Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-10 / 83. szám

Családi ház, autó, utazás — a lottózók zöme főnye­reményét erre költené. Most újból nőtt a játék­kedv, a héten több mint 700 millió forintot kaphat a szerencsés nyertes. Piacsek Sándor, a kaposvári Irányi utcai üzlet vezetője csaknem 30 éve dolgozik a lottó-szakmában. Az biztos: a játékosok célja alig változott az elmúlt évtizedek alatt. A le­hető legnagyobb összegre pá­lyáznak, életkortól, hivatás­tól, nemtől függetlenül a nagy kaszálásban bíznak. A lottó­zókban várandós nő, sikeres vállalkozó vagy főiskolás hét- ről-hétre éppúgy megkísérti a szerencsét, mint az a nyugdí­jas férfi, akinek két választása van: maradék pénzén szel­vényt vagy két üveg sört vesz. Gyakran az előbbi mellett dönt. A hatalmas nyeremény reményében néhány tehetős játékos hetente több mint 10 ezer forintot kockáztat. — Régen szinte mindenkit ismertünk, manapság több üzlet működik. Sokan más vá­rosban, átutazóban vesznek szelvényt. A szerencsejáték varázsa nem múlott el, sőt, fo­lyamatosan jönnek az új ve­vők. A lottózók általában 2-3 mezőt töltenek ki. Egy nem hivatalos nyilván­tartás szerint a somogyi lottó­zók között is akad, aki ötös szelvényt töltött ki. A hatva­nas években több mint egy­millió forintot nyert. Akkor ez szép summa volt, s ha az illető ügyesen sáfárkodott, még az unokája is élvezheti hozadé- kát. Olyan is volt, aki figyel­metlenségből kapott közel há­rommilliót. Két szelvényt töl­tött ki; az egyiket a következő hónapra akarta, ám tévedés­ből hamarabb adta föl. Két szelvénnyel nyert, s valószí­nű, az volt élete legkelleme­sebb tévedése. Ennél jóval szerencsésebbekről is tudnak, akik tíz- és százmilliókat vi­hettek haza. Egyébként az óri­ás nyeremény felvételének is megvan a pontos menetrend­je, a biztonságot kiemelten ke­zelik. Rendelkezésre áll egy te­lefonvonal, ahol a szerencsés bejelentkezik. Kijelölik az idő­pontot, s a nyereményt bizton­ságos körülmények között fel­veheti. Természetesen mind­ezt különleges ellenőrzés elő­zi meg. Bár az újfajta lottó- szelvény hamisítása szinte le­hetetlen, a szakemberek nem bíznak semmit a véletlenre. S az is biztos: szerencse esetén szinte mindenki tartós, értékálló befektetésbe fogna. Egy rögtönzött „közvélemény­kutatás” eredményeként íme a sorrend: családi ház, jó autó, egzotikus út, s — sok pénznél jobb a több alapon — vállalko­zásba kezdenének... (Hársányi) 1999. április 11. Harmadik oldal ISMIM U Megjósolható-e, hogy milyen nemű lesz a gyermek, mielőtt megszületne, és felsírna? A válasz természetesen, igen. Érdekesebb kérdés, hogy befolyá­solható-e a gyermek neme? Erre már nemleges a válasz, ha a do­logból a pipettákat és kémcsöve­ket kihagyjuk, és csupán a termé­szetre bízzuk a dolgok irányítá­sát. A régmúlt korok embere per­sze nem hiszi ezt és sok jó ta­náccsal szolgál, miket kell a pár­na alá helyezni adott alkalomkor, vagy éppen mit kell ismételgetni bizonyos pillanatokban. Egy afri­kai törzs úgy tudja, hogy ha az asszony a férj alkalmas szervét bekenik sóval, akkor az utód bi­zonyosan fiú lesz. Nem érdemes kipróbálni, állít­ja Mészáros Mária, mesterjósnő. Neki csak a várandós nő születé­si adataira van szüksége, és az asztrológia segítségével kiszá­molja napra és órára pontosan, hogy melyek azok az időpontok, amelyekben célszerű gyermeket váró pároknak próbálkozni, attól függően, hogy fiút, vagy lányt szeretnének. A férj adatai nem kellenek, viszont fontos, hogy a várandós nő hormonháztartása rendben legyen, tehát ne mérgez­ze magát fogamzásgátlókkal. Több pár felkereste már a jósnőt, aki a visszajelzésekből tudja, hogy az eredmény kilencvenhét százalékos. Több, mint az ultrahang eseté­ben, amely amúgy is csak a ter­hesség első hónapjai után hasz­nálható, és nem segít, csak az „eredményt” mutatja ki. (Szélesi) Örökzöldek fellegvára Kaposvár is a nosztalgia fellegvára lehet: a Fonográf és a Bojtorján tagjaiból alakult NOcoMMent tegnap és pénteken tartott klubbulit a Kapósban. Né­meth Oszkár zenekarkar-vezető, a legendás Fonográf egykori dobosa el­mondta, az ország több városában rendszeres vendégek, s négyórás élőze­nés bulikat tartanak. A régebbi nóták - Lökd ide a sört! Oszkár blues, Rám vár az élet - mellett az együttes új számai is nagy sikert aratnak. Elmaradha- tatlanok a Bródy- és Tolcsvay-muzsikák is. Útszéli gyönyör Egy gyors út menti randevú április közepén 6-10 ezer fo­rint, a teljes körű szolgáltatás és igényesebb körülmények között viszont kétszer annyi­ba is kerülhet. Nem ritka, hogy akció közben kigyúrt fi­úk tartják szemmel az alkalmi párocskát. — A barátok, élettársak gyakran hasonló védelmet nyújtanak, mint a profi testőrök — mondta a hu­szonéves fiatalember, aki megle­hetősen jártas az út menti lányok világában. Figyelőhálózatot szer­veznek, a hölgyek minden lépését nyomon követik. Ebben a szakmá­ban nem lehet tévedni, a futtatók között vérre menő a konkurencia- harc. Hatalmas pénz forog kockán: a strapabíró lány kész aranybánya, naponta súlyos tízezreket kereshet a gazdának. Ha ezt beszorozzuk — folytatta tovább —, rövid időn belül már milliókról beszélhetünk. Ért­hető, ha nagyon vigyáznak rá, s minden percét számon tartják. Persze a lánynak is fontos a bizton­ság, néha ugyanis perverz alakok keresik az út menti gyönyört. A „lányrablás” ellen is védekez­nek. Időnként hallani lehet arról, hogy autóba tuszkolják a védeke­zésre képtelen nőt, s az ország má­sik végébe viszik. A bandák előre- látóak: a lánynak szigorúan meg­tiltják, hogy olyan kocsiba üljön, ahol négy-öt férfi van. Minden lé­pésükre figyelnek, s védelemben részesítik az idősebb hölgyeket is. Természetesen nem valami jóté­konysági akcióról van szó, rideg gazdasági számítás miatt döntenek így. A képlet végtelenül egyszerű: az a nő, aki dolgozik, pénzt hoz a konyhára. Szép summát keresnek a tizenéves szépségek mellett a munkában megfáradt 30-40 éve­sek is.- Sokan úgy tartják, hogy ez az egyik legkönnyebb pénzkereset, pedig a lányok élete nem irigylésre méltó. Az útmentén dolgozók ke­ményen güriznek, kint a szabad ég alatt, s várnak a pénzes kun­csaftra: rossz napjukon, akár órá­kon keresztül tétlenül. Akkor sem lehetnek boldogok, ha a vevő le­szurkolja a tarifát, hiszen a pénz­nek csak egy részét tarthatják meg. Az utcalányok egyébként meglehetősen változatos körülmé­nyek között dolgoznak. A kezdők zöme parkolókban, az út mentén hajtja föl a jelentkezőt. Jobb hely­zetben vannak azok, akik saját la­kásban fogadnak. A luxusbordély­ban pedig a modellszépségű bom­bázók nyújtanak feledhető él­ményt. Elegáns környezetben a legkülönlegesebb kívánságot telje­sítik. Persze, nem mindenki en­gedhet meg magának egy ilyen egy-két órás randevút idő és szol­gáltatás függvényében több tíz­ezer forintért. Az árban egyébként meglehe­tősen nagy a szóródás. A minőségi mutatók mellett a helyszín sem mindegy. Legolcsóbb az útmente; a héten több lengeruhás lányt lát­tak már a Zala-híd közelében, a megyehatárnál, s a 7-es főútvona­lon. A szakértők azt mondják: az árak enyhén emelkedtek, egy gyors randevú 6-10 ezer forint. Van, aki a természet lágy ölén bo­nyolítja le az üzletet, más egy La­dában fogadta a jelentkezőt. Egy biztos: az amúgy négy személy­nek kényelmes autóban kettőnek még több hely marad... Hársányi Miklós A színésznő kék foltj ai A szubrettben mindig van huncutság fotó: török anett Varga Zsuzsa, a kapos­vári Csiky Gergely Szín­ház színésznője kapta a legjobb szubrettnek járó díjat az országos operett fesztiválon. A Mágnás Miska tűzről pattant Marcsájaként bűvölte el a zsűrit és a közönséget. A fiatal színésznő reme­kül énekel és táncol, a színpadon viszont gyak­ran összetöri a kelléke­ket. Szabad idejében lo­vagol vagy horgászni megy a Desedára. Varró­nőre keveset költ, több­nyire maga készíti diva­tos ruháit. Marcsáról azt mondja Varga Zsuzsa, akinek édesapja egy­kor Kaposváron volt bonvi- ván.- Ez a szerep egyszer már rám talált a főiskolán, amikor jeleneteket csináltunk a Mág­nás Miskából. Ott is rám osz­tották Marcsa figuráját. Na­gyon szeretem Marcsát. Pri­madonnának viszont nehe­zen képzelem el magam. Ők szárazabbak, hidegebbek. A szubrettben mindig van hun­cutság, a bőre alatt is ott bi­zsereg a nevetés. Én is ilyen vidám vagyok.- A szerepekhez - a Mar­osához is - rendkívüli erőnlét kell. Edzi magát?- Kevés az idő erre. Tré­ningezni a (tánc) próbákon lehet, de én mindig mozgé­kony és erős voltam. Elég nyughatatlan vagyok, nem tudok egy helyben ülni.- Azt mondják: gyakran töri a kellékeket a színpadon.- Ez igaz, de remélem, még nem vagyok a kellékesek réme. Többször előfordult, hogy úgy dobtam hátra a pezsgőspoharakat, hogy nem tudták elkapni, és összetört. A legyezőmet is mindig eltö­röm, és rántottam már le térí­tőt az asztalról úgy, hogy ket­tészakadt.- A színészházban is tör- zúz?- Nem, de gyakran ért bal­eset. Eltörtem már a lábamat, az ujjamat, szeretek szalad­gálni és nem odafigyelni.- Nehezen tanul?- Nem voltam jó tanuló, és amikor színésznek jelent­keztem, a szüleim azt mond­ták: na, most egy „tanulós” pályára kerülsz. Érdekes, a szöveget be tudom biflázni. Igaz, minden előadás előtt új­ra elolvasom a szövegköny­vet.- A fiatal lányok diszkóba járnak, ön színpadon táncol, énekes - operettben. Nem hi­ányzik a modem zene?- A slágerek, a hétköznapi diszkózenét kedvelem, de a mostani technot utálom, az ember akkor énekel, ha már nincsenek szavai arra, hogy kifejezze az érzéseit. Szeretem a zenés színházat: ott az em­ber dalra fakad, amikor a pró­zában már elpattant valami...-Mia szenvedélye?- Szívesen pecázom: fog­tam már három kilós pontyot is, de nem szeretem a halat. A víz végig kíséri a pályámat is. Az Üvegcipőben egy nagy fazékba nyomták bele a feje­met, a Muriin Murióban a csapban próbáltak elhallgat­tatni. A Mágnás Miskában is van egy fürdőzős jelenet, amikor pezsgővel öntöznek a dézsában. Szeretem a lovakat is - de vágtázni még nem me­rek -, és egyszer már le is es­tem a nyeregből. Felhasadt a kezem, de csak később kez­dett el fájni. A színpadon nem érzem soha a fájdalmat. Most is egy nagy zöld folt vi­rít a combomat, mert amikor Miska szájon vág, én mindig a jobb combomra huppanva terülök el. Lőrincz Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents