Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-06 / 79. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. április 6., kedd Megyei körkép 3 Húsvéti allatvasar Aránytalanul nagy teher, alacsony bérek Patikamérlegen az ápolás Somogy fekvőbeteg és egészségügyi alapellátá­sában általában megvan­nak az ápolás személyi feltételei, de a minőségi betegellátásért sokat kell még tenni. Bajók Sán- dorné, a megyei ÁNTSZ vezető ápolónője mondta ezt, miután a városi ve­zető ápolónőkkel össze­gezték a tavaly és ez év elején végzett ellenőrzé­seik tapasztalatait. Megyei körkép Az alapellátásban 228 vizsgálatot végeztek; har­minchetet az otthonápolási szolgálatoknál, négyet az egyéb egészségügyi szolgál­tatóknál. Bajók Sándorné negyvenegy fekvőbeteg el­látó osztály munkáját ellen­őrizte év végéig, s ezzel a tel­jes ápolási szakmát átvilágí­totta. Megtudtuk: az osztályo­kon mindenütt legkevesebb egy szakápolót biztosítanak. Hiányszakmának számít ugyanakkor a diplomás ápoló, a gyógytornász és esetenként a három műsza­kos szakápoló. A minimum- feltételekhez viszonyítva azonban csak a marcali kór­házban van meg az előírt szakdolgozói létszám. Eb­ben az intézetben hiányzik a legkevesebb, kötelezően elő­írt ápolási eszköz is. A fekvőbeteg-intézetek­ben az osztályvezető fönő- vérek és az ápolási me­nedzsment szakmai képesí­tése tavaly jelentősen fejlő­dött. A 2099 kórházi szak­dolgozó közül 2 egyetemi, 22 főiskolai, 21 felsőfokú osztályvezető-ápolónői ké­pesítésű főnővér, 15 pedig egyéb felsőfokú végzettség­gel, vezető asszisztensként dolgozik. Középfokú szak- képesítése mindössze 21 fő­nővérnek van. Kilencvenkét képesítés nélküli ápoló csak kisegítő munkát végez. Gondot jelent a tanulmánya­ikat folytató szakdolgozók helyettesítése; 32 főiskolán, 53 felsőfokon, 5 alapfokon tanul. Aránytalanul nagy az ápolók fizikai terhelése is; szinte valamennyi kórház­ból hiányoznak a munkát könnyítő, betegemelők. Az átlagbérek még a három műszakosoknál is alacso­nyak; a béremelések pedig a vártnál alacsonyabbak vol­tak. Várnai Ágnes Félmilliárd forintnyi pályázati forrás segítette a fejlesztést T elepülésbukszák Mérsékelt volt az adok-veszek Ünnepi volt a forgalom a va­sárnapi toponári állatvásá­ron: csak néhány nézelődő volt kíváncsi a kínálatra. Kaposvár Talán a húsvéti nyúlnak lett volna keletje, azt azonban nem lehetett látni a toponári állatvásáron. A vásárlók pe­FOTÓ: LANG RÓBERT dig valószínűleg inkább ott­hon ünnepelték a húsvétot, csak kevesen látogattak ki a vásártérre. Egyedül a malac­nak volt jó az ára, 5-8 ezer fo­rintért kínálták. Talán ebből kelt el a legtöbb. A borjúknak viszont nem akadt új gazdája, mint ahogyan hiába vártak vevőre a lovak is, szekerestül, szerszámostul. Az önkormányzatok a hi­ányzó pénzt elsősorban a helyi adókból, illetve az in­tézmények működési bevé­teleiből pótolják. Nincs te­lepülési pénztárca, amelybe elég lenne a pénz. Fontos a pályázatokon nyert forrás is. Tavaly pá­lyázatokon fél milliárd fo­rintot nyertek a kapcsolódó célok megvalósítására. Az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetű települések­nek pedig 800 millió forin­tot juttatott tavaly az állam. Megyei körkép A két és félezer lakosú Bala- tonföldvár az idén 475 mülió forintból gazdálkodik. A nor­matív támogatásuk 167 millió forint Berkes László polgár- mester azt mondja: énnek fele az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódik. Saját erőből 210 millió forintot kell előterem­teni: nagyobb részét a helyi adók adják. Van bevételük in­gatlanértékesítésből, privati­zációból, bérleti díjból és személyi jövedelemadóból. A város első embere szerint fe­szes a költségvetés: a legna­gyobb kiadás az intézmények működési költsége, mely év- ről-évre emelkedik, de például helyi adót három év óta nem emeltek. Nemesvidnak csaknem ezer lakója van és 80 millió forint­tal számolhatnak 1999-ben. Ennek 56 százaléka a támoga­tás. Árvái Tibor polgármester azt mondta: jövőre halasztot­ták az iparűzési adó beveze­tését, jelenleg a kommunális-, az építmény- és a gépjármű­adó jelent bevételt a helypénz és a bérleti díj mellett. Költ­ségvetésüknek csaknem felét viszi el az iskola, a körjegy­zőség és az egészségügyi in­tézmények fenntartása. Kaposvár, a hetvenezres lakosú megyeszékhely gaz­dálkodásában is nélkülözhe­tetlen az állami támogatás: a 8 és félmilliárd forintos költ­ségvetésnek csaknem felét ez teszi ki. A bevételek között első helyen a helyi adó áll, amelyet az idén is jelentősen emeltek. Legnagyobb mér­tékben az iparűzési adó emelkedett és most egymilli- árd 303 millió forintos adó­bevételre számítanak. Ennek 80 százaléka az iparűzési adó. Jelentős tétel a tervben az intézmények bevétele, a nem lakáscélú bérlemények bérbeadása, az ingatlan érté­kesítés, a víziközmű kon­cessziós díj, az átvett és a fel­halmozási pénzek. Izményi Éva Hírek Csendesen teltek az ünnep napjai a mentőknél. Néhány esésből származó törés va­lamint a szokásos betegszál­lítás miatt kellett vonulniuk, mintegy 15 alkalommal. Egy hat hónapos somogygeszti kisgyereket és egy somogy- jádi idős embert a kiszára­dástól mentették meg a gyors kórházba szállítással. Égett az újságos Szántódon az autós pihenőnél kiégett egy újságos bódé. A vizsgálat még tart, hiszen sem a kár ösz- szege, sem a tűz oka, de még az újságos bódé tulajdonosá­nak kiléte sem ismert. Felme­rül a gyújtogatás gyanúja is. A siófoki tűzoltóknak Balaton- földvár-Köröshegyen három hektár nádast kellett elolta­niuk. A keszthelyi lánglova­gok segítséget kértek a mar­cali kollégáiktól egy étterem tűz oltásához, de a segítség megérkezése előtt a tüzet elol­tották. Csokonyavlsonta külterüle­tén egy öreg Volkswagen mo­tortere gyulladt ki. A tűzol­tóknak már nem akadt dolga, mire kiértek a bogár teljesen kiégett. A kár mintegy negy­venezer forint. Jó gyomorral Lapzártáig a senkit sem szállítottak alko­holmérgezéssel a megye kór­ház idegosztályainak detoxi- kálóiba. Pedig Siófokon és Kaposváron nap közben jó néhány locsolni induló, már jókedvű férfit lehetett látni Templomi hangverseny Nagy sikerű hangversenyt adott a törökkoppányi me­nyecske kórus a helyi műem­lék templomban. A daloló asszonyoknak a falu jó hangú férfiai is besegítettek. Brenner Éva kórusvezető betanításá­ban- mint minden húsvétkor- a passiókat énekelték. A patalomi Park szociális otthon idős lakói is megün­nepelték a húsvétot. Volt aki tojást festett, ezzel kedves­kedett társainak és az intézet dolgozóinak. A szentelt hús­véti sonka sem maradt el. Néhány lakót a család tagjai hazavittek, hogy együtt ün­nepeljenek. Éled a vízi sport A fonyódi Port Lacaj túravitorlás sport klub tagjai a húsvéti ünnepe­ket már a nyári versenyidény jegyében töltötték. A téli pi­henő után lekerültek a pony­vák a hajótestekről, kezdőd­tek a felújítási munkák, csi­szolások, lakkozások. A leg­ügyesebbek már vízre tették a hajókat. Óvónők iskolapadban Magyaratád elnézést kér Az idei tanévben mintegy félezer óvónő és dajka képezi tovább magát So­mogybán, hogy a gyerme­kek életkori sajátosságait leginkább szem előtt tartó pedagógiai módszereket elsajátítsák. Megyei körkép A megyei pedagógiai intézet 18 témakörben szervez az óvodapedagógusok szakmai fejlődését szolgáló tanfolya­mokat. A folyamatos dajka­képzésnek köszönhetően például az e munkakörben dolgozók 80 százaléka meg­szerezte a képesítést. Az ősz­től valamennyi óvodának sa­ját programmal kell rendel­keznie. Most van tehát a haj­rája a programírásnak a 92 somogyi óvodában. A gyer­mekintézményeknek csak­nem a fele a tevékenységköz­pontú óvodai nevelést része­síti előnyben, de népszerű a soproniak játékos, mesés programja, valamint a nép­hagyományokat, illetve a művészeteket előnyben ré­szesítő módszerek is. Egyre nagyobb érdeklődést kelte­nek a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás tapasztalatai, valamint a fel­zárkóztatást és a megelőzést szolgáló elképzelések. Sárái Zoltánná pedagógiai előadó elmondta, hogy elsősorban azokat a programokat ajánl­ják, melyek rendelkeznek az Országos Közoktatási Intézet minősítésével. I. É. A Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel A kabarészerző ke­serűsége című írására rea­gálva Magyaratád polgár- mestere Takács János saj­nálkozását fejezte ki. Elmondta: mindent megpró­bálnak megtenni annak érde­kében, hogy Marton Frigyes Magyaratád díszpolgára le­hessen. Már nem kell arra hi­vatkozniuk, hogy nincs gya­korlatuk, hiszen a képviselő- testület januárban megalkotta a kitüntetések adományozá­sának rendeletét. Bár Marton Frigyes Magyaratádon szüle­tett, de nem itt anyakönyvez­ték. Ám ez nem befolyásolja a díszpolgárrá avatását. Mint mondta, ■ arra törekszenek, hogy még az idén elismerjék tevékenységét. Nyári Józsefné alpolgár­mester azt mondta: szégyen a falura nézve, hogy nem tisz­teli szülötteit. Ha a képviselő- testület elfogadja, felveszi Marton Frigyessel kapcsola­tot és megszervezi a díszpol­gárrá avatás szertartását. (Szarka) Egymilliárd forint elemi gondokra Somogy 177 települése pályázhat az oktatási tárcához Már csak 266 nap az ezredfordulóig Vajon hogyan működik a'számítógép 2QÖ||ben? Nézzen utána: www.sominfo.hu Kaposvár, Füredi u. 1. Telefon: 82/529-900 Az Oktatási Minisztérium egymilliárd forinttal segíti az 1100-nál kisebb lélek­számú települések óvo­dáit és kisiskoláit. A batéi elemibe tizenkét iskolás jár, s pályáznak, Hetesen 1142-en élnek, ezért elesnek a lehetőségtől. Megyei körkép A Somogy Megyei Pedagó­giai Intézet figyelemmel kí­séri a közoktatás fenntartóit, ezért ahol lehet, felhívják az önkormányzatok figyelmét a pályázati lehetőségre. Az eredeti határidő márciusban járt le, ám ezt az árvízsúj­totta régiókra való tekintettel április 10-ig meghosszabbí­tották, tudtuk meg ár. Giber Vilmos igazgató helyettestől. Somogy 244 településéből lehet 177 érintett a pályázat­ban, ennyi az 1100-nál ki­sebb lélekszámú település. Nemesvid 950 lakosával még éppen beleesik a támogatha­tók körébe, a pályázatot most készítik. Dr. Árvái Ti­bor polgármester azt mondta, az intézmények fenntartása igencsak megvi­seli az önkormányzat költ­ségvetését, s feszültséget is okoz a faluban, hiszen az ok­tatásra fordított pénzekre másutt is nagy szükség volna. Nemesvidon az isko­lába 135-en járnak, az in­tézményfenntartó társulás­ban Somogyzsitfa-Szőcsény- puszta és Somogysimonyi vesz részt. A normatíva 65 százalékban fedezi a fenntar­tás költségeit, ezen felül az önkormányzatnak kell zse­bébe nyúlnia, ha meg akarja tartani intézményeit. A batéi iskolában 12 kis­diák tanul. A szülők részéről meggyőző az igény az intéz­mény megtartására - mondta Zsalakó Ernő, a 870 lelkes falu polgármestere -, ezért a testület nem akar lemondani az elemiről. Az ésszerűsítés megtörtént, az óvodát, isko­lát, művelődési házat azonos igazgató vezeti. A fenntartó már írja a pályázatot, amitől azt várják, jelentős terhet vesz le az önkormányzat vál­láról. Jelenleg a normatíva ugyanis csak a költséget 50- 60 százalékára elég. Hetes polgármestere igaz­ságtalannak tartja a pályáza­tot. Ádám László szerint nonszensz, hogy „plusz 42 hetesi miatt” esnek el milliós forrásoktól.- Régóta mondom, hogy az iskolafinanszírozás rend­szere megoldatlan; nálunk minden gyermek után 100 ezer forintot kell fizetnünk normatíván felül - mondta Ádám László. - Kistelepülés vagyunk, nincs jelentős iparűzési adóbevételünk, s az önhikis pályázat is egyre szigorodik. Nagy kihívás megtartanunk az összesen 202 iskolást és óvodást számláló intézményeket, a feszültséget is okoz a köz­ségben. Az iskolát Csombárddal társulásban tartják fönn; ezt a struktúrát a Horn-kormány szorgalmazta. Ezt megelő­zően az Antall-kabinet a kör­zetesítés mellett volt. Ma Po- komi Zoltán oktatási minisz­ter néhai elődjét, Klebers­berg Kunót idézi: egy elemi akkor van jó helyen, ha min­den gyerek gyalog el tud menni az iskolájába. Ehhez adtak most egymilliárd forin­tot. Hogy mire és kinek lesz elég, májusban elválik. B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents