Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999. május 2 Villanólényben: a magyar agy Az Y2K.0. a magyar válasz a 2000-ben beköszöntő számítógépes zűrzavarra. És a szoftver története is olyan, akár egy amerikai álom. Hetek alatt került pénz, s tíz hét alatt elkészült a szoftver. A magyar találmánynak egyelőre nincs párja, tehát a csillagos eget is meghódíthatja. A befektetők is úgy számoltak, hogy három hónap alatt megtérül a 300 ezer dollárjuk. Az Y2K.0. tényleg kiüti a hagyományos, vagyis manuális megoldást, hiszen úgy csak 1800 másodperc alatt találnak meg egy hibát, míg az Y egy másodperc alatt 13 hibát fedez fel. Forgács' István sikerének titka, Tíz hét alatt készültek el a szoftverrel hogy tudományos megoldást keresett, s talált a 2000. év beköszönt ével megbolonduló számítógépek problémájára. „Elméletben kitaláltam a módszert, de nem akartam elkótyavetyélni. Volt kollégámmal, Telek Józseffel megkerestük a P. Z. Róna céget, hiszen 65 millió forintra volt szükségünk, hogy a programot megírjuk. Kértek egy kis gondolkodási időt, de csak egy-két hét telt el, s már irodát és programozókat kerestünk...” Akár egy amerikai álom! Igaz, Ronáéktól nem idegen az Újvilág, hiszen amerikai magyarok. Megkérdeztek két akadémikust, hogy Forgács ideája megvalósítható-e. Miután ők bólintottak, azonnal megalapították a céget, s több mint 100 országban levédették a találmányt. Bombaüzlet, viszont túl közel az ezredforduló. Forgácsék berendeztek egy irodát, s felvettek 13 profi programozót, akikkel 10 hét alatt megalkották a szoftvert. Az Y2K.O. villámgyorsan felderíti a hibát, megadja az utasításokat, s a javítás után teszteli a programot. Viszont nem egy dobozba zárt szoftver, amelyet az üzletben árulnak, hiszen a rendszer alapja egy bonyolult algoritmus. Alkalmazásához profi szakember kell, ezért Forgácsék, vagyis a Balthazar Kft. szolgáltatást árul, külföldön pedig a licencet adják el. Egyébként napi 3-4 millió sort képesek feldolgozni és soronként 10 centet kérnek, ami fölöttébb versenyképes. Egy hete jelentették be a részvényeseknek, hogy az Y2K.O. működik, s most már a második felvonás következik. Ronáék biztosak az üzleti sikerben, s aligha számoltak rosszul, amikor azzal kalkuláltak, hogy három hónap múlva megtérül a 300 ezer dolláros befektetés, s utána jöhetnek milliók. És mellesleg egy magyar szoftver ismét meghódítja a világot. Dalia László Forgács István mikrohullámú villamosmérnök, a matematikai tudományok kandidátusa, s 15 évig dolgozott az MTA SZTAKI-ban tudományos munkatársként. Az Y2K.O. elméletének kidolgozása után azt szellemi apportként vitte be a Balthazar Kft.ibe, ahol igazgatóként dolgozik. A találmány névét egyébként 16 éves András fia adta, aki félig- meddig maga is szakmabeli, hiszen tavaly 26. lett az országos számítástechnikai versenyen. Jelzi a szívhalált m A készülék egyik feltalálója, Gyorfi István villamosmérnök a szívfrekvencia-monitorral Nos, a megoldás kézenfekvő: vágjon zsebre egy cigarettásdobozt! Aki az előbbi mondattól szívbajt kapott, azt megnyugtathatjuk: abban a kicsi, alig tizenöt dekás „cigarettásdobozban” korántsem füstölnivaló van! Az Er-Cor nevű szerkezet - becenevén a szívőr - a legújabb nagy magyar találmány. Amikor villogni vagy csipogni kezd, használója legjobban teszi, ha megcélozza a legközelebbi orvosi rendelőt, mert ezzel nagy bajt előzhet meg. A készülék ugyanis fény- és hangjelek segítségével arra figyelmezteti használóját, hogy rendetlenkedik a motor, valami nincs rendben a mellkas bal oldali fertályán. Az Er-Cor születési helye Karcag. Szüleinek neve: Fejes László mentőtiszt és Györfi István villamosmérnök. A kis szerkezet nagy találmány, hiszen időben jelzi a rettegett szívhalál veszélyét. De mi vagy ki adta a találmány alapötletét? A „mi?” az a közismert tény volt, hogy az infarktus egy olyan folyamat eredménye, amely akár már egy évvel hamarabb is jelentkezhet. Sokféle módon jelez: ritmuszavar, verejtékezés, légszomj, fáradtságérzet lehet a tünete. A „ki?” pedig Fejes László volt, aki mentősként rengeteg hirtelen halállal találkozott, és úgy érezte: valamit tennie kell. Megkereste Györfi István okleveles villamos- mérnököt, aki a mentős által kidolgozott megfigyelési rendszert elektromos szerkezetté alakította. A feltalálók szeme előtt az a cél lebegett, hogy egy átlagember is könnyen tudja a készüléket használni. A betegnek csak az a feladata, hogy figyelje a riasztásoknál a készülék által jelzett szívritmusvál- tozást - például, hogy a kijelzők közül először a zöld, majd a sárga villogott-e -, és erről azonnal tájékoztassa orvosát. A többi már nem rá tartozik. A szívfrekvencia-változások csak egy idő után járnak panasszal, mert előbb a szervezet megpróbálja kiegyenlíteni azokat. Amikor erre már nem képes, jelzi a veszélyben lévő ember számára, hogy valami nincs rendben.- Az általunk kifejlesztett, zsebben hordható, kisméretű készülék orvosi javaslatra otthoni megfigyelésre is használható, valamint rehabilitációs tréningekhez, egyszerű testedzéshez és sportoláshoz is - magyarázta Fejes László. A hírek szerint a szívőr a közeljövőben már forgalomba kerül. Daróczi Erzsébet Akarja ön elkerülni a szívzűrt? Vagy legalább időben észrevenni, hogy a szíve körül valami nincs rendjén, és ezt a valamit nem szerelemnek, hanem infarktusgyanúnak nevezik? L — ................................._.............——--------------— N ádas Péter 1942-ben született, a ’60-as években a Nők Lapja fotóriportere, illetve a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1965 óta publikál, 1969-től szabadfoglalkozású író. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Többek közt megkapta a József Attila-díjat, a Krúdy-díjat, az osztrák Állami Díjat az Európai Irodalomért, a Kossuth-díjat, a lipcsei könyvvásár nagydíját. Főbb művei: A Biblia, Egy családregény vége, Emlékiratok könyve, Évkönyv, Az égi és a földi szerelemről. A magyar irodalomnak nincsenek Nobel- díjas reprezentánsai. Bár - ami a minőségét illeti - felveheti a versenyt bármely nemzet irodalmával. Az idén azonban egy magyar jelölt, Nádas Péter is esélyes a díjra.- A háború előtt kitartóan, de eredménytelenül jelölte az Akadémia Herczeg Ferencet - mondja Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke -, s magánkezdeményezésre próbálták a díjhoz juttatni Móriczot és Kosztolányit. 1945 után már sok jelöltünk akadt: Illyés Gyula, Pilinszky János, Juhász Ferenc, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Sütő András. A legtovább azonban Weöres Sándor jutott: a több- fordulós „selejtezőből” a legjobb három közé került. Déry Tibor is szóba jött, de őt nem a magyarok, hanem francia irodalmárok szerették volna Nobel-díjhoz juttatni. Pomogáts Bélának az a benyomása, hogy az irodalmi Nobel-díjat részben szakmai, részben politikai szempontok figyelembevételével osztják ki. Nem feltétlenül valamely politikai irányzat próbálja meg érvényesíteni akaratát, de vannak területi elvek, amikor bizonyos régiók I I előnyt élveznek, hiszen például egy nyugat-európai díjazott után dél-amerikainak vagy afrikainak illik következnie. Minden valószínűség szerint szerepet játszanak egy-egy térség nagyobb politikai változásai is. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy sokan - mai ésszel nehezen érthető módon - nem kapták meg a díjat, mint például Lev Tolsztoj. Pedig erre a díj létrehozásától számítva tízszer is lett volna lehetőség. Arra a kérdésre, hogy ki lesz az idén az írószövetség jelöltje, Pomogáts Béla azt válaszolta: döntés még nincs, de Nádas Péter a jelölt, akinek Emlékiratok könyve című műve Az év legjobb könyve díjat kapta Francia- országban, de Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban is rendkívüli szakmai sikert ért el. Utóbbi helyen neves irodalmárok a regényt Thomas Mann műveihez mérték. Az amerikai vélemény pedig igen sokat számít a svéd akadémia őszi döntése során. Az is hozzájárul a magyar esélyekhez, hogy hazánk lesz az októberi frankfurti könyvvásár fővendége, s ez a tény a magyar irodalomra irányítja a figyelmet. Egyébként az irodalmi Nobel-díjat is októberben adják át. Cseri László HMRÉ A feltaláló [így magyar találmány luxuskivitelben ■ ■ ..... i" |...............| ............... §.......-—•—f- *—• —- ■" I I------------------i j................■ A V / Y mg
