Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-17 / 165. szám
14 ★ MOZAIK ★ 1999. július 18. Sosem láttam még ilyen kíváncsi puputevéket. Boldog nyugalommal tűrik a simogatást jutalom falatokat remélve t Amint az egyik gondozó feláldozza tízórai kiflijét, ujjid a négyen odase- reglenek és jóízűen falatoznak. Szandra az elefánt ezt egyre tü- rélmetförtébbül'Szemléli. Ahogy feié fórdüíbk,' ma|asba: lendíti az ormányát és eltátja a száját, hátha neki is jut a csemegéből. Jocika a hét esztendős akrobata kockacukrait éles trombitálással köszöni meg, majd hagyja, hogy a gyérek belécsinipaszkodjöh áz ormányába. A zebrák már nem ilyen békések. Vágtába fognának a karámban, közben elegánsan fartövön rúgják az útban álló társukat. Néhány méterrel odébb szép szőrű tigrisek figye- lik á’jéteftetet jóllakott ünalüm- mál. Furcsa világ ez. Hogy szeretnénk legalább egyszer belekóstolni a véget nem akaró utazásba, de annak is örülünk, ha legaláhb a puputevék orrának si- mogatása jut. Richter József a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója ilyen környezetben nőtt fel, abogy most a fiai is. Iskola helyett egy lakókocsiban tanult, közben az édesapjával gyakorolta azt a számot, amely világhírnevet hozott a családnak. Állítja ma sem tudja megcsinálni senki ezt az elefántos akrobatikát. Jászai Mari díjat kaptak érte, de elhozták a Monte-Carló- cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc nagydíját is, ami a cirkuszművészek Oscarja. A Richter cirkusz már 1821petéssel érkezik a 70 tagú, most éppen magyar, orosz, olasz, ukrán, argentin társulat. A napokban felállt a finálénál és arra kérte az igazgatót, hogy trombitálja el az Oh my papát neki. Megtette. Itt járt Tim Holcz is az amerikai Rinling, a világ legnagyobb három porondos cirkuszának igazgatója, hogy elcsábítsa Richter Flóriánt. A fiú mégis maradt, pedig apja szerint a világ legjobb lovas akrobatája. Mégsem hagyta cserben a családi vállalkozást és itt tartotta a gyönyörű Edith, akivel a télen házasodtak. A nászúton Franciaországban azért beugrottak néhány cirkuszi gálára. Az igazgatóhoz is ideérkeznek az ajánlatok, a videokazetták. Nagy gonddal válogat. Mint mondja, itt nem érzi a látogató a szegénységet. A személyzet is öt éve dolgozik együtt, csinos ruhában fogadják a betérőket. Saját zenekar gondoskodik a hangulatról, s minden este egy- egy meglepetés a hatalmas nemzetiszín sátor alatt. Egy hét múlva azonban kicserélik, mert Olaszországban készült az új fazonú. Esténként kigyulladnak a fények, és visszafogott lélegzettek lessük az erőpróbát, a fiatal, csillogóan szép akrobaták mutatványait. Mindig ott bujkál a kíváncsiság: mi lesz, ha most nem sikerül nekik? S megkönnyebbült sóhajjal feltör újra és újra a taps. Ilyen a cirkuszi világ. Itt számunkra is adódik legalább egy este, amikor minden ragyog és minden sikerülhet. G. M. ben sátrat bontott a branderbur- gi kapunál. Nagy riválisa a német Renz cirkusz volt egészen addig, míg 27 évvel ezelőtt Richter József meg nem látta Renz Carolát. Ma boldog házasok és öt éve a legnagyobb hazai utazócirkusz tulajdonosai. A nyári hónapokban a Magyar Nemzeti Cirkusz sátrat ver Lellén a saját telkére. Három éve vették meg a területet, ahova év- ről-évre visszatérnek. A téli szállásuk Gödöllő mellett van, és egy budapesti 30 szobás szálloda adja a családi hátteret. Richter József elárulja, hogy tulajdonképpen visszatért a Balatonhoz, mert Keszthelyen született. Olcsóbb így a hatalmas cirkusz fenntartása, és minden évben biztos a terület. Az üzleti ügyekbe nyilván nem avat be, de érzékelteti csupán az 52 kamion biztosítása, adója 3-4 millió forint. Nem nehéz hozzá számolni a művészek fellépti díjait, az állatsereglet napi élelemadagját, no és a benzinköltséget, amikor útra kelnek. Richter József mégis boldog ember. Ma is mondják a kollégák, ha édesapád látná, hogy örülne. Az ő álma vált most valóra. Miként az ő ötlete volt az elefántos szám, amelyet évekig fáradhatatlanul gyakorolt a fiával, aki a fiatal ormányossal együtt nőtt fel. S még mindig világszámként emlegeti a szakma, hiszen bemutatták szinte minden földrészen 1965 és 1993 között. Nem is hinnénk, kik járnak a leilei cirkuszba. Egy dán vendég minden évben megnézi a produkciót, mert mindig új megleA kerámiapipa nem szögbeverő A kaposvári ifjabb Galambos Lajos géplakatosnak tanult. Miután iskoláit kitűnő eredménnyel elvégezte, az egykori kelet-német Chemnitz város fonógépgyárában vállalt munkát. Akkoriban még legvadabb álmaiban sem gondolt arra, hogy egykor pipakészítésből fog élni. Ma népi ipán művész, egyedi technikával készített kerámiapipái gyűjtők féltve őrzött kincsei. — Az egész történet nem úgy kezdődik, hogy valaki gondol egyet és nekilát pipákat faragni. Valamilyen mélyre ható indíttatás szükséges hozzá. Nekem édesapám mutatta meg ennek a különleges mesterségnek a fortélyait, aki 1982-ben megalapította az ország első pipaklubját. Ezért is gondoltam úgy, hogy halálának évfordulóján egy nemzetközi emlékversenyt is szervezek tiszteletére. Ez egyben jó alkalom arra is, hogy újra „összeszipkázza” a kissé szétzilált kaposvári pipaéletet.- Az ember úgy gondolná, hogy a míves pipák készítése a pi- pázás szeretetéből fakad... — Ahogy egy hegedűkészítőnek sem kell feltétlenül művészi szinten játszania, úgy a pipafaragás sem függ össze a füsteregetés- sel. Esetemben ez éppen megdől, hiszen kedvelem a pipadohány ízét, sőt versenyeken is részt veszek alkalomadtán. Ebben a műfajban azért feleségem, Darin Judit viszi a prímet, aki női mezőnyben volt már világbajnoki második is.- A versenyeken gyökérpipákat használnak. Honnan a kerámiapipák iránti szenvedély? — A XIX. században óriási kultusza volt ezeknek a pipáknak. A kaposvári pipagyár fellegvára volt a pipagyártásnak. Aztán jött a cigaretta, ami a gyorsuló időhöz jobban illett, és kiszorította az időigényes pipázgatást. A pipák reneszánszával újra előtérbe került a nagyüzemi pipagyártás, de főleg gyökér- és tajtékpipákat gyártanak. Azért szerettem bele a kerámiába, mert nem ég, nem kokszo- sodik, viszont tisztán érezhető belőle a dohány íze. Egyetlen hátrá-. nya talán csak az, hogy könnyen törik, de erre azt mondom: nem ezzel kell szöget falba verni.- A versenyek mellett gyakran kiállításokat is rendez. Melyek a kollekció legértékesebb darabjai?- Ahogy én tartok kiállításokat, úgy mások is szerte Európában. Rengeteg ilyen helyre jutottam el, s mindig egy-egy különleges darabbal tértem haza. A pipa értékét persze nem elsősorban a régisége adja, hanem sokkal inkább a vele végzett munka. A legolcsóbb pipák már 1000 forintos ártól beszerezhetők, viszont a felső határ — akár a füst esetében — a csillagos ég. lakács Zoltán SZŐNYEG * PVC-PADLO * PARKETTA Szőnyegek, hagyományos , és modern mintával, nagy méretválasztékban Szőnyegpadlók: 3,66; 4; 5 m szélességben, exkluzív minőségben Szolgáltatás: házhoz szállítás és szőnyegszegés ingyenes Nyitva: H P 9.00-19.00, Szo-V.: 9.00-14.00 Kaposvár, Noszlopy G. u. 3. Tel.: 82/429-198 Siófok, Dózsa Gy.u. 25. Tel.: 84/316-200 DIEGO ozasa lciozsoni. minden kedden, dl).‘>0 kor. V időutazás immár valósai]. Óriási lehetősei] ez a \ Hágnak l:s óriási \ es/elv.
