Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-31 / 255. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. október 31., szombat Emlékezet 11. A szentjakabi temető Temető, csönd és béke. Sírok, sírkövek, rajtuk keresztek, friss virágok, gyertyák. Az emberek figyelme, ha rövid időre is a temető felé fordul. A két ünnep között szoros kapcsolat. Mindenszentek délutánján, majd estéjén — amely a halottak napjának vigíliája — a szentek tiszteletére gyújtanak gyertyákat és mécseseket. A másnap gyújtott gyertya már a saját halottaink tiszteletére ég, nekik mutatja az utat az élőkhöz. Ezen a napon szinte kötelező a találkozás az elhunyt szülő, hitves, gyerek, jó barát emlékével. A halottak napja az összes elhunytra való kollektív emlékezés, amelyen mindenki a bárhol, bármikor meghalt hozzátartozóra is emlékezik. A halottak napja családünnep is. Nincs olyan ember, akinek közeli vagy távoli hozzátartozójára ne kellene emlékeznie. A sírok között a lobogó gyertyák fényénél mindenki arra emlékezik, aki számára a legkedvesebb. Kaposvár legrégebbi temetője a szentjakabi. A látogatót egy rendezett, az élők gondoskodását mutató temető képe fogadja. A korabeli térképek tanúsága szerint a szentjakabi emberek a mai temető helyén vagy annak közelében temetkeztek. Erre utal az erdőben, illetve az erdő szélén található, jelzett vagy jeltelen sírok sokasága. 1061 után, az apátság épületének átadását követően a mai várhegy lábánál elsősorban az apátságot kiszolgáló személyzet hozta létre a mai település elődjét. Ezt követően a faluvá terebélyesedő település további fejlődését törte ketté a török uralom. A lakók elmenekültek vagy elpusztultak. A kolostorban a törökök erődítményt rendeztek be. A törökök kiűzése után pusztaként említik a települést, amely ekkor az Eszterházy család birtokközpontja volt. Az ismét fokozatosan faluvá fejlődő települést 1951-ben csatolták Kaposvárhoz. Ez a változás az ott élő emberek életét alig változtatta meg. Mind a mai napig saját temetőjükbe temetkeznek. A központi keresztet 1932-ben állították fel. A II. világháborús sebek lassú gyógyulásra emlékeztet a Csima Erzsébet által Németh István emlékére felállított kereszt. Az egyik sírkövön markáns katonaarc ma is kivehető vonásokkal: az 1945-ben hősi halált halt Pölöskei Ferencre emlékeztet. Szintén 1945- ben esett el Pék József szakaszvezető, valószínűleg abban a hitben, hogy életét a hazáért áldozta. A temető nemcsak a sírok összessége, hanem közösségi hely is. Kapcsolat élők és holtak között. A temető — a halottak birodalma — addig él, amíg az utódokban él a kegyelet. Egy település történetének része a temető, valamint a temetőben szaporodó sírok. De az is egy-egy fejezet a település történetében, ha süppedő sírhantok emlékeztetik az élőket mulasztásukra. Puskás Béla ertyagyújtás FOTÓ: LANG RÓBERT Mécses lángja művész, tudós, költő és a színészkirály sírján Somogyi panteon A Keleti temető leglátogatottabb síremléke: az arra járók is helyeznek virágot a vázába fotó: lang rőbert Vadgalamb ül Rippl-Rónai sapkáján, majd egy fekete márványkőre száll a zöldülő bronzszoborról. A Lányi Dezső készítette mellszobor — amely alatt a század festőóriása feleségével, Lazarine asszonnyal nyugszik — a kaposvári Keleti temető leglátogatottabb síremléke. Az arra járók megállnak, gyertyát gyújtanak, és egy szál krizantém, szegfű is kerül a vázába. A murvás sírt — amelyről néhány éve valaki „megröp- tette” az angyalt — számos másikkal — a megyei temetkezési kft gondozza. Németh István, Kaposvár legendás polgármesterének gránitpiramisához már kevesebben mennek, csakúgy, mint Gönczi Ferenc egykori megyei múzeumigazgató sírjához. Egyébként mindkettő szépen rendezett — csakúgy, mint a katonasírok —, de virág ritkán van rajtuk. Sokan még ma is kíváncsian keresik meg Molnár Csilla, a tragikus sorsú szép- ségkirálynö sírját, ahol viszont mindig friss a virág. Álmodj királylány! — dúdol- gatják a fiatalok az emlékére írt Homonyik-dalt, majd megsimogatják a Melocco Miklós faragta sírkövet. A nagybajomi temetőben nyugszik Gyergyai Albert irodalomtörténész, műfordító, aki alapítványban gondoskodott arról, hogy az alaptőke kamatából a kiemelkedő irodalmi teljesítményt nyújtó diákokat jutalmazzák. Azokat, akik versben vagy prózában vallanak szülőföldjükről. Horváth Éva nyugdíjas könyvtáros gondozza a professzor sírját. A Gyergyai nevét választó téka vezetője jól ismerte és tisztelte az Anyám meg a falum, A falutól a városig című, szociografikus regényeiben a településnek emléket állító, Baum- garten-díjas tudóst, akiről egy utcát is elneveztek. 1981 augusztus 5-én volt a temetése, s azóta minden évfordulón koszorú van a síron. A polgármesteri hivatal dolgozói és a diákok is kegyelettel emlékeznek rá, s most, halottak napján a szeretteik sírját gondozó nagybajomiak ugyancsak visznek néhány szál virágot a sírjára. Derékba tört kőtömb jelképezi Latinovits Zoltán életét a balatonszemesi temetőben. Sírja — amit az ön- kormányzat és a Bujtor család tart rendben — zarándokhely. Itt is friss virág fogadja a turistákat, a látogatókat, akik főként a nyári szezonban keresik fel a temetőt. Eperjes Károly minden balatoni útján imádkozik a színészkirály sírjánál. Csokonyavisonta Nagyatádi Szabó István emlékét ápolja. A parasztvezért feleségével együtt a református temetőbe temették, s egy szoborkompozíciót is áll a sírjánál, amelyet születésének és halálának évfordulóján, s halottak napján az ön- kormányzat és kisgazdapárt helyi szervezete koszorúz meg. A család Gyulán élő tagjai is mécsest gyújtanak a sírnál és a falu ajándékaként állított mellszobornál. Berzsenyi Dániel sírját a niklaiak tartják rendben. A családi sírbolthoz a múzeumi szolgálati lakásban élő dédunoka, Berzsenyi Piroska is gyakran kisétált. Most, hogy őt is odatemették, a budapesti rokonok hozzák el yirágaikat. És turisták ezrei, akik nemcsak a niklai remete házához zarándokolnak el, hanem a temetőbe is, hogy az obeliszk tövénél gyújtsanak gyertyát. A helyi iskola diákjai szintén megemlékeznek Berzsenyi születésének és halálának napján. Dómján Nándor iskolaigazgató elmondta: tantervűkben kiemelt helyet kap Berzsenyi Dániel élete, irodalmi munkássága, ám eddig még nem kaptak engedélyt arra, hogy a költőről nevezzék el az intézményt. Lőrincz Sándor Hazajáró halottak és a cserfa titka A népszokásokról kevés szó esik, pedig a népi kalendárium szerint minden hónapban hat-nyolc is van. Mindenszentek és halottak napja az utolsó őszi hónap első ünnepe. Elsején a kalendáriumban név szerint nem említett szentekre, másodikén pedig halottainkra emlékezünk. A kegyeletes temetőjáráson, a krizantémon, az őszirózsán és a mécsesen kívül hiedelem, babona is kapcsolódik a ma már összefonódott ünnepnapokhoz. — Egy századéleji hiedelem szerint halottak napja előtti éjjel halott hozzátartozóink hazalátogatnak — mesélte dr. Király Lajos főiskolai tanár. — S hogy az éjszaka érkező vendégnek legyen mit enni, levest, húsételeket, süteményt vagy rétest tálalnak fel a háziak. Halottak napja hetében tilos a ruhamosás, és az ágyneműt sem tanácsos szellőztetni, nehogy a halottak megharagudjanak. E két jeles naphoz fűződő hiedelem, babona jó néhány somogyi településen ma is él. Gölle környékén a szarvas- marhákat tavaszig már ki sem engedik legelni. Boldogasszonyfán a káposztás ételekről mondanak le. Néhány babona évekkel ezelőtt azonban új értelmet kapott. A kemencében sütött rétest, fonott kalácsot a község szegényei között osztják ki. A halottak lelki üdvéért pedig harangoznak. A halottak tisztelete városban, falun egyaránt kultikus. Emellett felesleges a tudományos magyarázatokat keresni. Fogadjuk el, hogy modern életünkben is újjáélednek vagy eltűnnek. A hiedelmeknek tulajdonítható, hogy félelemből, sze- retetből, tiszteletből vagy éppen kötelességből járjuk a temetőket és emlékezünk a család, a város, a nemzet ha- lottaira. A mindenszentek és a halottak napi „megszelídült hiedelmek” mellett a természet is küld üzenetet. Az idősebb generáció szerint az időjárási jóslatot sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen évekig beváltotta ígéretét: kemény tél lesz, ha november elsején a cserfáról levágott ág belseje száraz, s lágy, ha az nedves. Kovács Gabriella emlékmű a hősöknek vilek és katonák is méltó ilyen emlékezhetnek :entúl egy szál gyertyával így egy csokor virággal :okra, akik életüket áldoz- k a hazáért. A hős somo- 1 katonák emlékművét gnap avatták fel Kapos- iron, a Keleti temetőben. Kaposvár Tisztelegni jöttünk: azok 5tt a katonák előtt, akik bát- n harcoltak a történelem borúiban. Katonai esküjü- t vérükkel is megpecsétel- c. Ez az emlékmű bajtársa- < múltját, jelenét és jövőjét jelképezi — mondta avató szédében Knoll Gyula nyu- Imazott repülőezredes, a igyar Veterán Repülők Egyesületének megyei elnöke. — Apáinkra és nagyapáinkra emlékezünk. A kegyelet, a főhajtás azoknak a bajtársainknak is megjár, akiknek szenvedésük után tengernyi megaláztatásban volt részük. A lopva gyújtott gyertyák ideje lejárt. Szolgálja a gyengülő emlékezetet ez az emlékmű! Dr. Ozsváth Ferenc képviselő a város nevében mondott köszönetét mindazoknak, akik az emlékmű felállításán fáradoztak. Az összefogás jelképének nevezte az emlékmű létrejöttét dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. Mint mondta: az égre mutató emlékmű arra is figyelmeztet, hogy nem haltak ki az emberekből a háborús gondolatok. A mai katonák és civilek felelőssége, hogy utódainknak ne kelljen háborús hősökre emlékezni, csak hétköznapi hősökre. A békét, amit megteremtettek, mindannyiunk felelőssége megőrizni. A hős somogyi katonák tiszteletére állított emlékművet Balás Béla megyéspüspök szentelte fel Zelk Zoltán költő szavait idézve: akik tiszta szívvel, másokért halnak, hitük szerint élnek az Isten oldalán. Az emlékműnél katonai tiszteletadás mellett helyezték el az emlékezés koszorúit a város és a megye vezetői, a katonai szervezetek parancsnokai és a kegyeleti emlékbizottság tagjai. S. P. G. Balás Béla kaposvári megyéspüspök szentelte fel a somogyi katonák emlékművét FOTÓ: LANG RÓBERT
