Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-20 / 143. szám
SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK • ■ WW Először a rozsdás vaslemezen csillan meg a nemes fém Aranymosó a Dráván I Egy grammnyiért tíz napig állt bokáig a vízben fotó: lang A drával aranymosásnak fényes múltja és csendes Jelene van. Korábban a barcsi Dráva-múzeum szervezett aranymosó táborokat, Fllarszky Nándor is Itt Ismerkedett meg a szakmával. Filarszky Nándor egy kis üvegcsét mutat büszkén, a benne lévő arany a Drávából származik, azt a vízvári férfi mosta ki nemrég a folyó homokjából. A mintegy egy grammnyi aranyporért csaknem 10 napig kellett bokáig állni a folyóban. Ezért állítja Filarszky Nándor: a drávai aranymosás legfeljebb hobbinak jó, megélhetésnek nem. — Aki egy kicsit is ért hozzá, az találhat aranyat a Drávában. Egy nagyatádi ismerősöm például egy gyűrűre valót mosott össze, igaz ez csaknem két esztendei munkájába került. A Dráva homokjában ugyanis olyan alacsony az arany koncentráció, hogy azt csak nagyon aprólékos és időigényes munkával lehet kinyerni. Füarszky Nándor a hagyományos, úgynevezett posztós módszert követi. A vízből kibukkanó homokszigeteknél állítja fel asztalát, egy tizenkét fokban megdöntött deszkavá- jút, amelynek tetejére egy rostát szerkeszt, a lejtőre pedig te- tőcserépszerűen durva posztót rajzszögez. A rostába meri a homokot, majd vízzel óvatosan locsolja azt. A kavicsdarabok fennmaradnak a rostán, a kvarchomok, különböző vas- oxidok és az arany pedig legurulnak a lejtőn, ám a nagyobb fajsúlyú anyagok — így például az arany — megakad a posztó durva szálai között. — Két-három óránként szoktam levenni a posztót és kimosni egy erre a célra szolgáló edényben. Szárítás után formátlan fekete anyagot nyerek, ami nagyrészt hasznosíthatat- lan vasoxidokból és aranyszemcsékből áll — igaz még minidig nagyon kicsi koncentrációban. A naponta összegyűlt két- három kilónyi anyagot Filarszky Nándor hazaviszi, hogy otthon tovább finomíthassa. Házánál szintén egy hat fokban döntött lejtős asztalt szerkeszt, igaz ez már rozsdás vaslemezből áll. A vízzel oldott fekete anyagot ezen engedi le. A vasoxid lesodródik, az arany pedig fennmarad, beleül a rozsdás lemez redőibe. — Ez a legszebb munkafolyamat, az ember ilyenkor látja meg először az aranyat. A kicsiny szemcsék csillognak a napfényben, ilyenkor érzem, hogy munkámnak volt értelme - vallja az aranymosó. A sárgásán csillogó port a férfi körömkefével óvatosan egy fehér papírlapra söpri. Ha ügyes, akkor a még mindig szennyeződésekkel teli anyag már csaknem hetven százalékban tartalmaz aranyat. Ezt azonban ahhoz, hogy értékesíthető legyen, tovább kell finomítani. — Nagy fajsúlyú folyadékba, szén-tetrakloridba szóróm a port. A hosszú üvegcse aljára a nehéz arany ér le elsőként, ekkor megnyitom az edény alján lévő csapot, kiengedem a már 95-98 százalékos aranyat, ami késznek és eladhatónak számít. A Drávai arany jó minőségű és értékes. Már a római korban is mostak a folyóból aranyat, ebből pénzt vertek, ám külön megjelölték, hogy a Drávából származik. Mária Terézia idején több mint egy krajcárral adtak többet a drávai aranyért, mint például a Dunából mo- sottért. Az aranymosók térképein Vízvár mindig kiemelt hely volt. — Ma is akadnak érdeklődők, akik szállás után telefonálnak, ha netán eljönnének a faluba aranyat mosni — mondta Farkas István, Vízvár polgármestere. — Vannak visszajáró „vendégek” is. Egy házaspár például az Alföldről érkezik rövidesen. Ők minden nyáron megjelennek, hogy aranyat moshassanak a folyóból. A drávai aranymosásnak fényes múltja és csendes jelene van. Korábban a barcsi Dráva- múzeum szervezett aranymosó táborokat, Filarszky Nándor is itt ismerkedett meg a szakmával. A vízvári férfinak egyébként gyógyszerész a végzettsége, ám csak hat évet dolgozott patikákban. Ezt követően tért vissza falujába, azóta kétkezi munkájával keresi a kenyerét, az aranymosással pedig mint pénzkereseti lehetőséggel ismerkedett meg. — Amikor mentem, engem is nagy számokkal csábítottak, de a Drávában ma már csak kevés az arany. A vízierőművek megépítése után ugyanis a víz már nem hoz annyi hordalékot, így mi csak azt az aranyat tudjuk kimosni, ami már előtte is itt volt. Füarszky Nándor szerint sokan sokfélét mondhatnak, ám amerre ő próbálta, mindenhol egyenletesen kicsi volt az arany koncentrációja. — Hobbinak jó ez, semmi másnak — vallja be végül, bár hozzátette: egy igazi aranymosó sosem adja fel. Talán a módszer rossz. Most próbálok szerkeszteni egy másik gépet, amely folyamatosan működhet és amelyben a centrifugális erő egy speciális spirális gyűrűn választja ki az értékes fémet. Ha ezt sikerül legyártatnom, akkor újult erővel látok neki az aranymosásnak. B. Zs. Végzetes balesetek, tragikus gyilkosságok a munkahelyen Hajsza a kenyérért- orrvérzésig Tavaly kilencen vesztették életüket munkahelyi balesetben. Többen vétlenül, önhibéJu- kon kívül haltak meg, ám gyakorta az elővigyázatlanság vezetett végzetes tragédiához. A pápai fiatalember cége alsógyörgyösi telepén dolgozott, ahol a palatető - kellő biztonsági intézkedések hiányában - beszakadt alatta. Négy méter magasból zuhant a betonra, életveszélyes koponyasérülést szenvedett. Négy nap után - e hét hétfőjén - a kórházban életét vesztette. Ez a fekete statisztika legújabb fejezete, az idei harmadik halálos kimenetelű munkahelyi baleset. Az első egy gyilkosság volt, amikor a zavart fiatalember több lövéssel küldte a másvilágra imádatának tárgyát, a kaposvári pszichiátria éjszakai ügyeletes doktornőjét. A második eset Zamárdinál történt, ahol a szekszárdi főkönyvelő személygépkocsijával a szembeforgalomba tévedt, és a riadt korrigálás, hirtelen visszakanyarodás közben karambolban lelte halálát. Végh Sándor, a munka- biztonsági felügyelőség vezetője vaskos dossziét tesz az asztalra. Az 1997. év életveszélyes és halálos kimenetelű balesetek ügyiratai fekszenek előttünk. A végzetes, és a hajszál híján tragédiába torkollott esetek.- A rizikófaktor az építő- és a faiparban a legnagyobb, a palatetőn át lezuhant fiatal esete jól példázza ezt - csapja föl az első dossziét Végh Sándor. - Elhunyt tavaly az a festőmázoló is, aki egy építkezésen a plafonnál akarta lemérni, mennyi lambériára lesz szükség. Felmászott a gerendára, megszédült és halálra zúzta magát. Két emeletnyit zuhant az a 17 éves fiú, aki az ablakon át 4 méteres pallót húzott be, s addig-addig hátrált, amíg elfogyott alóla a talaj: beleesett a mögötte lévő födémnyílásba. Csodával határos, hogy életben maradt. Egy marógépen dolgozó szakmunkás a deszka végének gömbölyítése közben egyik kezének összes ujját elvesztette. Örök me- mentó. Súlyosan sérült az a munkás is, aki társaival egy teherautó-platót hegesztett. A platót daruval emelték föl, hogy átfordítsák, amikor a felfüggesztés egyik vége kiakadt, és a 7 tonnás monstrum szétroncsolta a szerencsétlen dolgozó vállát. A tragédiák gyakori oka a fáradtság Az elmúlt évek statisztikái a munkavégzés hátterében bekövetkezett változásokat is tükrözik.- A politikai után következő gazdasági rendszer- váltás kettősséget eredményezett - mondja Végh Sándor. - A korszerű, tisztességes nyugati tőke fejlett technológiákat, s nagy biztonságot hozott, a kényszervállalkozások, leépülő ágazatok azonban mindinkább magukban hordozzák a veszélyt. Mint kiderült, a korszerűség sem minden. A nagyobb veszély kétségkívül mégis az alacsony színvonalú termelésben rejlik. Tovább lapozzuk a gyászos iratköteget, és számos közlekedési balesetre akadunk. A jármű önmagában is veszélyes üzem, ám életveszélyessé a felelőtlenség vagy az őrültség teszi. Az előbbi sodorta bajba azt a traktorost, aki munkagépével borult a Drávába, miután vélhetően le akarta mosni a járművet. Nem víztől, hanem ételtől fulladt meg... Munkagép okozott életveszélyes sérülés annak a traktorosnak is, aki bálázás közben új zsineget akart befűzni, ám a gépet nem állította le. A mozgórész átfordult, és odaszorította a fejét az állványhoz. Túlélte. Egy buszvezető a víz- pumpa-ékszíj feszességének ellenőrzése közben nem számolt vele, hogy kollégája ráindít a motorra, s neki a hüvelykujja bánhatja az óvatlanságot. Nem tehetett a balesetről az a tolatásvezető, aki a szerelvénnyel éppen a félkarú sorompóhoz ért, amikor egy ittas ámokfutó - ügyet sem vetve a tilos jelzésre - nekirohant a vonatnak, s lesodorta őt. Három pályamunkás lelte halálát, s egy negyedik életveszélyesen sérült, amikor kisbuszuk a vonat elé hajtott. IH Az elővigyázatlanság munkahelytől függetlenül veszélyes. Nem gondolta végig cselekedetét az a takarítónő, aki sósavat és hypót kevert össze egy szűkös, szellőzés nélküli helységben. A gyilkos sósavgáz végzett vele. Életveszélyes állapotban fekszik a kórházban az a munkás, aki Glyalka nevű növényvédőszert ivott, noha - üdítősüvegben - maga tette az öltözőszekrényébe. Életveszélyes feledékenység. Mindez a közelmúlt baleseti krónikája. S a jövő...- A munkabiztonság történetében új kategória a fejlett társadalmakra jellemző szociális munkavédelem, amikor az ellen küzdenek, hogy a munka- vállaló ne dolgozzon orrvérzésig, s ne elcsigázottan végezze - tán önmagában is veszélyes - munkáját. Mert gyakorta a fáradtság okozza a figyelmetlenséget. (Balassa) Tizenhárom év az asszonygyilkosnak Tizenöt éves fia találta meg édesanyjának holttestét egy somogyvárl porta trágyadombján. Az asszonyt Czl- bola László, az élettársa ölte meg. A súlyos bűncselekményt a Somogy Megyei Bíróság dr. Makai Lajos büntetőtanácsa tárgyalta. A bíróság előre kitervelt emberölés bűntettéért a 37 éves somogyvári Czibola Lászlót tizenhárom év fegyházra ítélte, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és elrendelte kényszergyógyítását. A vádlott 1996 elején ismerkedett meg a későbbi élettársával. Somogyvári házukban együtt élt velük az asszony előző házasságából született 15 éves fia is. A pár kapcsolata nem volt igazán felhőtlen; rendszeres — sokszor tettle- gességig fajult — civakodásukat szinte állandó ivászatuk okozta. Volt olyan vitájuk is, amelyet késsel akart „lerendezni” a férfi. Tavaly augusztus 7-én délután a vádlott amúgy rendesen leitta magát, szülei nem engedték kerékpárra ülni, kocsival vitték haza. Otthon aztán a szüleinél hagyott kerékpár miatt tört ki a veszekedés. Az asszony folyamatosan szidta élete párját, majd lefeküdt, de nem a férfi mellé, hanem a másik szobában. Ezen Czibola annyira feldühödött, hogy elhatározta: megfojtja az élettársát. Egy órát várt, majd megnézte: alszik-e már a nő. Látta, hogy még ébren van, s visz- szament, majd újra várt. Amikor elaludt az asszony, egy kendőt tekert a nyakára és rátérdelt a mellkasára. Addig fojtogatta, amíg mozgott... Ivott egyet, aztán a holttestet nejlonzsákba rakta és kivonszolta a trágyadombra, majd szalmával betakarta. Az asszony iratait elégette; s azt híresztelte, élettársa elutazott. Az áldozat holttestére két nap múlva saját fia talált rá. Czibola beismerte tettét. Dr. Vámos Tamás, a vád képviselője perbeszédében hangsúlyozta: Czibola László, mind a bűncselekmény elkövetése előtt, mind pedig utána tervszerűen cselekedett. Mintegy két órát várt arra — s közben egyszer be is ment a másik szobába —, hogy az asz- szony elaludjon. Ez idő alatt volt lehetősége arra, hogy mérlegelje tervét, illetve annak következményeit. Ám a vádlott — ezt vallomásában is elmondta — elhatározta, hogy megfojtja a sértettet. Utána pedig elrejtette a holttestet és eltüntette a nyomokat. Mindezek alapján megállapítható az előre kiter- veltség — mondta az ügyész. Dr. Polai György ügyvéd a védőbeszédében először a vádlott és a sértett italozástól zűrös viszonyát ecsetelte, ám kiemelte: Czibola László a „maga módján” szerette a sértettet és annak fiát is. Tavaly augusztus 7-én a vádlott nem előre átgondoltan és céltudatosan követte el tettét, utána nem menekült el. Az ügyvéd indítványozta az előre kiter- veltség minősítő körülmény mellőzését, tehát azt, hogy a bíróság a vádlott bűnösségét emberölés bűntettében állapítsa meg. Czibola László az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán azt mondta: nagyon szerettem az asszonyt, megbántam a tettemet. A bíróság ítéletének indoklásában elhangzott: Czibola Lászlót a kóros elmeállapota kismértékben korlátozta abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyességét fölismerje és, hogy annak megfelelően cselekedjen. A vádlott több vallomást tett, ám azok tartalma, lényege megegyezett. Ezekből megállapítható, hogy előre kitervelten követte el a tettét. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte a vádlott ittas állapotát, büntetett előéletét, s azt, hogy közvetlen hozzátartozója kérelmére követte el a 'bűncselekményt. Enyhítőként vette figyelembe beismerő vállomá- sát, s hogy elmeállapota kismértékben korlátozó tényező volt. Az ügyész.három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője a minősítés megváltoztatásáért és enyhítésért föllebbezett. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság hoz majd jogerős ítéletet. (Tamási) J fc
