Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-19 / 194. szám
SOMOGYI HÍRLAP 10 ÜNNEPÜNK: AUGUSZTUS 20 1998. augusztus 19., szerda Örökségünk A történetírók szerint: Szent István alacsony termetű, nagylelkű, bátor, harcias, bölcs és Krisztus-tisztelő volt. Egyházi személyeket kérdeztünk arról: jelen van-e napjainkban a Szent István-i értékrend. Időszerű reformsorozat Balás Béla kaposvári megyéspüspök: - Elkeseredésemben azt is mondhatnám: semmi sincs abból, amit ő akart. Se stabil állam, se virágzó egyház, se pozitív jövőkép. Szent István reformsorozata soha annyira nem volt időszerű a magyarság testében, lelkében, mint most. Amikor megkínálnak bennünket egy parttalan, foghatatlan, elszabadult szabadságígérettel, akkor észnél kell lennünk. Az embertermészet kiszolgáltatottsága, veszélyeztetettsége megkívánja a rendet, a fegyelmet, a céltudatos munkát. Ezért arra kell törekednünk, hogy el ne veszítsük ezt az ünnepünket és keresztény fogódzó pontunkat. Az természetes, hogy balról nem értették soha, és nem igényelték, de most úgy tűnik, a jobb oldal is megzavarodott magyarság iránti őszinte szeretetben és lelkesedésben. Sorra kérdőjelezik meg a Szent István-i életmű pontjait. Azt hiszik: Szent István nem államalapító, hanem állampusztító volt. Abban a tévedésben vannak, hogy a kereszténység tönkretette a magyarok hitét. Újból fel kell fedezni: nemhogy tönkretett volna valamit, hanem a meglévő magyar értékeket, mint szuny- nyadó parazsat szította magas lángra. Ez a garancia arra, hogy az ősi magyar virtusból, népünk Isten adta tehetségéből nem veszik el semmi, hanem átmentik azt későbbi korokra. Értékrend Szatmári A. Lajos ádándi református esperes: - István király misztikus személyiségként él az emberek tudatában. A magyar nemzet nagy megtérését hajtotta végre, amikor kereszténnyé vált az ország. Ez meglehetősen gyorsan, mindössze fél évszázad alatt zajlott le. (Az oroszoknál százhúsz évig tartott.) A kereszténnyé válás azt jelenti: a nép elfordult a pogányságtól, a kalandozásoktól, és eleink megtértek Jézus Krisztus evangéliumához. Törvénnyel államot alapítottak. Szent István nemes lélek volt, a bujaságot „halált szerzőnek” tartotta. Szűkebb családjában is a hűség példaképe volt; beteg felesége mellett Balás Béla megyéspüspök imádkozott. Fiához, Imre herceghez írt intelmeiben máig érvényes erkölcsi tanítása olvasható. Egyebek mellett azt írta: Alattvalóidnak rendelt összes embereknek példaképe légy! Sajnos, felbomlott, megszürkült ez az értékrend. A szeretet is csorbult, mert nem érdek nélkül, önzetlenül szeretünk, s ha idős a munkavállaló, azért nem alkalmazzuk, ha nő és gyerekei vannak, azért. Mélyebb emberiességre lenne szükség. Mindenütt a pénz bálványa uralkodik, mintha a pénz egyenlő volna az életSzatmári A. Lajos református esperes tel. A társadalomból hiányzik az alázat is, a tisztességadás, a becsület és a küzdeni akarás is. Európában - európaiként Szemerei János evangélikus lelkész: - István királynak az a zsenialitása, hogy felismerte: Európában európaiként tudunk csak gyökeret verni. Ennek mai üzenete van, de nem zökkenőmentes az átmenet az első és a mostani ezredfordulón sem. Európához akarunk ugyan csatlakozni, de Szemerei János evangélikus lelkész alapprobléma, hogy ez nem vált belső igényünkké. Csak egy példa erre: néhány éve bevezették a honvédségben a tábori lelkészi szolgálatot. Magyarországon ezt nem igény hozta létre, hogy biztosítsuk a katonák szabad vallásgyakorlását, hanem azért alakult meg a szolgálat, mert a Nato-szabályzatban ez is benne van. A Szent István-i álom akkor válik valóra, ha nem a külső feltételek, körülmények szerint, látszatra változunk, hanem belülről is. Lőrincz Sándor Ragaszkodó Somogy, ragaszkodó somogyiak Dr. Kolber István: a gyenge megyéből fejlesztő megyét szerveztünk (Folytatás az 9 oldalról) A központi útalap pályázaton például a megye 143 pályázata 553 millió forintot „ért”. A pályázatok száma más megyékkel összehasonlítva kimagasló. A környezetvédelmi alap pályázaton többet kapott a megye félmilliárd forintnál. A nemzetközi támogatások területén is lehet jó példát találni. Csak egyet említek: a flamand együttműködésünk közel 400 millió forintot hozott. Ez egy információs rendszer kialakítását segítette, de aki elhajt Kaposváron az inkubátorház előtt, láthatja, hogy milyen lehetőségeket teremtettünk ott a vállalkozóknak.- Öt éve, hogy Kaposváron önálló püspökség is működik. Milyen a kapcsolata az egyházi és az állami igazgatásnak?- A kapcsolat nem igazgatási, sokkal inkább emberi. A püspök ugyanúgy egy megye élén áll, mint a megyei közgyűlés elnöke. A püspök a saját nyájáért felel, a megyei közgyűlés elnöke a megye fejlesztéséért, az intézmények működéséért. Feladata az itteni problémák felkarolása, továbbítása a kormányhoz és azok képviselete. Egy jó egyházmegye erősíti, segíti az önkormányzatot. Egy jól dolgozó megye pedig erősíti az egyházmegyét, hiszen a terület fizikai állapota, infrastruktúrája, az ellátás vagy a kultúra helyzete közérzet-meghatározó. A vallás abban is segíti az embereket, hogy bízzanak a jövőben és kellő tartással éljenek. Örülök, hogy Somogybán megbecsültek az egyházak. Sokan merítenek erőt a mindennapok küzdelmeiben a hitből. Dr. Balás Béla, megyéspüspök úrral gyakran találkozunk különböző eseményeken, rendezvényeken. A következő hetekben az Európa-nap keretében Szent László szobrát állítjuk fel So- mogyváron. Ezt azért kezdeményeztem, és örülök, hogy önkormányzatok nagy számban csatlakoztak, s az egyházmegye is támogatta, mert Szent László király temetkezési helye volt Somogyvár. Szent László a kaposvári egyházmegye védőszentje. Történelmi múltunkra építeni kell, meg kell ismernünk azokat a kimagasló egyéniségeket, személyeket, akik kötődnek a megyéhez, és Szent László mindenképpen ilyen személy volt.- Egy megye elnökének sűrű napirendje van, sok napi feladatot kell megoldani, ugyanakkor távlatokban kell gondolkodni. Milyen jövőképet vázolt föl magában Somogynak?- Több folyamatot indítottunk el az elmúlt időszakban. Döntően a gazdaság és a társadalmi fejlesztéshez kötődnek ezek. Megvalósításuk pedig túlmutat a négy éves cikluson. Meggyőződésem, hogy ezen az úton kell tovább menni, hiszen bármilyen elemzést nézünk, tapasztaljuk: Európában vagy Magyarországon különböző régiók nagyon komolyan versengenek azért, hogy a szűkös és, véges lehetőségekből maguknak erőforrásokat szerezzenek. A megyei önkormányzatnak egyik legfontosabb feladata az összefogás, az integrálás, a feladatmeghatározás. Ezek esetenként a megvalósítható álmok körébe tartoznak, tehát többet kell tudni álmodni és gondolkodni, mint amit a napi feladatok kívánnak. Csak így lehet előre jutni. Meggyőződésem, ha egy megyei ön- kormányzat csak azokat a feladatokat tartja elvégzendőnek, amelyek le vannak írva a jegyzékekbe, akkor nem teljesíti a küldetését. Mi somogyiak úgy akarunk élni, mint az ország legfejlettebb vidékein lakók. Ezért kell dolgozni!- Ma hova lehet sorolni a megyék rangsorába Somogyot?- Kezdeményezőkészségét, dinamizmusát, az együttműködési készségét az élmezőnybe. Fejlettségét tekintve a középmezőnybe. Gyakran beszélek fejlődési lejtőről, amely nyugatról keleti irányba mutat. Somogy megye a középtájon foglal helyet, Dél-Dunántúl egészével együtt. Ez nagyon figyelemreméltó, hiszen ez adja meg a négy dél-dunántúli megye regionális együttműködésének érdekalapját. Közösen lehet kivívni azt, hogy nagyobb figyelem irányuljon ebbe a térségbe és elinduljon azon a fejlődési pályán, amelyen Észak- Dunántúl elindult. A megye helyzete milyen, függ a települések gazdasági helyzetétől, a családok, az emberek lehetőségeitől. Attól is, hogy mire vagyunk képesek, mennyire vagyunk felkészültek, hogyan nyúlunk a dolgokhoz. Kaposvár társadalmi, gazdasági súlya a megyén belül közel 50 százalékos, tehát meghatározó. Egy sikeres Kaposvár mindenképpen sikeres megyét jelent. Ez az az alap, amivel az elmúlt időszakban dolgoztunk és amelynek eredményeképpen megváltoztattuk Kaposvár várossal, a polgármester úrral együtt azt a rossz viszonyt, amely a két önkormányzat között volt. Manapság nem az a kérdés, kinek mi mennyibe kerül, hanem az, hogy miként tudunk közösen föllépni, pénzeket szerezni, fejlesztési elképzeléseket közösen kidolgozni.- Köztudott, hogy a kaposvári polgármester az önkormányzód választásokon újra indul. A megyei önkormányzat élére pályázik ön is újra?- Nem titok az én elképzelésem sem. Újra indulok. Kötődöm Somogyhoz. Az ország- gyűlési választások időszakában a szocialista párt jelezte már a támogatását, s ez nagyon jól esett. Az indulásra ösztönöz az is, hogy a megye településein megfordulva, bizalmat és biztatást kaptam, számítanak rám a megkezdett munka folytatásában a megye élén. Ez erőt ad, hogy vállaljam ezt a feladatot. Látni kell, hogy a megyepolitika is szakma. Különösen az az átfogó cselekvést igénylő területfejlesztés. Szisztematikus munkát kíván és kemény helytállást. Azzal az elkötelezettséggel vállalom ezután is, hogy: Mondom amit teszek, teszem amit mondok.- Köszönöm a véleményét. Kercza Imre Balatoni szárnyasoltár Tüskés Tibor: Gyönyörű magyar tengerke SamHo A ___ * /•uéf. n Ismeretlen szerző térképe a Balatonról és környékéről, 1596-ból A Balatonnak több arca van. Egyik a napfényben fürdő nyári kavalkád, hárommillió emberrel. „Gyönyörű magyar tengerkének” Hunfalvy nevezte (Trianon előtt), mikor még Adriánk Is volt. Tüskés a tó ismeretlen arcát is fölvillantja. Szülőföldem a Balaton — vallja Tüskés Tibor, elfogultan és elfogódottan. Áll még szülőháza is: „ott, ahol a balatoni műút a szántódi révhez fordul, és az utat a vasútvonal átszeli...” A rejtélyes bejegyzést idézi a zamárdi plébánia öreg mátrikulájá- ból, meg a sosem-volt helységnevet. (Amely mintegy költői igazolásként most mégiscsak megszületett.) Itt, a balatonszántódi parton érintette meg az élet és halál nagy élménye. Kis földhalmon őrház; remegő levegő a csillogó sínek fölött, s azon túl nádas, a ködöt pipáló víz, az apátság kettős tornya, a túlparti táj. A víz az állandó változás — írja; ez nyitotta fel szemét a szépre, mikor zöldcsuhás fenyők, jegenyék zúgtak szélviharban, s riasztotta téli éjen a rianás. „Áldom sorsomat — így a József Attila-díjas író —, hogy a gyönyörű magyar tengerke partján láttam meg a napot”. Mert így a szülőföld mellé „ügyet, életre szóló témát” is kapott. Múló balatoni évtizedeket idéz Tüskés Tibor kis kötete, melyet a Berzsenyi Társaság adott ki. Három ciklusba rendezve — mintegy írói szárnyas oltárt — tárja elénk válogatott esszéit, balatoni írásait. Más-más időben születtek ezek, az utóbbi több mint harminc évben, s irodalmi folyóiratok, napilapok hasábjain jelentek meg. Szülőföldjét és szellemi örökségét veszi számba; középpontjában az Emberi világ. Múlt és jelen, a néhány évtizede „egyetlen hatalmas alkotóműhellyé lett, vizet ölelő partszegély”, amely nemcsak turistacélpont; lakóhely és műveket ihlető forrás is e táj. Legkorábbi a Veres Péterrel vitázó Levél... a Balaton védelmében. Csalóka álmokkal veti szembe a történelmi tényeket s a hasznos-szép igazát. Szenvedély fűti érveit. S emlékezetes az út Veres Péterrel, Fodor Andrással is. Úgy járják körbe a tavat — Siófokról indulva, Szemesen s Beré- nyen át — a hatvanas években, mint hajdan a Balaton első térképésze, Lázár deák. Őslakosokat szólaltat meg, és honfoglalókat; papot, fűszerest, hajóépítőt, a társadalom perifériájára vetődött embereket, különcöket és újgazdagokat. S milyen talá- lóak, ma is elevenek akkori megjegyzései, miközben számba veszi a fenyvesi Berekszél zúgó nádasainál a változásokat. Számadás ez szülőföldjéről. „Királyi hely” ősi monostorával a szemközti Tihany, történelmi tükör a múlt kilenc és fél évszázada. Hullámárnyékában a turzás- félsziget — mely olyan különös képződmény, mint a Hatteras-fok —, s a híres rév. Csokonai itt kelt át, s a Pá- lóczi látogatására Kazinczy is. Katonafogdosás elől szegénylegények, üldözött betyárok itt szöktek Somogy- ból Zalába. Komppal jártak át lakodalmas menetek... Itt találkozott mindazzal, ami később fontos lesz számára. Ismeri múltját, értékeit. S ha időlegesen távol került is, nem szakad el a nagy víztől; kereste a gyökérverés alkalmait. Századunkban írók, művészek — Illyés, Németh László, Borsos Miklós, Déry — is itt találtak menedékre. S micsoda vallomás a Vízitükör — Egry rajzai és Takáts Gyula tizennyolc verse; fél század távlatában is menynyire újszerű vállalkozás. Tüskés mesterien bontja ki élvezetes, remek esszéiben — Keresztury Balaton-köny- véről, Borsos szobrairól is értekezve —, hogy mit jelentett kultúránknak „ez az alkotást ösztönző” csodálatos táj. A füredi Lipták-ház mindennapjai elevenednek meg, és két faragópásztor — a fenyvesi Kálmán István és a vörsi Horváth István — művészete. S egy különös népszokás: a balatonszentgyörgyi bábtáncoltató betlehe- mezés. Az író fenyvesi tusz- kulánumába írók, költők tértek be; itt kereste föl az interjút készítő Szapudi András. Fodorral itt vitatták meg a kéziratokat. S milyen szívszorító volt az a búcsú. Varázsos útikalauzként vezeti Tüskés a tó körül az olvasót. A Balaton-lecsapolás hajdan — szerencsére — hamvába hullt terveitől a mai kufár-emberekig. A látvány emlékké szépül, a tudás élményekbe fonódik; s az író számot vet az „újkori nép- vándorlás” kétarcú esélyeivel. Adósságtörlesztés ez — vallja, a tó iránti aggódást és szeretetet sugallva, hogy felnyissa az olvasó szemét. (Kurucz) A kaposvári Nyomda kft készítette a könyvet, s régi Ba- laton-térképek illusztrálják.
