Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-22 / 119. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. május 22., péntek Somogyi tájak 7 Hiányosságokat tárt fel a bizottság Jelentés a vizsgálatról Az újonnan megválasztott kastólyosdomból képviselő-testület első döntése volt, hogy bizottságot hozzon létre az előző polgármester tevékenységének kivizsgálására. Kastélyosdombó A képviselőkből, helybeliekből álló bizottság volt hivatva kideríteni: visszaélt-e hivatalában a korábbi elöljáró. Ismeretes: a közelmúltban azért oszlatta fel magát a dombói képviselő-testület, hogy kimozdítsák a polgármesteri székből Nagy M. Lászlót. Azóta. lezajlott az időközi választás, és új testület vette kézbe a falu irányítását. — Március elsejével kezdte meg a bizottság a feltáró munkát, és a napokban fejezte be — tájékoztatott Kirizs Zsolt polgármester. — Az anyag a jövő héten kerül a testület elé. Ennek ismeretében döntünk a folytatásról. Az új polgármester a testületi ülés előtt nem beszélt a vizsgálat eredményéről.Mind- össze annyit volt hajlandó elárulni, hogy a bizottság valóban tárt fel hiányosságokat. De hogy milyen esélyei lehetnek egy esetleges kártérítési eljárásnak, azt a nem szakemberekből álló vizsgálódók nem tudják eldönteni. N. L. Fűrészüzem-fejlesztés: új gépsorok Bútort is gyártanak Változik darányi fűrészüzem. Elkészült a porelszívó, most bővítik az irodaépületet, s hamarosan érkeznek a csarnokba az új gépsorok is. Darány Bútorgyártással bővül az üzem tevékenysége; az ehhez szükséges gépeket várják. Az olasz Radici kft két éve telepedett meg Darányban, s fűrészüzemet indított. A bútorgyártáshoz szükséges faanyag előkészítését végezték itt. Azóta egyre több részfeladat kerül át olaszországi üzemeikből Somogyba, és Darány mellett júniusban Barcson is nyitnak egy új üzemet. A faelőkészítés mellé már ide került a festés, összeállítás, csomagolás — mondta Rio Bruni, a kft ügyvezetője. — Barcson összeszerelő üzeme lesz a Radicinek. A darányi üzemben negyvenen dolgoznak, Barcson pedig majd ötven embert foglalkoztatnak. Darányban a bútor- gyártás belépése azt eredményezi, hogy két műszakban folytathatják a munkát. Az itt készített faárut olasz exportra viszik, éppúgy, mit a Barcson összeszerelendő bútorokat. Bár a cég vezetői — mint Ilio Bruni mondta — fontolgatják a magyar piacon való megjelenést is. N. L. Jövedelmet annyit hoz, mint évente az átlag fizetés Kezdődik az uborkaszezon Szépen kikelt az uborka: idén jé termés ígérkezik - mutatja a kertben Fulmer Józsefné fotó: nagy László Hosszú fóliacsíkok feketéllenek a földeken, végig a Dráva menti horvát falvakban. Ebből is látni: beköszöntött az uborkaszezon. Májusban kikerült a fólia, alá a mag, s július közepén már szedhetik. Lakocsa — Nagyon sokan foglalkoznak uborkatermesztéssel a négy horvát faluban és Kasté- lyosdombón is, mert megéri — mondja a lakócsai kertben Fulmer Józsefné. — Tavaly ezen a háromszáz négyszögölön 240 ezer forintot hozott az uborka. Épp annyit, mint ezen a vidéken egyévi átlagfizetés. S van, aki egy hektáron termeszti. A fiatalasszony miközben a sorokat pótolja, elmondja: a fóliás technológiát egy szigetvári osztrák-magyar vegyesvállalat honosította meg a horvát falvakban. — Jó, mert tartja a nedvességet, a meleget, és nem kell kapálni, csak gyomlálni. A cég adja a magot, fóliát, az árát pedig átvételkor vonják le. A termés jónak ígérkezik, mert szépen kibújt — mutatja Fulmerné, de azt is elárulja, hogy ennek ellenére fő a feje az uborka miatt. — Tavaly gyesen voltam, és a gyerek mellett erre is volt időm. Idén azonban visszamentem dolgozni, s nem tudom, hogyan lesz a kerttel. Talán majd hajnalban és este — jut végül döntésre, hiszen ilyen jó pénzforrást nem lehet veszni hagyni. — Muszáj megfogni a pénzt, mert sok lehetősége nincs az embernek errefelé, a három gyerek pedig álmodozással nem lakik jól. N. L. Gazdapanasz hét tehénnel Nagyszerű dolog, mikor együtt dolgozik a család. Négy fiam van, és nem restellik kézbe venni a kaszát, kapát - mondta Gocol István gazda. Nagy segítség ez, különösen a nagy dologidőben. Tótújfalu- A legidősebb, Gábor idén végzi a mezőgazdasági szakiskolát Sellyén. Igen szorgalmas- mondta Gocol István -; megfogja a vella nyelét vagy a traktor kormányát. Jó gazda lesz. Több mint 11 hektár földön gazdálkodik a család.Búzát, á r- pát, tritikálét termelnek. A fontos munkaeszközeik megvannak, bár a traktor öreg. Goco- lék állatokat tartanak, ezeknek kell a takarmány. Hét fejőstehenük van. Naponta száz liter tejet visznek a csarnokba, a többi kell a szopós borjaknak.- Hol van az a világ, mikor tehenenként évente hatezer forint állami támogatást kaptunk? Most még 40 forintot sem adnak literéért - panaszolta. - A tejipar ráteszi a hasznát, a kereskedő is. Nem csoda, ha az üzletben csak pislog a vevő, amikor a tej árát mondják... Az árakkal nincs minden rendben, ezt nagyon jól tudja.- Tíz éve egy liter tej ára ugyanannyi volt, mint egy liter gázolajé. Most meg négy liter tejet ér a gázolaj. Drága nagyon az üzemanyag. Pedig azzal nem lehet spórolni; a műtrágyával sem. Ez a gond - tette hozzá. - De nem szidhatunk senkit, mert a család döntött úgy, hogy gazdálkodik. G. A. j;4:' 11 Wi m Ifi 11 ■ ■ ■ í , : B iiii Ilii ::. ■ • ■ 1111 ALLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. A kárpótlás intézménye és a privatizáció Magyarországon sajátosan összefonódó fogalmak. Az 1991-ben meghirdetett kárpótlás során részlegesen kárpótolt személyek igényeik benyújtása, majd azok elbírálása után sajátos értékpapírokat, úgynevezett kárpótlási jegyeket kaptak. A kárpótlási törvények alapján benyújtott kérelmek alapján a Kárpótlási Hivatal közel 1,8 millió határozatot hozott meg, amelynek keretében 1997. végéig mintegy 138 milliárd forint összcímlet értékű kárpótlási jegy kibocsátásról kapták meg az érdekeltek a határozatot. A kárpótlási jegyek szereplésének utolsó öt éve alatt is bebizonyosodott, hogy a felhasználási lehetőségek közül a legelőnyösebb megoldás az állami tulajdonú társaságok privatizációjában történő részvétel. A privatizációs tranzakciók során az elmúlt év végéig 123 milliárd forint címletértékben használtak fel kárpótlási jegyet a befektetők. Az ÁPV Rt. a privatizációs törvény követelményének megfelelően folyamatos, kiszámítható kínálatot biztosított a kárpótlási jegyekkel szemben, melynek eredményét legszembetűnőbben a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyam mozgása szemlélteti. Ajegyek árfolyama 1995. évi minimum szintjüket követően folyamatosan, szinte töretlenül emelkedett, 1998. márciusára elérve az eddig még nem tapasztalt 100 %-os árszintet. A kárpótlási jegyek negyedéves tőzsdei átlagárának alakulása (1995-1998.) 1995. 1995. 1995. 1995. 1996. 1996. 1996. 1996. 1997. 1997. 1997. 1997. 1998 i. n m ív i. n m ív i n m ív i A tömeges privatizáció lezárásával egyidejűleg a kárpótlási folyamat befejezésére is sori kell keríteni. A kárpótlás lezárása, az alanyi kárpótoltak korszerű befektetési formához való juttatása, a forgalomban lévő és a még kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek rövid idő alatt történő tömeges és lehetőség szerint teljes bevonása speciális konstrukció kidolgozását igényelte. Az ÁPV Rt. a kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatot 1998. évben az előző évektől eltérően, közvetett módon, befektetési alapokon keresztül megvalósuló cserével biztosítja. A befektetési alapok a kisbefektetők részére alacsony költségek mellett, lekötés kényszere nélkül biztosítanak lehetőségeikhez, megtakarítási céljaikhoz igazodó biztonságos, de emellett magas hozamot biztosító befektetéseket. A garanciarendszer, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat is, úgy védi a befektetők érdekeit, hogy ugyanakkor nem akadályozza az alapkezelőnek a befektetők érdekében a minél nagyobb hozam eléréséért folytatott tevékenységét és ezzel megteremti az összhangot a befektetők biztonsága és a befektetésekkel együtt járó szükségszerű kockázat között. Az ÁPV Rt. létrehozta a 100 %-ban tulajdonát képező (tehát áttételesen állami) Magyar Kárpótlási Befektetési Alapkezelő Rt.-t. Ezen részvénytársaság a kárpótlási kínálat rugalmas biztosítása érdekében két befektetési alapot hoz létre. Az egyik egy nyíltvégű alap, kizárólag az alanyi kárpótoltak részére kialakított konstrukció. Akárpótolt az 1000 Ft címletértékű kárpótlási jegyéért 1742 Ft értékű befektetési jegyet kap. Eldöntheti, hogy ezt azonnal készpénzre váltja (azaz eladja), vagy megtartja a befektetési jegyet, ami ezek után az állampapírok hozamának megfelelően, megbízható módon kamatozik. Az alap tőkéjét döntő részben állampapírokba fekteti, így maximális biztonságot nyújt a befektetők részére. 1111 >; A másik alap egy zárt végű, vegyes értékpapír-alap, ami elsősorban a nem alanyi jogon járó kárpótlási jegy- tulajdonosok és az intézményi befektetők számára kialakított konstrukció. Ebben az esetben az átváltási arányt a mindenkori tőzsdei árfolyam szerint kalkulálják. Az alap tőkéjének nagy részét itt is állampapírokban tartja, azonban a magasabb hozam érdekében, befektetési politikájában meghatározott módon, részvényekbe is fektethet. A nyíltvégű alap mérete legalább 4 milliárd forint, a kárpótlási jegyek - befektetési jegyek cserearánya 1.742 Ft, míg a zártvégű alap méretét és az itt alkalmazott cserearányt az ÁPV Rt. Igazgatósága közvetlenül a cserét megelőző időpontban határozza meg. Az alapok létrejöttét követően a kárpótlási jegyek cseréje 1998. augusztusában elkezdődhet. A pontos időpontot a sajtóból tudhatják meg. Az év során így a kárpótlási jegy-tulajdonosok nem csak egyszerű résztulajdonhoz, hanem korszerű befektetési formához juthatnak, a kárpótlási folyamat lezárása érzékelhető közelségbe kerül. A befektetési alapok kisbefektetők számára nyújtott előnyei:- biztonság, hozam, azonnali hozzáférhetőség- törvényben előírt befektetési szabályok a biztonság érdekében- folyamatos állami felügyelet- az alapok eszközértékének nyilvánossága- korszerű, professzionális, kockázatmentes befektetési forma- lekötés kényszere nélkül kamatozó megtakarítás- gyors, egyszerű ügyintézés az ország egész területén- alacsony költségek- választás a saját megtakarítási célok között, a lehetőségekhez igazodó, rugalmas befektetés ■ L, ' '■ I
