Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 28., kedd Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYŰNK Hiányban nincs hiány Az ország gazdálkodása három éve másról se szól, már- már a könyökünkön jön ki: ne költsünk többet annál, amennyit megtermelünk. A családoknak is annyiból kell kijönniük, amennyit a keresők hazavisznek. Az ál­lam gyermekei, a települések azonban csak-csak viszik azt a fránya pénzt. Somogy 240 települése közül majd' minden máso­diknak több a kiadása, mint a bevétele. Az önkormány­zatok nem tudják átlépni az árnyékukat, adottságaik miatt gúzsba kötve táncolnak. A közoktatási és a szociá­lis intézményhálózat a létüket jelenti, fenntartásuk sú­lya azonban agyonnyomja őket. A bevételi oldalon bű­vészmutatványokra lenne szükség, hogy az egyensúly helyre álljon. Elöregedett kistelepülésen azonban nem épp csodafegyver a helyi adó, amint munkanélküliség­től sújtott várost sem vet föl az iparűzés okán beszedett pénz. Marad a forráshiány. Nem egy község, város törzs­vendégként „kuncsorog” a Pénzügy- és Belügyminiszté­riumban. Nincs saját forrású fejlesztésük, csak a köte­lező alapfeladatokra költenek, már a helyi adót is kive­tették, s mégis elfogy a pénzük a „hónap közepén”. Nyolc év alatt csiszolódott az állami fifika, a potyázok kiszűrésére reális kiadási szinteket állapítottak meg. A Tákisz az összességében 827 millió forintos pályázat­csomagot 268 millióval csökkentette, az összeg felét há­rom „nagy lábon élő” somogyi kisváros, Tab, Nagyatád és Csurgó pályázatából csippentette le. Kérdések sorát veti föl mindez. Ha egy önkormányzat nyolc éve nem tud annyi bevételt fölmutatni, mint amennyit költ, nem kérünk-e tőle lehetetlent? Ha meg elismerjük, adottságai forráshiányra kárhoztatják, miért játszunk vele, mint macska az egérrel, s miért nem ad­juk neki év elején, amit úgy is kérni fog. Persze, morgo­lódnak a többiek, amíg mi nadrágszíjat húzunk, kijö­vünk a pénzükből, addig más „ingyen él”. Szakmai vita. Családi perpatvar. Elkelne a családfői bölcsesség. Balassa Tamás A hónap legjobb terjesztője Napi 42 kilométer A siófoki Barkóczi Tibor lett júniusban a Somogyi Hírlapnál a hírlap terjesz­tője. — Valamivel több, mint fél éve foglalkozom a Somogyi Hírlap terjesztésével — mondta a 22 éves fiatalember.- Édesanyám szólt erről a munkalehetőségről, aztán pár hónapot kellett várni arra, hogy körzetet kapjak. — Hajnali fél három tájban kelek, négy óra hosszat tart, amíg mintegy ötven utca há- romszázhatvannégy előfize­tőjének kihordom az újságo­kat. Lemértem egyszer: negyvenkét kilométert kell megtennem naponta. Kerék­párral járok. — A nyárnak jobban örülök abból a szempontból, hogy kellemesebb időben kell dol­goznom; amire igazán meleg lesz, már végzek. A szórako­zást nem gátolja a korai ébre­dés, mert bár a Balaton par­ton élek, például a tánc nem igazán érdekel. A Somogyi Barkóczi Tibor fotó: török anett Hírlap terjesztését hosszú távú megélhetési forrásnak tartom. A körzetemben egyre többen olvassák a lapot, jó véleménnyel vannak róla. Sok információt tartalmaz, érdekesek az írások. Többek­nek segített már a Somogyi Hírlap megoldani hosszan húzódó panaszos ügyét. Félmilliárd forráshiányra (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik változás a jogtalanul igénybe vett önhiki-előleget büntetőkamatokkal növelten fizetteti vissza a települések­kel. Hat somogyi önkor­mányzattól 4,8 millió kerül vissza az államkasszába, kö­zülük az egyik 4 millió forint­tal adós. A megyében egyéb­ként 1997-ben 80 önkor­mányzat vett igénybe előleget 286 millió forint értékben, így a visszafizetés nem jelentős.- A másik változás az, hogy a törvény kategorizálta: bizo­nyos településtípusoknak mennyi lehet a fajlagos kia­dásuk. Ezt össze lehet vetni a valós gazdálkodással, ami végül objektívabb eredmé­nyeket, pontosabb számítá­sokat jelent - mondta az igazgató. Dr. Orosz Lászlóné hozzátette, a működési kia­dási szint modellezési mun­kái tavaly kezdődtek, s a so­mogyi az öt kijelölt Tákisz között dolgozott a számítá­sokban, az országos átlagok­kal való összevetésben. A tapasztalat az, néhány önkormányzat annyira meg­húzta a nadrágszíjat, hogy a lehetséges kiadások 80 száza­lékát költötte csak el. Ezek a települések - köztük 6 somo­gyi - az idén pályázhattak először. Megyénkben 21 falu, község és város 140 százalék • fölött gazdálkodik, csaknem másfélszeresét éli föl a tárcák által reálisnak ítélt mértéknél. Az önhikis pályázat I. for­dulójának hamarosan vár­ható döntése után augusztus végén jelenik meg a pénz az önkormányzatoknál. Közü­lük többen az idén is indul­nak a szeptemberben esedé­kes II. fordulóban. B. T. Harc a kollégiumért A hallgatói önkormányzat dönt a helyekről (Folytatás az 1. oldalról) Pécsi Oszkár, a megyei ön- kormányzat közoktatási ta­nácsosa elmondta: tavaly másfélszeres volt a túljelent­kezés, s ez így lesz az idén is. A somogyiak természetesen a vett helyeken kívül is bejut­hatnak a pécsi kollégiu­mokba, ahova évente be kell nyújtani a felvételi kérelmet. Sokan már megkapták az ér­tesítést az elutasításról, és fel­lebbeznek, noha ekkor már kevés a bejutási esélyük. A végleg elutasítottak listá­ját augusztus közepén várja a tanácsos a kollégiumoktól. Akik már jelezték, hogy kívül rekedtek, Pécsi Oszkártól megkapták a nyomtatványt. Ezzel a somogyi keretbe kér­hetik felvételüket. Leginkább a szociális indokok nyomnak majd latba az augusztus végi döntéskor, amikor egy öttagú bizottság bírálja el a kérelme­ket. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem négy kollégi­uma felett őrködik Bókay Endre igazgató, akitől meg­tudtuk: minden helyről a hallgatói önkormányzatok döntenek. Tavaly voltak zökkenők, mert későn értesí­tették a diákokat, ám most azt ígérték: időben megkap­ják a levelet. Az augusztus végi döntés után tartaléklis­ták készülnek, ahonnan könnyebb bejutni - főleg fél­évkor -, és egyedi esetben a rektor is adhat helyet. (Lőrincz) Ingatag adótorony-jövő (Folytatás az 1. oldalról) Kalotai János, az Antenna Hungária Rt pécsi üzemigaz­gatóságának vezetője el­mondta: a jelenlegi 16 dol­gozó jövője is bizonytalan. Napi öt órában, 70 százalékos bérezéssel karbantartási munkákat végeznek. Legfon­tosabb feladatuk: olyan álla­potban tartsák a berendezést, hogy a lehető legrövidebb idő alatt alkalmas legyen műsor­szórásra. A részvénytársaság szakemberei egyébként ki­dolgozták a technikai lehető­ségeit annak is, hogy kisebb, 500 kilowattos teljesítmény­nyel is működhessen az ál­Balaton-part Tegnapra virradóan öt nagy értékű kocsit loptak el Siófok és Balatonföldvár térségéből. A turistákat is rettegésben lomás, sőt — mint Kalotai Já­nostól megtudtuk — a társa­ság komolyabb befektetésre is hajlandó lenne a még ki­sebb teljesítmény érdekében, ha az garancia volna arra, hogy a torony gazdára talál. Az üzemigazgató erre csak egy regionális műsorokat szolgáltató rádió esetében lát reális esélyt, az országos és helyi frekvenciákat ugyanis már kiosztotta az illetékes testület. Az adótoronnyal — a szakemberek szerint — jól járna bármelyik műsorszóró, hiszen — bár az üzemben tar­tása többe kerül, mint a többi adótoronyé — a középhullá­tartja az autótolvajok garáz­dálkodása, amely már olyan szintű, hogy az idegenforgal­mat veszélyezteti. Siófokon például a szobakiadók egy ré­sze összefogott, s saját költsé­gére alkalmaz őrző-védő szol­mok terjedése kedvezőbb és biztosabb, még a mostoha te­repviszonyok között is, a többi frekvenciánál. Az ORTT pályázata azonban egyelőre még várat magára, s ez azért hátrány, mert minél több idő telik el, annál hosszadalma­sabb lesz a torony újraindí­tása, ha erre sor kerül. Pályá­zatra várva az rt-t olyan be­fektetők is megkeresték már, akiknek legfeljebb csak annyi közük lenne az eredeti funk­cióhoz, hogy mondjuk, rádiót hallgatnának az egykori rá­dióállomás épületében. A döntés még - bizonytalan ideig - várat magára. (Fábos) gálatot. A siófoki rendőrkapi­tányságon a lopott járművek földerítésére a nyári szezon­ban külön csoportot hoztak létre. Ennek ellenére július 21- ig Somogyból eltűnt 121 ko­csi. O. L. HÍREK Aratás után ünneplés Be­fejezték az aratást Szorosa­don, így a héten bankettel ünnepelnek a falubeliek. Csaknem 43 mázsa gabona termett hektáronként, annak ellenére, hogy 260 hektárnyi területet elvert a jég. A tervek szerint a gabona egy részét az államnak adják el 18 ezer forintért, a többit pedig Euro- minőségben próbálják érté­kesíteni. Tulajdon vállalkozóknak A fonyódligeti Állomás téren pavilonokat üzemeltető vál­lalkozóknak eladta a bérelt telket az önkormányzat. Az öt vállalkozó összesen 10,5 millió forint vételárat fizet be a városi kasszába. Régi vá­gyuk volt a tulajdonjog meg­szerzése, mert ez biztonsá­gosabbá teszi tervezett beru­házásaikat. Az önkormány­zat számára is fontos, hogy megújuljon, szépüljön ez a látogatott üdülőterület. Közmű a parti sétányon A bogiári önkormányzat 1,4 millió forintot költött a köz­művek kiépítésére a parti sé­tányon. A nagy augusztusi fesztiválra készül ez a fej­lesztés: több tízezer látogatót kell ellátniuk a Platán stran­don. A polgármesteri hivatal arra kérte a DRV Rt-t, hogy méltányosságból tekintsen el a beruházást terhelő 800 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulástól. Gyarapodó állomány Nem­rég 140 vemhes üszőt vásá­roltak, most pedig a szaporu­lattal gyarapodik tovább a darányi Penta szövetkezet tehenészetének állománya. Jelenleg 380 tehenük van, amely száz utóddal növeli az állatállományt. Jövőre ha­sonló nagyságú növekedésre számítanak a szakemberek. A Penta egyik legeredménye­sebb befektetése volt nemrég a tehenészet kialakítása, amelybe Dániából vásárolták az állomány 85 százalékát. Tolvajok a tóparton Egy balatonberényi nyaralóba ismeretlen tettes az ablakon keresztül jutott be, majd gazdag zsákmánnyal távo­zott. Több mint másfél millió forint értékű valutát és aranytárgyat vitt magával. A Fonyódi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el lopás bűntett alapos gyanúja miatt. Egy siófoki lakás tulajdono­sát pedig a — szintén ismeret­len — tolvaj 1 millió 430 ezer forint értékű kötvénnyel és értékpapírral károsította meg. A siófoki rendőrök ke­resik a tettest. Az idén 121 eltűnt autó Szabadegyetem a somogyi romáknak Háromnapos roma-sza­badegyetemet tartottak Barcson, amelyet a dél­somogyi cigányszervezet szervezett a megye ki­sebbségi vezetőinek. Barcs A romák szervezete mind­erre Phare-pályázatán nyert pénzt, egymillió-hatszáze­zer forintot. Ebből összesen négy ilyen találkozóra futja, e hétvégi volt a második. — Fontosak ezek a képzések, hiszen a cigányság vezetői csak úgy tudják hatékonyan védeni nemzetiségük érde­keit, ha szakmailag is felké­szültek — mondta Balogh Imre, a szervezet vezetője. — A találkozókon a hagyo­mányőrzéstől a kisebbségi szervezetek lehetőségeiig nagyon sok, a cigányság számára fontos kérdést érin­tünk. Most az októberi helyhatósági választásokra készülve egyebek között a kisebbségi önkormányzatok finanszírozásáról, kompe­tenciáiról hallgattak előda­dást a jelen levők. A három napra több elő­adót hívtak: társadalmi szer­vezetek vezetőit, a közigaz­gatási hivatal képviselőit. — Egy-egy alkalommal 35-40 roma képviselő, cigányszer­vezeti vezető hallgatja meg ezeket az előadásokat — mondta Károlyi János prog­ramfelelős. — Hogy minél szélesebb kör vehessen részt a munkában, mindig más a helyszín. Az első két találkozót Barcson tartották, a hátralevőket Kaposvárra, illetve a Balaton-partra ter­vezik. A következő — au­gusztusi — képzésen a pá­lyáztatással kapcsolatos leg­fontosabb tudnivalók, illetve a civil szervezetekkel való együttműködés lesz a téma. N. L. Sütemények Nagyatádról A magyar vásárlókat célozta meg legújabb termékével a nagyatádi D-Back kft. A francia kenye­ret, a bagettet a nagyobb áruházakban forgalmazzák. A cég termékeinek zömét; a fagyasztott süteményeket és a fánko­kat a német piacon értékesítik. fotó: kovács tibor

Next

/
Thumbnails
Contents