Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999. május g. Hírek • Hírek ❖ KÖVETELŐZŐ OROSZOK Szentpétervár: A bértartozások rendezését, inflációkövető, de legalább ötvenszázalékos béremelést követelt tegnap Szentpéterváron százezernél is több tüntető. Moszkvában több tízezren vonultak az utcákon. Egy nagygyűlésen Jurij Luzskov polgármester közölte, a Jugoszlávia elleni olajembargó valójában Oroszország ellen irányul. Kijózanodásra szólította fel a NATO vezetését. ❖ UTCAI CSATA PRÁGÁBAN Prága: Húsz szélsőséges tüntetőt tartóztatott le tegnap a prágai rendőrség egy utcai csata után. 400 anarchista a belvárosban az ellen tiltakozott, hogy a hatóságok engedélyeztek egy neonáci tüntetést. A rendőrség nem engedte meg az anarchistáknak, hogy megzavarják a lövész-szigeti rendezvényt. Erre ők utcaköveket és Molotov-koktélokat hajigáltak a rendőrökre és a belvárosi kirakatokra. ❖ BALKÁNI BÉKÉT KÖVETELNEK Budapest: Mozgalmat indított a balkáni háború ellen ötven magyar értelmiségi és politikus. Szombati felhívásukban a bombázások azonnali felfüggesztésére szólítják fel a NATO-t. A kormánytól kérik, éljen NATO- beli vétójogával. Gyakoroljon nyomást, hogy a háború ne terjedjen ki a szomszédos országokra. Az aláírók közt szerepel Konrád György, Petschnig Mária Zita, Iványi Gábor, Donáth László és Vadász János. Körkép Második oldal _2__ A SZERBEK LELŐTTEK EGY PARANCSMEGTAGADÓ KATONÁT Háttérben a jugoszláv katonai főparancsnokság épülete, Zivorad Jovanovics külügyminiszter irodájának ablakából A NATO jugoszláviai csapásai nyomán a koszovói szerb erők egyre jobban elszigetelődnek központjaiktól, Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ezzel párhuzamosan morálisan izolálódik - jelentette ki tegnap Peter Daniel, a NATO szóvivője. Az észak-atlanti szervezet gépei az elmúlt 24 órában hatszáznál több repülést hajtottak végre, és ebből több száz volt csapásmérő. Minden NA- TO-gép épségben visszatért bázisára. A célok elsősorban hidak és kommunikációs, illetve parancsnoki központok voltak a Koszovóban lévő szerb egységek és lőszerraktárak mellett. Egy rádiós átjátszóra Szabadka körzetében sújtottak le, Zom- bornál pedig egy légibázist támadtak. A NATO hét híd elleni támadást ismert be, de nem erősítették meg azt a hírügynökségi jelentést, hogy az egyik hídon, Luzane városa közelében egy polgári utasokat szállító buszt is eltaláltak. Az AFP egy helyszínen tartózkodó tudósítója viszont szemtanúja volt a 40 ember halálának. Beszámolója szerint a busz abban a pillanatban haladt át a hídon, amikor azt eltalálta egy rakéta. Kettészakadt, egyik fele a mélybe zuhant. A mentésre igyekvő kórházi autót egy órával később szintén találat érte. Folytatódtak az összetűzések a szerbek és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) között az albán határ mentén. A koszovói szerb egységek soraiban egyre erősebben mutatkoznak az erkölcsi romlás jelei, szaporodnak a dezertálások. A NATO meg nem erősített információi szerint egy parancsmegtagadót lelőttek. Macedóniába 24, Albániába 13 repüléssel több tonna segélyt szállítottak. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára az emberi jogokért való kiállásra szólította fel tegnap a világ fiatalságát, s türelmet és megbékélést hirdetett. Franciaország több városában pedig a munka ünnepén felvonuló szak- szervezetek követelték a bombázások beszüntetését és a béketárgyalások megkezdését. A német szakszervezeti vezetők viszont május 1-jei beszédükben leszögezték: ellenzik a bombázások egyoldalú felfüggesztését. Bili Clinton tegnap rendeletileg befagyasztotta a szerbek USA-ban lévő vagyonát. Jugoszlávia pedig kérte az ENSZ- től, nyilvánítsa törvénytelennek az ország elleni olajembargót. Pénz ugrasztottá ki a nyulat A Vasárnap Reggel értesülése szerint pénz, pontosabban pénztelenség ugrasztottá ki a nyulat a ■ bokorból az úgynevezett megfigyelési ügyben. A bejelentések állítólag olyan nemzetbiztonsági alkalmazottaktól érkeztek, akiknek az NBH fedőcégeinél, másokkal ellentétben, nem volt lehetőségük „maszekolni". Orbán Viktor kormányfő a’98-as választások előtt kapott először információkat arról, hogy valakik fideszes politikusokról adatokat gyűjtenek. Vizsgálatot rendelt el, majd 1998. augusztus 25-én bejelentette, hogy közpénzen titkos és törvénysértő adatgyűjtés folyt róla, Kövér Lászlóról, Áder Jánosról és további jó néhány ismert politikusról, valamint a családjukról. A VR bizalmas forrásokból úgy tudja - egy magánnyomozó-irodán keresztül -, közvetve egy ismert televíziós személyiség kért annak idején adatokat a politikusokról, illetve a hozzájuk kötődő cégekről. Hogyan lehetséges ez? íme, a lehetséges út: Magánnyomozó cégek Céginformációs vállalkozások Egyéb Külső megkeresésre a nemzetbiztonsági alkalmazottak külső megbízásokat is teljesítenek ffc A Nemzetbiztonsági Hivatal fedőcégeket hoz létre, hogy ügynökei könnyebben ” végezzék a törvényes és titkos megfigyeléseket. G\ A fedőcégeknél dolgozó nemzetbiztonsági alkalmazottak hivatalos munkaidő- ^ ben a hivatalnak dolgoznak, a munkaidőn túl külső - üzleti információk gyűjtésével foglalkozó - cégeknek is maszekolhatnak, külön pénzért. C£k Ez utóbbi vállalkozások kaphattak felkérést a fideszesekről szóló adatgyűjtés- re, amelyet a megbízottak a hivatal autóinak, telefonjainak és más eszközeinek jogtalan igénybevételével végezhettek el. A „privát" adatgyűjtés nem törvénysértő, hiszen a felkérések olyan információk beszerzésére vonatkoznak, amelyek mindenki által hozzáférhetők. _E_ i_^^^í|)ov3 ei-_(i __LM Z árt ülésen hallgatta meg pénteken Orbán Viktor kormányfőt a fideszes politikusokról törvénysértő módon közpénzen folytatott titkos adatgyűjtések ügyét vizsgáló parlamenti bizottság. A kormányfő több, szigorúan titkos minősítésű dokumentumot' adott át a bizottságnak. A dokumentumok annyira titkosak voltak, hogy sem Orbán, sem Kosztolányi Dénes, a bizottság fideszes elnöke nem volt hajlandó nyilatkozni pontos tartalmukról. Ezzel szemben a sajtótájékoztatóról távoz- tában Kosztolányi az asztalon felejtette a szigorúan titkos dosz- sziét, amit Atyánszky György kisgazda képviselő vitt utána, hogy azután páncélszekrénybe zárják. A bizottság tagjai a következő három hétben kaphatnak betekintést az aktákba. A 2008-ig, illetve 2013-ig titkosított iratok egy része a Nemzetbiztonsági Hivatalnál készült összefoglaló. Orbán Viktor kérdésünkre elmondta, a vizsgálóbizottságnak kell fényt derítenie arra, kik adtak megbízást az adatgyűjtésre. A bizottság előtt elmondott mindent, amit erről tudott, de neveket és személyeket nem említett, azok ugyanis megtalálhatók az átadott dokumentumokban. A kormányfő után az ellenzéki képviselők kivonultak az ülésről. Kóródi Mária SZDSZ-es honanya azt mondta, a testület elnöke nem vette figyelembe javaslataikat, nem kaptak szót. Ülésvezetése szakszerűtlen volt. A bizottság szocialista alelnöke, Keleti György szerint a kormányfő nem adott konkrét választ kérdéseikre. A volt honvédelmi miniszter lapunknak hozzátette, a meghallgatáson nem hangzott el olyan információ, ami korábban ne kapott volna már nyilvánosságot, így teljesen indokolatlan volt a zárt ülés elrendelése. Keletit Kosztolányi Dénes kiutasította a mindenki számára nyilvános sajtótájékoztatóról. Az elnök ezt követően közölte: a miniszterelnök meghallgatása után úgy látja „az ügy súlyosabb, mint eredetileg gondolta”. Azt ígérte, év végére lezárják a vizsgálatot, és nyilvánosságra hozzák a bizottság jelentését. (csík) SgQ0ß))©Äl®§ IÄ®tog®§(® Némi kóstolót kaphattak a nézők abból a komédiából, ami a „megfigyelési" bizottságban történhet ülésről ülésre. Az Aktuálisban ugyanis Kosztolányi Dénes (Fidesz) elnök és Vancsik Zoltán szocialista képviselő rendesen elbeszéltek egymás mellett. Kosztolányi úrnak valószínűleg az volt a legfontosabb, hogy minél többször kiejtse a miniszterelnök nevét és tisztelegjen előtte, hogy el méltóztatott jönni a bizottsági ülésre. Vancsik úr szerint pedig maga a megfigyelési ügy a vígjáték, hiszen piti történeteket, adatokat szupertitkosítottak. A műsorvezető szerepe volt a legkínosabb, de a végszavával alighanem egyetérthetünk. Oldják fel a titkosítást, s majd a polgárok eldöntik, hogy mit ér ez az ügy. A bi- zottságosdiról már amúgy is tudják, hogy mit gondoljanak. D. L. MUNKASÖSSZTUZ A KORMÁNYRA Május elsején az öt legnagyobb szakszervezeti szövetség közös felvonulásra és tüntetésre hívta a budapestieket. A városligeti szakszervezeti majálison Sándor László, az MSZOSZ elnöke kijelentette, hogy az Orbán- Torgyán kormány intézkedések sorozatával bizonyította munka- vállaló-ellenességét. A többezres tömeg előtt közölte: a szakszervezetek nem tűrhetik a végtelenségig a számukra megalázó helyzeteket. Elérkezik a pont, amikor azt mondják: elég! A szakszervezeteknek közösen kell fellépniük, hogy a magyar munkavállalók gazdasági értelemben is európai polgárokká váljanak - állította Gaskó István, a Liga Szakszervezeti Szövetség elnöke. Borsik János, az Autonómok vezetője katasztrofálisnak nevezte a kormány és a szakszervezetek viszonyát. Kérte, hogy munkahelyeiken mondják el kollégáiknak, a kormány a dolgozókat hátrányosan érintő változtatásokat tervez a munka törvénykönyvben. Több szónok felszólította a kormányt, hogy vállaljon nagyobb szerepet a balkáni konfliktus rendezésében. A szakszervezeti nagygyűlés után Kovács László, az MSZP elnöke Sándor Lászlóval közösen tartott fórumán leszögezte: bízik abban, hogy a következő választásokon győzelemre segíti pártját a szakszervezetekkel való összefogás. Az MSZP képviselői nem szavazzák meg a parlamentben a dolgozókat hátrányosan érintő törvénymódosításokat, jelentette ki Kovács. A belügyi dolgozók 70 százalékának csökkent az idén a reálkeresete. Nincs ok az ünneplésre - ezzel indokolta a Belügyminisztérium által szervezett belügyi majálisról való távolmaradását a Belügyi Dolgozók Szak- szervezete. Oroszlányban a Vértesi Erőmű alkalmazottjai „Munkát, ne segélyt!” és „Nem akarunk halott városban élni!” feliratú táblák alatt tüntettek.
