Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. május 20., szerda Somogyi tájak 7 Megkedvelték a Fenyvest A vendégekkel élnek Szukics József nemcsak Irányít, ha­nem fel is szolgál fotó: kovács tibor A szentbalázsi Szukics József egy újsághírnek köszönheti szakmáját. Érettségizett felszolgá­lókat keresett a vendég­látóipari iskola; erre a hirdetésre figyelt fel a fiatalember. SZENTBALÁZS Dolgozott a Balaton-parton, a Kapósban, egy időben vezette a Park vendéglőt, de úgy dön­tött a családi tanács: próbál­ják ki önállóan. 1991-ben por­tájukon megnyitották a Feny­ves éttermet, amelynek eme­letén hat szobát rendeztek be. Szukics József szerint nagy volt a kockázat, hiszen egy városban könnyebb törzsvendégeket szerezni. Ám ahogy terjedt a híre a házias kosztnak, valamint a szarvashúsból készült speci­alitásoknak, egyre többen kedvelték meg az éttermet. És jöttek a visszatérő vendé­gek is. A hollandok a desedai kempingből, az amerikaiak Taszárról és a motocross vi­lágversenyek résztvevői is gyakran szálltak meg itt. Családi vállalkozásban működik az étterem; egy al­kalmazottjuk van és két ta­nuló is dolgozik itt. Nem­csak a szülők, hanem a két Szukics lány is vonzódik a vendéglátáshoz. S hogy mi­től szép ez a szakma? A családfő szerint a külön­féle rendezvényektől, hiszen minden fogadós annak örül, ha a vendégek elégedetten kelnek fel az asztaltól. Megtudom azt is: jó a kap­csolatuk a kaposvári Szé­chenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskolával. Hamarosan egy közös tanulmányútra indulnak. Mikor nyaraltak utoljára együtt? — kérdezem Szukics Józsefet. — A 80-as évek végén, de akkor is dolgoztam; a felesé­gem azonban együtt lehetett a gyerekekkel — mondja, majd kisiet az elegáns, fedett teraszra, hogy felvegye a megrendelést. (Lőrincz) Örökzöldek a Belügyminisztérium kertészetéből Vizesek a házfalak Régóta gond Kapos- gyarmaton, hogy a kla- dósabb esőzések után nem folyik el a víz az árokban, és ezért a ház­falak átnedvesednek. Kaposgyarmat A száznegyvenhét lelkes, egyutcás település önkor­mányzata azt tervezi, hogy két ütemben, betonlapokkal kirakott árkot építtet, hogy a csapadék ne rongálja az épü­leteket. A közelmúltban nyújtottak be egy pályázatot a Somogy Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz, mert csak kedvező bírálat után kezdhetik el az ároképítést. Kaposgyarmat képviselőtes­tülete arra is számít, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települé­seknek kiírt pályázatuk is eredményes lesz. Amíg az értesítőre várnak, addig sem tétlenkedtek; a Belügymi­nisztérium kertészetéből a minap érkezett meg az a nö­vényszállítmány, amit A vi­rágos Magyarországért moz­galomban való sikeres rész­vételéért kapott a falu. A Surján völgyi kis telepü­lés mindig igényes volt arra, hogy kedvező kép fogadja az ide látogatókat. A helybeliek társadalmi munkában, örömmel vettek részt a falu­szépítésben. A most érkezett örökzöldek, s különféle dísznövények is hamar földbe kerültek, ám még jócskán van olyan közterü­let, ahova lehetne ültetni fá­kat, díszcserjéket. A közel­múltban három helyen ültet­ték el az egynyári virágokat a kaposgyarmati asszonyok. A beteg olcsóbban gyógyul, a háziorvos túlterhelt 39 faluban ápolnak Harminckilenc telepü­lés, mintegy 31 ezer lakosát látja már el a két éve alakult sántosi otthoni szakápolási szolgálat. A belső-so­mogyi és Dráva menti falvak jelentős részét is átfogó egészségügyi szolgáltatásra tizenkét háziorvossal kötöttek szerződést. Ez példa nélküli a megyében. SÁNTOS A szolgálat terjeszkedése je­lentősen megnöveli a job­bára hátrányos helyzetű, el­öregedő falvak lakosainak esélyét a szakszerű egész­ségügyi ellátásra. Az otthoni szakápolás ugyanis a kórhá­zit hivatott kiváltani; a rövi- debb ápolási időt az alapel­látás kompenzálja. Gondot jelent, hogy a többletmunka csak az ellátásban jelenik meg, az anyagi ösztönzés­ben nem. Legalábbis ami a háziorvosokat illeti. Ők ugyanazért a kártyapénzért látogatják, s kezelik a kór­ház helyett otthonukban ápolt betegeket. Nem csoda, hogy némelyek idegenked­nek a jelentős többlet mun­kával járó tevékenységtől. Főképp azért, mert ezt is a MEP ellenőrzi, s mint mond­ták, abból nekik éppen ele­gük van a háziorvosi praxis­ban. Nem igazán fogadják el azt sem, hogy az évtizedek óta összeszokott assziszten­cia miért nem elégséges a feladat ellátására? Azt sze­rencsére már sikerült tisz­Orosz Béláné szolgálatvezető ultrahanggal gyógyít fotó: kovács tibor tázni, hogy a háziorvosi munka jogilag nem össze­férhetetlen a körzetben vég­zett otthoni szakellátással. Mint azt Antalné Keresztes Mária Sántos polgármestere, a program szószólója el­mondta: az önkormányza­tok segítőkészsége sokat lendített az ügyön, ugyan­akkor több, helyben élő egészségügyi dolgozónak adott munkát egy-egy szol­gálat. Néhány hivatallal és háziorvossal most tárgyal­nak, néhányat — Kiskorpá­don és Pálmajorban — még nem sikerült meggyőzni en­nek jelentőségéről. A szolgálatokat mintegy négymillió forint pályázati pénz segítségével indították be. A bért és a vizit órákat a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár állja, a járulékos költségeket az önkormány­zatok. Ellátási kötelezettsé­gük miatt számukra ez lét­kérdés. Gondot jelent, hogy a vizitre fordítható időt csak egy hónapra előre határozza meg a pénztár. Májusra pél­dául száznegyvenet biztosí­tott, ami arányaiban nem követi a megnövekedett be­teglétszámot. Korábban a ti­zenkétezer lakosra százat, most a huszonnégyezerre csak száznegyvenet finan­szíroz. Az úgynevezett mozgó keretet pedig el is vették a szolgálattól. A sántosi szolgálat veze­tője, Orosz Béláné, a Népjó­léti Minisztérium pályázatán nyert Seattal, mosdósi kollé­ganője egy Suzuki kismotor­ral közlekedik. Ahol erre nincs pénz, busszal, bicikli­vel és gyalog járnak a nővé­rek. Mi hajtja az önkor­mányzatot és az otthoni szakápolási szolgálat vezető­jét arra, hogy terjeszkedjen? Antalné Keresztes Mária szerint a sikeres pályázatok és az emberek iránti együtt­érzés. Várnai Ágnes Állnak még a fenyők — Tótvároson lovardát építenek Kertész lett az erdészből Sipos István nyugalma­zott erdész 17 éve nem jár ki a rengetegbe. Hetvenhat évesen két­ezer hektáron kertész­kedik, s gyönyörködik a fólia alatt fejlődő növé­nyekben. Gálosfa, tótváros Pedig kerületvezetőként 45 évig vigyázta a Gálosfa-kör- nyéki fák és vadak békéjét. — Imádtam az erdőt, de nagyon meguntam. Miért? Erről jobb nem beszélni... Régen sok öreg erdő volt vaddisznóval, őzekkel, szar­vasokkal. Az ötvenes évek­ben hatalmas területeken ül­tettünk bükköst, gyertyánost, tölgyest; Szent Lukács pusz­tánál sok száz hektár fenyőt. Már olyan sudárok akár egy telefonoszlop. Ha elérik a nyolcvan évet éretté válnak a vágásra. A legjobb épület és bútor-alapanyag készül belő­lük. Sipos István Gálosfán szü­letett. Felesége a helybeli kis boltot vezette. Onnan ment nyugdíjba. Most éppen a ká­poszta-palántákat ülteti. — Gálosfát mindenki na­gyon szépnek látja — mondja a férfi. — Sajnos, mióta meg­szűnt az uradalom, s helyébe erdőt telepítettek, megfo­gyatkozott a lakosság. Vala­mikor 1200-an, ma már alig több mint 300-an élnek itt. Szent Lukács pusztán, Tótvá­rosban még rosszabb a hely­zet. Tótvárosban hajdan 3-4 templom is volt, mostanra néhány ház maradt, s egy idegen lovardát készül épí­teni. (Várnai) Tankönyvek előleg nélkül Tanévkezdésig várha­tóan valamennyi meg­rendelt tankönyv meg­érkezik a szentbalázsi általános iskolába. A kötetek egy részét már át is vették, a többit au­gusztusban postázzák a kiadók. SZENTBALÁZS — Mi nem szedtünk a szülők­től előleget, ennek ellenére sikerült megegyeznünk a tankönyvkiadókkal abban, hogy csak augusztusban, a kötetek érkezésekor fizetjük ki a csomagok árát — mondta Gelencsér István igazgató. A szentbalázsi általános is­kolában hét környező telepü­lés gyermekeit oktatják. A magas munkanélküliség mi­att, az iskolások 80 százaléka hátrányos helyzetű. A mint­egy 17-18 százalékkal drágult tankönyveket nem, vagy csak nagy erőfeszítés árán tudnák kifizetni a szülők. Ezért, a te­lepülési önkormányzatok zöme — a szentbalázsi, cse- rénfai, kaposgyarmati, haj- mási, sántosi — teljes egészé­ben, a bőszénfai és gálosfai pedig ötven százalékban át­vállalta a könyvek megvásár­lását. Szentbalázson például évente egymillió forintot köl­tenek az iskolás és óvodás korú gyermekek támogatá­sára. — Nagy a szóródás az árak és minőség szempontjából is — mondta az igazgató. Renge­teg kiadó van versenyben, de ez nem minden esetben je­lent minőségi javulást. Akadt olyan is, melynek tankönyve­iből rövid használat után ki­hullottak a lapok. Ezért a megkímélt példányokat sem lehet újrahasznosítani. A leg­jobb árajánlatot és megbíz­ható minőséget a Nemzeti Tankönyvkiadó kínált. Peda­gógusaink részt vettek a tan­könyvbemutatókon; hat kia­dótól a hasznosság, valamint az ár alapján rendeltük meg a köteteteket. Közülük néhány a könyvtárban kap majd he­lyet. Megtudtuk: legdrágábban, több mint 4 ezer forintért a hetedikesek és a negyedike­sek juthatnak hozzá a tan­könyvcsomaghoz, de az első­söknek is legalább háromezer forintot kell leperkálni. Füze­tekkel és egyéb eszközökkel együtt, több mint tízezer fo­rintba kerül egy gyermek be­iskolázása. Az iskola igazga­tója azt ígéri: tanévkezdésig egyetlen diák sem marad tankönyv nélkül. (Várnai) Útmutató, sorselemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 473 Hatvanmillió forintot költenek az ötven szobás kastély felújítására Teológiát végzett, vállalkozó lett Innsbruckban a teológián tanult, amikor megtudta: felszámolják a Surján Rt-t. Megnézte a gálosfai kastélyt, s rögtön beleszeretett. Az ötvenszobás, 1772-ben Festetics Lajos által építtetett kasté­lyért negyvenkétmillió forintot fizettek. Egy évig azonban nem nyúlhattak az épülethez, mert az egyik ajánlattevő feljelentette a felszámoló céget. Gálosfa Időközben az is eldőlt: Subosits Ta­más, a Gálosfai Kastély kft ügyveze­tője nem lesz pap. Nem a cölibátus, hanem az emberközelibb egyházi szerkezet hiánya miatt tett le eredeti szándékáról. Elvégezte ugyan a teo­lógiát, de vállalkozó lett, és meg is nősült. Gálosfán él, s egy ingatlan- közvetítő cége is van. Mint mondta: hiába égtek tartalék­lángon, a kastély így is ötmillió forint veszteséget termelt az első évben. Az elmúlt időszakban háromszor cseré­lődött a személyzet. Az ügyvezető szerint megijedtek a vendégektől. Most tíz alkalmazottjuk van. — Csak a szobaasszonyok ide va­lók — jegyezte meg —, de azt szeret­nénk, ha minél több helybelit foglal­koztathatnánk. Hamarosan hozzáfo­gunk a szigeteléshez. A lovasépület­ben tizenhárom szobánk van; ezek­ből hét apartmant szeretnénk kiala­kítani. A fiatal ügyvezető reményei sze­rint a kastély előtti területen hamaro­san elkezdhetik a mesterséges tó megépítését és a főépület harminc szobáját intarziás parkettával borít­ják majd. A felújításra hatvan millió forintot szánnak. Az istállóban most öt ló áll, de gya­rapítani akarják az állományt. A kü­lönféle lovastúrákat pincepartikkal és más rendezvényekkel egészítenék ki — a vendégek igényei szerint. A közelmúltban kiszemeltek egy domboldali kaszálót, amiért a rendes ár dupláját kínálták, ám meghiúsult a tervük. A képviselők hiába adtak ke­zet a kétszázezer forintos vételárra — s még a játszóteret is rendbe tették volna —, néhány nap múlva bejelen­tették: 1 millió 400 ezer forintért ad­ják csak oda. Annyiért viszont nem kellett. Az elmaradt adás-vétel elle­nére a kastély tulajdonosai megszé­pítik a játszóteret. Már megvették hozzá a festéket. A gálosfai kastély — amelyet egy ideig a Kunffy család is bérelt — százötven személyes rendezvények lebonyolítására alkalmas. Külföldiek és magyarok egyaránt bérelnek itt szobákat, ám az új tulajdonosok azt szeretnék, ha még kedveltebb lenne a hely. Ezért fordítanak nagy gondot a piackutatásra és a programszerve­zésre. Lőrincz Sándor Cimtink: AS-B Kft. Audiotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás dija: 88 Ft +Áfa perc

Next

/
Thumbnails
Contents