Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-19 / 65. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. március 19., péntek Milliók a fűrészüzemre Jókor jött az osztrák munkáltató: új gépek és utak a telepen Tölgyből és kőrisből készítenek parkettaanyagot az üzemben osztrák és német megrendelőknek fotó: pölöskeiné Ha nem is oldotta meg a foglalkoztatási gondokat, azért sokat enyhített rajta a nemrég Kálmáncsára te­lepült fűrészüzem. A fa 90 százalékát exportálják. Kalmancsa, Emlékmajor Az osztrák vállalkozás két éve települt Emlékmajorba, teljes kapacitással pedig mindössze egy éve működik az üzem. Tizenhat ember­nek ad munkát Kálmán- csáról és Szülőkből. — Új gé­peket hoztunk, trafóállo­mást építettünk, felújítottuk az elhanyagolt épületet, rendbe tettük a telephez ve­zető utakat. Mintegy három­millió schillinget költöttünk minderre — mondta Volf- gang Reisner, a Fidlschuster kft igazgatóhelyettese. — A legtöbb pénzt a fűrészüzem területén levő utak újjáépíté­se vitte el. A tapasztalatom az, hogy nemcsak itt, hanem az egész térség számára ez okozza a legnagyobb gon­dot. A rossz utak riasztják el innét leginkább a külföldi vállalkozót. Az osztrák tulajdonosnak erdeje van itt, amit célsze­rűbb előkészítve kivinni az országból, mint nyers fa­ként. Ezért hozta létre az üzemet Kálmáncsa határá­ban. A gatterüzemben par­kettaanyagot vágnak tölgy­ből és kőrisből, s Ausztriába és Németországba szállíta­nak. — Most tárgyalnak ar­ról, hogy spanyol és portu­gál piacra is jusson a kálmáncsai parketta-alap­anyagból. A fa 90 százalékát természetesen Ausztriába szállítjuk, hiszen a tulajdo­nos cég osztrák. Volfgang Reisner elmond­ta: a munkáltató elégedett az üzem dolgozóival. Az állo­mány a kezdetek óta alig változott; jól végzik a mun­kájukat, nem volt szükség személycserére. A magyar szakemberek véleménye az: a legjobbkor jött az itt élők­nek, hogy a cég létrehozta ezt az üzemet. A dolgozók­nak biztos megélhetést ad, és a bérek is elfogadhatóak. Nagy László Vállalkozásba menekülnek Négyszázezer forintot spóroltak az önkormányzatnak Megállapodtak a buszról ________Hírek________ D öntős erdésztanulók Ti­zenhármán jutottak be az or­szág középiskoláiból a szak­mai tanulmányi verseny dön­tőjébe, s közöttük három bar­csi Dráva Völgye Középiskola erdészszakos végzős tanuló­ja: Kiss Sándor, Mayer Szilárd és Jenczer Gábor. A verseny utolsó fordulóját ma tartják. Nárciszfutás Babócsáig A babócsai nárcisznapokhoz kapcsolódva az idén először tartanak futóversenyt a Barcs és Babócsa, illetve a Komlósd és Babócsa közti szakaszon. A versenyzők a Basakertben érnek majd célba. A szerve­zők ezzel hagyományt szeret­nének teremteni: tavasszal a nárciszfutás, ősszel pedig a határfutás várja majd a Dráva mentén a sportolni vágyókat. Számvetés a tűzoltóknál Munkaértekezletet tartottak a barcsi tűzoltók, s ezen részt vett Feigli Ferenc polgármes­ter s Nagy Tibor tűzoltó ezre­des,megyei tűzoltóparancs­nok. A múlt évi munkát érté­kelve elmondták: a barcsi tűzoltók mind a város, mind a megyei parancsnokság meg­elégedésére dolgoztak. Múzeum az interneten Megjelenik a hét végén a bar­csi Dráva múzeum is az inter­neten. Web-lapjaikon egye­bek közt megtalálható a mú­zeum rövid története, a gyűj­temények, kiállítások, szol­gáltatások bemutatása és az éves múzeumi naptár. A pro­jektekről és az intézményhez kapcsolódó civil szervezetek­ről is sok mindent megtud­nak, akik a múzeumi oldala­kat lapozgatják az interneten. Gazdabolt Udvarhelyen Gazdabolt nyílt Somogyud- varhelyen. A vállalkozás nemcsak a helybeli, hanem a környék gazdáit is ellátja, mi­vel hasonló jellegű kereske­dés nincs sem Bélaváron, sem Vízváron. így a gazdálkodók körében máris nagy az érdek­lődés a műtrágyák és a mező- gazdasági eszközök iránt. Forráshiánnyal indultak, de végül is — nem kis fej­töréssel — 3,7 millió forint tartalékkal sikerült tető alá hozni a költségvetést. Márciusi ülésén egyhangú­lag fogadta el ezt a dará­nyi képviselő-testület. Darány Ahol csak lehet, karcsúsíta­nak; amit csak lehet, vállalko­zásba adnak. A polgármesteri hivatalban már csak fele any- nyian dolgoznak, mint koráb­ban, s az idén a minimálisra csökkentik a dologi kiadáso­kat is. Vállalkozásban műkö­dik a művelődési ház, s most követi az iskola konyhája, az intézmények takarítása, kar­bantartása. Ez is egyik módja a takarékosságnak. — Kísérle­tezünk, kényszerből — mond­ta Villányi László polgármes­ter. — Az állami támogatott­ság egyre rosszabb, minden­képpen leépítésekre kénysze­rültünk volna az idén. A vál­lalkozás talán ad még egy esélyt. A konyhai dolgozók, a karbantartók elveszítik közal­kalmazotti státuszukat, s vég- kielégítést kapnak. A jövőjük kétesélyes: a vállalkozó vagy alkalmazza őket, vagy nem. A 106 millió forintos költ­ségvetésből a kötelező felada­tokon túl nem sokra futja. — A kultúrház fűtésének kor­szerűsítésére és kerékpárút építésére teszünk félre. Örö­münkre újra egyre több civil szervezet működik a faluban — ifjúsági klub, tánccsoport, színjátszó kör —, s ezek támo­gatását is kötelességének érzi az önkormányzat. Négy év óta nem emeltek adót, az idén sem tették, mondván: nincs kit megadóz­tatni. Persze a napi gondokon túl azért látszik: lassan, de fejlődik, komfortosabb lesz a település. — Tavaly megérke­zett a gáz is a faluba; már csak a szennyvízhálózat hi­ányzik. Ha az is meglesz, utá­na csak egy feladata marad a polgármesternek: minél több vállalkozót ide csábítani. Nagy László Megszűnt az iskolabusz Bélavár és Somogyudvarhely között. Ezentúl távolsági járat viszi egyik felutói a másikig a gyereket, felnőttet Ez most évi négyszázezer forint meg­takarítást jelent a bélavári ön­kormányzatnak. Bélavár Sokáig az iskolabusz jelentette az összeköttetést az egykori já­ráshatáron fekvő Bélavár és Somogyudvarhely számára. Évekig harcolt érte a bélavári önkormányzat, hiszen enélkül Hol temetésre, hol isten- tiszteletre kondul a ha­rang. Más a hangja, mikor templomba hív, és más, amikor a gyász hírét viszi — mondja Óss Sándor. Kastélyosdombó Ha valaki, ő csak tudja; Kasté- lyosdombón 42 éve Öss Sán­dor kondítja meg a harango­kat. Négy évtizede szolgálja az egyházközséget gondnok­ként. Harangoz — igaz, már nem kötéllel kell húznia -, rendezgeti a templomkertet, tisztán tartja az imatermet. Majdnem egy emberöltő óta ő a gyülekezet mindenese. — A nehéz időkben is védel­Nyelvvizsgára tettek a berzencei diákok; a végző­sök zöme eredményesen szerepelt a pécsi megmé­rettetésen. Szilágyi József kiváló teljesítménnyel vizsgázott német nyelvből. Berzence Választás elé kerültek az általá­nos iskolák. Legjobb diákjaikat a nyolc-, illetve a hatosztályos gim­náziumi képzéssel idejekorán — már évek óta — elcsábítják a kö­zépiskolák. Az alapfokú oktatást nyújtó intézmények feladata — mint Cseh István iskolaigazgató megfogalmazta — adott volt: vagy olyan oktatási programot tud nyújtaná az iskola, amely megfe­lel a kor követelményeinek, vagy elvesztik a legjobb diákjaikat.- Öt éve kezdtünk olyan kép­zési rendszer kialakításába, a- mellyel iskolánk meg tudja tarta­ni a tanulókat — mondta az igaz­csak Barcs felé kerülve utazhat­tak Nagyatádra, Csurgóra. Az is­kolabuszért évi 400 ezer forint hozzájárulást fizetett az önkor­mányzat. Most sikerült meg­egyezni a Kapos Volán Rt-vel: ezután iskolabusz helyett a bar­csi távolsági busz viszi a közle­kedőket Somogyudvarhelyig. Ezzel megszűnt az önkormány­zat fizetési kötelezettsége. A megtakarítás el is kel Bélaváron, mert amíg tavalyról 2,5 millió forintot tudtak átmenteni ez év­re, addig az idei költségvetésük elkészítése után ez a tartalék kétmillió forintra apadt. N. L. met adott, összetartó erőt je­lentett Isten hajléka. Most, 76 évesen szomorúan nézem az üres padsorokat — mondja. — Egykor viruló iskolája, bölcs tanítói, helytálló lelkészei vol­tak a falunak; mára veszni lá­tom az értékeket. Egyre kese­rűbbek az emberek, és egyre kevesebbet törődnek egymás­sal. Amikor az ünnepséget emlí­tették Öss Sándornak, mind­össze ennyit mondott: „csak két szóban, tisztelet es úr!” Több évtizedes munkájáért ez kevés lett volna. Öss Sándor köszöntésére megtelt a temp­lom, és örökös tiszteletbeli gondnoknak nevezték ki Kastélyosdombón. (Gamos) gató. — Ehhez szükség volt a fenntartó és a szülők nagyfokú együttműködésére is. Kiemelt területeket jelöltünk meg; tanu­lói csoportot bontottunk, s emelt óraszámot biztosítottunk. Az volt a cél, hogy a legszorgalma­sabbak nyolcadikban már esél­lyel indulhassanak az alapfokú nyelvvizsga letételére. S beért a következetes munka gyümöl­cse. A németes diákok 70 száza­léka jelentkezett nyelvvizsgára. Az írásbeli megmérettetést vá­lasztotta Barbár Veronika, FUipó Ildikó, Bencsik Zsolt, Kovács Esz­ter, Czimmermann Barna, Csol- cz Nóra Pár napja vizsgáztak Pé­csen; erre az eredményre öt-hat hetet várni kell. A nyolcadikos Szilágyi József viszont szóbeli vizsgát tett, kiválóan; a sikerhez elég volt 36 pont, s ő a teljesítmé­nyére 49-et kapott. A tanulókat a 4. osztálytól Csehné Szölgyén Magdolna tanította németre, fel­készítve őket a nyelvvizsgára is. A gyülekezet mindenese Az eredmény igazolja az iskola törekvéseit Németből vizsgáztak Uralkodók a galambházban Első díjat nyert egy horvátországi nemzet­közi galambkiállításon és negyvenezer forint értékű galambbal gaz­dagodott a lakócsai te­nyésztő állománya. Lakócsa A Verőcén rendezett verse­nyen több horvát megye ga­lambászai és neves magyar tenyésztők vettek részt. Kö­zöttük az egyik legeredmé­nyesebb a lakócsai Tóth Ká­roly volt. A lakócsai galam­bász kizárólag kingeket te­nyészt. Ha versenyre viszi a madarait, többnyire minde­nütt nyernek. Verőcéről egyik fehér tojója hozta el a pálmát. — Csak kevés te­nyésztő foglalkozik kingek- kel, én azonban a világért sem tenyésztenék más fajtát. Az én szememben ezek a legszebb galambok, és per­sze a legnehezebben te­nyészthetők is — mondta. Tóth Károly az ötvenes évektől tart galambot, s 1980-tól kizárólag a galam­bok királyaival foglalkozik. Hogy nem eredménytelenül, azt a sok magyar és horvát országos első díj bizonyítja — a szekrény tetején. Húsz év termését őrzi ott. Az állománya egyébként most megcsappant, alig hét pár madár sétálgat ma a lakócsai galambházban. — Szándékosan nem tartok meg ennél többet. A kingek nem szeretik a zsúfoltságot, nagyon agresszívak. Nehe­zen tenyészthetők, ezért is olyan drágák — mondta a te­nyésztő. Hogy mit jelent Tóth Ká- rolynak a drága madár? A napokban egyik budapesti ismerősétől tenyészgalam- bot kapott, hogy fölfrissítse velük a lakócsai állomá­nyát. Annak az egy pél­dánynak az értéke negy­venezer forint. — Ameriká­ban tenyésztették ki, azért is kerül ilyen sokba. Ez per­sze viszonylagos — tette hozzá. — A fővárosi te­nyésztők ennek többszörö­sét is kifizetik egy-egy érté­kes madárért. Nagy László Tóth Károly nem tenyésztene más fajtát, csak kingeket fotó: pölöskeiné Állástalanok alapja A munkaerőpiacon hátrá­nyos helyzetű rétegek képzésének segítésére hozták létre a Barcson és környékén élő munkanél­küliekért alapítványt. Dráva mente A sok munkanélküli érdeké­ben hozták létre az alapot, s támogatást nyertek az USA és hazánk munkaügyi miniszté­riumának közös projektjétől. Az alap nonprofit vállalkozá­sokat szervez, segít munka­helyek felkutatásában, átkép­zési programok szervezésé­ben. Sikeres ruhasegély-akci- ót is szervezett nemrég, s ter­vezik, hogy átvállalják az ál­lástalanok képzési költségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents