Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-16 / 268. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. november 16., hétfő Somogyi tájak 7 Egyedül nem megy A középtávú kistérségi program, melyben összefoglalják a Marcali környéki falvak 3-5 éves fejlesztési terveit, 1999 közepére elkészül. A polgármestereket kérdeztük: mihez várnak segítséget, mit szeretnének térségi fejlesztésként? Benkes László, Mesztegnyő: — Megoldatlan a szennyvíz- és hulladékkezelés a faluban; égető gond, hogy erre valamilyen megoldást találjunk. A falusi turizmus összehangolt fejlesztésében is számítok a térségre és erre a projektre. Ősz János, Gadány: — A még hiányzó közművek pótlása a legfontosabb. A másik az, hogy megszüntessük a falu zsáktelepülés jellegét. Egy összekötőút kellene Nagyszakácsi felé. Somogyi Magyar József, Somogysámson: — Fontos a munkahelyteremtés, főként az alacsonyabb képzettségűeknek. Befektetők felkutatásában is segítségünkre lehetne az összehangolt program, bár ehhez nem sok reményt fűzök, hiszen nagyon kicsik az itteni falvak. Az összefogást egyébként támogatom. Árvái Tibor, Nemesvid: — A szennyvízprogram nagyon fontos településünkön és a térségben is. Pozícióink javultak, így nagyobb reményekkel várjuk pályázatunk elbírálását. S hatékonyabb lennea tevékenységünk, ha területfejlesztésben már jártas polgármesterek munkacsoportokban is segítenének. Kövér István, Nagyszakácsi: — A csatornázás megoldása nagyon fontos lenne. A másik sürgető feladat a belvízelvezetés. Főleg most, esők idején látszik, mennyire nagy itt a hiányosság. Az önkormányzati utak korszerűsítéséhez is segítséget várok, mert ekkora településeknek egyedül az is szinte megoldhatatlan. Zsámbok István, Somogyfajsz: — A közművek kiépítése nagyon fontos; ezzel nőne az ingatlanok értéke és a település vonzereje is. A másik: szeretnénk egy szállás- és vendéglátó- helyet; fontos, mert a kohómúzeum sok turistát hoz Fajszra. Molnár József, Böhönye: — Jó szándékkal csatlakozom, és ennek az összefogásnak eredménye is lesz. Szeretnénk egy ipari parkot létrehozni, mert a térségben rengeteg ember van, akinek a foglalkoztatása nincs megoldva. Segíthet, hogy Böhönye két főút mellett van, közel a határ, s megvan minden közmű. Dr. VizI Jenő, Tapsony: — A szennyvízkezelés lenne a legfontosabb. Ennek mindent meg kell előznie, még az esetleges gázfejlesztést is. Komoly lehetőséget látok a falusi turizmus megteremtésében is. Ehhez útra is szükség van, hogy közelebb hozzuk a zalakarosi térséget és így a turistákat is a faluhoz. Bertók László, Vése: — Nem kell ahhoz terv, hogy tíz évan belül csatorna és gáz legyen a falvakban. Ez anélkül is megvalósulhat mindenütt, ebben és a következő ciklusban. A tervezge- tés helyett cselekedni kell, hiszen ez a terv a tavaszra készül el, s így a jövő évi pályázatok jó részéről is lemaradhatunk. Elkészítik a kistérség idegenforgalmi tervét Fejlesztik a fürdőt Erdősávvá lett régi mezei út a királyi szakácsok hegyén Sár dagasztó gazdák gondja Péter Mátyás (jobbról): Itt a víz elvezetését kellene moegoldani, de azért nem tesznek semmit fotó: fábos erika A buzsáki önkormányzat a következő négy év legfontosabb feladatai közül az idegenforgalom fejlesztését emelte ki. Ennek egyik sarkalatos pontja a csisz- tai fürdő fejlesztése. BUZSÁK A képviselők Knézics István polgármester indítványára határoztak így, mivel a népművészetéről híres faluban évről évre több turista fordul meg. — Vendégeink legnagyobb részét a fürdő hozza — mondta Knézics István. — Több vendéget csak akkor remélhetünk, ha több fürdőző jön Csisztára. Ezért az idén nagyobb figyelmet s több pénzt költöttünk a fürdőhely korszerűsítésére. Két vállalkozóval összefogva 17 millió forintot fordítottunk a vendéglátóhelyek fejlesztésére, a környezet szépítésére. Ebben a ciklusban nagy terveink vannak. A tourinform- iroda segítségével szeretnénk elkészíteni a kistérség idegen- forgalmi tervét. Ehhez kapcsolódik a pályázat a fürdő megvalósítási tervének kidolgozására. Kész a részletes rendezési terv, ennek alapján szeretnénk kidolgozni a cselekvési programot; terveinkben egy új melegvizes kút feltárása, egy feszített víztükrű hidegvizes medence kialakítása és egy gyógyszálló építése szerepel.Ehhez az önkormányzatnak befektetőkre is szüksége lesz, s a projekt 4-5 év alatt megvalósulna. Csisztán a következő teendő az üdülőtelep ivóvízellátása lesz, ehhez 14 millió forintot nyertünk a területfejlesztési tanácstól. F. E. Nagyszakácsi lakóinak kétharmada hegyre járó. Nekik okoz gondot az a sártenger, amellyel meg kell küzdeni, hogy a pincékig jussanak. Nagyszakácsi Többen, többször felkeresték már a falu fórumait, hogy kérésüknek foganatja legyen. A hegybe vezető utat ennek köszönhetően többször javították is, de ez a gondot nem oldotta meg. Sőt, többek szerint helyenként még rosszabb lett az út. Ennek oka, hogy nem az igazi problémát orvosolták. — Nemcsak az úttal van a baj, hanem a vízzel — mondja Péter Mátyás. — A víz ugyanis nem tud elfolyni. A vízelvezeBoether Wolfgang és felesége szinte az egész világot bejárta, s úgy döntöttek: Magyarországon telepednek meg. Két éve a véletlen hozta őket ide Somogy Sámsonba, ahol azóta jobban érzik magukat, mint otthon. Somogysámson Boether Wolfgang nyugdíjas evangélikus lelkész éppen a kertből jött. A novemberi fagy elől mentette az utolsó paprikákat; bőven termett, éppúgy, mint a többi zöldségféle. A kert, akár csak az udvar, ren- dezett.A német házaspár munkáját, no meg a szomszédok jó tanácsait dicséri; a betelepülők új otthonukban tanultést kellene megoldani, de azért nem tesznek semmit. A hegybe lassan már ki sem lehet jutni, mert a régi, járható utakat lassan benőtte az akác és erdősávvá nyilvánították, anélkül, hogy helyette más utat biztosítottak volna. Az a baj, hogy akik döntés- helyzetben vannak, nem erre járnak a hegyre; mert ha erre járnának már rég kijavíthatták volna — teszi hozzá Sárái Bertalan. Azt mondja, ő az egyik legnagyobb sárdagasztó: övé a hegyen a legutolsó pince. Tóth Lajos szerint hibádzik a szemlélet. Elmondta: többször is azt válaszolták, hogy rossz helyen lakik, és „az teszi járhatatlanná az utat, aki használja”. Hallotta elégszer, hisz gatták a kertészkedés titkait. Nemcsak a kerti munkát szerették meg, hanem a falut, az országot is. Olyannyira, hogy nyáron született unokáját is János névre keresztelte a nagyapa. — Egy kicsit pap, egy kicsit nyugdíjas és egy kicsit kertész vagyok — pötyögi ki magyarul Boether Wolfgang. — Jól érezzük magunkat itt; kedvesek az emberek, nyugalom van és gyönyörű ez az ország — folytatja németül Gerda, a felesége. — Jó a kapcsolatunk a helybeli plébánossal, Bojtor Róberttel is, és a hivatást is gyakorlom, hiszen gyakran átjárunk át Keszthelyre német istentiszteletet tartani. Úgy érezzük, hogy szeretettel fogadtak bennünket. Hálából nem mostam probléma ez. Évek óta küszködnek a sárral. — Hívtuk erre a beszélgetésre a polgármestert meg a képviselőket is — veszi vissza a szót Péter Mátyás. — Nem éltek a lehetőséggel; talán féltek, hogy besározódnak. Szeretnénk, ha nemcsak a nyári nagy ünneplést látnák, hanem ezt a gondot is, mert ez is a királyi szakácsok földje. Kövér István polgármester mindössze annyit tett hozzá: az önkormányzat sokszor- annyi pénzt költött a falu útjaira, mint bármelyik környékbeli önkormányzat. Lennének érvei, és szerinte a megszólalókon kívül van másik oldal is, magyarázkodni azonban nem szeretne. Fábos Erika mi is igyekszünk adni valamit. Ezért gondoltam, hogy Márton-napi ünnepséget meg nyári fesztivált szervezünk, és még magyarul is tanulgatok a szomszédoktól. Van kedvence azok közül a szavak közül, amit megtanult? — Igen a csecsebecse, a hepehupa meg a labdarúgás. Ezt tanultam meg először. Bother Wolfgang búcsúzóul eltüntet egy tollat. Ez a hobbija. Szeretne a sámsoniaknak is mutatni néhány trükköt, de azt mondja ahhoz még nem tud elég jól magyarul. Az esti Márton-ünnepsé- gen azonban kiderül: nyelvi hiányosság ide vagy oda, az itt élőket bizony máris elvarázsolta. Fábos Erika Gázláng Katalinkor Somogysámsonban elkészült a gázberuházás. A családok 60 százaléka igényelte a korszerű fűtési lehetőséget. A munkák végét jelző gázláng november 25-én lobban fel a faluban. Nagyszakácsi alapítvány Az önkormányzat a múlt héten tárgyalt a faluban működő vállalkozások vezetőivel egy, a falut támogató alapítvány létrehozásáról. A képviselő-testület számít arra, hogy a Nagyszakácsiban megtelepedett külföldiek is támogatják majd az alapítványt, melynek segítségével az ifjúság és az idős emberek gondjait szeretnék csökkenteni. Gyűjtés Nemesvidon A nemesvidi önkormányzat felhívással fordult a falu lakóihoz, hogy segítséget kérjen az árvíz sújtotta területeken lakók támogatására. Meleg ruhaneműt, tartós élelmiszereket és fertőtlenítőszereket várnak ma délután a helyi művelődési házba. Az adományokat a marcali felajánlásokkal együtt szállítják majd a Tiszához. Fejlesztési terv Táskán A táskái képviselők a múlt héten fogadták el a falu fejlesztési tervét. Ezt az általános rendezési terv alapján készítették el; szerepel benne egyebek között a falusi turizmus föllendítése és a legfontosabb infrastrukturális beruházások is. Nagytakarítás Fajszon Október végétől 27 közhasznú munkást foglalkoztat a so- mogyfajszi önkormányzat. A közhasznúak a kastélyparkot gondozzák, az utcákat takarítják és árkolási munkát végeznek a közterületeken. Felmérés a fejlesztéshez Buzsákon felmérték, hogy a falu mekkora arányban járulna hozzá a csatornafejlesztéshez. A felmérésből kiderült: az ott lakók 60 százaléka vállalná a fejlesztés háztartá- sonkénti 80 ezer forintos költségét. A beruházás tehát kellő pályázati támogatással a tavasszal megkezdődhet. Lelkész bűvészkalappal Talpon maradás teher alatt is Benkes László polgármester a múlt héten számolt be a falu anyagi helyzetéről a képviselő-testületnek. Mesztegnyő A településnek négymillió forint a napi működést biztosító és hét millió forint fejlesztésre fordítható hitele van. Az utóbbit öt év alatt, az előbbi hitelt folyamatosan kell fizetnie. Emellett a gázfejlesztés befejezéséhez van nyolcmillió forint tartaléka is. Nehéz anyagi helyzetükön takarékossági intézkedésekkel igyekeznek úrrá lenni. Folytatják az intézmények racionalizálását, de a megkezdett fejlesztéseket is szeretnék befejezni a faluban. Ősz János azt vállalta: felébreszti a falut A polgármester hazatért Ősz János 14 éves korában ment el Gadányból, felnőtt fejjel azonban gyakorta hazajárt. Megismerte az ott lakók gondjait, a szülői ház évek óta látogatott méhészetével együtt. S jött a gondolat: talán többet is tehetne a gadányiakért. Gadány A gadányiak is így gondolták, mivel Ősz Jánosnak szavaztak bizalmat a választáson. Az osztopáni iskolaigazgató, aki Mesztegnyőn lakik, így lett tiszteletdíjas polgármester Gadányban.- Számított a győzelemre? — Igen, ezért vállaltam — mondta Ősz János. — Optimista ember vagyok, és kell is bizakodás ennek az alvó településnek. Szerencsére nemcsak én látom így, hanem mások is. Az utóbbi évben két alapítvány is letelepedett Gadányban; számítok a segítségükre. Sok az idős ember és a munkanélküli, velük kell legtöbbet törődni. Szeretném, ha sikerülne valami munkát hozni a faluba és Gadány természetadta adottságait is jobban ki kellene használni a falusi turizmusban.- A környező falvak Mesztegnyő irányításával hosszú idő óta társulásban munkálkodnak. Milyen elképzelései vannak ezen a területen? — Szeretném elérni azt, hogy ne a települések nagysága legyen a mérvadó a döntésekben. Egyenrangú társak kell legyünk, ha eredményesen akarunk dolgozni.-Mi az első teendője? — Szeretném, ha vasárnap is járna busz Gadányba, hiszen olyankor kocsi nélkül kimozdulni sem lehet ebből a faluból. És azokat az idős embereket is szeretném rendre megkeresni, akik tapasztalataikat hasznosítva a tanácsaikkal rendszeresen a segítségünkre lehetnek. Ahhoz ugyanis, hogy ez a falu kilábaljon ebből a nehéz helyzetből, szükség van az összefogásra. (Fábos)- f, <.*»»*» $ W Mf: /% >*** 'ü'***<*«i Ősz János: Szeretném elérni, hogy vasárnap is legyen busz fotó: fábos erika
