Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-09 / 108. szám

Lakodalomból a halálba és egyéb esetek Szemtanú a tragédiáknál A jutái kanyarban au­tójával kisodródott egy fiatalember, az útmenti árokban kö­tött ki, ahol a kocsi egy fának vágódott. Az ütközéskor beverte a fejét, esélye sem volt a túlélésre. Már csak a holttestét emelték ki. Földi Tibor (34) kaposvári tűzoltó főtörzsőrmesternek ez volt az első bevetése. Később tudta csak meg, hogy a fiú lakodalomból tartott hazafelé. A főtörzs­őrmester a héten országos parancsnoki dicséretbe és jutalomba részesült. Azt mondja, az elmúlt 14 év alatt csaknem 25 halálos tragédiát látott. A tűzesetek mellett számos közlekedési balesethez vonult csapatá­val. A szörnyűséghez edződött fiatalember sze­rint minden baleset szo­morú, a gyermek tragédia azonban elviselhetetlenül az. — A közelmúltban olyan balesethez riasztottak, ahol egy család maradt az úton. Fának csapódott a kocsi, s a tragédiát a gyerekek sem élték túl. A négy éves kis­lány mozdulatlan testét óvatosan emeltük ki; az óriási erejű ütközés elle­nére alig látszott rajta sérü­lés... A kocsi belsejét vér és üvegcserép borította. Ah­hoz, hogy a vezetőt kive­gyük, le kellett vágnunk a kocsitetőt. Tragikus látvány fogadott, s az emberbe ilyenkor mindig az nyilai: ilyesmi bármikor bárkivel megtörténhet. Másik alkalommal a ma­gasfeszültségű villanyosz­lop okozott végzetes bajt. Egy személygépkocsi neki vágódott az oszlopnak, s az rádőlt a járműre. Az egyik utas feje szétroncsolódott, vérző fején óriási seb tá­tongott. Olyan közúti bal­esethez is riasztották, ahol egy fiatal katona karambo­lozott. Autójával mikro­buszba rohant, s az ütkö­zéskor óriási ütést kapott gyomrán és mellkasán. Egy pillanat alatt meghalt. Ön­gyilkost is mentett, aki egy 30 méter mély kútba ve­tette magát. Vízből pedig egy idős asszonyt emeltek ki, aki csaknem két hó­napja tűnt el... Földi Tibor tüzet is oltott. Érdekes módon a legemlé­kezetesebb bevetése a fővá­rosban volt. Épp továbbkép­zésen vett részt, amikor az egyik óriási ipari üzem ki­gyulladt. Filmjelentbe illő robbanássorozat rázta meg a csarnokot: 200 literes higí- tós hordók repültek a ma­gasba, a tűz pillanatok alatt tova terjedt. A somogyi ak­ciók közül azt említette, amikor az egyik égő otthon­ból értelmi fogyatékosokat menekítettek. Szerencsére nem tört ki pánik, mivel az otthonvezetőnek sikerült megnyugtatnia az embere­ket. A főtörzsőrmester sze­rint vészhelyzetben a fe­gyelmezett magatartás életet menthet. — Igyekszünk mindig megnyugtatni a bajbajutot­tat. Ha tehetjük, elmagya­rázzuk, hogy mit, miért te­szünk. Néhány emberi szó is sokat jelent olyankor. Fontos, hogy a szerencsét­lenül járt személy együtt­működjön velünk. Nem szabad pánikba esni, hiszen akkor szinte megbénul az ember. A szomorú esetek mellett akadt néhány humoros is. Ezek között tartja számon azt, amikor egy kútba poty- tyant disznót emelt ki. A nyolcvan kilós állat egy rég kiszáradt kútba esett. A zu­hanástól viszont annyira megrémült, hogy a kötélen ereszkedő tűzoltót meg akarta támadni. Némi vias- kodás után sikerült a fel­színre emelni a kocát, amely — miután szilárd talajt érzett a lába alatt — azonnal kere­ket oldott. Az elmúlt csaknem más­fél évtized alatt sok kalandot átélt tűzoltó szabadidejében tudatosan idegnyugtató hobbit választott. A Desedán szokott horgászni: eddigi rekordja egy ötkilós ponty volt. Amikor arról faggat­tam, hogy fiatalként ismét tűzoltónak állna-e, igennel válaszolt. A lánglovagok élete csöppet sem irigylésre méltó, ám a mindennapos veszély ellenére szép hiva­tás. (Harsányi) Saját kocsival az érettségire A ballagási ajándék: whiskyskészlet — Milyen virágot veszünk az oszinak? — Harminc szál vörös rózsát! — Ne viccelj, az túl sokba ke­rül, lehet, hogy addigra 200 fo­rint is lesz egy szál! — Szerintem megérdemli. Ha nem futja az osztálypénz­ből, majd összedobjuk. A röpke beszélgetéstöredé­ket az egyik kaposvári szakkö­zépiskola folyosóján csíptem el. Egy hét múlva ballag már a vén diák Somogy 30 gimnázi­umában és szakközépiskolájá­ban. A most végzősök gondo­lata a szerenádok, az ajándé­kozás, s az új ruha körül forog. Vannak, akik előtt nem titok, hogy mit kapnak majd ezen a napon, hiszen a „kívánságlistát” jó előre benyújtották. Hadd tudják megvenni szüleik és a ro­konok a gyűrűt, a nyak­láncot, a kristálykészletet, a kedvenc parfümöt vagy a kiszemelt személygépko­csit. Merthogy a fiatalok között akad aki saját autó­val érkezik majd az érett­ségire. A szülőknek, még ha nem is akartak túlzásokba esni, leg­alább ötvenezer forintba kerül egy ballagás, de van család, ahol a százezret is meghaladja; főleg, ha vendéglőben rendez­nek egy 30-40 személyes ebé­det. S ebbe még nincs benne a gyereknek szánt ajándék. Olyan ez mint egy lakoda­lom. — A fényképekre én ötezer forintot fizettem, de volt, aki ennél is többet — mondta Papp Enikő, a fonyódi Postaforgalmi Szakközépiskola végzőse. — Egy tabló húszezer forint körül van, ám mi szerencsére meg- úsztuk háromezerből, mert az egyik szülő vállalta, hogy elké­szíti. Királykék kosztümünket is akciósán varrattuk; csak 4500 forintba került. Pappék a ballagási ebédet a nagykanizsai Atlantisz Étte­remben rendelték meg. 15 személyre 35 ezer forintba ke­rül. Az osztályfőnöknek elő­ször szobaszökőkutat néztek ki a gyerekek, de lehet, hogy más mellett döntenek. A balla­gási ajándékokat egyébként az osztálypénzből fizetik, amit gyarapítód a képeslap-árusí­tásból befolyt pénz. Az érett­ségi bankettet a fonyódi Szi­várványban rendezik. Papp Enikő szülei még titko­lóznak. Lányuknak nem árul­ták el, mit kap majd ballagásra. Csak annyit mondtak: olyannal lepik meg, aminek örül. A szőke, fenékig érő hajú lány leginkább a pénznek örülne; ruhára, fényképezőre és koz­metikumokra költené. Miklós Réka a Mátyás Király Gimnáziumban ballag és a za­laegerszegi egészségügyi főis­kolára készül; gyógytornász akar lenni. Havonta 1000 forint befizetésével kezdték, amit fe­lére csökkentettek, mivel eb­ben a tanévben nem mentek osztálykirándulásra. így vi­szont futja a tanárok ajándé­kára. Osztályfőnöküket egy elegáns fotóalbummal és egy történelmi tárgyú könyvvel le­pik meg. Balatonbogláron var­ratták barna kiskosztümjüket. Ez anyaggal együtt 5500 fo­rintba került. A szőcsénypusz- tai diáklánynak odahaza teríte­nek: 10-12 vendéget várnak az ünnepi ebédre. Neki nincsenek nagy vágyai, de tudja: az egyik osztálytársnője autót kap aján­dékba. Szüleitől egy órát, nagyszü­leitől ékszert vár a kaposújlaki Sántha Annamária. A Mun­kácsy gimnázium maturan- dusa szerint osztályukban so­kan pénzt kértek, hogy hasz­nos dolgokra költsék. Matrózb­lúzban ballagnak; csak a szok­nyát varratták most. A bankett­jük a kaposvári Park étterem­ben lesz. A vacsorára ezerkét­száz forintot fizettek be. — Én is nosztalgiázom egy kicsit, hiszen a legszebb kor­ban van a lányom — mondta a kaposvári Petrus Lajosné. - Ha elmúlik 18 éves, akkor már önmaga felel a tetteiért. Min­dent megteszünk, hogy emlé­kezetes legyen a középiskolai ballagás, hiszen főiskolán vagy az egyetemen már más a han­gulata. A fiatalasszony — aki inkább lánya barátnőjének látszik — harminc vendégre főz. Mivel pénteken délután lesz az élel­miszeriparis diákok ballagása, vacsorára hívták a rokonokat, nagyszülőket, keresztszülőket. Azt mondta: 70-80 ezer forintot tartalékoltak lányuk balla­gására. Sötétkék szatén maxi ruhája 15 ezer fo­rintba került, a fényké­pekre pedig 7 ezer forintot fizettek. Szüleitől egy vi­rágkosarat kap — tizen­nyolc szál sárga rózsából. Petrus Zsanett vámügyi ügyintézőnek készül; ér­dekli a külkereskedelem. Ha nem veszik fel, gyűjtött pénzéből és a ballagási ajándékból egy kis Polskit vesz, ha sikerül bejutnia a főis­kolára, akkor viszont a tandíjra tartalékol. Mit készítenek ma balla­gásra a meghívottak? Akinek nincs jobb ötlete, az pénzt csúsztat a borítékba. Aki ma­radandóbbat akar, ékszer vagy festmény után néz. Rónai Atti- láné boltjában most nagy a forgalom. A fiúk általában pe­csétgyűrűt, a lányok nyaklán­cot, kis női gyűrűt választa­nak. A drágább albumok, le­xikonok mellett a dekoratív üvegtárgyak és a kristálykész­let is gáláns ajándék. Molnár Ferenc Üvegstúdiójába a mi­nap egy néni tipegett be. Alig tudta kimondani, hogy whiskyskészletet szeretne az unokájának. — Mit csináljak, ha whiskyspoharakat kért, hát hadd örüljön a gyerek — mondta a fejkendős asszony, aztán kiválasztotta a legszeb­bet. Hétezer forintot fizetett, s vitte a csomagot boldogan. Lőrincz Sándor Egy hét múlva elballag már a vén diák Televízió az étlapról Dr. Kerékgyártó István: Ha már szappanopera, legalább magyar legyen Dr. Kerékgyártó István, az Or­szágos Rádió és Televízió Testü­let főigazgatója. A rendszervál­tás előtt a megyei tanács re­formján, önkormányzati jellegé­nek erősítésén dolgozott Kapos­váron.- Mi a dolga az ORTT főigazgatójá­nak? — A hivatalt vezetem, amely a tes­tületnek dolgozik. Az ORTT a ma­gyar kereskedelmi és közszolgálati televíziókat, a rádiókat, országos és helyi adókat ellenőrzi, felügyeli. Pá­lyázatokat ír ki, frekvenciákat oszt el. Médiaregulátori szerepkörrel, a pénzügy, az igazgatás, a kultúra és a politika metszéspontjában áll ez a szervezet. Alkotmánybíróság az elektromos médiában. — Mi a véleménye arról, hogy az emberek az utcán koporsóba fekve tiltakoznak a televízió közvetítette szörnyűségek ellen? Érzi az ORTT, hogy nagy a felelőssége a félelemkel­tés visszaszorításában? — A médiatörvényben szerepel, hogy az erőszakot közvetítő, a gyermekek érzelmeit negatívan fel­korbácsoló műsorokat csak 11 óra után lehetne adni. Sok szabály vo­natkozik arra, hogy mit kell betar­tani a magyar műsorszolgáltatók­nak. Ennek érdekében megindult egy erőszakellenes mozgalom a gyerekekért. Az ORTT-n belül van egy igazgatóság, amely rendszere­sen rögzít televíziós műsorokat és külső szakemberek bevonásával is elemzi ezeket. A gyerekműsorokat gyermekpszichológus bevonásával figyeljük: mennyire tartalmaznak erőszakot, s megfelelnek-e az euró­pai televíziózásnak. Magyarország a határokon átnyúló televíziózásról egyébként már aláírt egy egyez­ményt, amit az ősszel hirdet ki az országgyűlés. Hamarosan elkezdjük a médiatörvény eurokomformmá alakítását is. Az Európai Közösség ugyanis meghatározza, hogy hány százalékban kell hazainak, illetve európai gyártásúnak lenni a televí­ziós műsoroknak. Ha akarjuk, ha nem, az amerikai gyártású műsorok csökkennek majd a Magyar Televí­zióban. Már most erre próbáljuk rá­venni a nagykereskedelmi adókat is.- A szappanoperák rózsaszín kö­déből mit lát a főigazgató? — Nem nézek sorozatot, és szo­morú vagyok, ha valamelyik lányom emiatt kapcsolja be a televíziót. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szük­ségük erre a fáradt embereknek. Az a baj, ha a sorozatok eluralják a te­levíziót. Ez valószínűleg azért van, mert a Magyarországra betört ke­reskedelmi tévék sok konzerv- anyaggal jöttek. Már úgy pályáztak, hogy bespájzoltak. Egyben, akció­ban vásárolták meg a sorozatokat. Egyébként a közelmúltban azt hal­lottam, hogy az egyik nagy kereske­delmi adó elkezd Magyarországon gyártani egy sorozatot. Epizódjai vélhetően jobbak lesznek, mint az amerikaiak. Ha már szappanopera, akkor legyen legalább magyar.- Ön milyen televíziózásra szá­mít? — Már realitás a digitális televízi­ózás. A még meglévő frekvencia­gondok megszűnnek, hihetetlen széles választék jelenik meg a tele­víziózásban, ami félő, hogy sok szeméttel jár majd.- A mostaninál még többel? — Azt hiszem, igen. A világban előfizetéses rendszerré kezd válni a televíziózás. Németországban pél­dául ha valaki leül a televízió elé, s kiválasztja a műsorszámokat, aztán — úgy mint a telefon esetében —, kap egy számlát. Az amerikai kosár­labda bajnokság élő adását, nyilván, más tarifával számlázzák, mint a Casabalancát. A jövő televíziózása étlap-szerű lesz. Amikor kedvem, időm és módom van, azt nézek, amit kiválasztok.- Milyen lesz a jövő rádiója? — Egyre jelentősebbek a háttérrá­diózások. Én sokat rádiózom, ked­vencem a Bartók adó, mert szeretem a komolyzenét, és a Kossuth hírmű­sorai. Az ideális rádiózás nekem azt jelenti, hogy kellemes zene szól, s a legfrissebb híreket legalább órán­ként hallom. Lőrincz Sándor i

Next

/
Thumbnails
Contents