1985. Egy moszkvai egyetemen tanít. Megírja Remény című könyvét. 1988. Egy olasz női szervezet a „Nők a békéért” díjjal ajándékozza meg. 1991. Olaszországban „Az év hölgyének" választják meg. A filozófiatudomány kandidátusa, professzorasszisztens. Tiszteletbeli elnöke a „Világ hematológusai a gyerekekért” nevű nemzetközi szervezetnek. Lánya, Irina orvos, két unokája Kszenija és Anastaszja emberek bíztak bennünk és támogattak. ■ - Most nehéz idők járnak...- Sajnos, igen. A múlt év augusztus 17-étől befagyasztották a számlánkat, mint annyi másnak. A szponzori segítség megritkult. így újabb programokat nem tudunk beindítani. De azért nem hagyom abba. Amint sikerül újabb pénzeket összegyűjteni, lesznek új kezdeményezéseink a gyerekek érdekében. ■ - A ’80-as években, amikor az ön férje elkezdte az ország átalakítását, gondolt arra, hogy Oroszország idáig jut?- Természetesen nem gondoltam, hogy csak Oroszország marad és nem lesz Szovjetunió. Ez már a második eset, amikor Oroszország zsákutcába kerül. A peresztrojka Lenin kísérletéhez volt hasonló: az első évek kudarcai után visszalépés, ugyanakkor előrehaladás is a szabadság, a demokrácia felé. Olyan reformot indítottunk el, amelynek segítségével felépülhetett volna egy szabad ország, amelynek A tavaly augusztusi orosz bankcsödsorozatban Mihail Gorbacsov vagyona is elúszott. Emiatt a volt szovjet államfő és az általa létrehozott Társadalmi, Gazdasági és Politikai Tanulmányok Alapítványa nehéz anyagi helyzetbe került. A Gorarra is megvannak az eszközei, hogy versenyezni tudjon a globális piaccal. ■ - Mi történt ezután?- Sajnos olyan emberek kerültek hatalomra, akik a Szovjetunió szétmor- zsolását, a sokkterápia útját választották. Most láthatjuk ennek a terápiának az eredményeit. A következő elnök- és parlamenti választások alkalmával Oroszország újra válaszút elé érkezett. - De ezekben az években azért voltak reformok.- A peresztrojka 1991-ben félbeszakadt. Én sohasem fogadtam el, ami azután történt. Már csak azért sem, mert nem hiszem, hogy a célok szentesítenék az eszközöket. Visszautasítom az olyan reformokat, amelyeket csak azért vezetnek be, hogy csináljanak valamit. Ezek a reformok emberek millióinak életkörülményeit rontják. Szomorúsággal és aggodalommal mondom: nem tudtam volna elképzelni sem, hogy a reformok ilyen tragikus fordulatot vesznek.- Oroszországban most demokrácia van? bacsov név azonban Nyugaton még mindig jól hangzik, ezért gyakran hívják előadást tartani. A volt pártfőtitkár egyetlen előadásáért 75 ezer dollárt kér. Néhány hónapja megjelent a Pizza Hut egyik reklámfilmjében, amiből 150 ezer dollárt kaszált. A politikával viszont véglegesen felhagyott Gorbacsov, nem akar indulni a 2000-ben esedékes elnökválasztáson sem.- Nem. Visszalépés van ahhoz képest, amit a ’80-as években elértünk. Vannak ugyan szabad választások, de ezek nem valami tisztességesek. Van sajtószabadság, de a sajtó egyáltalán nem szabad. A mód, ahogyan bevezették a gazdasági reformokat, aláaknázta egy valóban szabad gazdaság alapjait. Az eredmény, hogy a végére értünk a Jelcin-érának. Ennek ellenére Oroszország jövőjét illetően optimista vagyok. G. N. L. r l Szabó Lászlóné, Adél 47 éves, szőke, kék szemű, karcsú budapesti asszony. Kortársaitól két dolog különbözteti meg. Csak lányokat szült, méghozzá ötöt, s ahogy ezt tegnap este a tévénézők is láthatták, idén őt választották az ART XXI. Művészetpártoló Alapítvány által szervezett verseny során az év édesanyjává. A dél nagycsaládban nőtt fel. Édesanyjának 6 gyereke, 17 unokája és 5 dédunokája van. „Én magam gyerekkorom óta készültem az anyaságra. Mindig sok gyereket akartam” - mondja Adél, aki szerint élete legnehezebb időszaka akkor kezdődött, amikor egy éjszakai műszak után férje nem ment haza. A férj, öt kislány apja, munka közben agyvérzést kapott, meghalt. „Hihetetlen daccal indultam szembe a sorssal” - emlékezik vissza a 14 évvel ezelőtti hajnalra. Az asszony úgy döntött: bebizonyítja a világnak, egyedül is embert nevel öt lányából. Nem volt könnyű, amire vállalkozott. Lányai rajta kérték számon az elvesztett barátot, édesapjukat. Adélnak a ’80-as években megszűnt a munkahelye, így egy iskolában lett gondnok. Lakásukat odaadták az iskolai szolgálati otthonért. Ezzel egy csapásra több mint 150 gyerek pótmamája lett. Vigasztalta őket 'a szünetben, kirándulni járt velük. Egyszer 90 fánkot sütött ki, hogy minP „Be akartam bizonyítani, hogy egyedül is embert nevelek az öt lányomból” den kíváncsi nebuló megkóstolhassa. Öt gyerek és munka mellett érettségizett, majd kazánfűtői szakvizsgát tett. Aztán egy nap lecsapott a villám. Az iskola úgy döntött, nincs szükségük bentlakó gondnokra. Adél maradhatott munkahelyén, de a fészekalj- nyi nő egy csapásra elvesztette otthonát. Végül egy volt laktanya romos lakásába költöztek, amit két kezével varázsolt újjá. A rra is volt ideje, hogy hobbijának, a ruhatervezésnek hódolva maga készítse el legidősebb lánya menyasszonyi ruháját. Mi több, legkisebb lányának egész osztálya az ő általa varrt ruhát viselte a ballagáson. Gyerekei lassan felnőnek. A legidősebb, Mariann, ápolónő, s egy unokával is megajándékozta Adélt. Zsuzsanna főiskolát végzett dietetikus, Szilvia mérlegképes könyvelő, Katalin szeptembertől utolsó éves a közgazdasági szakközépben, Adél a nyár elején ballagott. Az év édesanyja most új elfoglaltságot keres. L átom az ifjú házasokat lakótelepünkön és megpróbálok a magam módján segítem. Nagyon sok kicsi szülei dolgoznak, miközben ők kulccsal a nyakukban céltalanul kóborolnak. Játszani tanítom őket, s kirándulásokat szervezek. Sokan már szupernagyinak hívnak a lakótelepen - mondja Adél. Az asszonynak még egy nagy vágya van: szeretné látni, hogy mind az öt lánya családot alapít. Sz. Z. Kmhmmhmmí ■■a I