Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP Világjáró 1999. április 24., szombat A somogyi egyesület 33 emeletes üzletközponttal növeli az esélyeket Kína várja a magyar befektetőket Öt évvel ezelőtt, lSSÁ-ben egy baráti összejövetel után alakult meg a Magyar-Kínai Gazdasági és Kulturális Kapcsolatok Egye­sülete Kaposváron. A baráti be­szélgetésekből rövidesen gazda­sági tervek születtek, ezek nyo­mán pedig mára már egy 33 emeletes üzletközpont nőtt ki a földből Lanzhouban, Gansu tar­tomány székhelyén. Ez az üzlet- központ pedig újabb gazdasági kapcsolatok alapja lehet. Kína a maga 1,3 milliárd lakójával minden rendű és rangú vállalkozás­nak hatalmas lehetőséget jelent. Nem véletlen, hogy a legnagyobb multinacionális cégek már megve­tették lábukat az országban, de az elmúlt években megerősödtek a ha­zai vállalkozások is. A kínai kor­mány maga is elősegítette ezt a kon­junktúrát azzal, hogy hatalmas be­ruházásokba fogott, egyre-másra épülnek a sokemeletes, csupa üveg toronyházak, ahova már szívesen jönnek az európai vagy amerikai üz­letemberek. Ma egy olyan fejlődés­nek lehetünk tanúi a Kínában, ami­lyet már megcsodálhattunk más tá­vol-keleti országokban, Dél-Koreá- ban vagy Hong-Kongban. Ebben az óriási fejlődésben most kiveheti ré­szét néhány magyar vállalkozás is, mégpedig a Magyar-Kínai Gazdasági és Kulturális Kapcsolatok Egyesüle­te révén. Az egyesület alelnöke egy kínai üzletember, Wang Huanting, aki­nek Magyarországon is működnek vállalkozásai. Az üzletek mellett azonban barátságokat is kötött ha­zánkban, ezek közül az egyik leg­szorosabb éppen Kaposvárhoz köti. Ebből alakult ki az a kapcsolat, ami mára odáig jutott, hogy szülőföldje, Gansu tartomány és Somogy megye hivatalosan is felvette egymással a kapcsolatot. A megyei közgyűlés ve­zetői — dr. Gyenesei István is és dr. Kolber István is — látogatást tettek Kínában és Gansu delegációja is járt már Somogy megyében. Egy ilyen testvérmegyei kapcsolat azonban akkor működik jól, ha gazdasági előnyökkel is jár mindkét fél számá­ra. Hogy ez a kapcsolat jól működ­jön, Wang Huanting kínai cége a Kai-sheng Hungary Holding által Lanzhouban tervezett üzletközpont építésébe az egyesület is bevonta. A Kínai-Magyar Kereskedelmi Köz­pont névre keresztelt beruházás ma már a 25. emeletnél jár, és a tervek­nek megfelelően ez év végén át is adják az épületet. Már a majdani üz­letek és irodák bérlőivel tárgyalnak, ám a 33 emeletből kettőt szabadon hagynak. Ide magyar — elsősorban — somogyi befektetőket, üzletembe­reket, cégképviseleteket várnak, mégpedig igen kedvező feltételek­kel: egy éven át nem kell bérleti dí­jat fizetni, ráadásul a Kai-Sheng Hol­ding, illetve az egyesület jóvoltából minden magyar vállalkozói képvise­let dolgozóinak a szállásköltségét is átvállalják. Erről egyébként az egye­sület elnöke Gulyás Zoltán, a beru­házók és az építtető cég képviselője szándéknyilatkozatot írtak alá Lanzhouban két hete. Kínában egyébként a piacgazda­ságnak és a tervgazdálkodásnak egy furcsa keveréke van most jelen. Már a tőke és a piac irányítja a gazdasá­got, azért a tervhivataloknak, a párt és állami vezetőknek illetve a tarto­mányok irányítóinak komoly befo­lyásuk van az üzleti életre is. Mivel a somogyi egyesület a politika sze­mében is kívánatos, a rajtuk keresz­tül érkező üzletemberek is szívesen látott vendégek arrafelé. A mi négy­tagú delegációnkat is ünnepélyes külsőségek, számtalan protokoll esemény és még több díszebéd illet­ve díszvacsora várta. Bár ezeken az eseményeken tucatjával hangzottak el a nálunk lassan feledésbe merülő köszöntők és tósztok, az hamar ki­derült: olyan üzletet, amiből a tarto­mánynak, a városnak nem szárma­zik haszna a legkedvesebb barátjuk­kal sem kötnek. Azt például már az első díszebéden kinyilatkoztatta Liou Chang Kai, Gansu tartomány gazdasági és kereskedelmi igazgató­ja, hogy csak csúcstechnikát enged­nek a tartományba telepíteni. Az az ötlet viszont még Song Zhaosu kor­mányzó tetszését is elnyerte, hogy támogassanak egy kínai — lehetőleg lanzhou-i — vállalatot abban, hogy beruházásba kezdjen Magyarorszá­gon, lehetőség Somogy megyében. Erről ünnepélyes keretek közt szán­déknyilatkozatot is aláírt a tarto­mány vezetősége a Gyenesei István és Somogy megye felhatalmazását bíró Gulyás Zoltánnal. Már egy terv is született a befektetés helyével és típusával kapcsolatban, aminek vég­legesítésére még ebben a hónapban Gansu tartomány székhelye Lanzhou. Dinamikusan fejlődő kétmilliós nagyváros a selyemúton egy kínai üzletemberekből álló kül­döttség érkezik Somogyba. Kína tehát teljesen kinyílt a kül­földi üzleti lehetőségek előtt, amit egyre többen ki is használnak. A tá­volság és az ezzel járó költségek azonban a jó ötletekkel, de keve­sebb tőkével rendelkező cégeket visszatartják. A Lanzhouban épülő kereskedelmi központ azonban olyan esélyeket ad, amivel érdemes élni. Már csak azért is, mert a kínai kormány ötéves tervében kiemelt tá­mogatást élvez északnyugat Kína, és Gansu tartomány épp ott van. Varga Ottó Gansu tartomány szándéknyilatkozatban fejezte ki együttműködési szándékát Somogy megyével A 33 emeletes üzletházban két emelet várja a somogyi vállalkozásokat Somogyi polgármesterek Dánia zöld szigetén (Munkatársunk e-mail jelentése) A Magyar-Dán Kapcsolatfejlesz­tési Társaság szervezésében húsztagú delegáció tanulmányoz­ta a dán közigazgatási modellt az elmúlt napokban Fűn megyében, Dánia zöld szigetén. A társaság révén már több mint ezren kap­tak betekintést a skandináv álla­mok és Dánia, a demokrácia ha­zájának mindennapjaiba. Koppenhága Az 5,5 millió lakosú, 43 ezer négy­zetkilométeren elterülő északi or­szág több szempontból is minta le­het hazánk számára. A népjóléti ál­lam közéletének tisztasága, a társa­dalmi gondoskodás és szolidaritás mindennél előbbre való jelenléte az első, ami példaértékű. Dr. Szira Jó­zsef, a társaság elnöke ezt igyekszik minél többek számára emberközel­be hozni. A társaság csaknem 10 éves missziója számos eredményt felmutatott már, testvérvárosi, bará­ti kapcsolatok jöttek létre. Talán nem is hinnénk, de ma Fűn megye legnagyobb, 180 ezres városában, Odenseben - ez Andersen szülővá­rosa - nem ritka dolog dánok ajkáról hallani az Az a szép, az a szép... kezdetű dalt. A héten ezt a Fün-Magyar Baráti Társaság - mert ilyen is van -, elnökének előadásá­ban hallhatta a magyar küldöttség. Dániába ma 14 megye és 275 he­lyi önkormányzat van, az 1970-es közigazgatási reform során több mint 1300-ról csökkent le a számuk ennyire. A települési önkormány­zatok a demokrácia erős bástyái, a megyék és az állam mellett egyen­rangúan működnek. Rengeteg fel­adatot ellátnak, s ehhez jelentős adóbevételük van, történelmi ha­gyományaik vannak a GDP 30 szá­zalékát az önkormányzatok költik el. Glamsbjerg, a 6 ezres városka, melynek a delegáció négy napig vendége volt, 210 millió koronából gazdálkodik (ez nem kevesebb, mint 7,5 milliárd forintnak felel meg.) Elképesztő összeg, a 70 ezres Kaposvár költségvetése csupán 1 milliárddal több. Ankjaer Stenskrog vendéglátó polgármester és Kenneth Feming önkormányzati igazgató - jegyző - tájékoztatását az oktatási, művelődési és szociális intézmé­nyekben egészítették ki. A Kom- munedata (Takisz) székházában a szolgáltató informatikai rendszerről esett szó: ez a részvénytársaság a megye és a települési önkormány­zatok tulajdona, tavalyi nyeresége 53 millió korona. Magyarországgal élénk kapcsolata volt 1992 körül, amikor a közigazgatási rendszer korszerűsítéséről dolgoztak ki prog­ramot. Elnöke, Erling Sorensen a Fün-magyar Társaság vezetőségi tagja. A Kommunedata és a Telepü­lési Önkormányzatok Szövetsége, amelynek titkára delegáció tagja, tervezi, hogy ismét szorosabbra fűzi kapcsolatait a dán Takisszal. A me­gyei önkormányzatnál a jobbára egészségügyi és kórházi fenntartás­ra tartott szervezet működésébe te­kintettek be a szakemberek. Somo- gyot hetesi, somogyjádi, kapós- gyarmati, cserénfai és kaposfői pol­gármester, alpolgármester vagy jegyző képviseli. Odensében a Dalum mezőgazda- sági főiskolán vendégeskedett a ma­gyar küldöttség; itt jelenleg csaknem 20 magyar, köztük több, a Pannon lovasakadémia és szakközépiskolán végzett diák tanul. Öve Gejl Chris- tensen, a Nemzetközi Kapcsolatok osztályvezetője előadásában a dá­nok sikerágazatának titkai tárultak föl: pontosság, precizitás, megfeszí­tett munka. És szigorú állategészség­ügyi törvények. Dánia azon kevés ál­lamok közé tartozik, melyek Japán­ba exportálhatnak sertéshús termé­keket. A farmerek, is könnyen jut­hatnak hitelhez Dániában, a kamat mértéke 6 százalék körüli. Az adó át­lag 50 százalékos, az átlagfizetés nettó 10 ezer korona. Dán lapokban jelent meg a héten, hogy nagy múl­tú, több száz főt foglalkoztató cégek Magyarországra telepítik termelésü­ket az olcsóbb munkaerő miatt. A magyar küldöttség pénteken Kop­penhágában az Ónkormányzatok Szövetségébe látogatott, ma a dán parlament életével ismerkedik. A hű­vös, szeles Dánia fővárosát egyéb­ként már most élénk élet jellemzi, számos komédiás szórakoztatja a tu­ristákat. A városháza előtt Jugoszlá­via melletti tüntetést szerveztek; Dá­nia toleráns, ízig-vérig demokratikus ország. Balassa Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents