Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-15 / 242. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. október 15., csütörtök Kaposvár 5 Zárda utca 5.: a vád Benyújtották a vádiratot a Kéri-Schlégl ügyben vesztegetés Programajánló A Gyergyai Galériában ma 18 órakor Gáspár Mária akvarell- és pasztellrajz-tárlatát nyitja meg dr. Gáspár Ferenc. A Kaposvári Polgári Casino ma 18 órakor a MTESZ szék­házban kezdődő rendezvé­nyén Torma Károllyal, a somo­gyi moziüzemi vállalat nyu­galmazott igazgató helyettesé­vel beszélget dr. Bősze Sándor, a casino titkára. A 40 éves Kaposvári Hon­védzenekar jubileumának ünnepe ma 16 órakor a sétá­lóutcában és a Kossuth téren térzenével és felvonulással kezdődik. Ezt követően a ze­nekar 19 órakor hangver­senyt ad a városháza dísz­termében, amire minden ér­deklődőt szeretettel várnak. Moziműsorok * 5 SZIVÁRVÁNY: 5, negyed 8: ZORRO ÁL­ARCA (mb. am.) Sony stereo A Kaposvár, Zárda utca 5. számú társasház építkezé­sével összefüggő hivatali vesztegetés és más bűncse­lekmények miatt nyújtotta be tegnap a vádiratot a me­gyei főügyészség dr. Kéri Lajos kaposvári aljegyző és Schlégl László, a közigazga­tási hivatal volt munkatársa ellen a megyei bíróságon. Bizonyítottság hiányában megszüntették viszont a nyomozást dr. Kéri Lajos el­len további kétrendbeli vesz­tegetés bűntette, Schlégl László ellen további egyrend- beli vesztegetés vétsége mi­att. Dr. Vámos Tamás ügyész a benyújtott vádirat tartalmáról a Somogyi Hírlapnak el­mondta: dr. Kéri Lajos és Schlégl László ellen más bűn- cselekmények - így a kapos­vári Szirén presszóval, vala­mint az azóta a Tescónak he­lyet adó Berzsenyi utcai telek pályáztatásával kapcsolatos vesztegetés - miatt is folyt el­járás, ám ezek nem voltak bi­zonyíthatók. Egyértelműen bebizonyítottnak tartják el­lenben a Zárda utca 5. épít­kezésével kapcsolatos bűn- cselekményekét. A vádirat szerint a szóban forgó telket Mayer Géza beé­pítési kötelezettséggel vásá­rolta meg, azzal a kikötéssel, hogy az alagsorban garázso­kat kell építenie. Ő azonban az engedélyezettől eltérően üzleteket szeretett volna ott kialakítani, s ennek megfelelő műszaki megoldásokat al­kalmazott. A polgármesteri hivatal kifogásolta ezt, s hatá­rozatokban szólította fel a tu­lajdonost az eredeti állapot helyreállítására. Mayer Géza üzlettársa, Szántó Gyula ek­kor kereste meg Schlégl Lász­lót és érdeklődött, miként oldhatnák meg az ügyet. Schlégl László ezt követően vette fel a kapcsolatot dr. Kéri Lajos akkori kaposvári al­jegyzővel, régi barátjával. Közösen beszélték meg, hogy lehetővé teszik Mayer Gézá­nak az engedély megszerzé­sét, ám csak 1 millió forintnyi ellenszolgáltatásért. Később azonban Schlégl László Mayer Gézával találkozva már kétmillió forintot kért. Mayer látszólag belement ebbe a „megoldásba”, ám nyomban felvette a kapcsola­tot a rendőrséggel és csapda­pénzt helyeztek el a megbe­szélt - Schlégl Lászlóval kö­zösen nyitott - széfben. Ezt követően Mayer kérelmet adott be a polgármesteri hiva­talhoz és megállapodott a polgármesterrel a garázsépí­tési kötelezettség pénzbeni megváltásáról. Dr. Kéri Lajos kiadta az építési engedély módosításáról szóló határo­zatot. 1998- április 7-én Mayer befizette a 3 millió 480 ezer forintos megváltási díjat. Másnap átvette Kéritől a mó­dosított engedélyt, majd még aznap Schlégllel együtt el­ment a bankba és ott felvettek 1,8 millió forintot. A pénzt Schlégl magával vitte mun­kahelyére, a közigazgatási hivatalba, ahol a rendőrök rajtaütöttek. A vádirat dr. Kéri Lajost vezető beosztású és fonto­sabb ügyekben intézkedő hi­vatalos személy által köteles­ségszegéssel elkövetett vesz­tegetéssel vádolja. Ezt a Btk. kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Schlégl Lászlót hivatali vesz­tegetés vétségével állítják bí­róság elé. Ezt két évig, a hiva­tali befolyással való vissza­élést pedig három évig ter­jedő börtönnel rendeli bün­tetni a Btk. (Bíró) Pintér minősége Családpróbáló idők Tíz év a családok szolgála­tában — ezzel a mottóval szervezett programot a születésnapját ünneplő Kaposvári Családsegítő Központ. Tegnap a város­házán tartottak szakmai napot a szociális munká­sok, az óvónők, a tanárok és az orvosok részére. Példaértékű tevékenységet végzett a Kaposvári Család­segítő Központ — hangsú­lyozta Takács Imre, a család- segítő és gyermekjóléti szol­gálatok egyesületi elnöke. — Tíz éve szinte a nulláról kel­lett létrehozni az intézményt. A kaposváriak élen jártak a szakmai fejlesztés területén is: elsőként adtak szállást a hajléktalanoknak és szervez­tek mentálhigiénés csoportot. A rendszerváltás után új kihívásokkal kellett szembe nézni: a munkanélküliség megjelenése, a társadalmon kívül rekedtek számának nö­vekedése megsokszorozta a feladatokat. A szociális tör­vény alapellátásnak minősí­tette a családsegítést. Széle­sedik a társadalom perifériá­jára szorultak köre. Egyre több család él segélyekből, munkavállalási szándék vagy a munkába állás reménye nélkül. A kaposvári családse­gítő központhoz — mint Szabó János igazgató el­mondta — több mint 22 ez­ren fordultak gondjaikkal. Vekerdi Tamás pszichológus a szülő és a gyerek, az iskola és az óvoda közti konfliktu­sokról, az együttműködés problémáiról és a megelőzés lehetőségeiről tartott nagy si­kerű előadást. Kutatás bizo­nyítja, hogy az iskola még az eminenseknél is csak legfel­jebb 20 százalékban befolyá­solja egy ember életét. Na­gyobb részben az érzelmi in­telligencia, az érzelmi bizton­ság a döntő a gyerek későbbi fejlődésében. S. P. G. Helyénvaló a szobor Bors István alkotása a legjobb helyre került FOTO: TOROK ANETT Pintér Károly, az év lakóházainak építőmestere A fiúk a hetvenes évek szü­löttei. Bors István keze nyomán jöttek e világra, ahol az utóbbi időkben számos megpróbáltatás érte őket. Még meg is sérül­tek. De tegnaptól bizton­ságban vannak, a Honvéd utcai iskolában immár is­mét felszabadultan, bronz­testükkel is kecsesen egyensúlyoznak. Az igények szerencsés találko­zása - eképp lehetne röviden összegezni a szobrászművész alkotásának sorsfordulását. A 30. évfordulóját e héten ün­neplő általános iskola vezetése korábban kéréssel fordult a vá­roshoz, miszerint e jeles al­kalmat szoborállítással is sze­retnék emlékezetessé tenni, mondta az átadáson a hivatalt képviselő Simonicsné Püspök Lívia. Ugyanekkor, kőhajítás- nyira az iskolától egyre több konfliktust éltek át környeze­tükkel, a tetőteret építőkkel a Játszó fiúk. Az alkotó - a 60 éves Bors István, akit munkás­sága a legnagyobb kortárs szobrászművészek közé emelt - és mindenki más megnyugta­tására az intézmény megkapta a bronz szobrot. Kraliczky Zol­tán igazgató a nívós megnyitó ünnepségen kiemelte elődje, Gundy Richárdné érdemeit abban, hogy a szoboravatás létrejöhetett. Az intézményben a tegnapi művészetek napján J. Lieber Erzsébet iparművész és M. Tóth Éva grafikusművész alkotásaiból nyílt tárlat, majd művészeti estet tartottak. B. T. Az év lakóházát szokta megépíteni Pintér Károly. Kaposváron a Kossuth La­jos utcában az evangéli­kus egyház lelkészi épüle­tét díjazták korábban ez­zel a kitüntetéssel, most pedig az egyik rómahegyi családi házat. — A lelkészi épület kihívása az volt, hogy a múlt század végén épült templommal kellett összhangot teremteni. Úgy lát­szik sikerült. — Félt, hogy nem sikerül? — Én mindig szerettem, amit csináltam. — Pintér elgondol­kodik, aztán azt mondja: — Azt is, akikkel csináltam. Meggyő­ződésem, ha együtt van ez a kettő, akkor nagy baj nem le­het. — Van a sikernek titka? — Nem titok: a kitartó munka és a minőség. Aki nem szereti amit csinál, annak ha­nyag a munkája. Én is a Sáév- nél tanultam a szakmát akkor, amikor a vállalat még a felfelé vezető pályán működött. Aztán katona lettem és a leszerelés után már nem mentem vissza. Az egyházi karbantartó bri­gádba kerültem, az nagyon jó iskola volt. Templomokat, egyházi épületeket újítottunk fel, és megkövetelték a minő­séget. Ecsenyből az egész me­gyét bejártam. Jól megfizettek, és igényes munkát követeltek. Aztán önálló lettem: ipart vál­tottam ki, amikór még nem volt igazán rangja az iparosoknak. — S munkát kitől kapott? — Az első családi ház, amit megépítettem Ecsenyben áll. Sokáig csak a faluban dolgoz­tam. Aztán a munka hozott Kaposvárra. 1979-ben vettem egy telken a Rómahegy oldalá­ban, és két kezemmel építet­tem fel a családi házamat. Az­óta itt élek, és mindig a lakos­ságnak dolgoztam. — Az nehezebb? — Mindig kevés volt a pénz. A kaposfürediek az elmúlt években többször felemel­ték szavukat a várost a vá­rosrésszel összekötő ke­rékpárút megépítését sür­getve. Az útszakasz ugyanis életveszélyes. Az évtizedes igény most reá­lis közelségbe kerülhet a megvalósuláshoz, a Margit templomtól Füredig vezető Kevesebből kellett megépíteni, azt, amit a nagyobbak drágáb­ban vállaltak csak. Megtanul­tam beosztani, kicsiben és nagyban egyaránt. Közületi munkát — pályázat alapján — először két éve kaptam. A várost — Kaposvárt —, amelyben él egyre szebbnek látja. A város szép arca mögött azonban felsejlik a korábbi fel­újítások tragédiája: akkor csak a vakolatot festették át. — Tanult belőle a város — mondja —: Igényes lett. És egyre igényesebb a lakosság is. Alapkövetelmény, hogy amit csinálunk szép legyen. — Szépek a kaposvári lakó­telepek? — Színesek, érdekesek. Né­melyik ház talán túldíszített, de szép. Ezek az épületek a kor tükrei. Bizonyítják, hogy nincs még letisztult polgári ízlés, most keressük a meghatározó jegyeket. — Ön például hol? — A belső építészetben, a gipszstukkókban. Érdeke­sebbé, otthonosabbá teszik ezek a környezetet. — Mindig ilyen csöndes, visszafogott? — Soha nem voltam hang­adó, közszereplő. Lekötött és kielégített a munkám. Tapasz­talom azonban, hogy nem mindenki gondolkodik így. És nem mindenki fordít gondot a minőségre. A minőség garanci­ája az lesz, ha az értékteremtő munkát értékén fizetjük majd meg. Lépni azoknak kell, akik­nek a feladata az, hogy megkö­vetelje az értékteremtést. — Például? — A tavaszi útkátyúzásokat úgy végzik el, hogy a gépkocsik két-három nap alatt a sáros, la­tyakos gödörbe tett anyagok kiverik. Több millió forintot vernek így ki a semmibe. — Mint vállalkozó szigorú? — Aki nem végez eladható, ízléses munkát, az a saját jövő­jét ássa alá. mintegy 3-4 kilométeres út megépüléséhez. Egyebek kö­zött ez is napirendre került tegnap este Szita Károly pol­gármester kaposfüredi fóru­mán. A városrészt érintő ter­vek között immár elő kelő he­lyen szerepel a kerékpárút megépítésének ösztönzése. Puskás Béla katonai referens, akinek a lakosság nagy ré­szének véleményét képvi­— Könnyű ma jó munka­társakat találni? — Akik értik a szakmát, azok önállóan vállalkoznak, utánpótlás pedig nincs. Ezért mondom: rangot kell adni az értékteremtő munkának: a jó kőműves ugyanis hivatást gyakorol. A város akkor lesz szebb, ha ésszerűbb, a minő­séget jobban megkövetelő önkormányzat dolgozik majd. Olyan, amelyik tudo­másul veszi, hogy mennyi pénz van és azzal kell beérni. Nem kölcsönökkel pályázik és nem próbálkozik újabb adókkal sem. Mondok példát is: a Kapos Televízió - úgy tu­dom - évente 40 millió forint­jába kerül a városnak. Én nem azt teszem szóvá, hogy miért van tv-je Kaposvárnak, hanem azt, hogy ezért a 40 millió forintért milyen minő­séivé régóta szívügye a bicik- liút megépítése, elmondta, pályázati pénzekből már ed­dig is meg lehetett volna épí­teni azt. Fontosabb is lett volna más kerékpárutaknál, hiszen ezen a szakaszon nem múlik el év halálos baleset nélkül. A szülők ilyen körül­mények között nyilván nem engedhetik el gyermekeiket kerékpárral a városba, és ez FOTÓ: LANG RÓBERT séget kap a városlakó. Mi­közben ez a pénz elfogy, nem jut olyan épületek felújítá­sára, amelyek alatt ketyeg a bomba: elkorrodált vasszer­kezetek, tönkrement geren­dák tartják az épületet. A Pé­csi utcai orvosi rendelő pél­dául a födémszerkezete miatt életveszélyes. Új burkolatot kapott, be van festve, de a festék csak a bajt takarja. A Béla király, a Pécsi és a Kele- tivánfa utcán egy zápor után nem lehet végig menni. Pedig a 40 millió forintból biztosan jutna erre is. Szóval, én a jö­vőt az oktatásban látom. Az oktatás biztosíthatja, hogy visszaáll az értékrend. S ha ez megtörténik nem lesz büdös a munka, nemcsak kell, ha­pern érdemes is lesz dol­gozni, tanulni. Nekem ez a hitvallásom. -a-e anyagi kérdés is, hiszen bér­letet kell vásárolniuk. Valószínű, a 67-es út nyu­gati oldalán lenne célszerű a biztonságot megváltani: ez a kárpótlási földek miatt nehe­zebb, mint lett volna a szö­vetkezeti időszakban. De még a mai drágább megoldás is jóval olcsóbb, mint a létező legdrágább dolog: az egész­ség. B. T. Utat a biztonságnak

Next

/
Thumbnails
Contents