Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29 / 123. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. május 29., szombat HÍREK Megemlékezést tartottak a szlovákiai Párkány temető­jében: első világháborús magyar és csehszlovák ka­tonasírok előtt tisztelegtek. Az 1919. május 30-án lezaj­lott párkányi csatában egy­mással szemben álló magyar hadsereg (a Tanácsköztársa­ság serege) és a Csehszlovák Légió harcosai közül elesett tizennyolc magyar és cseh­szlovák katona sírjánál a Párkányi Magyar-Szlovák Baráti Társaság állított em­léktáblákat. Az orosz-dél-koreal jó­szomszédi kapcsolatok fej­lesztése mellett szállt síkra pénteken a Kremlben meg­tartott találkozóján a két or­szág államfője. Borisz Jelcin és Kim De Dzsung egyaránt kiállt az Északkelet-Azsia biztonságáról kezdeménye­zett, a két Korea, Oroszor­szág, az Egyesült Államok, Kína és Japán részvételével tartandó hatoldalú tárgyalá­sok gondolata mellett. Hazaengedik a kórházból Václav Havel cseh államfőt, mert egészségi állapota jelen­tősen javult. Hja Kötik, Havel kezelőorvosa közölte, hogy a 62 éves elnököt még legalább egy hétig otthoni kezelésben részesítik. Nem vet be atomfegyvert India a Kasmírba behatolt muzulmán fegyveresekkel szemben kirobbant harci cse­lekmények során - jelentette be az újdelhi kormánykoalí­ció szóvivője. Érvénytelenítette az orosz határőrség Jurij Szkuratov orosz főügyész vadonatúj út­levelét, s ezzel megakadá­lyozta, hogy Svájcba utazzon egy bűnüldözési konferenci­ára. Szkuratov főügyészi posztja az év elején ingott meg, miután a neve kapcso­latba került egy vesztegetési üggyel. A Kreml hivatalával szoros kapcsolatot fenntartó svájci Mabetex nevű cég pénzügyeit firtatták a nyo­mozók, de a szálak a Bere- zovszkij ipar- és sajtómágnás érdekeltségeihez is elvezet­tek. Megalakulhat a török kor­mány, miután sikerült tető alá hozni az új koalíciót. Bü- lent Ecevit kijelölt minisz­terelnök, a Demokratikus Baloldal Pártjának (DSP) el­nöke péntek délután aláírta a koalíciós jegyzőkönyvet Devlet Bahcelivel, a Nemzeti Cselekvés Pártjának és Me- sut Yilmaz volt kormányfő­vel, a Haza Pártjának elnö­kével. Milosevics egyszerűen „postásnak” nevezte Csemomirgyint Légiriadó a tárgyalások idején A NATO a folyamatosan növekvő légiflottának és a tiszta égnek köszönhe­tően újabb széles körét bombázta csütörtökön a jugoszláviai célpontok­nak. Minden gép sértet­lenül visszatért - jelen­tette szokásos reggeli közleményében a NATO. Péntek kora délután ismét légiriadót rendeltek el Belg- rádban, egy esetleges újabb NATO-támadás veszélyére figyelmeztetve a lakosságot - és a jugoszláv fővárosban tárgyaló Viktor Csemomir­gyint, valamint vendéglátóit. Ekkor már csaknem három órája tartottak az orosz el­nök balkáni különmegbí- zottjának megbeszélései Szlobodan Milosevics elnök­kel és más magas rangú ju­goszláv vezetőkkel. A jugoszláv államfő, akit a hágai Nemzetközi Törvény­szék háborús bűnökkel vá­dol, és ezért nemzetközi el­fogatóparancsot adott ki el­lene, egy nyilatkozatában Csemomirgyint „postásnak” minősítette, aki minden vál­toztatás nélkül közvetíti a NATO követeléseit. Szabó János honvédelmi miniszter egynapos hivata­los látogatásra pénteken Németországba utazott. Ru­dolf Scharping német vé­delmi miniszter vendége­ként a NATO-tagországok hadügyi tárcáinak vezetői informális megbeszélésükön áttekintették az európai vé­delmi képességek fejleszté­sének lehetőségeit, valamint a délszláv helyzet időszerű kérdéseit. Megállapították: a konfliktus kihat egész Eu­rópa biztonságára. A miniszterek ismételten felhívták a belgrádi vezetés figyelmét, hogy a légicsapá­sok leállításához minden­képpen teljesíteni kell a nemzetközi közösség öt fel­tételét, amely nélkül lehetet­len a békés rendezés. Soros György magyar szü­letésű amerikai üzletember és tudománypártoló mecénás csütörtökön a washingtoni Johns Hopkins egyetemen mondott beszédében éles szavakkal ítélte el a Koszo- vóval kapcsolatos amerikai stratégiát. Úgy vélekedett, hogy Amerika nem kénysze­rítheti bombázásokkal behó- dolásra az egész világot. A gazdag és befolyásos üz­letember egyetértett azzal, hogy a Nyugatnak joga volt katonailag fellépni Jugoszlá­viával szemben, de a megva­lósítás mikéntje, annak kö­vetkezménye éppen ellenté­tes az eredeti szándékokkal, hiszen a beavatkozás nyo­mán Belgrád felgyorsította az albánok kiűzését Koszovó- ból. Ugyanakkor kijelentette: * nagy hiba volt, hogy Wa­shington kizárta a szárazföldi beavatkozást. A NATO-hadügyminiszterek Európa védelmi képességéről tárgyaltak FOTÓ:FEB/REUTERS Megélénkült a nagyhatalmak kémtevékenysége Európában Aligha meglepő, hogy a balkáni háború közepette nyüzsögnek a kémek Belgrádban. Gordon Tho­mas, a hírszerzés brit szakértője szerint a CIA már régen becsempészte oda ügynökeit. Amikor világossá vált, hogy Szlobodan Milosevics gon­dokat okoz majd a Nyugat­nak, az amerikai kémszolgá­lat ügynökei „alámerültek”. Nyelv- és helyismeretük alap­ján éppúgy beolvadnak a környezetbe, mint a CIA test­vérintézményének, a brit MI6-nak az emberei. Mind az amerikaiak, mind a britek a céljaikat szolgáló műholdak segítségével tart­ják az összeköttetést a hazai főhadiszállással s küldik érte­süléseiket. Munkájukban számíthatnak a washingtoni és a londoni központok tá­mogatására, amelyek a leg­korszerűbb technikát alkal­mazva figyelik a jugoszlávok hírforgalmát. A cheltanhami brit lehallgató központ szo­rosan együttműködik az amerikai NSA-val: mindkét központban a szakemberek ezrei figyelik a világot, benne most különösen mindazt, ami Jugoszláviában telefo­non, az e-mail forgalomban és különböző más csatorná­kon lebonyolódik. Nem maradnak el a kém­kedési versenyben a franciák sem. Külföldi hírszerzésük, a DSGE emberei szintén ott vannak Belgrádban, Koszo­vóban, hogy első kézből tájé­koztathassák kormányukat a fejleményekről a veszélyes tűzfészekben. A brit szakértő szerint a németek nemigen vannak jelen hírszerzőikkel a belgrádi hadszíntéren, míg az oroszok és a kínaiak annál inkább. Az előbbieknél a volt KGB kipróbált szakembereit vetik be, míg a kínaiak még a harcok kirobbanása előtt vagy 100 ügynöküket telepí­tették a jugoszláv fővárosba. Az már csak „hab a tor­tán”, hogy a nyugati szövet­ségesek egymást is figyelik. Különösen az ipari kémek szorgalmasak. A mobiltele­fonokba, az elektronikus le­velekbe is befészkelik magu­kat, csakhogy hasznosítható információt tudjanak meg. Megjöttek a Varacskos disznók, az A-10-esek is Bevetették a taszári F-18-asokat (Folytatás az 1. oldalról) Megérkezett az három A 10- es harci gép is pénteken Ta- szárra, amelynek itteni állo- másoztatása szerepelt a NATO korábbi kérésében. Ezt Erdélyi Lajos, a Magyar Hon­védség szóvivője közölte. Hozzátette: ezeket a repülő­gépeket kizárólag kutató­mentő feladatra használják majd. A Somogyi Hírlapot ka­tonai szakértők úgy tájékoz­tatták, hogy a Vvaracskos disznónak is nevezett harci gépeket valójában páncélozott földi célpontok megsemmisí­tésre fejlesztették ki, tankö- lőknek is említik, miután az Öböl-háborúban sikerrel al­kalmazták páncélosok ellen, szárazföldi csapatok támoga­tására. Ezek a repülőgépek alacsonyan repülnek és nagy erejű gépágyukkal vannak fel­szerelve. Megtudtuk azt is: a NATO kérésére a Magyar Köztársa­ság kormánya hozzájárult ah­hoz, hogy a szövetség 18 da­rab A-10-es repülőgépet tele­pítsen Taszár repülőterére. In­formációnkat Erdélyi Lajos dandártábornok megerősí­tette. Azt is elmondta: a belee­gyezést az Oszággyűlés ko­rábbi határozata alapján adták meg, amely a szövetség ré­szére lehetővé teszi Magyaror­szág légterének és repülőtere­inek használatát. A Ferihegyi repülőtéren jelenleg 16 darab KC- 135-ös üzemanyag-szállító repülőgép, Taszáron pedig 24 darab F- 18-as vadászgép és 3 darab A-10-es repülőgép állo­másozik. Arra a kérdésre, hogy az újonnan érkező A-10- esek milyen céllal indulnak majd Jugoszlávia felé, a szó­vivő annyit mondott: ezek a repülőgépek a koszovói válság megoldását célzó NATO-erő- feszítésekben vesznek majd részt. Erdélyi Lajos a gépek érkezésének időpontjáról nem kívánt nyüatkozni, ezért csak annyit mondott, azok az elkö­vetkező napokban érkeznek meg Taszárra. Izrael terjeszkedik Benjamin Netanjahu teljesen visszavonul A leköszönő izraeli kor­mány Kelet-Jeruzsálemig kiterjesztette a legjelen­tősebb ciszjordániai zsidó település határát. Móse Arensz távozó védelmi miniszter írta alá azt a rende­letet, amely 1300 hektárral megnöveli a húszezer lakost számláló Maale Adumim köz- igazgatási területét. Az izraeli rendőrséggel és telepesekkel való erőszakos összetűzésbe torkollott csü­törtökön a palesztinok tünte­tése a kelet-jeruzsálemi Ras El-Amuban. A palesztinok az ottani új zsidó lakónegyed építési munkálatainak meg­kezdése miatt tüntettek. Az építkezés Erwin Mos- kowitz amerikai multimillio­mos által megvásárolt földte­rületen az előző választások utáni napokban kezdődött meg, miután a régészeti ható­ság engedélyezte azt, valamint az akkori védelmi miniszter, Jichak Mordeháj is áldását adta rá annak idején. A zsidó lakónegyed és az arabok által is használható középületek létesítését azért kifogásolják a palesztinok, mert az Kelet-Je­ruzsálemben van. Izraelben a leköszönő kormányfő és pártvezető, a képviselőségtől is visszavo­nuló Benjamin Netanjahu csütörtök este találkozott utoljára híveivel Tel-Avivban, s egyben megválasztották ideiglenes utódát Ariel Sáron személyében. A párt végleges vezetőjének megválasztására a szabályzat szerint három hónap elteltével kerül sor. Pataki kormányzó tervei New York állam magyar származású kormányzója, George E. Pataki letette a garast - Bush mellett. A republikánus Pataki párt- és kormányzótársát, a texasi George W. Bush elnökjelölt­ségét fogja támogatni. Pataki kormányzónak aztán mindjárt nekiszegezték a kérdést: netán Bush mellett elindul - alelnökj élőkként? A lakonikus válasz: „Ez a.nap az elnökségről szól.” Sokan úgy vélik: Pataki azért szere­pel annyit mostanában, mert New York szenátori helyére pályázik, vagy „még valami ennél is magasabb posztra. Clinton fizetése ugyanannyi, mint elődjéé volt harminc évvel ezelőtt Sokat keresnek az államférfiak Az Egyesült Államok el­nöke, jelenleg a Föld leg­nagyobb hatalmú szemé­lyisége, kénytelen-kellet­len beérni évi kétszázezer dollárral, azaz mintegy 49 millió forinttal. 30 év óta nem emelték az amerikai elnökök fizetését. Emiatt Bili Clinton a többi kormányfőhöz mérten (az USA első számú polgára egy személyben államfő és mi­niszterelnök) meglehetősen közepes anyagi juttatásban ré­szesül. Gerhard Schröder német kancellár éves fizetése - át­számítva - 56, Jacques Chirac francia köztársasági elnöké 78 millió forint, Obucsi Keizo japán miniszterelnököt évi 52,6 millió forint illeti. Az amerikai törvényhozás napirendre tűzte az elnöki munkadíj módosítását. Ha a képviselők elfogadják a javasla­tot, akkor Clinton utódját négyszázezer dollár illeti majd meg. A jelenlegi elnök számára azonban már kései a javaslat, mert ha megszavazzák is, ő nem kaphat többet. Az ameri­kai alkotmány ugyanis ki­mondja: a hivatalban lévő el­nök fizetése nem változtatható. Persze Clinton és családja el­sősorban nem az elnöki fize­tésből él. Korlátlan rendelkezé­sére áll a Fehér Ház és sze­mélyzete, a Camp David-i hét­végi rezidencia, páncélozott luxusautók raja, továbbá repü­lőgépek és helikopterek, vala­mint évi százezer dollár úti­költségtérítés és ötvenezer dol­lárnyi napidíj. A kormányzati fizetések, jövedelmek megha­tározására hivatott bizottság tíz évvel ezelőtt megállapította: az elnököt és családját alkotmá­nyosan megillető szolgáltatá­sok értéke félmillió dollár. Az amerikai élet sajátossága, hogy az elnökön kívül minden vezető politikus rendszeresen kap az infláció mértékének megfelelő fizetésemelést. így fordulhat elő, hogy az alelnök, aki harminc évvel ezelőtt alig harmadannyiból volt kénytelen kijönni, mint a „főnöke”, most 175 400 dollár évi illetményt élvez. „Alig kevesebbet” Bül Clintonnál. (Kulcsár) Tvr-hét A tévénézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben Szerencsenyár! 3. forduló A hét sztárja: Beleznay Endre Mindig más bőrébe bújva A GNM Művek szőke úthengere Paul Newman, az örökmozgó Tvr-hét - a műsorújság Előfizetői forródrót Telefon: 488-5621 Fax: 488-5689

Next

/
Thumbnails
Contents