Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-10 / 133. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1999. június 10., csütörtök HÍREK Idénymunkát kaptak Két­ezer regisztrált munkanélküli van jelenleg Nagyatád térsé­gében, ahol a közelmúltban százan kaptak idénymunkát. A helyi munkaerőpiacon a gyakorlott betanított- és se­gédmunkások, a varrónők, valamint a fém- és építőipari szakmunkások a keresettek. Az állástalanoknak negyede tartósan munkanélküli. Francia ösztöndíj Tizenkét fiatal kap lehetőséget arra, hogy egy évig a Loire-vidé- kének valamelyik felsőfokú kereskedelmi intézményében tanuljon. Ezt az az együtt­működési megállapodás teszi lehetővé, melyet a Loire menti térség 3 megyével, köztük Somoggyal kötött. Képzőhelyeket vizsgálnak Csaknem 3 millió forintot nyert pályázaton a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara arra, hogy a szakmunkásta­nulók gyakorlati képzésével foglalkozó gazdálkodók kép­zőhelyeit ellenőrizze. Első­sorban a tanulókat megillető juttatásokat és a gyakorlati képzéshez szükséges doku­mentumokat, eszközöket vizsgálja a 19 iskolai és a 33 kamarai szakértő. Vegyszert ivott A kórházba szállítás közben halt meg tegnap az a középkorú nő, akihez Nagybajomból riasz­tották a mentőket. Valami­lyen vegyszert ivott, ami gör­csös rohamot, majd légzés­bénulást okozott. Méhcsalád A belvárosban, a posta épülete előtti akácfán egy méhcsalád telepedett meg, s néhány méh a közeli lakások kamrájában is megje­lent. Tegnap egy méhész fogta be a kaposvári tűzoltók segítségével a méhcsaládot. MJelwino £wss«;HungoriiJ] UTAZÁSI IRODA Kaposvár, Széchenyi tér 8. Telefon: 82/511-190 Fax: 82/511-192 (A Dorottya üzletházban) Akciós tengerparti üdülések: repülőgéppel: a Görög-szigetekre, Tunéziába, Mallorcára, Máltára. Autóbusszal és egyénileg: Spanyol-, Görög­ös Horvátországba. Egyéb szolgáltatásaink: szakmai utak szervezése, nemzetközi diák/tanár-igazolvány egyéni utasbiztosítás kötése M Ügyek és ügyészek Ünnepen a hétköznapok FOTÓ: UNG RÓBERT A megyei főügyészségen 1871 június 10-re emlékeztek. Arra a napra, amikor kihirdették azt a törvényt, amely a magyar ki­rályi ügyészség megalapításá­ról rendelkezik. Az ország első főügyésze egyébként a somo­gyi származású Kozma Sán­dor volt. Az ünnepségen dr. Szabotin István főügyész hat dolgozónak oklevelet, a többi­eknek pénzjutalmat adott át. Első ízben ítéltek oda admi­nisztratív tisztségviselőnek ta­nácsosi címet: Papesné Men- cseli Mártának, a marcali ügyészség irodavezetőjének. A ldtüntetettek között volt egy ügyész házaspár: dr. Ronga László, az Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal vezetője és dr. Rongáné dr. Srakta Ibolya kaposvári ügyész is. Őket kér­deztük. — Otthon is ügyészek? — Nem avatkozunk egymás dolgaiba. De ha általános jog- gyakorlati probléma merül fel, vagy újdonsággal találkozunk, azt megbeszéljük. Utólag egy ügy tanulságait is érdemes megvitatni.- Gyakran fellebbezik meg a közvélekedés szerint egyre szaporodó enyhe ítéleteket? — A március 1-jei törvény- módosítás után a bíróságoknak a középmértékből kell kiindul­niuk - mondja a feleség. - A jövő dönti el, hogy ezt meny­nyire váltják valóra. Ha nem az ügyészi indítványnak megfele­lően döntenek, fellebbezünk.- Talán azért enyhébbek az ítéletek mert nincs elég hely a börtönökben... — Badarság — állítja a férj. — A független bíróságot hidegen hagyják a börtönviszonyok. Inkább az enyhítő körülmé­nyek kissé túlértékelése ját­szik szerepet. A bíró is ember, rá is hatnak a körülmények. Ilyenkor a fellebbezés, illetve a másodfok teheti helyre.- Nehéz ma Magyarorszá­gon bizonyítani? A Ronga-házaspár A férj felel: — Nem könnyű. Rohamosan változik a világ, és ez szerteágazóvá teszi a szak­értői munkát. Ráadásul a véde­lem egyre többször vet be ma­gán nyomozókat és magán­szakértőket, akik megkérdője­lezik a kirendelt szakértő megállapításait. A feleség még hozzáteszi: — A tárgyalások elhúzódása miatt a tanúk egy része felejt, vagy a rendőrségi vallomás­hoz képest megváltoztatja nyi­latkozatát. Újabb tanúkat — kellő tanúvédelem hiányában — nehéz találni. — Ijesztő néha a tárgyalá­son az ügyész magányos­sága. .. Rongáné helyesel. — Képzelje el, milyen érzés, amikor a tárgyalóterem előtt tíz vádlott áll védőjével tőlem néhány lépésre, és úgy néznek rám, mint az Isten ostorára. Ha az ügyész tárgyilagos a bi­zonyítékok felsorakoztatásá­ban, szenvedélyektől mentes, a vádlottak, a védők elfogad­ják: a munkánkat végezzük, nem vagyunk ellenségek.- Mit szeretnének? — A Legfőbb Ügyészség ere­jéhez mérten sokat tett azért, hogy jól érezzük itt magunkat. Korszerűsítik a munkahelye­ket, segítséget kapunk az egy­séges jogértelmezéshez és Id- alakították a számítógéprend­szert. Ez sokat segít, de nem elég. Ahhoz, hogy az említett rohanó világban — például a szinte hetente változó gazda­sági jogszabályok dzsungelé­ben — gyorsan és megbízha­tóan eligazodhassunk, szük­ség lenne a számítógép rend­szer továbbfejlesztésére. Ma már kizárólag ez adhat igazi biztonságot. Elavult módsze­rekkel, régi szabályokat lera- gasztgatva nem lehet boldo­gulni. Nincs messze az idő, amikor a bírókhoz hasonlóan minden ügyész asztalán ott lesz a számítógép. Szegedi Nándor Gyermeknap feketén-feheren A drávagárdonyi önkor­mányzat gyermeknapi rendezvényének bizonyít­ványa osztályozhatatlan — állította Borbás István, he­lyi lakos. Drávagárdony Elmondta a gyerekek házról házra járva gyűjtögették a száz forintokat. Az önkor­mányzat csak 4800 forintot szánt a rendezvényre. Ebből mindössze kiflire, virslire, üdítőre futotta. András Ernő polgármester így vélekedik: A testület a gyermeknapi rendezvénnyel nem foglalkozott, merthogy nem igényelték azt időben. Pár nappal az esemény előtt ugyan megkereste őt néhány gyerek ez ügyben. Mint mondta: ahol tengernyi gond­dal küszködik a település (a munkaképes lakosság majd 40 százaléka munkanélküli) ott másodlagos egy ilyen rendez­vény. Állítólag a boltvezetőtől értesült arról is, hogy az üzlet­ben egyesek „otthagytak” 4800 forintos számlát. A gárdonyiak jó példaként említik a szomszédos Dráva- tamásiban rendezett gyer­meknapot. Hiszen ott banán, narancs, sütemény és sok-sok ajándék várta a gyerekeket. Igyekeztek mindenkinek a kedvébe járni, ügyességi fel­adatokkal lepték meg őket. Volt lepényevés, kötélhúzás. Mindez a szülők és az önkor­mányzat összefogásával való­sult meg. A testület ott meg­szavazta a nap költségeit. (Gamos) A kegyelet tolvajai Kevés arcpirítóbb tett van a temetők fosztoga­tásánál, rongálásánál. Megyei körkép A megyei rendőr-főkapitány­ságnak nem ad munkát a te­metői tolvajlás, sírrongálás, miután a 6 millió forintos kár alatti ügyeket a városi kapi­tányságok vizsgálják. Ka­posváron az idén egy jelen­tősebb értékű vagyon elleni bűncselekményt követtek el: a Dörömböző-kriptát törte föl egy háromtagú banda. A már kézre kerített tettesek egy gyűrűt s némi készpénzt találtak, noha a temetés kö­rüli hírverés nagy zsákmány­nyal kecsegtetett. A mintegy 50 ezres érték, utólag köny- nyű belátni: nem volt jó üz­let. Fekete József őrnagy, a kaposvári kapitányság bűn­ügyi osztályvezetője azt is elmondta: nemrég egy rava­talozóba törtek be Kaposvá­ron, készpénzt kerestek. A Somogyi Temetkezési Kft- nél sorolták az eseteket: a 27 városi temető közül szinte nincs, ahol ne törték volna még föl a ravatalozót. Keszler Ferenc szolgáltatásvezető el­mondta, tavaly Nagyatádon a gondnoki iroda mosdó­kagylójával távoztak a betö­rők, Balatonlellén pedig a páncélszekrényt lovasították meg. A csurgói és a marcali iroda sem úszta meg betörés nélkül, ez utóbbit még a fal- firkászok is meglátogatták. Vandálok, tolvajok rongálják a fonyódi köztemetőt. Sánta János, a városgazdálkodási és üzemeltetési iroda veze­tője elmondta: hanyagok a kőfaragók is; az új kriptakö­vek szállításakor letörik a szomszédos sírköveket, a törmeléket pedig szétszór­ják. Megesett, hogy a sír köré épített járdát a szomszédos sírra telepítették. Az erősfiúk izmaikat a sírkövek, kővázák ledöntögetésével próbálják ki; a tolvajok nemcsak virá­got lopnak el, hanem már­ványt s fémszerkezeteket is. A kaposvári Keleti- és Nyu­gati temetőben májustól őr­ző-védők látják el a porta- szolgálatot. Ezt régóta igé­nyelték, hiszen megszapo­rodtak a viráglopások. Az el­követőket nehéz tetten érni, a járőrszolgálat szúrópróba­szerűen ellenőrzi a temetőt. Gyakran látni a kidobott ko­szorúk között turkálókat is; a divatos újrafelhasználás jegyében a kiszolgált koszo­rúalapokat szerzik meg, így ezek más elhalálozottak sír­hantjára kerülhetnek majd. Tej- és húsbonban adnak a szociális segélyt Az agrárpiaci zavarokat csak átgondolt, gondosan kidolgozott stratégiával le­het orvosolni. Megoldást keresnek tej- és húsügyben, és a gabonagondokkal kap­csolatban is. Erről dr. Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium közigazgatási állam­titkára beszélt tegnap az agrárkamara kaposvári kül­döttgyűlésén. Kaposvár Tamás Károly közigazgatási államtitkár tájékoztatott a me­zőgazdaság időszerű gondjai­ról. A gabonakérdés kapcsán szólt arról: az áringadozás el­lenére a jó minőségű gabona eladható. A támogatási rend­szer módosítása - mint mondta - enyhítheti a nehéz­séget. A sertés és baromfi számának növelését nem, a húshasznú marha vagy a juh tenyésztését viszont anyagilag is ösztönzik. A tej- és húsügy kapcsán elhangzott: a belföldi piac az utóbbi időben jelentő­sen beszűkült. Példaként emlí­tette a sertésfogyasztás drasz­tikus — lakosonként 43-ról 28 kilóra történt — csökkenését. A külföldi értékesítésen kívül a hazai fogyasztás növekedése enyhítheti a gondokat. A tárca 193 forintos kilónkénti felvá­sárlási ára egyfajta védő ár, de az ágazat helyzetét is stabili­zálni kell. Megoldás lehet, mint mondta, ha az évente több tízmilliárd forintnyi szo­ciális segély 20-25 százalékát hús- és tejbónban adnák ki. A tengeren-túli gyakorlat ha­zánkban is beválhat. Az állam­titkár hangsúlyozta: az ágazat érdekében lobbizni kell, az idei 154,8 milliárd forintos tá­mogatás helyett lényegesen nagyobb összegre van szük­ség. A tárca és a köztestület közötti kapcsolatról is szólt, s elmondta, számítanak az ag­rárkamara munkájára. A küldöttgyűlésen dr. Szűcs József, a területi agrárkamara két ülés között végzett munká­járól tartott beszámolót, s Bó- dizs Tamás, a kamara orszá­gos alelnöke beszélt a közel­jövő legfontosabb teendőiről. (Az élelmiszerjegyekkel kap­csolatos további információk a 7. oldalon.) H. M. Honda Civic 1.4i 4 ajtós 90 LE Légkondicionáló, szervokormány, elektromos ablakok és tükrök, központizár, színrefújt lökhárítók, indításgátló, stb... 3 140 000,- Ft Hitel igénybevételénél a CC.Credit Rt. finanszírozásában évi 12,5%-os a kamat. | Kaposvár, Dombóvári u. 2. Tel./fax: 82/428-934 HŰSÍTŐ SZELLŐK A HONDÁBAN! Most minden CIVIC és ACC0RD gépkocsiba LÉGKONDICIONÁLÓ az ajándék! Accord 1.61 S116 LE ABS, dupla légzsák, légkondicionáló, szervokormány, elektromos ablakok és tükrök, központizár, színrefújt lökhárítók, indításgátló, stb... 4 890 000,- Ft A FALU SZÁJA A néprajzkutatók azt mondják: a falu fokozato­san leveti régi ruháját. Ke­vesebb a közösségi együttlét, az emberek le­szoktak a beszélgetésről, bezárkóznak, legfeljebb csak a pletyka kél szárnyra. Munkatársaink arról kérdezték olvasóin­kat: mi foglalkoztatja őket? Csordás József gyékényesi polgármester: — Az utóbbi nyolc évben újból gyakran szóbeszéd tárgya a határát­kelő. Az emberek jól látják, hogy megvalósulása a fejlő­dést jelentené. Sokat beszél­nek a szennyvízhálózat kié­pítéséről, amely hétszáznál több ház gondját oldhatná meg. Gyakran keringenek hí­rek a tóparti házak kilyu­kasztott derítőiről, ám konk­rétumot soha nem monda­nak, ezért lépni sem tudunk. Legutóbb az állatok tartása kavart vihart, melyet most rendeletben próbálunk sza­bályozni. Az önkormányzati döntés nem az állattartók el­len irányul, hanem a békés egymás mellett élést sze­retné elősegíteni, és így ele­jét lehet venni a feljelentge­tésnek is. Tóth Sándorné, a Kadarkúti Ipartestület ügyintézője: — Ritkán érek rá csak a hír kedvéért beszélgetni, de a munkámban naponta ta­pasztalom, mi foglalkoztatja a falusi vállalkozókat. Magas a tb-járulék, riasztó a jövő évi adókulcsok tervezete, amit igazságtalannak érez­nek. Nagyon sok a kény­szervállalkozó, akinek esé­lye sincs a hitelfelvételre, mert tízmillió forintot köny- nyebb kapni, mint néhány százezret. Az a vélemény, hogy a falusi vállalkozóknak semmit sem nyújtanak a banki konstrukciók. Ballay Aladárné, somogya- szalói óvodavezető: — Min­denkit foglalkoztat az idei vetés sorsa, a sok eső miatt nem olyan jó a föld, mint ahogyan azt az emberek sze­retnék. Gyakran kerül ez szóba az utcán, a boltban, míg az oviban a hagyomá­nyos nagy óvodai kirándu­lás. Erre a szülők is elkísérik a kicsiket, akikkel az idei nyáron egészen sümegi várig buszozunk. Csikós Lászlóné, kaposfői nyugdíjas: — Idősebb korban az ember örül ha egészséges, nem is nagyon járkál ki a fa­luba, olyan helyekre, ahol a lakosok a település dolgairól beszélgetnek. Régebben vi­szont bármilyen hír nagyon hamar elterjedt a faluban, mindenről könnyen érte­sülni lehetett. Kaposfő akkor még kisebb volt és a lakosok sem csak aludni jártak haza, hanem itt éltek, dolgoztak. Károly Róbertné, kaposmé- rői fodrász: — A háború az, ami mostanában mindig szóba kerül, gyakran beszél­getünk erről az üzletemben is. Taszár, az amerikai bázis, túl közel van, s a szerb határ sincs olyan túlságosan távol tőlünk. Aztán a ballagás is beszédtémát adott, s elgon­dolkodtunk azon, hogy mi­lyen gyorsan múlik az idő, s vajon lesz-e munkájuk az is­kolapadból kikerülőknek. (Izményi-Gombás )

Next

/
Thumbnails
Contents