Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-29 / 123. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. május 29., szombat Belpolitika 7 Vállalkozó nonprofit szervezetek A hitelfelvétel megkönnyítését sürgeti a Vidék Parlamentje Magyarországon csak akkor lehet hatékonyan végrehajtani a vidékfejlesztési programot, ha az ehhez kapcsolódó finanszírozási feltételek - közösségi bankok, hitelgarancia alapok - törvényi háttere és intézményrendszere is létrejön - hangzott el egyebek között a Vidék Parlamentje közgyűlésén tegnap. Enyingi Tibor, az egyesület bizottsági elnöke kifejtette: a vidék fejlődése szempontjából rendkívül fontos lenne, hogy a nonprofit szervezetek vállalkozási tevékenységét törvényekkel is segítsék, mert úgy látja, hogy a döntéshozók jelentős része még mindig nincs tisztában ennek a tevékenységnek a lényegével. Manapság gyanús, ha egy ilyen szervezet vállalkozni akar, és hamar rányomják a bélyeget, hogy nem is önzetlenül teszi. Ebben a helyzetben ezek a vállalkozások nehezen jutnak hitelhez is. A vidék bankjaként számon tartott Takarék- szövetkezet az egyetlen, amely nem feltétlenül utasítja el a nem nyereségorientált szervezetek hitelkérelmét. Az elnök szerint a vidéki vállalkozóknak az is gondot okoz, hogy csak nehézkesen tudnak hozzájutni azokhoz a támogatási formákhoz, amelyek a különféle munkahelyteremtő beruházásokat segítenék. Egy hárommillió forintos támogatásra igényt tartó vállalkozótól - mutatott rá a parlament képviselője - az államkincstár 4,5 millió forint fedezetet követel meg. A kistelepülések tőkeszegények, nem különben a kisvállalkozások. A munkahelyteremtést elősegítő állami juttatásokhoz így elsősorban a vagyonosabbak részesülnek. Enyingi szerint egyébként ez a rendszer sem a nonprofit vállalkozások, sem a vidék fejlődését nem szolgálja. U. G. A vidékfejlesztéshez finanszírozási feltételek is kellenek FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Jobb műsort ígérnék Ezer munkatársat bocsát el az MTV Központilag is nyilvántartják az érettségi bizonyítványokat A póttétel mindenkinek jár A tavaly elkészült érettségi szabályzatnak csak egy részét alkalmazták az idén. A 2004-re tervezett szabványosított, kétszintű érettségit is később vezetik majd be - nyilatkozta lapunknak Környei László közoktatási helyettes államtitkár. BUDAPEST Környei László kérdésünkre válaszolva elmondta: a tavaly elfogadott új vizsgáztatási rendszerből a jelenleg zajló érettségi során csak a vizsgák lebonyolítását szabályozó passzusokat alkalmazták. A szülőket és a gyerekeket leginkább érintő értékelés továbbra is a korábbi évek gyakorlata szerint történik. Talán a legfontosabb közérdekű különbség, hogy a szóbeli vizsgán a póttétel lehetősége immár nemcsak a vizsgaelnök egyéni mérlegelésétől függ. Ha az elsőként választott témából nem készült fel a vizsgázó, kötelező vele egy másik tételt is hú- zatni. Újdonságnak számít az is, hogy ez évtől az országban kiadott minden érettségi bizonyítványt központilag is nyilvántartanak. Eddig csak az adott iskolában volt mód az okmányok visszakeresésére. A 2004-re tervezett általánosan kétszintű érettségi bevezetésével kapcsolatban Környei László elmondta, hogy a közoktatási törvény parlament előtt álló módosításával az előre kiszabott időpont is értelmét vesztette. Mint ismeretes, a középiskola utolsó két évében az osztályokat két részre osztották volna. Az egyik felében az alapszintű, a másikban pedig az emelt szintű érettségire készültek volna fel a diákok. A jelenlegi kormány elképzelése alapján a kétszintű érettségit csak néhány tantárgynál és fokozatosan vezetik be. Kiemelkedő fiatalokat díjaztak Őszre szeretné visszanyerni nézőközönségét a közszolgálati csatorna. A Magyar Televízió Rt ennek érdekében a kereskedelmi televíziókhoz pártolt, népszerű tévés személyiségek „visszahódításától” sem riad vissza. Konkrét neveket egyelőre nem árulnak el, mivel a személyes egyeztetések csak most kezdődtek el. Budapest Szabó László Zsolt ügyvezető elnök pénteken a sajtó képviselőinek bemutatta Szenes Andreát, a televízió új, műsorszerkesztésért felelős al- elnökét, akinek kinevezéséről a Magyar Televízió Közalapítványának Kuratóriuma előző este döntött. Egyben bejelentette, hogy a kuratórium visszavonta Feledy Péter, aktuális műsorokat felügyelő alelnök megbízatását. Ennek eredményeként Feledy Péter nem válik meg az MTV- től, csak korábbi státusának megfelelően, az öt főmunkatárs egyike marad. A kulturális műsorokért felelős alelnökkel, Kővári Péterrel egyébként közös megegyezéssel bontottak szerződést. Szabó László Zsolt hangsúlyozta, hogy minden alapot nélkülöznek azok a híresztelések, amelyek Pikó András, a Szabadság tér című reggeli műsor főszerkesztőjének leváltásáról szólnak. Még nem dőlt el, hogy a Híradó élére valóban Tarr Péter kerül-e, s nincs végleges döntés Csermely Péter hírigazgatói kinevezéséről sem. Szenes Andreával kapcsolatosan elmondta, hogy nem Torgyán József „ajánlására” kérte fel őt az alelnöki székbe, hanem maga döntött így. Szerinte a tettek és az eredmények minősítik majd az új vezérkar munkáját. Szenes Andrea a Ferenczy Europress kérdésére elmondta, hogy az új műsorstruktúrában elképzelései között szerepel régi, sikeres műsorok „felélesztése”. Konkrét példaként említette a „Jogi esetek”-et és a Családi kör című, hajdan népszerű adássorozatot. Az MTV működését felügyelő kuratórium elfogadta az új elnökség 1999-re szóló üzleti tervét is a válságba került intézmény megmentésére. Az idén is kiírta a Junior Chamber Magyarország (JCM) - a lassan hagyománnyá váló - „Tíz kiemelkedő fiatal” pályázatot. A nyerteseknek járó díjat pénteken adták át. A Junior Chamber International (JCI) a világ legnagyobb készségfejlesztő szervezete, amelyet 1910-ben alapítottak az Egyesült Államokban. Jelenleg száz országban több mint négyszázezer tagja van. Köztük Margaret Thatcher, volt brit miniszterelnök, vagy Ronald Reagan, volt amerikai elnök. Hazánk 1989-ben csatlakozott a JCI-hez. A szervezet 1938-ben Tíz kiemelkedő fiatal címmel programot indított azzal a céllal, hogy minden évben felhívja a társadalom figyelmét a kiemelkedő teljesítményeket nyújtó fiatalokra. 1995-től a magyarországi szervezet is vállalkozott arra, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelő pályázat útján, nálunk is felkutassa, kitüntesse a legkitűnőbb 18-40 év közötti fiatalokat - nyilatkozta lapunknak Fürjes Dóra, főszervező, a JCM munkatársa. Mint mondta, a korábbi évekhez hasonlóan az idén is egy névvel, kategóriával, és évszámmal feliratozott bronzhasábot kaptak a nyertesek. A „téglának” az az üzenete: a kitüntetettek is kőművesei annak az építménynek, amelyet jelképesen az emberiség szellemi fel- emelkedéséért emelnek. A díjon a JCI jelmondata is olvasható: „A legfőbb érték az emberi személyiség, és a legnemesebb az emberek szolgálata.” A kitüntetéseket Po- komi Zoltán oktatási miniszter adta át. Bronztéglát kapott Bihari Zoltán egyetemi oktató, Gyurácz József főiskolai adjunktus, Csönge Lajos orvos, Sík Attila kutató, Szigetvári József népművelő, Miló Viktória és Kiss Adrienn főiskolai hallgató, Ottmár Attila művészeti megbízott, Simon Krisztián tűzoltóparancsnok és Rácz Barnabás nagybőgő-restaurátor. (H. Gy.) HÍREK Közös megegyezés Június 15-ei hatállyal megszűnik László Csaba pénzügy-minisztériumi közigazgatási államtitkár munkaviszonya. Ezt Járai Zsigmond pénzügyminiszter pénteken, miniszteri értekezleten jelentette be. Fidesz-levél A Lockheed Martin képviselőjét is meghallgatta a Fidesz-levél ügyét vizsgáló miniszterelnöki hivatali bizottság - közölte a MeH sajtóirodája pénteken. A hivatal közigazgatási államtitkára, Bártfai Béla vezette bizottság jelentése a jövő hétre készül el. Temetés Katonai tisztelet- adással, római katolikus egyházi szertartás szerint vettek végső búcsút pénteken Székesfehérvárott a őCkéves korában súlyos betegségben elhunyt Gyuricza Béla vezérezredestől, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárától, Székesfehérvár parlamenti képviselőjétől. MSZP-kezdeményezés Ha a kormánytöbbség nem járul hozzá a jövő heti plenáris ülés napirendjének kiegészítéséhez az MSZP-s javaslatokkal, a szocialisták jövő péntekre rendkívüli ülés ösz- szehívását kezdeményezik - közölte Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes. Döntés A szociális és családügyi miniszter döntésének értelmében az észak-magyarországi, a felső-Tisza-vi- déki és a közép-Tisza-vidéki vízügyi igazgatóságok összesen százhuszonnyolc millió forint támogatást nyertek el közmunkapályázaton. Az ezernégyszáz munkanélkülinek munkát adó program júniusban indul. Elégedetlenség Tartalmilag és eljárásjogilag is törvény- sértő a munka törvénykönyvéhez benyújtott módosítás - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke pénteken. Az autonómok főleg a korkedvezményes nyugdíj- rendszer átalakítása miatt elégedetlenkednek. Fiatalkorúak Hét év alatt mintegy huszonöt százalékkal emelkedett a jogerősen elítélt fiatalkorúak aránya, pedig a fiatalok létszáma évek óta csökken - hangzott el pénteken a kriminológiai társaság fővárosi ülésén. Egyebek között arról is szó esett: eldurvultak, agresszívebbek lettek az elkövetési módok. Fontos ügyekben a parlamentre bíznák a döntést Első helyen a létbiztonság Az ország biztonságát érintő, nagy horderejű ügyekben - mint például a magyar csapatok külföldre küldése, vagy a légtér használatának engedélyezése - a döntés jogát a lakosság legnagyobb hányada első helyen a parlamentre ruházná, ezután következne a népszavazás és a kormány - ezt állapította meg az a közvélemény-kutatás, amelynek eredményeiről pénteken számoltak be a készítők Budapesten. Budapest A Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület a Külügyminisztériummal együttműködve, a Szonda Ip- sos közreműködésével április 7. és 18. között készített országos felmérést a lakosság véleményéről a biztonság különböző vonatkozásait illetően. A kérdések még nem foglalkozhattak a Koszovóban időközben kialakult helyzettel. Radványi Lajos szociológus, az egyesület kutatója elmondta: a felmérésből kiderült, hogy a magyar lakosság a biztonság fogalmát hallva elsősorban a lét-, illetve a közbiztonságra gondol. Ezt követik a katonai és a környezeti biztonság, majd a jogbiztonság fogalmai. A kutatás a schengeni egyezménnyel kapcsolatban arra is kitért, hogy miként vélekednek a polgárok a határainkon túl élő magyarságot kedvezőtlenül érintő előírásokról. Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak milyen politikát kellene folytatnia, a megkérdezettek 42 százaléka azt válaszolta: meg kell teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a határon túli magyarokkal kivételt tegyenek. A válaszadók 28 százaléka szerint Magyarországnak mindenképpen be kell lépnie az Európai Unióba. Kderül az is, hogy a megkérdezettek 43 százaléka a jelenlegi - sorozásos - rendszert tartaná meg, viszont jelentős arányt képviselnek azok is, akik a kötelező sorkatonai szolgálat helyett inkább az önkéntes haderőre való átállásra voksolnak. Szakmai ösztöndíj Sümegi Zsombor és Hopka Zoltán az első két olyan végzős egyetemista, akik kiemelkedő eredményükkel elnyerték a Porsche AG. ösztöndíját. Az erről szóló dokumentumot Hans Riedel, a cég igazgatósági tagja adta át. fotó: feb/kallus györgy
