Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

SOMOGYI HÍRLAP

6

Somogyi tájak

1998. május 20., szerda

Fiatalok népesítik be a falut

Kitörés és kirekesztettség

Nagy Jánosné és fia sokat dolgozott az új házon fotó: kovács tibor

Mozgásban a Meteor

Erdélyi fafaragók kopá- csolásától hangos a napokban a simonfai Meteor Természetbarát Turistaegyesület háza. Tavaly egy máramarosi kaput, az idén útjelző kopjafát és irányító táblát faragnak a természetjáróknak.

SlMONFA

Bakonyi János, az egyesület elnöke örömmel újságolja: nemrégiben közhasznú egyesületté alakultak, s legfontosabb feladatuknak a környezet- és természetvédelmet tekintik.

— Ma érkezik az első csoport, a hétvégén pedig háromszáz nagycsaládost fogadunk. Augusztus végéig szinte minden hely foglalt. Ősszel — pályázati pénz segítségével — erdei iskolát indítanánk — mondja.

A két simonfai turistaház összesen hetvenkét ággyal, hideg-meleg vízzel várja a természetkedvelőket. A településtől kissé távol, ideális, zöld környezetben pihenhetnek itt a kirándulók. Az egyesület immár csaknem kétszáz tagot számlál. A legfiatalabb négy éves, a legidősebb, dr. Szili Gyula kilencvenkettő. Hatszáz természetjárót várnak július 2-3-án a somogyi országos természetbarát találkozóra.

— Egyre több fiatalt próbálunk megnyerni; június 20-án a Simonfa környéki települések ifjainak szervezünk ifjúsági napot. A Patkó Béláné vezette nyugdíjas csoportunk a legaktívabb. Nagyon jó a viszonyunk a helyi önkormányzattal; az idén adót sem kell fizetnünk és elkészült a faluból a turistaházhoz vezető út is. Elkelne a turistaház tatarozása, de ezt szponzorok és az önkormányzat támogatásával lehet csak elvégezni. (Várnai)

A17 éves Orsós Mónika festett, vöröses sárga haja megcsillan a napfényben. Nincs is más, mit a tekintet jó szívvel követhetne a környéken. Az omladozófélben lévő hajdani, bőszénfai kovácsműhelyből kandikáló füstös fejek rendezetlenek, gazdáik bambán bámulnak a világba.

BŐSZÉNFA

Terebélyes asszonyság, Orsós Jánosné, karján gyerekkel sírja el gondját. Hogy a férje rokkant nyugdíjas és minden pénzét a kocsmába hordja.

— Most is részeg — int lemondóan a lépcsőre botorkáló párja felé. Amaz lehuppan, majd egyfolytában szidalmazza az asszonyt.

— Minek nekik a pénz? — hajtogatja.

— Minek... mormogja az asszony. — Nyolc gyereket neveltem föl így. A legidősebb 36 éves. Ezek meg itt — mutat körbe — mind enni akarnak. A kertben még megterem minden, de állatot nem tarthatok, meg megeszik a patkányok. Alkalmi munkából élünk.

— Mit csinál egész nap? - fordulok a varjúként károgó családfőhöz.

— Há’ eszek iszok, meg al- szok — mondja teljes megelégedettséggel. — Valamikor Margittapusztán éltünk. Húsz tehenet legeltettem. A legeltetési bizottság 1971-ben háromezer forintot fizetett érte. Elfogyott az állomány. Már csak egy-kettő van a faluban — legyint, s bámul maga elé.

— Talán tanulhatna valamit a nagylány — vetem közbe.

— Nincs nekem arra pénzem. Az a sok könyv, buszozás... Ki bírja kifizetni? Majd

Naponta huszonötször is betér a Volán-busz Hajmásra, Hatler János polgármesternek mégis nosztalgiája van a vicinális után.

Hajmás

Úgy tartja: a vonat biztonságosabb volt és nem tette úgy tönkre az utat. A településen

hozzáadom egy jó pénzes emberhez, aztán nem lesz gondja — így az asszony.

Mónika szeme megrebben. — Inkább tanulnék ...— suttogja. Anyjáig nem ér el a kérő szó.

Bőszénfa azon ritka települések egyike, ahol évente többen születnek, mint ahányat kivisznek a temetőbe. Egyre több a fiatal és Nyitrai István polgármester meg is tesz mindent azért, hogy itt telepedjenek le. Ingyen telkeket parcelláztak, ahol ötéves beépítési kötelezettséggel és tízéves elidegenítési tilalommal verhettek tanyát a fiatalok. A cigányélet — mint rendesen — kiszorult a gyarapodó falu peremére. Az infláció azonban a házépítőket is „tőrbe csalta”.

Nagy Jánosék kétszintes téglaépületén két éve nem dolgoznak a munkások. Az OTP-kölcsönnel 1990-ben megkezdett építkezés torzó maradt. A családot ért tragédia tovább nehezítette a helyzetüket. Mint az asszony elmondta: 2000-ben jár le, a havi 15 ezer forintos törlesztés. Fiuk most ballag, s a kisebbik gyerek is iskolába jár. A külső vakolatra és a fűtésre

átívelő, alig több mint egy kilométeres szakasz ugyanis annyira keskeny, hogy ha egy időben érkezik a két irányból jövő busz, le kell térniük az útpadkáról. Ez nagyon veszélyes. Különösen az ősi esőzések és hóolvadások után. A fölhordott sár csúszóssá válik és a többi jármű is nehezen közlekedik. 1993-ban a Közútkezelő Kht képviselője a kisrégiók jövőjét tárgyaló érOrsós János már nem megy a tehenek után

már nem futja a havi alig 50 ezer forint keresetből. Szerencsére az asszony a fűrészüzemből jutányosán szerzi be a fát. Férje naponta utazik a kaposvári kefeüzembe. A nehézségek ellenére vállalják fiúk további taníttatását.

— Bőszénfán születtem. A szüleim is itt éltek. Szeretem ezt a falut — mondja az asz- szony, s a düledező kerekes kútra tekint.

— Ezt is lebontjuk, hogy ne rontsa a képet.

Várnai Ágnes

tekezleten ígéretet tett az út kiszélesítésére, de eddig még semmi nem történt.

— Csodálom, hogy a Volán még nem tette szóvá az út állapotát, mert az olyan kátyús, hogy a buszokat is megrongálja - mondta a polgármester. - Az 50-es évek végén épült szakaszt a hétmillió forint forráshiánnyal számoló önkormányzat nem tudja önerőből fölújítani. V. Á.

Keskeny út veszélyekkel

Bútorokban él tovább a zselici fa

Ebédlő a várkastélyba

Rendőr volt, de faragni is szeretett. így nemcsak a gumibot, hanem a bizsok is jól állt a kezében. Olyannyira, hogy az 1968-as nürnbergi világkiállításon 12 ezer kiállító közül a harmadik díjat hozta el.

SZENTBALÁZS

A szentbalázsi Baranyai Sándor most egy Linz melletti várkastélyba készülő ebédlőgarnitúrán dolgozik. Műhelynek egy lelakott épületet szemelt ki, amiből később mutatós családi ház lett. A berendezésen érződik: a házigazda szereti, ha környezetében tovább él a fa. Dúsan faragott ajtók, szekrények, székek vonzzák a tekintetet, s ahogy dicsérem igényes munkáit, rögtön megjegyzi: ha nem dolgozna vele az unokaöccse, Hideg Gyula, talán már ő is abbahagyta volna a faragást.

A mester műbútor-aszta- los volt, csak később nyergeit át a faragásra. Mint mondta: a népi motívumok mellett is meg tudta őrizni eredetiségét. Harminc év óta zsűrizted alkotásait, de míg korábban neki fizettek, ha bemutatta tehetségét egyegy népművészeti vásáron, addig most a kézművesekkel fizettetnek szép summát, ha ki akarnak pakolni.

— Drága az alapanyag, s amit nem vesz át a külföldi partner, az marad idehaza, így a fához majdnem tűzifa minőségben jutnak az asztalosok — állítja. — Én általában berekfából vagy gyümölcsfákból faragok. A Zse- lic nemesebb fáit használom.

Baranyai Sándor kedvence a parasztbarokk, ami a pásztorfaragásból alakult át. Pultrendszerek, étterembelsők, ülőgarnitúrák őrzik keze nyomát, s most, hogy egyre nagyobb divat a vadászat, ilyen témájú termékek is kikerülnek műhelyéből. A fafaragó gyakori vendég Linz és Frankfurt környékén. Hiába vezérlik már sok helyen számítógépek a faragást, ő ragaszkodik a hagyományos technikához. A Kapoliak nyomdokában jár, legfeljebb modernebb vésőkészlettel dolgozik. Nemrég készített el egy típustervet; az ajtón honfoglaláskori tarsolylemez képe is látható. A tüzép telepre kerül majd, sok másik közé, ám aki szereti az igényes kézimunkát, az észreveszi, a szentbalázsi ajtó nem egy a tucatból. L. S.

Gyakori vendég Linz és Frankfurt környékén fotó kovács tibor

Virágos Cserénfa

Néhány éve hagyomány, hogy egynyári palántákat ültetnek a cserénfai közterületekre.

A kis Surján völgyi falu most is megszépült. Az önkormányzat 15 ezer forintot áldozott arra, hogy a települést virágossá tegye. A többféle palántákat nemrég ültették el. Nemcsak a terekre, hanem a középületek ablakaiba is kerültek a színes virágokból.

Hírek

Megszépül a hivatal Felújítják a taszári polgármesteri hivatalt. A munkához a Megyei Területfejlesztési Tanácstól kilencszá- zezer forint támogatást remélnek. A tatarozást júniusban kezdenék, s mintegy 3-4 hét alatt be is fejeznék.

Együtt a Vöröskereszttel A patalomi Park Szociális Otthon, mint megyei módszertani intézmény együttműködési megállapodást kötött a Vöröskereszttel. Az őszi napfény táborba ezentúl a bentlakásos intézmények lakóit is fogadják. Az otthon ugyanakkor felvállalta településükön a véradás megszervezését és lebonyolítását. A Sanovita Gyógyszer-nagykereskedelmi Részvénytársaság pedig ingyen juttatott medicinákat az idős lakóknak.

Kifutó a babaházért A Önfeledt Gyermekmosolyért Alapítvány szervezésében, Kifutó a hetesi óvoda babaházáért címmel, jótékonysági rendezvény lesz május 23-án 19 órától a hetesi sportcsarnokban. Kubisné Gyánó Magdolna, az alapítvány titkárának kezdeményezésére a rendezvény bevételéből építenének babaházat a mostoha körülmények között, pincében tárolt udvari játékoknak. A programot Halász hajnalka üvegfestő kiállítása nyitja meg. Este, az Evita ruha és kölcsönző szalon kollekcióját mutatják be a környékbeli lányokból kiválasztott, alkalmi manökenek. Ezt követően, a budapesti Lorenger ruhatervező cég képviselőjének elnökletével, társadalmi zsűri segítségével választják meg a bál szépét.

Kérdőíves felmérés Közel félmillió forint pályázati pénzt remél a hedrehelyi önkormányzat egy gyermekvédelemmel kapcsolatos felmérés elkészítéséhez. A személyes elbeszélésen alapuló, kérdőíves felmérés lebonyolítását a helybeli pedagógusok vállalták: Ők összegeznék és értékelnék a begyűjtött adatokat is. Százötvennyolc, bel- és külterületen élő 0-18 éves fiatal léthelyzetéről kaphatnak így hű képet.

Jövőről a házasságkötő teremben

Négy műhelyfoglalkozást tartottak a megyei munkaügyi központ koordinálásával szervezett, s az amerikai Munkaügyi Minisztérium által támogatott gyorsreagálású projekt résztvevőinek. A szentbalázsi házasság- kötő teremben szervezett kurzuson polgármesterek, vállalkozók, gazdálkodók elemezték a térség gondjait.

SZENTBALÁZS, KAPOSGYARMAT, CSERÉNFA

Kis Bank Lajos szentbalázsi polgármester az apró falvak tipikus gondjait sorolta: a magas munkanélküliségi mutatókat, a tőkehiányt, a gyér vállalkozói kedvet, az elöregedő lakosságot. Mint mondta: átvilágították a Surján völgye és a Zselic patak térségében lévő tizenegy települést, és a műhelymunkában résztvevők szinte azonos jelenségek ről

számoltak be. A negatív vonások mellett viszont vendégcsalogató a táj, s a falusi turizmus sok családnak adna munkát. Felvetődött egy menedzseriroda létrehozása is, ami ösztönözné a vállalkozókat.

— Több szem többet lát — summázott Balogh Józsefné kaposgyarmati polgármester. — Sok jó ötlet hangzott el, s én is úgy látom: az idegenforgalom fellendítésével kezdhetünk valamit. Ha megépülne a kerékpárút, valóban átjárhatók lennének a települések,

és a Gálosfa és Hajmás között lévő, két melegvizes kutat is hasznosítani kellene. Azt mondják a szakemberek: a harkányihoz hasonló a gyógyvíz, ezért jó volna mielőbb hasznosítani. Ezeken a településeken számos fafaragó, kosárfonó és más kézműves él. A népi mesterségek újjáélesztésével több embernek lehetne munkát adni. Ehhez sok pénz kell, és olyan szervezők, akik mindezt elindítják, és kellőképpen menedzselik. Fehér Margit cserénfai polgármester úgy látja: hosszú távon lesz majd haszna a mostani tapasztalat- cserének. Arra azonban jó volt, hogy egy asztalhoz ülhettek olyanokkal is, akikkel korábban nem. (Lőrincz)

t