Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-02 / 1. szám
fl (fedte Mmy Kalandvágy és a megélhetés miatt kezdett taxizni a 24 éves Földes Lívia Kaposváron. A drosztokon ugyanúgy végig várja a sorát, mint férfi kollégái. Az utas is csak akkor ülhetne mellé, vagy mögé, ha ő a soros.- Adtam magamnak egy lehetőséget, s azt azóta sem bántam meg - mondta. - Anyagilag jobban megéri, mintha egy kötött helyre mentem volna dolgozni. Itt rajtam múlik, hogy mennyit keresek. Ha 12 órát vagyok kint, nyilván többet kapok, mint ha csak ötöt. Az ember önmagát ösztönzi, ebben a szakmában nincs havi fix. Ez egyfajta lutri: soha nem lehet tudni, hogy milyen nap vár minket. A központban dolgoztam mielőtt bele vágtam: megtetszett a fiúk hivatása. A taxizás lényege a szabad élet. A varázs két éve tart, s utána sem múlt el.- Előny vagy hátrány, hogy fiatal nő ül a volánnál?- Sok utas először úgy néz rám, mint egy földönkívülire. Néhányan még nem igazán fogadják el a női vezetőket. Sokakban él az a rögeszme, miszerint a nő csak ügyetlen lehet. Van aki furcsán néz, más jó bulinak tartja. Többen azt mondták: máskor is velem utaznak. De kaptam néha olyan megjegyzést is, hogy egy nőnek gyerek mellett a helye.- Akad utas, aki utazik a női vezetőkre? Nem vettem még észre. Törzsutasom számos van, köztük sok fiatal. Az viszont nem igazán fordul elő, hogy valaki csak azért választana, mert nő vagyok. Úgy tűnik, sokkal jobban tiszteletben tartanak, mint egy fiút. Nem használják ki a helyzetet, nem szemte- lenkednek.- A taxis „hivatalból’’ udvarias, s az utasai?- Előfordul, hogy a diszkóból hazafelé tartó ittas fiatalok megjegyzéseket tesznek. Az ilyet elengedem a fülem mellett. Megtanultam, hogy miként viselkedjek. Ebben a szakmában jó adag emberismeretre van szükség. Az évek alatt ez kialakul:- Átmeneti vagy tartós elfoglaltság a taxizás?- Valószínűleg nem innen megyek nyugdíjba. A párommal hamarosan esküvőt tervezünk, később gyermeket is szeretnénk. A munka nyilván akkor kimarad az életemből, bár vélhetően hiányzik majd a vezetés. Napi 10-12 órát dolgozom, rendszerint este vagy éjszaka. Szerencsés vagyok: a párom is taxizik, ráadásul a csapat is befogadott. A kollégák „fiúsítottak”. Megadják a tiszteletet, s jól kijövünk egymással.- Mi volt az eddigi legkellemetlenebb kalandja?- A kezdetek kezdetén a Pécsi utcában egy álló autónak csúsztam. Mindez a téli, jeges úton történt. A kocsi eleje megsérült, de nekünk nem esett bajunk.- Mit szólna, ha később lánya folytatná a szakmát?- Biztos, hogy félteném. Veszélyes a mai világ, s ki tudja, mi lesz 20 év múlva. Mindenesetre nem tartanám vissza. Ha ez a vágya, próbálja meg. (Harsányi) 1999. január 3. Közelről Harmadik oldal Kerítésért rács Az ősi módszert korszerűsítette egy kicsit a mai kor követelményeihez igazította a három kaposvári „üzletember” - mert hogy járt utat járatlanért mégsem célszerű elhagyni - és ettől remélték a meggazdagodást. Mind a hárman ülnek. Orsós László és román állampolgárságú élettársa, Jiman Gina Angela története egy jól jövedelmező, de kevés feladatot igénylő munka keresésével kezdődött. Hosszas töprengés után arra a következtetésre jutottak, hogy hoznak két lányt Romániából, s inkább őket dolgoztatják. A munka kényelmes volt. Nem is ülő-, hanem fekvőmunka... A pár hölgy tagja pedig - hogy divatos kifejezéssel éljünk - a menedzseri teendőket látta el, és a lányok avatott „szakmai képviseletét”. Ez utóbbi abból állt, hogy levitte őket egy bárba. Ha sikerült nyélbe ütni az üzletet, akkor boiltelefonon értesítette Orsóst, aki a párokat - természetesen csak az emberbaráti szeretet és a diszkréció jegyében - nyugodt helyre vitte. Egy „menet” tizenötezer forintba került, ebből a felét a közvetítésért, a szállításért, a romantikus körülményekért lenyúlta a két „főszervező”. Egy-két hónapig ment így, amikor a rendőrség véget vetett az idillnek. Kiderült: az egyik „alkalmazott” még a tizennyolcadik életévét sem töltötte be. Jiman Gina Angela először teljes körű beismerő vallomást tett, aztán ezt visszavonta, arra hivatkozva, hogy bántalmazták és jogait sem közölték. Bebizonyosodott, ez nem volt igaz. így aztán büntetőeljárást eredményező hamis vád miatt is eljárás indult ellene. Török Tünde története is hasonló. Őt is Orsós hozta Magyarországra Romániából még 1996-ban. Később azonban a lány „önállósította” magát: amikor látta, hogy Orsóséknak megy az üzlet, kibérelt egy lakást, négy lányt hozatott Romániából és tizenötezerért árulta őket. Mindhármuk vádlott ellen folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett kerítés volt a vád. Orsós és élettársa esetében ezen felül még a 18. életévét meg nem haladott személy sérelmére üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett kerítés is. Orsós két év nyolc hónap börtönt kapott és négy évre eltiltották a közügyektől, Jiman Gina Angela két év 10 hónap börtönt, Török Tünde pedig 1 év 6 hónap börtönt kapott és kiutasították az országból. (Jakab) Karóval jöttek, fogdában ülnek Késő este ment hazafelé Mezőcsokonya sötétjében az a férfi, akit hátulról leütöttek egy karóval. Senkit nem látott, a 11 ezer forintjának is csak a hűlt helye maradt. Az elkövetőket mégis elfogták néhány nap alatt. i A 34 éves áldozatot a földön hagyták: a férfi fölkelt, hazabotorkált, lefeküdt az ágyába. A szülei vették észre, hogy csupa vér az ágya. Szerencsére időben hívták a mentőket, így a súlyos sérült kórházba került: ott kezelik koponyacsonttöréssel. A zavaros éjszaka részleteire hamarosan fény derült. A férfi a kocsmában italozott, szóváltásba keveredett egy fiatalemberrel, majd az utcán dulakodtak is. Ezután vett még egy üveg bort és elindult egy nővel haza. Ekkor jöttek a karóval. Mint kiderült, partnernőjét gyengéd szálak fűzik az egyik támadóhoz. A húsz éves fiatalemberek egyike az volt, aki összeszólalkozott előzőleg a sértettel a kocsmában. A két fiatalembert hat napi nyomozás után őrizetbe vette a rendőrség rablás alapos gyanúja miatt. Katona József ROSSZUL IflBTAK AZ ONKORMANYZATOK A szomszéd idegen szava Ha szót akar érteni a szomszédjával, lassan több nyelvet kell beszélnie a Dráva menti falvak lakóinak. Jó néhány településen ugyanis tucatszám veszik a portákat német, osztrák és olasz családok. Csokonyavisontán több mint húsz házat adtak el eddig külföldinek, és a másik ismertebb Dráva menti fürdőhelyen, Gyékényesen is hasonlóak az arányok. Rinyaújlakon már minden tizedik ház külföldi tulajdonban van, Szulokban pedig minden hatodik porta gazdája idegen. Itt 35-40 háznak főleg német és osztrák a tulajdonosa, de már egy olasz betelepülőjük is van. Jellemzően az idelátogató turisták vesznek házat; a külföldieket vonzza a fürdő, a szép környezet, a vadászat és nem utolsó sorban az is, hogy a németajkú településen majd mindenkivel szót értenek. Az önkormányzatnak azonban a külföldiek házvásárlása kész ráfizetés.- Örülünk neki, hogy ingatlant vásárolnak itt, már csak azért is, mert többnyire öreg, rossz állapotú házat vesznek, és gyönyörűen felújítják - mondja Wirth József szuloki polgár- mester. - Azonban az is tény, hogy utánuk nem jár a falunak fejkvóta, s a gyerekeik sem a szuloki diáklétszámot gyarapítják. A németek többnyire a szezont töltik itt, kivéve néhány idősebb házaspárt, akik az év nagy részében is a faluban laknak. Tehát nem állandó lakosok, így utánuk nem kaphat a falu fejkvótát. Kurtaxa sem kerülhet szóba, hiszen a saját tulajdonukban laknak. A külföldi háztulajdonosai miatt jó pénztől esik el az önkormányzat. Csokonyavisontán is főképp azok a németek és osztrákok vásárolnak ingatlant, akik megszerették a fürdőhelyet.- A megvásárolt házakat példaértékűen rendbe teszik, a faluképnek egyértelműen a javára válik ez a folyamat - mondja Csík László csokonyavisontai polgármester. - így legalább annyi haszna van belőlük a falunak, hogy ezek a házak nem romlanak tovább. Többnyire idősebb házaspárok a betelepülők, sokuk nemcsak a szezonban, hanem egész évben itt él. Rinyaújlakon eddig 8-10 német család vásárolt ingatlant, és a mai napig folyamatosan érkeznek eladó házak után érdeklődő külföldiek a kis faluba. A népszerűségnek egyértelműen Csokonyavisonta és a termálfürdő közelsége az oka. A külföldiek itt sem fizetnek adót, nem jár utánuk kvóta, holott Rinyaújlakon épp ők lennének jószerével az egyetlen tehetősebb réteg, amelyre támaszkodhatna a falu. Érthetően a legtöbb településen törik a fejüket, hogy miként lehetnének mégis a pénzüknél. A szulokiak már körbe érdeklődtek a hasonló cipőben járó Balaton-parti településeken. Van, ahol a falu javára létrehozott alapítvánnyal oldják meg a problémát, megkérve a külföldieket a hozzájárulásra, másutt községfejlesztés címén nyúlnak a betelepülők zsebébe. A legtöbb helyen jószántukból adakoznak a külföldiek, azonban előfordul, hogy némi kényszer is felfedezhető a segítségnyújtásban. A délsomogyiak szeretnének korrektül lerendezni a dolgot, hiszen - mint joggal mondják - a külföldiek nem tehetnek arról, hogy miattuk hátrány érte a falut. Nagy László
