Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
BALATONBOGLÁRON szág szakemberei fedezték fel.- Miért jött el Boglárról?- 1975-ben nem kívánatos személynek minősítettek. Hogy pontosan miért, azt máig sem tudom. Külföldi tapasztalatcserékre jártunk, s amit láttunk megvalósítottuk. Ennek kapcsán azt mondták, kozmopolita vagyok. Nem volt jó pont vallásosságom , s az sem hogy 1956-ban részt vettem a gazdaságban zajlott sztrájk megszervezésében. A politikai jellegű okok talán némi irigységgel is párosultak. A magánszőlőmben ugyanis- több szőlészkollégámmal együtt- a nagyüzemit meghaladó eredményeket értünk el ugyanazokkal a fajtákkal. Olyannyira, hogy megvádoltak, biztos lopjuk a szőlőt, majd pedig fürtönként kötözzük fel a saját tőkéinkre. A megyei tanács főagronómu- sát küldték ki az ügy kivizsgálására. Az kiderült, hogy lopásról nincs szó, legalább ekkora azonban a bűnünk: kapitalista utat mutatunk. Valójában ebben igazuk is volt: sokat és jól termeltünk.- Nem akadt, aki kiállt volna ön mellett?- Dehogyis nem. Még az akkori mezőgazdasági miniszter Dimény Imre is. Csakhogy hiába. Dimény Imre - többször találkoztunk ,mert akkor országgyűlési képviselő is voltam - azt mondta: Ne haragudj, én sem tudlak megmenteni, ha egy megyei párttitkár azt mondja rólad, hogy nem kívánatos személy vagy.- Érzett-e elégtételt amikor 21 évvel később Boglár díszpolgára lett?- Nem. Pusztán csak jólesett. Azért sem éreztem elégtételt, mert így utólag végiggondolva jót tettek velem hogy kirúgtak. Soha nem jutok ilyen lehetőségekhez és szakmai örömökhöz, ha akkor maradhatok. Nem sajnálom tehát, hogy így történt azt azonban igen, hogy a gazdaságot leépülőben láttam viszont. Rég nincs már ott laboratórium, vagy öntözéses művelés. Úgy látom az új tulajdonos elsősorban a márkanevet vette meg.- Csak gyanítom, hogy például az öntözéses művelést a magas költségek miatt szüntették meg.- Nálunk - mármint Brazíliában - a csemege- szőlőnél hektáronként harminc-harmincöt tonna a szüretenkénti hozam. Az idén az Italia nevű fajtával már 50 tonnát is elértünk, persze öntözéssel. A hektáronkénti tiszta nyereség 40-45 ezer dollár. Szóval a költségekre figyelni kell, mégis a nyereség a fontosabb. Legszívesebben a szakmáról beszél: kísérleteiről a magnélküli fajtákkal, vagy arról, hogy a bogiáriak közül csak a borszőlő fajtákat tudták eredményesen alkalmazni Brazíliában. Gondolatai vissza- visszatérnek 11 ezer kilométerre lévő kedves ültetvényeihez.- Januárban visszarepülök, s azután - úgy tervezem - egy év múlva végképp hazajövök. Akkor az egyik első utam biztosan Boglárra vezet majd, ahol máig sok barátom él. Bíró Ferenc Húsz év alatt megteremtette a Bogiári Kombinátot, 1975-ben mégis nemkívánatos személynek minősítették. Több mint két évtizeddel később a brazil kormány szőlészeti tanácsadójaként lett Balatonboglár díszpolgára. Lakatos András 74 évesen ezer hektárnyi trópusi szőlőültetvény termelését irányítja a Szent Ferenc folyó völgyében. Évente egyszer jön haza szabadságra pesthidegkúti otthonába.- A bogiáriak mellett Tunéziában és Mexikóban szerzett szőlészeti tapasztalatokkal 1986-ban küldött Brazíliába az Agroinvest. A feladat az volt, hogy tegyem eredményessé a szőlőtermesztést egy olyan trópusi vidéken, ahol csak 20 éve ismerik a szőlőt. Már az első év olyan sikereket hozott, hogy arra kértek, maradjak. Lakatos András munkája révén a magyar szőlészet pár év alatt olyan rangot szerzett a távoli országban, hogy az újabb szaktanácsadói posztokra már csak magyar szakembereket akartak alkalmazni. Azóta hat tagú a Szent Ferenc völgyi magyar szőlészkolónia. ' - Először Hegedűs Lajost hívtam ki Boglárról, azután , mert borászt is kértek, András fiamat. Arra ügyeltem, hogy a bogiári iskolát megjárt szőlészek jöjjenek. Ennek nem érzelmi, hanem szakmai okai voltak. Bogláron ugyanis mi egy szellemiséget teremtettünk, ami a tudomány és a gyakorlat összhangjára épült. Laboratóriumot hoztunk létre és már a hetvenes évek elejétől le- vélanalízis alapján határoztuk meg a technológiát. Rádpusztán kiváló eredményeket értünk el az öntözéses szőlőműveléssel. Létrehoztuk a helikopteres növényvédelmet... Mindezeken túl az ottani szakemberek különösen nyitottak voltak a külföldi tapasztalatokra. Tudtam tehát, hogy értük Brazíliában is garanciát vállalhatok.- Túl a hatvanon miért indult el egy ismeretlen világba?- Csábított a lehetőség, hogy tapasztalataimat olyan területen kamatoztathatom, ahol alig kezdődött el a szőlő- művelés. A legnagyobb sikerélményem máig is az, hogy ha valahol baj van, engem hívnak. Hogy egy ilyen öreg ember véleménye, amire itthon - úgy gondolom - senkinek sem lenne szüksége, ott fontos. Doktor Andrénak hívnak, jóllehet nem doktoráltam. Igaz tanítottam nyolc évet a petrolinai szőlészeti technikumban, így most ezer olyan szakember dolgozik - zömmel a Szent Ferenc folyó völgyi fazendákon, akik tanítványaim voltak. Hegedűs Lajossal megírtuk a Trópusi Szőlőtermesztés Technológiája című könyvünket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a világon elsőként magyarok, s nem valamelyik trópusi orLakatos sző honosított Brazíliában 1998. december 27. Közelről Ötödik oldal Egyet lőtt, kettőt talált A „takarékos” rendőr esete a diszkósokkal Először a sértett volt a vádlott, majd azok ellen indult eljárás, akik miatt vádolták. Végül aztán a két rendőr ült a vádlottak padjára... A cifra eset már két éve történt, de ítélet csak most született. Mármint a rend két őre ügyében. Történt úgy két éve, hogy két sörnyepusztai fiatalember a sötét éjszakában ballagott hazafelé a diszkóból. Békésen bandulkoltak, de hogy, hogy nem, egyszer csak istenesen elagyabu- gyálták őket... Azóta sem derült ki, hogy ki vagy kik. Mindenesetre egyikük, miután hazaért, úgy adta elő a története, hogy a verekedésbe belekevert két somo- gysárdi rendőrt, Hegedűs Tivadart és Bene Attilát. Bizonyíték azonban nem volt, és az ügyet megszüntették. A kisebbséghez tartozó két fiatalember azonban nem felejtett, sőt apáikat is sikerült kellőképpen „felhergelni”. így aztán négyen már nagyon erősek voltak... Kerékpárral tartottak éppen hazafelé, amikor meglátták Hegedűs Tivadart, a rendőrt, esküdt ellenségüket, aki éppen az anyósa udvarán tett-vett, gyanútlanul szorgoskodott. Igen ám, de a négy, vérig sértett roma úgy gondolta: ideje elégtételt venni. Köszönés helyett „beszóltak” egy cifrát. Hegedűs Tivadarnak sem kellett több, bepattant autójába és a sértegetők után eredt. Na már most: az autó, ugye, gyorsabb, mint a bicikli, úgyhogy utol is érte őket... Kisebbfajta dulakodás következett, de a négy egy ellen nem volt igazán sem igazságos, sem arányos. Hegedűs Tivadar egy ideig tartotta ugyan a frontot, de aztán segítségért ment. Társa azonban akkor már úton volt a szolgálati kocsival, mert időközben valaki beszólt hozzá, hogy bunyó van a temetőnél. Félúton találkoztak, és a rendőrautóval indultak vissza. Bene Attila - biztos, ami biztos - csőre töltötte szolgálati fegyverét. Ami ezután történt, arra mindenki másként emlékszik. A négy férfi elmondása szerint Bene „csak úgy lőtt”. A rendőrök állítása szerint viszont a cigányok támadtak, és közben véletlenül „csusszant ki” a golyó a pisztoly csövén. Egy tény: a fegyver elsült, mégpedig nem is akárhogyan... Az egyik férfinak eltalálta a térdkalácsát, majd az aszfaltról visszapattant és a másiknak a szájában kötött ki, hat fogát kiverve. Először az egyik cigány férfi ellen indult eljárás, hivatalos személy elleni erőszak miatt. Aztán fordult az igazság kereke: a vádlott lett a sértett, és a két rendőr a vádlottak padjára ült. A vizsgálat ugyanis megállapította, hogy intézkedésük nem volt szabályszerű. A szolgálati lőszerrel való takarékosságot - mármint azt, hogy egy golyóval két sebet ütöttek - nem vették enyhítő körülménynek, és mindkettőjüket elítélték: Bene Attilát hivatali visszaélés, maradandó fogyatékosságot okozó (ez a hat fog...), foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt egy évi, Horváth Tivadart hivatali visszaélés miatt tíz hónapi börtönre. Mindkettőjük büntetését azonban két évre felfüggesztették. (Jakab) LESTYÁN FERENC MA IS KÉT KÉZZEL VERI A HABOT, ÚGY MINT A BOBOS Az utolsó cukorkirály Kaposvár életét ebben a században folyamatosan megédesítette egy-egy cukorkirály. Jahn Ferencre már alig néhányan, Hefzi Semzire még többen emlékeznek. Az utolsó cukorkirály, Lestyán Ferenc, aki 73 évesen ma is saját találmá- nyú formáiban és egyedi recept alapján készíti tizenegy különböző ízben szaloncukrait. Csikszentkirályi Lestyán Ferenc a negyvenes években tanulta a szakmát Barcson, akkor még kézzel készítették a szaloncukor alapanyagát, a fondántot. Ezt a masszát különböző hőfokra hevítették, a gyümölcs ízűt kisebb, a kakaósat magasabb hőmérsékletre. A pihentetés után adagolták hozzá az ízesítést, a margarint és egy csöpp alkoholt, amely a lágyságát adja hosszú ideig. Az újabb fölmelegítés után szemenként gumiformába rakták, a dermedést követően pedig csokoládéban kimártották. Ezt az utóbbit ma is így végzi a mester. — Ma már nincsenek cukrászok, csak élelmiszer-kiszere- lők. Mi még megtanultunk vajat, tejszínt, túrót készíteni, gyümölcsöt eltenni — meséli Lestyán Ferenc. — A ledarált gyümölcsöket pezsgős üvegekbe tettük el mindenféle tartósítószer nélkül, úgy tároltuk azokat a pincében, mint a nemes borokat. Három év múlva is olyan volt, mint a friss gyümölcs. Ma minden gépi és fagyasztott. Ha nincs áram, a cukrászok ölbe tett kézzel ülnek. Én ma is két kézzel verem a habot, mint a dobos. Sőt, a selyempapír rojtozását és a sztaniolba csomagolást is kézzel csinálják. Ez egész éves elfoglaltság, ha nincs más munka, jöhet a rojtozás. A mester azt mondja, már annyi szaloncukorpapírja van, hogy kitart élete végéig. A kávé, a kókusz, a fahéj, a császárkörte, a banán, a kakaó, a mogyoró és a dió ízesítésű szaloncukron kívül idén először rukkolt elő a tejkaramel- lással. Most az almás szaloncukorral kísérletezik. Állítja, sok múlik az alapanyagon is, az aromát például Bécsből hozatja. Lestyán Ferenc egy ideje már nem tudja a vevőkörét kielégíteni, pedig — mint mondja — aki hat éve még 5 kiló szaloncukrot rendelt, ma már csak egyet kér. A hatvanas években a kaposvári szövetkezetben még 2,5 vagonnal is termeltek. A cukrászok a hetvenes évek közepétől a rendszerváltásig adták el a rekord mennyiséget, például a fagylaltgyártás azóta 50-70 százalékkal visszaesett. Egyre nehezebb, érvel a mester: egy új cukrászdába már három vécének kell lenni, az autókból való árusításhoz bezzeg semmi sem kell. Szerinte a jégkrémek és a tucattermékek mégsem jelentik a szakma végét: mindig is voltak igényes vásárlók és igazi mesterek. Az első kaposvári cukorkirály, Jahn Ferenc a húszas években nyitotta meg cukor- és csokoládéüzemét. Termékei mesz- sze földön híresek voltak, bár ő szegényen halt meg évtizedekkel később. A perzsa származású, török állampolgár Hefzi Semzi a látványra épített: faszénnel főzte a cukrot az utcán, nyújtotta, mint a tésztát, majd ollóval vagdosta szét. Kézzel hajtott, jéggel hűtött fagylaltgépének kevesen tudtak ellenállni. Lestyán Ferenc a Honvéd utcai és a Füredi pavilonsoron található üzlete mellett a tavasszal egy látvány-cukrászdát szeretne nyitni Kaposváron. A negyvenes-ötvenes évek fagylaltját, süteményeit, desszertjeit lehet majd itt kapni, korabeli díszítéssel. A kis múzeumban egy üvegfalon keresztül láthatják is a vevők, hogyan készül mindez. Katona József t i
