Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
1998. december 27. Az új menekültügyi rendelkezések szerint az utolsó karácsonyukat töltötték Vésén az egykori Jugoszlávia területéről érkezett menekültek. Sokadik éve, hogy a hazájuktól távol ünnepelnek az egy falubeliek vagy egykori szomszédok egy közös családként. Nyolcvan 80 lakója van a tábornak, az itt élők közül öt- venen néhány hete érkeztek Bicskéről, Debrecenből és Békéscsabáról — befogadott menekültként. Lébár Béla, a tábor vezetője elmondta: az egykori Jugoszlávia területéről érkezett menekülteknek március 30-ig el kell hagyni- • uk Vését, a többi lakónak j azonban a jövő év végéig szól a tartózkodási engedélye. Lébár Bélának egyébként hét év óta minden karácsonyhoz hozzátartozott a tábor is. Elmondta: igyekeztek emlékezetessé tenni, a körülmények ellenére is, a I táborlakók karácsonyát. Díszítettek fenyőfát és az ünnepi asztalra is különleges fogások kerültek, főként a gyerekek miatt. Az itt lakók negyede ugyanis kiskorú. Dódony Katalin két gyermekével készült az ünnepre. A | kis szobát, ami az egész csapdád lakhelye, az a fenyőfa díszíti, amit a helyi iskola igazgatójától kaptak ajándékba. 1993-ban érkeztek Magyar- országra Bácskatopolyáról; Vésére néhány hete jöttek Békéscsabáról. Öt éve minden karácsonyt ott töltöttek; *Ü5 helyi iskola műsort adott, és mindig jutott valami ajándék is a gyerekeknek. Krisztián most kilencéves, Józsi pedig kettő. — A nagyobbik gyerek is csak ezekre a tábori karácsonyokra emlékszik — mondta az étel, és van karácsonyfánk. A szeretet, a család hiányzik, azt nem lehet idevarázsolni karácsonyra sem. Furák Andris amióta megszületett menekülttáborokban lakik. Hétéves, és több vágya is van, ami feltehetőleg beteljesületlen marad. Szeretné látni Békéscsabán maradt öccsét és az édesanyját, s nagyon szeretne egy távirányítós autót is. A másik 20 gyerek is csak mesékből ismeri az igazi ünnepet. Az olyanokat, amikor a fenyőfák megindulnak a hegyekből, hogy karácsonyra meleg fényekkel töltsék meg az otthonokat és a szíveket. Ha szerencséjük lesz, jövőre már ilyet hozhat nekik a Jézuska, vagy itt Somogybán, vagy odahaza, a sok ország közül az egyikben. Mert nemzetiségi konfliktusok ide vagy oda, a vései táborban horvát és csecsen él békességben a szer- bekkel és a szírekkel, s nemcsak karácsonykor... Fábos Erika Dódony Katalin. — Szegények azt hiszik, hogy így természetes. Mindenesetre emlékezetesek. Én például azóta nem láttam a családomat, amióta eljöttünk hazulról. — Meddig lesznek még Magyarországon? — Nem tudjuk. Az engedélyünk márciusig szól, de szeretnénk maradni. Itt, vagy ott kezdjük újra, az már teljesen mindegy. Czövek Jenő is maradni szeretne. Ő az egyetlen lakó, aki azóta itt van, amióta a tábor létesült. Az első karácsonya nagyon szomorú volt. Most már beletörődött; 81 éves, és koporsóra gyűjt. Visszahonosítása évek óta folyamatban van. Az hátráltatja az engedély megszerzését, hogy nincs aki befogadja. Jenő bácsi ezért is szomorú az ünnepen, de igazából nem is érti, mi történik körülötte. — Magyar voltam mindig; Oromról kerültem a táborba Nekik még a tábor az otthon Együtt a család: karácsony van — mondta. — Pécsen szereztem a mesterlevelemet, fodrász volt a szakmám, és a második világháború után hadirokkant lettem. A magyar hadseregben szolgáltam. A nyugdíjamat is a Magyar Királyi Illetékhivataltól kaptam: 36 pengőt, papírom is van róla. Most meg évek óta bizonygatnom kell, hogy magyar vagyok. Milyen itt az ünnep? Hát hétköznapi. Mint a másik nap; csak jobb Harmadik oldal Bikát loptak Lakácsán Másodszor loptak bikákat a lakócsai szövetkezettől. Most azonban — rövid erdei üldözés után — sikerült visz- szaszerezni az állatokat. II A bikatolvajok rövid időn belül másodszor látogatták már meg a lakócsai szövetkezet állattartó-telepét. Először sikerrel jártak, és több állatot elhajtottak, most azonban sikerült meghiúsítani az akciót. Első alkalommal egyszerűen kivezették a bikákat a telep ről, s ehhez a módszerhez folyamodtak másodszor is. Ezúttal öt bikaborjúval sétáltak ki, s az erdőben már az állatok elszállítására alkalmas járművel várakoztak. A „bevagoní- rozásukra” azonban már nem jutott idő. A telep éjjeliőre ugyanis észrevette az állatok eltűntét, és riadóztatta a rendőrséget. Üldözőbe vették a bikatolvaj társaságot; a betolj; rőknek sikerült autóval elmenekülni, az öt ® borjú azonban szerencsésen visszakerült az f istállóba. A barcsi rendőrség tovább nyomoz az ügyben. N.L. Szerencsés órájuk volt A balatonföldvári Fábri Józsefné éppen 14, 12 és 2 éves gyerekeivel játszott a karácsonyra kapott játékokkal, amikor megtudta a jó hírt: hat karton, vagyis 144 doboz Kaiser Premium sört nyert a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel Szerencseóra játékán. Mesélte: eddig is kellemes, szép karácsonyuk volt, ez a váratlan öröm még megkoronázta. Bár nem terveztek semmit az év utolsó napjára, lehet, hogy meggondolják: ezzel a nyereménnyel ugyanis már meg lehet alapozni egy szilveszteri bulit. Béli Imréné Siófokon éppen az ünnepi ebédet készítette népes családjának — tizenöten ülték körül az asztalt — amikor értesült a nyereményről: a Szerencseóra játékon Alsys 2000 gépjárművédelmi rendszert nyert. Átadta a telefont gyanútlan férjének, aki először nem értette, sőt tréfának vélte a dolgot. Aztán elmondta: nemrég a garázsból lopták el három éves Mercedesüket, mindenféle riasztó ellenére. Most egy Opel Astrájuk van, amelyre ezentúl — egy évig ingyenesen — az Alsys 2000 fog vigyázni, indításgátlóval, távfelügyelettel, folyamatos figyeléssel, helyzetmeghatározással. Nekik volt szerencséjük Még karácsony előtt átadtuk a hűtőszekrényt, Molnár Sándorék Látrányban mikrosütőt nyertek A töröcskei Hinterdorfer család a televíziónak örült Barcsra került a hűtőgép, ifj. Zak Józsefék fenyőfája alá Meglepetést vitt a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel autója karácsonyra három családhoz. Karácsonyi akciónk - a Legyen szerencséje nyertesei közül - elsőként Töröcskére, Hinterdorfer Kálmán családjához kopogtattunk. A kapunál egy „kedves” kutyus fogadott bennünket. Csengő nem volt, így hát bementünk. Egy-két kiáltás után jött ki a házigazda. Amikor megtudta, hogy ettől a pillanattól egy színes tv tulajdonosa, levegőhöz kapkodott, aztán - menteni a menthetőt - hívta az asz- szonyt. Aztán már invitáltak is be bennünket a kis házukba, ahol éppen a bejgli sütéséhez készülődtek. Nagy örömmel mustrálták a nagy dobozt. Bontás közben nevetve mesélték: lányuk tévéje éppen a napokban romlott el és sehol sem kaptak hozzá alkatrészt. Jókor jött a szerencse. így történt a látrányi Molnár Sándoréknál is, akiknek mikrohullámú sütővel lett gazdagabb a karácsonyuk. Nekik ilyen háztartási gépük még soha nem volt. Nagyon óvatosan csomagolták ki. A harmadik nyeremény Barcsra került ifj. Zak József családjához. A hideg tél ellenére jókor jött a hűtő, a sajátjuk ugyanis - minő véletlen - szintén a napokban romlott el. Ez a nyeremény hűtő megoldotta gondjaikat. Jártuk a megyét, vittük az ajándékot. Jó volt a boldog arcokat látni. KÉP ÉS FOTÓ: HORVÁTH MÓNIKA
