Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-06 / 131. szám
HÍREK Ezrek a Petörkében Több mint ötezren vettek részt tegnap a Pe- törke völgyi falunapon. A hatodik alkalommal, „Környezetünkért, gyermekeinkért” mottóval megrendezett, látványos tűzijátékkal záruló programban főzőverseny, játékos sportvetélkedők, versenyek váltották egymást, a Társadalmi Egyesülések Szervezete a NATO-val kapcsolatos feladatokkal várta a fiatalokat. A rendőrség és a honvédség is bemutatkozott. Egyebek mellett sörivó-versenyt és szkanderbajnokságot is rendeztek. A tizenöt településről érkezőket 120 bazáros várta. Kodályos siker Irodalmi pályázatot hirdetett a Scriptores Kiadó. Erre 1937 alkotás érkezett. A kiemelkedő tanulók között kodályo- sok is vannak. A negyedikes Ványa Zsófia nemcsak megyei, hanem országos első lett esszéjével (tanára Németh Ágnes). Novella kategóriában az ugyancsak kodályos Pécsi Réka lett a megyei első (tanára Pilt- nernl Giesz Gabriella). Alapítványi est Művészeti estet rendeztek a mezőcsokonyai általános iskola tornatermében, ahol tanárok és diákok léptek közönség elé. A rendezők A mezőcsokonyai iskolás gyermekekért alapítványra utalják át a pénteki est bevételét. Ebből szabadidős, mentálhigiénés programokat is támogatnak. Ifjú kémikus Tehetséggondozó levelezős szakkört hirdetett kémiából a Hajdú Bihar Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Ezen kétszáz- nyolcvanan vettek részt, köztük Tibai Georgina, a kaposvári Németh István Általános Iskola 8. osztályos tanulója, aki második helyen végzett. Bá-' rányné Horváth Andrea készítette fel a tehetséges tanulót. mai VASÁRNAPI mtmmm SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: DR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Fürdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE A Balaton felé lejt a terület Az ellopott völgy Zamárdiban van egy csodaszép völgy. Egyik vége a Balaton felé nyílik, a távolabbiba szemetet hordanak a térség településeiről. Kalmár Pál helyi lakos szerint a völgy közepéből elloptak mintegy 15 ezer köbméternyi földet, amely küszöbként megakadályozta eddig, hogy nagy esőzés Idején a tóba folyjon a szemét. Azt is állította, hogy az elszállított föld nagy részével a Balatont töltötték fel, így raboltak onnan értékes területet. — A 80-as évek közepén engedélyezték a Diászó-völgy- ben kommunális szemétlerakóhely kialakítását — emlékezett vissza Kovács Tamás, Zamárdi aljegyzője. — A Településgazdálkodási Rt telepére Balatonszemestől idáig hordják a hulladékot és a szippantott szennyvizet. Van megoldandó probléma: rendszeresen ellopják például a drótkerítést, s a guberálók szanaszét dobálják a szemetet. Igaz: a lakosság egy része is sumákok a magas díjak miatt a telepen kívül pakolja le a szemetét. — 1991 óta sorolom a problémákat, de nem hallgatnak meg, mert gyüttmentnek számítok a faluban, „csak” tizennyolc éve élek itt — mondta Kalmár Pál. — Mindig a szőnyeg alá söprik a szemetüket. — Jó, játsszunk el a gondolattal — mondta az aljegyző. — De akkor hová viszi Zam- rádi a hulladékát? — Ne legyünk más faluk szeméttelepe — replikázott Kalmár Pál. — Ez nem illik a regionális gondolkodáshoz - állapította meg Kovács Tamás. Szentkúti Kiss Gábor, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezetője, aki korábban a környezetvédelmi minisztériumban is dolgozott, azt állítja: szakmai szempontok alapján a Diászó-völgy rendkívül jól megfelelt annak, hogy ott szemétlerakóhelyet alakítsanak ki. — Közel van a településekhez, emiatt a szállítási költségek nem magasak — sorolta. — Távol van viszont a Balatontól, amit védeni kell. Nagy befogadóképességű, s viszonylag egyszerű eszközökkel lefolyástalanná lehet tenni. Mivel a Balaton felé lejt a terület, völgyzáró gátat kellett volna építeni. — Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában jelentem ki, hogy ez nem történt meg - mondta Kalmár Pál. — S a helyzetet súlyosbítja, hogy szerintem a völgy focipálya nagyságú területéről mintegy 15 ezer köbméter földet elloptak. Ez útjába állt volna nagy esőzések idején a Balaton felé meginduló szeny- nyező anyagoknak — a szeméttelep ráadásul egy nagy domb aljában van, oda áramlik fentről esőzéskor a víz. Kalmár Pál vastag iratköte- get mutat; az utóbbi hét év levelezését. A Legfőbb Ügyészségnek címzett irat a helyi mezőgazdasági szövetkezetét gyanúsítja meg a föld ellopásával. A papírokból kitűnik: szerinte a siófoki körzeti földhivatal és ügyészség, illetve a zamárdi polgármesteri hivatal vezetői is felelősek azért, hogy a mai napig nem történt felelősségre vonás ebben az ügyben. A Somogy Megyei Ügyészség a beadvány egy részét megalapozottnak találta. E szerint a siófoki körzeti földhivatal adott engedélyt a mezőgazdasági szövetkezetnek a termőföld időleges termelésből történő kivonására. Az eredeti állapot helyreállítására határidőt szabtak, ezt azonban a földhivatal nem ellenőrizte. A határidő már hat évvel ezelőtt, 1992. március 31-én lejárt. A mezőgazda- sági szövetkezet termőföld kitermelésére egyébként nem a Diászó-völgyben kapott engedélyt. S bár Kalmár Pál e beadványa 1993-ban keltezett, a mezőgazdasági szövetkezetei egyetlen hivatalos fórum sem találta hibásnak ebben az ügyben. A kitermelt föld helyén már nő a fű, de így is látszanak a nyomok. Kalmár Pál szerint 3-4 méter magas földréteget hordhattak el innen, Szentkúti Kiss Gábor szerint azonban ez a mérték csak 30-40 centiméteresre tehető. Szentkúti Kiss Gábor szerint itt nincs már elég föld, hogy a szemetet betakarják a Településgazdálkodási Rt szakemberei. A rekultivációt ezért nem hajtják végre megfelelőképpen. — Reálisan kell számolni azzal, hogy addig üzemel a szeméttelep, amíg csordultig nem telik — állapította meg. — Zamárdinak érdeke lenne a megszüntetés, de az összes többi település ágálna ellene. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jól jöhet majd Zamárdinak abból a szempontból, hogy ennek során megkövetelhetik majd a technológiai rend betartását a környezet védelme érdekében. S akkor a többi településnek a szolgáltatást árán kell fizetnie Zamárdinak. Kalmár Pál, aki a helyi gazdakör titkára is, úgy vélekedik: ez nem segít majd a gazdálkodókon, hiszen a szeméttelep környezetében tiltva lesz majd a humán célú növénytermesztés, a föld értéktelenné válik itt. — Nem távolra kell tekinteni, hanem körülnézni a közvetlen környezetünkben — mondta Kalmár Pál. — Ebben az ügyben jól tetten érhető a hazugság anatómiája; a hazugságra még nagyobb hazugság a válasz. Senki nem akarja a tolvajt megfogni, pedig én meg is neveztem. — Tehetetlen vagyok — tárta szét a karjait Major Gyula, Zamárdi polgármestere. — Kevés a hatáskörünk. Egyébként szinte naponta panaszkodnak az emberek nekem arról, hogy a szemét- szállító autók nagy zajjal és a Kresz szabályait be nem tartva száguldoznak a Bala- tonendrédre vezető úton. Abban igazat adok a Kalmár Pálnak, hogy a technológiát be kellene tartania a Településgazdálkodási Rt-nek a szeméttelepen. Szóbeli ígéretet kaptunk már erre, de érdemi lépés nem történt. Ignáczy Györgyné, a Településgazdálkodási Rt vezér- igazgatója elmondta: a tiszti- orvosi szolgálat eddig hibát nem talált.- Betartjuk a szabályokat — állította. — A zamárdiak zsarolnak bennünket ezzel az üggyel; az idén sem emelhettük a faluban a szemétdíjat, itt fizetik ezért a szolgáltatásunkért a legkevesebb pénzt az egész Balaton parton. Egyébként a zamárdiak attól is félnek, hogy most, miután a siófoki önkormányzat felvásárolta a részvényeinket, ide kerül majd a nagyváros hulladéka. Nem lesz több szemét Zamárdiban, mert a zöldhulladékot és az iparilag még hasznosítható szemetet külön szedjük; a zamárdi telepen az ősszel beüzemeljük a szelektív hulladékválogatót. Czene Attila Kacatos Dibusz János világszerte egyedülálló gyűjtemény tulajdonosa. Míg az átlagos ember bélyeget, szalvétát, telefonkártyát, egyszóval csupa snassz, haszontalan holmit halmoz föl egy életen át, addig a Kaposi Mór Megyei Kórház műtőssegédje, Somo- gyaszaló alpolgármestere lenyelt tárgyak birtokosa. A 29 év gondos, életmentő munkájával összeállított morbid kollekció két darabja szándékosan került emberi testbe.- Az egyik egy hosszú drótdarab, amit a börtönben azért nyelt le egy zsivány, hogy kórházi tartózkodása idején némi szabadsága legyen - emlékszik Dibusz János. - A fül-orr-gégészeten utána nyelt egy vastag cérnára kötött gombot, és addig- addig ugrált, fészkalódott, míg a cérna a gyomrában rá- tekeredett a drótra, s így maga húzta vissza azt. Nem lehetett egy leányálom. Amint az sem, amikor egy 70 éves asszony fém feszületet nyelt, mert el akarta dobni magától az életét. A gyűjtemény legnagyobb darabja a fogkefe, amit egy 20 éves fiatalember gyomrából kellett visszahozniuk. A szerencsétlen ember a nyelvét is meg szokta dörzsölni fogmosás közben, ám ilyenkor mindig öklendezett. Az ominózus napon véletlenül letolta a nyelőcsövén a fogkefét, ami meg sem állt a gyomráig. idegen testjei- A belgyógyász kollégák elakadtak a kiemeléssel,, s ekkor a fiatalembernek már taknya-nyála ■ egybefolyt, annyira szenvedett szegény. Mi könnyítettünk a helyzetén, sikerült kivennünk az idegen testet - mondja Dibusz János, akit a kórházban és Somogyaszalóban csak Kacatosnak hívnak. Minden lim-lom otthonra talál nála. Módfelett tanulságosak azok az esetek, amikor a jó heccnek szánt kitolások végződtek kórházi beavatkozással. Ott van például a 65 éves nénike, aki akkurátusán, végtelen nyugalommal lapátolta vasárnapi tyúkhúslevesét az asztalnál, s hogy-hogy nem, elkezdett fulladozni. Egy söröskupakot nyelt le. Más esetben az osztálytalálkozón, poharazgatás közben orvos- ságos flakon teteje került a pezsgőspohárba. Egy nagy hörpintés... Ez a történet is a gégészeten ért véget. A gyűjteményben a legtöbbet pénzérméből találtunk, numizmatikai szempontból is jelentős tétel jött össze az évek során. Csontból is rengeteget „akadt", szinte egy komplett csirke feküdt az asztalon, sokféle része keresztbe állt már az ebédelők torkában.- Péntek nagypapának kereszteltük azt az idős bácsit, aki általában pénteken érkezik meg, szinte menetrendszerűen. A leggyakoribb nyelők mégis a kisgyerekek. € Dibusz iános Gyűszűt, gyöngyöt, tantuszt, kulcsot, gombot, szotyolahé- jat, függönycsiptetőt, szóval minden apróságot vesznek a szájukba. Esetleg a fülükbe, orrukba. A gyermeknyelte tárgyak készletében a rajzszög és a jelvény volt a legveszélyesebb. Szintúgy testből operálták ki a légpuska-lőszereket, ám ezeket jobbára csontból kellett eltávolítani. Arcüregbe, sőt, egyszer szájpadlásba fúródott a golyó, ez utóbbi kisgyerekkel történt, játék közben. A fentebb leírt esetek alapján megállapíthatjuk, rosszabbul is végződhettek volna. A történelem azonban nem mindig ily kegyes: egy fogsor, és egy marék Duna-kavics már okozott fulladást. B. T. Verte a édesanyját Folytatólagosan, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás és magánlaksértés bűntette miatt a harminc- nyolc éves pécsi Radnóti Lászlót a Barcsi Városi Bíróság három év fegyházra ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint elrendelte a kényszergyógyítását. Az elsőfokon hozott ítéletet a Somogy Megyei Bíróság dr. Mózes Gábor büntető fel- lebbviteli tanácsa helyben hagyta. A többszörös és különös visszaeső Radnóti László több bűncselekményt is elkövetett édesanyja ellen, ám utolsó büntetéséből szabadulva ismét anyjának a barcsi házába költözött. Részeges életmódján az sem változtatott, hogy alkoholelvonó kezelésen vett részt. Rövidesen újra inni kezdett. Édesanyja csak úgy tudott megszabadulni fiától, hogy 1996. szeptember 10- én eladta barcsi ingatlanát azzal, hogy 1997. október elsejéig szociális otthonba költözik. A vevő kikötése volt, hogy Radnóti László két héten belül hagyja el a házat. Ez meg is történt, miután a vádlott a vételárból négyszázezer forintot kapott. 1996 végére azonban fölélte a több százezer forintot, s ettől kezdve — pénzt követelve a szerencsétlen asszonytól — sorozatosan zsarolta és fenyegette, sőt megverte édesanyját. Többször kijelentette, hogy ha nem ad neki pénzt, akkor megöli, „szétvágja az agyát”. így követelt ld tőle letartóztatásáig — több részletben — mintegy kétszázezer forintot. A vádlott tagadta, hogy fenyegette volna az anyját. Arra hivatkozott, hogy amíg a szigetvári kórházban al- koholelvonón volt, addig a neki járó munkanélküli segélyt és a jövedelempótló támogatást az édesanyja vette föl, ő csak ezeket az összegeket kérte vissza. Tehát jogos vagyoni igényének szerzett érvényt. A bíróság azonban a vádlottnak ezt a védekezését nem fogadta el, hiszen a munka- nélküli segély folyósítása abban az időszakban történt, amikor a vádlott az anyja házában tartózkodott. A sértett állítását viszont érdektelen tanúk vallomása támasztotta alá. A vádlott előéletére és életvezetésére tekintettel a megyei bíróság szerint az elsőfokú ítélet súlyosítása indokolt lett volna, ám ügyészi föllebbezés hiányában ez nem volt lehetséges. (Tamási)
