Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-31 / 203. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Fiatalok 1998. augusztus 31., hétfő A King Singers után szabadon Garázsból indulnak A falon poszterek és graf­fiti. Lapok hevernek szer­teszét, szöveggel tele­írva. Erősítők, üvegek, dob és néhány szebb na­pokat megért fotel. Az Ing Singers nem az első ze­nekar, aki ebben a ga­rázsban próbál. Kaposvár — A nevünk? Elég nehéz el­mondani, teljesen spontán dolog volt. Bulizni indultunk, és poénból énekelgetni kezd­tünk a King Singers stílusá­ban, persze a nevünket is csak erre az estére választot­tuk. Aztán gondolkodtunk azon, mi lenne, ha csinál­nánk egy rock-műsort a rá­dióban. Felkerestünk néhány embert, akik láttak bennünk fantáziát. Eljutottunk egé­szen addig, hogy műsorter­vet kértek tőlünk. Aztán mégis saját magunk kezd­tünk el zenélni. Az Ing Singers már több emberrel is próbált, végül ez a csapat maradt: Húsz Tamás énekel, Kaczor Csaba a gitá­ros, Botykai Gábor pedig do­bol. Azt mondják, számíta­nak még Kett Norbira is, ő igazán ért a számítógéphez. — Az első komolyabb fel­lépésünk szilveszterkor volt egy ’Csillapító-bulin. Meg­mozdultak az emberek a ze­nénkre — mondta Kaczor Csaba. — Igazából még nem talál­Garázsban próbál a zenekar tűk meg az egyéni hangzást — veszi át a szót Hász Tamás — sokféle hatás megjelenik a zenénkben : underground, rock, pop... A dallamvilág leginkább a MásFél nevű zenekarhoz hasonlítható. Magyarországon nem any- nyira ismertek, külföldön annál inkább. A szövegeik a fiatalokat foglalkoztató, aktuális prob­lémákról, emberi kapcsola­tokról szólnak. Tomi szöve­gei pillanatképek, Csabi a sa­ját hangulatait örökíti meg. — Soha nem foglalkozom FOTÓ: LANG RÓBERT a jövővel. Általában angolul írok, és ezt próbáljuk lefor­dítani magyarra. Szeptember vége körül szeretnék felvenni a bemu­tatkozó anyagukat, és elkül­deni néhány magazinnak. Ekkor több helyen is fellép­nek, köztük Szekszárdon és Szlovákiában, novemberben pedig lesz egy hatalmas Csil­lapító buli. — Az az igazság, több koncertlehetőség kellene, ezért mi bárhol fellépünk, hogy még többen megismer­jenek minket. (Andrics) Tandíjmentesen Jövőre jönnek a háziasszonyok Nagyb erényben gazdásznak tanulnak Kevés esély a kezdéshez Megyénkben több mint 1200 gyermek ól állami gondozásban, közülük mintegy 600 nevelőszülők­nél. Nagykorúságuk eléré­sekor kapják kézhez azt a pénzt, amely megalapozza az önálló életkezdést Megyei körkép Somogybán 296 millió forint kamatozik ilyen célra a bankban. A gyermek- és la­kóotthonban élő állami gon­dozottak családi pótléka, ár­vaellátása ugyanis egy nagy­korúvá vált fiatal esetében félmillió forintig gyarapodik. Ez az összeg lakásvásárlás­hoz ugyan nem elég, de segíti az indulást — tudtuk meg Németh Istvánjáétól, az átme­neti otthon vezetőjétől. A ne­velőszülőknél elhelyezett gyerekek azonban erre sem számíthatnak; esetükben nem a betétkönyvbe kerül a családi pótlék, hanem a neve­lésükre fordítják. A megyei területi gyer­mekvédelmi szakszolgálat támogatta őket tavaly no­vemberig rászorultság alap­ján, 60-80 ezer forinttal. Az új törvény már alanyi jogon biz­tosítja az otthonteremtési támogatást, de csak az 1997 novembere után nagykorúvá válóknak. Az igényelhető összeg legföljebb 685 ezer fo­rint lehet. Az 1991-97 között nagykorúvá lett állami gon­dozottakon — Somogybán csaknem 500 fiatal — a Népjó­léti Minisztérium próbál segí­teni. Ezen a pályázaton az önkormányzatok vehetnek részt, s olyan volt állami gon­dozottak támogatására igé­nyelhetnek egyénenként leg­följebb 800 ezer forintot, ahol ennek a 30 százaléka megvan saját forrásként. Úgy tűnik, ebből a lehetőségből is kima­radnak a betétkönyv nélkü­liek. Rónai Rita például nevelő­szülőknél nőtt fel; július óta a gyermekvédelmi szakszol­gálat munkatársa. Jól ismeri az állami gondozottak indu­lásának nehézségeit. Amíg tanult, kollégiumban lakott; most saját lábára kellene áll­nia, de nincs miből. Tizen­ötezer forintot fizet az albér­letért, a keresete pedig 26 ezer forint. Szeretne pá­lyázni, de nincs meg a 30 százalék saját erő. A szakemberek szerint je­lentős segítség lenne, ha a megyei önkormányzat bizto­sítaná a rászorulók önrészét. Izményi Éva Újra tandíjmentes az első­diploma. Mit szólnak a döntéshez a somogyi diá­kok? Kaposvár Tóth Beáta elsőéves lesz az ELTE bölcsészkarán. — Úgy gondolom, hogy mindenkép­pen előnyös lesz a tandíj el­törlése, bár én még csak most kezdem el az egyetemi évei­met. A nővérem most lesz harmadéves, és nagyon örült a hír hallatán. Szeptembertől albérletben fogok lakni, a tankönyvek sem lesznek ol­csók, így a tandíj nélkül is lesz elég költségem. Szekeres Ildikó párhuza­mosan tanul két főiskolán. Budapesten levelezőn teoló­giát tanul, a kaposvári Cso­konai Vitéz Mihály Főiskola nappali tagozatán pedig má­sodéves lesz. Huszonhét évé­vel túllépte a megengedett korhatárt: — A rendeletben meghatározták azt az életkort amely fölött tandíjat kell fi­zetni, és én ráadásul két isko­lában is tanulok. Pontosan nem tudom, hogy mi vár rám, majd szeptemberben minden kiderül. Farkas Gábor szerint nincs túl nagy jelentősége a tandíj eltörlésének. — A legtöbb fel­sőoktatási intézményben a tandíj mindössze 2000 forint körül volt, és azt is az ösz­töndíjból vonták le. Tehát nem jelentett túl nagy meg­terhelést. Szerintem annyit érünk csak el vele, hogy az egyéb költségek, például a tankönyvek még drágábbak lesznek, az ösztöndíj pedig kevesebb. Bíró Andrea levelezőn végzi a miskolci egyetem jogi karát. Az iskola mellett mun­kát vállal, hogy el tudja magát tartani: — Rengeteg pénzbe kerül az albérlet, az ennivaló, az utazás és a tankönyvek. Most leszek harmadéves, de az első két év nagyon kemény volt. Mindenképpen könnyít a diákok és persze a szüleik helyzetén. Kis Miklós félévet fog ismé­telni ,a PATÉ-n. — Egyelőre nem foglalkozom vele, mert szeptembertől úgyis dolgozni fogok. Utána pedig, ha jól tu­dom, nem vonatkozik majd rám a rendelet, mert félévis­métlő leszek. (Czellár) Hátrányos helyzetű, illetve tehetséges falusi fiatalok oktatását vállalta a nagy- herényi „Educationis Ala­pítvány” szeptemberben szakközépiskolai képzést indítanak: gazdászokat képeznek. Az első évfo­lyamon hatvanan tanulnak majd. Nagyberény Horváth Károlyné, az alapít­vány ügyvezetője: - Szeret­nénk elérni, hogy százötven­kétszáz diák tanuljon isko­lánkban. Ezért fejlesztjük az alapítvány farmját Nagybe­rény határában; a szakmai oktatás érdekében, szeptem­berben az általános iskola épületében kezdjük a taní­Az albérlethirdetések is jelzik: itt az iskolakezdés. Meg azt is, hogy sajnos nem minden diáknak jut hely a kollégiumokban. Kaposvár A Csokonai Vitéz Mihály Ta­nítóképző Főiskola kollégiu­mába a jelentkező felsőbb évesek nyolcvanöt százaléka, az elsősöknek csupán hat­vanöt százaléka kerül be. Pontrendszer alapján dönte­nek a felvételről: figyelembe veszik a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi ered­ményét, valamint a közösségi tevékenységet. Bálint Imre, a kollégium igazgató tapaszta­lata, hogy sokan nem tudnak a hirtelen jött nagy szabadság­gal élni, s ez a tanulmányi eredményben is tükröződik. A kollégiumi díj is emelkedett, az idén havonta háromezer fo­rint lesz. Szerencsések az Egészség- ügyi Főiskola hallgatói, hiszen a jelentkezők csaknem kilenc­ven százalékának biztosítot­ták a kollégiumi helyet. Nekik havonta kétezer forintot kell fizetniük. Az idei tanévben is minden hely betöltött a Gyergyai Al­bert Kollégiumban. Azoknak a jelentkezését, akik be tud­nak járni, mert huszonöt ki­lométeren belül laknak, nem fogadják el. — A kollégiumba való felvé­tást; egy nappali és egy esti tagozattal. Úgy tapasztaljuk, hogy az iskolai oktatás nem igazodik a társadalmi igé­nyekhez; itt Nagyberényben viszont csak olyan szakmákat szeretnénk oktatni, ame­lyekre valóban szükség van. Dédelgetett tervünk a házi­asszonyképzés is. Remélhe­tőleg jövőre vállalni tudjuk, akár csak a kilencedik-tizedik osztályosok oktatását. Horváth Károlyné arról is beszélt: nézetük szerint a vi­dék fejlesztése nem képzel­hető el felnőttképzés nélkül. Ezért már télen szerveznek tanfolyamokat; sokan élnek a környéken szőlőtermelésből. Őket a vegyszerezésre és gazdálkodásra tanítják. (Fónai) telnél az oktatási, és a saját szervezeti törvényt vesszük figyelembe — mondta dr. Te- rényi Zoltán kollégiumigaz­gató. — A lakhatás ingyenes, csak az étkezésért kell fizetni. Ennek díja a. családban lévő gyermekek számától függ. — Mi figyelembe vesszük a Kaposvártól való távolságot is — mondta Holló István, az ál­lattenyésztési kar dékánhe­lyettese. — A a kollégista hall­gató kétezer vagy háromezer- ötszáz forintot fizet attól füg­gően, hogy hány ágyas szo­bába kerül. Ez az összeg nem sok az egyre emelkedő albérleti dí­jakhoz képest. Egy külön be­járatú szobáért fürdőszoba, konyha használattal ugyanis akár 15 ezer forintot is elkér­nek, de 10 ezer forint alatt ne is keressen senki. Sokan üres lakást is kiadnak, ez azonban egy diák számára megfizethe­tetlen, már ezért érdemes la­kótársat keresni. Legtöbben kimondottan diáklányt keres­nek, gondolva, hogy velük ke­vesebb a gond. A házinénik többsége modem felfogású, nincsenek különleges köve­telményeik. A diákok legna­gyobb része mégsem rajong az albérletért, jobban kedvelik a kollégiumban zajló társasé­letet. Ott könnyebbé teszik egymás életét, hiszen meg­oszthatják a jegyzeteket, könyveket, tapasztalatokat is. Andrics Lívia-Háncs Balázs Emelkedő albérleti és kollégiumi díjak Bizonyított a hatosztályos Az idén érettségizett osz­tály a Munkácsy Mihály Gimnáziumban a bizonyí­ték arra, hogy a hatosztá­lyos gimnázium a tehet­séggondozás eredmé­nyes formája. Tizennyolc diák kitűnőre érettségi­zett, ezen kívül magas az első helyre felvettek és a nyelvvizsgával rendelke­zők aránya — mondta Svajda Józsefné a Mun­kácsy Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese. Kaposvár A nyolcosztályos gimnázi­umi képzésnek komoly ha­gyományai vannak Magyar­országon, a nyolc évvel ez­előtt induló hatosztályos gimnáziumi képzés azonban teljesen új törekvés. Renge­tegen ellenezték, ugyanak­kor sokan pártolták ezt az oktatási formát. A gyerekek olyan életkorban, a puber­táskor korai szakaszában kerülnek ki az általános is­kolából, amikor a szociali­záció, személyiségformáló­dás kezdődik. Az ellenzők attól tartottak, hogy a gyere­kek nem az életkoruknak megfelelő mintát követnek majd, azonban Svajda Jó­zsefné szerint a diákok sze­mélyiségére jó hatást tett a pedagógusok kiemelt egyéni bánásmódja. A legfontosabb az, hogy a látható tehetség­gel rendelkező gyerekek kis csoportokra bontva hatéko­nyabb képzésben részesül­nek, folyamatosan bővítve ismétlik az általános iskolai anyagokat. A pedagógusok­nak talán könnyebb itt a dolguk, mert a tanulók mind a legfontosabb személyiségi jegyeikben, mind értelmi képességükben szinte telje­sen megegyeznek, hiszen az általános iskola utolsó két osztályából a legtehetsége­sebb gyerekeket „szívják el” Persze egyáltalán nem bizo­nyított dolog, hogy a gyerek a hatosztályosból kikerülve sikeresebb, és boldogabb ember lesz, mintha egy sima gimnáziumban érettségizne. Andrics Lívia Visszatér a tunika A szürke az ősz divatszíne Ha egy fiatal a napokban betéved egy butikba, le­het, hogy nem tud majd vá­lasztani a ruhák között. El­tarthat jó ideig amíg a szemünk megszokja a hir­telen divatváltást. Kaposvár Letűnőben vannak a nyár szí­nei, a baba-kék, és a nyers ár­nyalatai. A szürke és az örök fekete az ősz színe. A meré­szebbek padlizsánt is hord­hatnak ezekkel kombinálva. Újdonság az ezüstös csillogás, ami olyan hatást kelt, mintha az ezüst körömlakkot ráfröcs­kölnénk a ruhánkra, persze azért ez nem ilyen egyszerű. Katonásra is vehetjük a for­mát, a kekit a pirossal és a meggyszínnel párosítva. A ruhák plüssel kombinált gyapjúból, és műszálas poli- amidból készülnek, amit so­kan nem szeretnek, de köny- nyen kezelhető, praktikus vi­selet. A nyáron beszerzett to­pokat, és zsebes nadrágokat sem kell a szekrénybe sül­lyeszteni, hiszen az ing lesz a divat minden mennyiségben, ami alatt jól mutatnak a lenge fölsők. Ősszel már hidegebb van, a divat diktátorai erre gondolva a nadrágot részesítik előnyben. Elővehetjük a régi kapucnis pulóvereinket és a tunikákat is, hiszen mindezek újra „menő cuccoknak” szá­mítanak. (Andrics - Czellár) Őszi divatszín a fekete

Next

/
Thumbnails
Contents