Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. május 22., péntek Nem a pénz a legfontosabb, hanem a lehetőség Új falurészt építenek A hányatott sorsú épület - a Mária Terézia kori posta - újjáépítését már elkezdték, s rövid időn belül megnyitják az új utcát. A szerződések szerint jövő nyárra elké­szül az új falurész, az üdülőövezet. Drávatamási — A postaépületért és a te­lekért félmillió forintot ka­pott az önkormányzat, az üdülőfalut építő vállalkozó­tól 3 millió 400 ezerre szá­mítunk. Nem a pénz a fon­tos azonban, hanem az, hogy rendeződik végre a postaépület sorsa, és az üdülőövezettel nagy lépést tehet előre ez a Dráva-parti kis falu. Az üdülőfalu kiala­kítása újabb munkaalkal­makat adhat a helybeliek­nek, újabb jövedelemforrás lehet az önkormányzatnak — mondta Csamári József polgármester. Az utcanyitásra és a telkek kialakítására két jelentkező is volt. Végül egy barcsi vállal­kozó nyerte el, aki azt vál­Jószolgálat - adakozók, felújított imaház Hitben Clinton testvérei Pici, elszigetelt, de élő a tótújfalusi baptista gyüleke­zet. A katolikus községben tizenegy ember - néhány család - alkotja ezt a közösséget. Hittestvéreik legkö­zelebb csak Kaposváron és Pécsen vannak. Egyelőre még csak a rajzokon szerepel az új utca - mutatja a polgármester lalta, hogy nemcsak a telke­ket alakít ki, hanem nyaraló­kat is épít rájuk, s ezeket majd értékesíti... Egy utcát építenek tovább, illetve egy újat is nyitnak Drávatamásiban, a postaépü­let szomszédságában. Húsz lakótelket, valamint egy par­kot, játszóteret alakítanak ki ezen a területen. A drávata­mási víkendházak iránt már érdeklődnek, s ha beindul az üzlet, további telkek kialakí­tására is örömest lehetőséget ad az önkormányzat. N. L. Hírek Darányi iskolás az országos döntőben Egy kastélyos- dombói fiú, a darányi iskola növendéke is döntőbe került az Olympos országos rajzpályázatán. A nyolcadikos Papp István rajza 3400 pályamunka közül került be a legjobbak közé. A fiú hivatalos a Duna-palotába, a május végén megrendezendő eredményhirdetésre, ahol eldől majd a végleges sorrend. Gyérítenek a lakócsal erdőkben Május első felére befeje­ződtek a tervezett pótlások, fölújítások a Lakócsa környéki erdőkben. A 780 hektáros területeken most az erdőtisztítá­sokhoz, szükséges gyérítésekhez láttak hozzá. Országra szóló vetélkedés a Deákban Az általános isko­lák országos számítástechnikai versenye kezdődik el ma a barcsi Deák Ferenc általános iskolában. A Word’98 rendezését azért nyerte el a barcsi iskola, mert diákjai évek óta rendsze­resen a legjobbak között végeznek ezen a versenyen. A három napos megmérettetés ideje alatt szakmai bemutatók, kiállítá­sok, kulturális rendezvények színesítik a diákok programját. Vízre és tévére tartalékol Istvánéi Egyre sürgetőbb a helyi kút rendbetétele. A falu a szomszédos Darányból kapja a vi­zet, s az ellátással egyre több a gond. Gyakori a nyomásinga­dozás, ráadásul sok az áramkimaradás, ingadozás is ezen a te­rületen. Márpedig amikor nincs áram, nincs víz sem, hiszen nem működnek a villanymotorok. Az 5,5 milliós beruházás­hoz támogatást remél a falu, ehhez az önerő már rendelkezé­sükre áll. Kábeltévét is szeretnének, mert most csak az alap­csomag fele fogható a faluban. Erre az önkormányzat 1,8 mil­lió forintot tett félre. Ha sikerül pályázati pénzt szerezni, azonnal hozzákezdenek a kábeltelevízió kialakításához. Csurgón végzett gazdászok találkozója A csurgói Nagy- váthy János mezőgazdasági középiskola 1948-ban érettségi­zett diákjai június 13-án, szombaton 9 órakor tartják 50. érett­ségi találkozójukat Csurgón, a városi közösségi házban. Sze­retnék, ha minden öregdiák ott lehetne a találkozón. Gyermeknap közös szervezésben Közösen szervez gye­reknapot a Dráva Kastély szociális otthon és a kastélyosdom- bói önkormányzat. Játékos és sportvetélkedőkkel készülnek a falu mintegy harminc gyerekének és az otthon lakóinak a szó­rakoztatására. A cél: ezzel is közelebb hozni egymáshoz az intézményt és a települést. Babócsai alkotó képei a múzeumban Zombori Lajos kiállí­tása látható tegnaptól a barcsi Dráva múzeumban. A babócsai alkotókor egyik legtehetségesebb tagja olajfestményeit és festett fadomborműveit mutatja be. Képein és faragásain összeolvad ember és természet, az alakok köré fonódó ágak védik és egyút­tal fogva tartják az embert. A kiállítás rendezői tíz év anyagából válogattak. A tárlat június közepéig látható. • Új festmények a tanári arcképcsarnokban Szépen gyara­podik a csurgói református gimnázium tanári arcképcsarnoka. Az öregdiák-szövetség a közelmúltban Együd Árpád, Pókos Ferenc és dr. Czeiner Géza olajfestésű arcképét készíttette el. Baksa Lajos kaposvári öregdiák dr. Écsy Ö.István, Vermes László pedig dr. Bene Kálmán portréja megfestésének a költ­ségeit vállalta magéra. Raksányi Lajos lesz a következő. Volt diákja, Kovács József Marcaliban élő rajztanár a nagy múltú iskola első nőtanáráról, Gyapay Magdolnáról fest képet. Erősödő kapcsolatok Továbbállt az orosz gazda Továbbállt az orosz, el­maradt a munkakezdés a műanyagüzemben.Sokan ettől vártak kenyeret. ISTVÁNDI Sokan bizakodtak, mikor egy éve az üzemnek otthont adó malomépületet és a berende­zést megvásárolta egy orosz cég a Dráva Coop szövetkezet­től. Bizakodásukat mára el­fújta a szél. Mert nem indította be a termelést. Mindössze egy­két hétig dolgoztak az átalakí­tók, aztán kamion jött, s fölpa­kolták rá a berendezést. Ist- vándiban ma már nem sok reményt fűznek ehhez. Mind a műanyaggyártáshoz szüksé­ges felszerelést, mind a ma­lomépületet értékesíteni kí­vánja a gazdája. N. L. Háztűznéző a vízparton Két ingatlant is vett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága: a szent borbásl vízmester­házat és egy lakóházat Tamásiban. Kihasznált­ságuk nem az Igazi. SZENTBORBÁS Kutatóháznak vettük - mond­ta Fenyősi László, a nemzeti park dél-somogyi területeinek felelőse. — Még folynak nö­vény- és állattani felmérések, a kutatók hosszabb időt tölte­nek el a terepen. Csak erre vi­szont luxus lenne fenntartani. Turisták is felkereshetik, a jö­vőben pedig oktatóhelyként is hasznosíthatják... Bár egyelőre nem állnak sorba a turisták, de lassan ez is változni fog. Elsősorban családoknak ki­váló a két épület. Kialakítottak körülöttük a túrázók számára sátorozásra alkalmas terület is. Tótújfalu — Ötven éve egy gyapjú­zsákban érkezett ide az első baptista gondolat. Egy pécsi hívő, akkori kereskedőpart­nerünk küldött prospektust. Aztán elhívtuk a pécsi lelki- pásztort is, és idővel megtért néhány család — mondta Nyári Rudolf, a gyülekezet megbízott vezetője. — A falu elfogadott bennünket, de azért máig tartják a három lépés távolságot. Szép számmal eljönnek ugyan a nagyobb ünnepeinkre, külö­nösen hálaadónapi szeretet- vendégségeink népszerűek, azonban azt tartják a baptis­tákról, hogy túl sok a kötött­ség. Pedig nem a hite lán­colja le az embert, hanem az alkohol és a kábítószer. Tény, hogy mi nem tánco­lunk, nem dohányzunk, nem iszunk alkoholt. Ezek egyike sem tilos, a saját belátá­sunkra van bízva, hogyan döntünk. Mi azonban a bib­liához igazítjuk a döntésein­ket. A tízparancsolatnál job­bat máig nem találtak ki, te­hát ahhoz tartjuk magunkat, kiegészítve a jézusi paran­csolattal: egymás szereteté- vel. Közakadozásból épült és nemrég megújult az új falusi baptista imaház. A kis gyü­lekezetnek sok pénzébe ke­rült. — Odaadjuk a jövedel­münk tizedét. Ebből tartjuk fenn az imaházat, fizetjük a prédikátort és természetesen segítünk a rászorulókon — mondja Nyáriné, aki tizenöt évesen merítkezett meg. — Ön azt mondja: ez nagyon sok pénz. Én meg azt: az emberek számtalanszor cserben hagytak, sarat do­báltak ránk. Isten azonban sohasem hagyott még cser­ben. Persze a gondviselése sohasem az igényeinkhez, hanem a szükségleteinkhez igazodik. Jószolgálatuk egyik for­mája a szeretetvendégség, amelyet szeptember utolsó vasárnapján tartanak ha­gyományosan. Sütnek-főz- nek, s a vendégségbe hivata­los az egész falu. Támogat­ják egyházuk két szeretethá- zát is, és egyénileg is ada­koznak. — Ezt úgy hívjuk: azt tesszük, amire a lélek in­dít. Kicsit sajnálják, hogy csak kevesen cselekszenek hoz­zájuk hasonlóan. Úgy gon­dolják: ha többen lennének, jobb lehetne a világ. — Nézze meg — mondják nevetve —: Amerikában sok a hittestvé­rünk, Bili Clinton is az. Az itthoni kormányzatban bez­zeg egy sincs. Nem is tar­tunk még ott, ahol Amerika. Nagy László A diákokkal együtt Szé- kelyderzsre megy a dará­nyi képviselőtestület is. Darány Azért utazik a húsz diákkal a testület, mert úgy gondolják: ideje újraértelmezni a lassan nyolcéves kapcsolatot. — Élő kapcsolatot csak a két iskolá­nak és persze néhány család­nak sikerült kialakítania — mondta Radios József iskolai­gazgató, darányi képviselő. — Az iskolások rendszeresen ta­lálkoznak, közös pályázatok­ban vesznek részt; a darányi iskola tankönyvekkel is segíti a székelyderzsieket. Önkor­mányzati szinten még hiány­zik az áttörés, a nyári lesz az első komoly találkozás. A megbeszélés célja: megtölteni tartalommal ezt a kapcsolatot. Az oktatás döcögő szekere; pletykákból ítélt a képviselő Távozik a faluból az iskolaigazgató Elköszönt a lakócsai iskolaigazgató. Bors László másfél év után vette a kalapját; hivatalosan azért, mert másutt jobb ajánlatot kapott, de a történet nem ilyen egyszerű. Lakócsa — Nem így terveztem, amikor idejöttem — mondta Bors László. — A feleségem félt is tőle, hogy végleg itt maradunk. Fölösleges volt félnie. Lakó- csán hamar megtapasztaltam az együttműködés hiányát. Nem hívtak a testületi ülé­sekre, még akkor sem, amikor az iskoláról volt szó. Intézmé­nyünk költségvetése úgy ké­szült, hogy én nem is láttam. Utólag azt mondták: nem akar­tak macerálni. Én azonban úgy vélem: más a macera és más az odafigyelés. Sem a polgármes­ter, sem egy képviselő nem dugta be orrát az iskolába. Pletykák nyomán kritizáltak, ahelyett, hogy velem tisztázták volna a problémát. Bors László példának a pe­dagógiai programot említi. — A program még sehol sem volt, mikor ide kerültem. Egyedül álltam neki. Sokszor éjsza­kánként, hétvégeken is csinál­tam. Ebből csak az jutott el a képviselőkhöz, hogy keveseb­bet vagyok az iskolában. írás­ban figyelmeztettek a nyolc­órás munkaidő betartására, s köteleztek, hogy ha napköz­ben elhagyom a falut, be kell jelentenem a polgármesteri hivatalban. Egy füzetet rend­szeresítettek erre. November elején egyébként letettem a polgármester asztalára a peda­gógiai programot. Január vé­gén fölszólítottak, hogy adjam már le... Ilyen előzményekkel decemberben még visszautasí­tottam egy jó állásajánlatot. Azt hittem: rendbe tehető a helyzet. A második ajánlatra már nem mondtam nemet. Nagy baj van a szemlélettel — állítja a csomagoló igazgató. Az itteniek úgy vélekednek: tíz éve is ment a szekér, ezután is eldöcög valahogy. Csakhogy amíg az itt élő gyerekek szeké­ren ülnek, addig a városi gye­rekek gyorsvonaton.— A szem­léletre jellemző, hogy volt olyan tótújfalusi képviselő, aki számon kérte: hogy merünk újfalusi gyereket megbuktatni, amikor a falu ennyi és ennyi milliót ad az iskolának? Tér­ségmenedzserként is dolgoz­tam, falusiturizmus-szaktaná- csadó vagyok. Ezt is beírtam a pályázatomba, tudniuk kellett. S eszükbe sem jutott kihasz­nálni, holott ezeknek a falvak­nak egyik kitörési lehetősége épp a falusi turizmus lehetne. — Az igazgató azzal indokol­ta a felmondását, hogy jobb munkát talált. Nekünk nem szólt arról, hogy más gondja is lett volna — mondta Matyók József polgármester. — A kép­viselő-testület elfogadta az in­tézményvezető felmondását, s azóta már meghirdettük az ál­láshelyet. Pályázó is van már. A négy falu lakói nem iga­zán tudják, kinek adjanak iga­zat. Van aki azt mondja, hogy megsértődött az igazgató, mert nem fogadta be a falu. Volt azonban korábban olyan vélemény is, hogy minek ide idegen; az lenne a legjobb, ha helybelit sikerülne találni erre a feladatra. Nagy László Postát vettek Hogy a szolgáltatást a faluban tartsák,az ön- kormányzat megvette s felújíttatta a düle- dező postaépületet. ISTVÁNDI A pécsi postaigazgatóság kivonult volna a faluból, mintsem fölújíttassa. — 190 ezer forintért vette meg s 200 ezerért helyre is állította az önkormányzat. A költség jóval nagyobb lett volna, de a munka egy ré­szét elvégezték a helyi ipa­rosok — mondja Bencsik János polgármester. — Ne­kik is érdekük volt. A felújítás már befejező­dött; nagyrészt természete­sen társadalmi munkában. 1

Next

/
Thumbnails
Contents