Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-22 / 94. szám
SOMOGYI HÍRLAP II. Területfejlesztés 1998. április 22., szerda Somogy megye területfejlesztési koncepciója SOMOGY MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1996 Somogy megye természetvédelmi területei Forrás: Adalg)TÍj(cs-Száuiilás[echmí;a: TERRA Kft. JELMAGYARAZAT Természetvédelmi körzetek 1. Kis-Balaton TK 2. Marcali-Boronkai TK 3. Zselici TK 4. Barcsi Borókás TK Természetvédelmi területek Nagyberki Fcliérviz TT Balála-ló TT 7. Rinyaszcntkirályi erdő TT Zákány i Tölös-hcgy TT 9. Csokoüyavisoutai fás IcgclóT 10. Somogyvári Kapuvárbegy TI 11. Bnbócsai Basa kert TT 12. LáIrányi puszta TT 13. Örtilos, Vasút oldal TT 14. Örtilos, Szenlmiliály begy TT 15. Lankóci erdő TT □ Duna-Dráva Nemzeti Park területei (Folytatás a l. oldalról) Veszélyek A Balatoni Intézkedési Terv végrehajtásához szükséges pénzeszközök megteremtése, az idegenforgalom minőségi fejlődése elmarad a szükséges mértéktől. A kedvezőtlen népesedési folyamatok folytatódnak a szociális ellátás finanszírozásának megoldatlansága miatt a szociális, etnikai feszültségek nőnek. A munkaerő túlkínálat következtében tartósan magas munkanélküliség prognosztizálható. A gazdaságban jellemzőbb a túlélési, mint a megújhodási stratégia. A megyén belül „ország- nyiak” a fejlettségbeli különbségek. Az üzleti szolgáltatásokhoz tartozó gazdasági ágakban a fejlődés elmarad az átlagostól, a tercierizációnak a gazdasági fejlődést élénkítő hatása nem érvényesül. A feldolgozóipar szerkezete a könnyűipar irányába tolódott el. A Balaton-part vállalkozásvonzó szerepe miatt a megyében képződő jövedelem jelentős hányada a megyén kívülre kerül. A gazdaság fejletlensége és a népesség jövedelmi pozíciója miatt erős, megyén belüli keresleti-piaci korlátok jelentkeznek. A versenyképesség javulása néhány körzetre koncentrálódik, a megye különböző jövedelemtermelő képességű övezetekre, mikro-régiókra esik szét. Ha a K+F és a felsőoktatás csak az agrár szektorra korlátozódik, akkor csökken a diverzifikáció esélye. Tovább stagnál a belső idegenforgalmi kereslet. Elhúzódik a mezőgazdaságban a szerkezetváltás. Somogy megyével határos horvát területekkel az együttműködés eredményei elmaradnak a lehetőségektől. Az államháztartás kiadásainak visszafogása érvényesül az önkormányzatok kiadásaiban is, úgy azonban, hogy az közoktatás, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás megkülönböztetett kezelése következtében a többi feladatra fordítható kiadás részaránya mérséklődik. Várható folyamatok Somogy megye társadalmi- gazdasági fejlődésének jövőbeli alakulása, a megye előtt álló lehetőségek kihasználása, a folyamatok kedvező alakulását veszélyeztető tényezők minél szűkebb területre történő visszaszorítása a helyi erőfeszítések mellett nagy mértékben függ a kormányzati törekvésektől, az ország fejlődési pályájának alakulásától. Az elkövetkező évtizedek „fejlődési-növekedési mozdonya” az infrastruktúra, a humán erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonysága lesz. Az infrastruktúra, - a szolgáltatás orientált fejlődése azonban képzett munkaerőt igényel, s ennek oktatási-képzései feltételeit is biztosítani kell. E stratégia középpontjában a szállítás, közlekedés, hírközlés, a turizmus, és a pénzügyi szektor kiemelt fejlesztése áll, valamint az üzleti szolgáltatásoké. A kormányzati intézkedések e stratégia érvényesülését látszanak szolgálni, a reálfolyamatok is ezen szektorok fejlődését jelzik. A beszállítói, elosztói hálózat gyengesége, a belső piaci információk hiánya nemcsak a magyar, hanem a bejövő külföldi tőke biztonságos működését is akadályozza, csökkentve ezáltal a gazdaság megújulásához szükséges további külföldi tőkebevonás esélyeit. Az új hálózatok kialakulása időigényes folyamat, amelyet ráadásul számtalan tényező akadályoz: az elviselhetetlen technológiai különbségek a vállalatok, főleg a külföldi és a magyar vállalatok között, az integrációs lánc csupán egyes elemeinek privatizálása, a külföldi tőke piacszerző érdekeltségének előtérbe kerülése a termeléssel szemben, az információ hiány, az infrastruktúra, főleg a kommunikáció elmaradottsága, a gazdaság egyes elemeinek eltérő jövedelmezősége, stb.- Az országos tendenciák érvényesülnek Somogy megyében is.- A megye fejlődése számára rövid és közép távon alapvető fontosságú a piacépítés, a piacra jutás feltételeinek javítása, az ehhez szükséges infrastrukturális, szolgáltatási szféra fejlesztése, mind a képzett munkaerő biztosítása, mind az intézményi, szervezeti feltételek, mind a kommunikációs, információs csatornák, közlekedési tengelyek biztosítása terén.- Az átalakulásban veszteséget szenvedett mezőgazdaságtól, feldolgozóipartól nem várható, hogy visszanyerik egykori gazdaságdinamizáló szerepüket. A termelés felfuttatásának nemzetközi környezete kevésbé kedvező. A magyar áruexport lehetőségei korlátozottak, vagy állandó bizonytalansággal kényszerülnek szembenézni. Mindez a belső piac fontosságára hívja fel a figyelmet.- A növekedési folyamat újraindítása csak az infrastruktúra és a szolgáltatások oldaláról valósítható meg a siker reményében. Ezekre támaszkodva van remény a feldolgozóipar és a mezőgazdaság életre keltésére is. A kiépülő infrastruktúra mellé számos ipari és szolgáltatási tevékenység települ, egészében javulnak a külföldi működőtőke fogadásának feltételei, a térség komparatív előnyei. Emelkedik a termelékenység, csökken az egységnyi termékre eső költség. Javul a munkaerő szakképzettsége, fokozódik a munkaerőpiac rugalmassága és széles körben terjed az új technika.- A megyének kitörési pontot jelentő kedvező idegenforgalmi adottságok ugyanúgy megkövetelik a fejlődést lehetővé tevő piacépítést, infra- struktúrális és szolgáltató szektorfejlesztést.- A szállítás, közlekedés, hírközlés fejlesztése nélkülözhetetlen feltétele a piaci kapcsolatok fejlődésének, az elmaradott térségek dinamizálásának, a kedvezőtlen tér- szerkezeti adottságok oldásának. Az építési beruházások hozzájárulnak a térség foglalkoztatási gondjainak megoldásához is. A megye egésze számára stratégiai fontosságú, hogy egyetlen dinamikus központja számára mikor, és merre nyílik meg a makróregionális piaci kapcsolatot biztosító „közvetlen autópálya kapcsolat”.- Kedvezőtlen befolyásolná a megyeszékhely elérhetőségét, a gazdaság regionális integrálódását az M9 gyorsforgalmú út kiépülése, legfőképp a dél-dunántúli régiót hozná közelebb időben. A térség fejlesztésének legtöbb figyelmet igénylő stratégiai pontja a humánerőforrás összetétele. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok növekvő súlya jelzi, hogy a megye fejlesztése nem nélkülözheti egy humánpolitikai koncepció kidolgozását.- A megye területfejlesztési koncepciójának számolnia kell Magyarország európai integrációs törekvéseivel, a megye ebből fakadó lehetőségeivel, korlátáival, tennivalóival lis. IV. A fejlesztés forgatókönyve Az alább ismertetett forgató- könyv a megye belső adottságain, kapcsolatain alapuló, a gazdaság megerősödésével számoló prognózisra épül. Az ország „félárnyékos” helyzetben lévő megyéjének gazdasága az összehangolt oktatás-képzés, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztés eredményeként stabilizálódik.- Kiépül az M7-es autópálya, vonzáskörzetében egyre több gazdasági egység telepszik meg, a csatlakozó mellékutak kiépítése lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott zsák- települések feltárását. A gazdasági élet szereplői részéről a régió- és megye- központok, nagyvárosok közötti kapcsolatok minőségi megteremtését, az M9-es gyorsforgalmi főút Dél-Du- nántúlt érintő szakaszának kiépítése szolgálja. Fontos fejlesztési irány a Pécs-Komló-Dombóvár-Sió- fok kapcsolat (M 65) új nyomvonalú kiépítése. A taszári katonai reptér polgári hasznosításával, a bala- tonkiliti és kaposújlaki repülőterek komplex üzemeltetésével, valamint a logisztikai központ kialakulásával párhuzamosan megvalósulnak azok a fejlesztések, amelyek révén javul a terület megközelíthetősége.- A gazdaság tercierizálódá- sának intenzív kibontakoztatása a stratégia egyik legfontosabb fejlesztési eleme. A gazdaság erős területi differenciáltsága következtében térségenként eltérő fejlesztési stratégia érvényesül. A Kaposvár-Marcali-Fo- nyód-Siófok által körbehatárolt térségben a vállalkozások terjedésének meglévő feltételei továbbfejlődnek, a piaci impulzusokkal számoló, a keresletet alakító marketing és reklámtevékenység megerősödik. Az idegenforgalomra specializálódott Balaton-parton a szolgáltatási tevékenység, bővül a kiegészítő jellegű feldolgozóipari-építőipari tevékenység is. A mezőgazdaság szerkezete az idegenforgalmi igények és térségi adottságokhoz jobban igazodik. Kaposvár térségében a gazdaság stabilizálódik, a város technológiai stranszferköz- pont szerepe megerősödik, a taszári reptér polgári hasznosítása, a logisztikai központ kialakulása, valamint az M9- es gyorsforgalmú főút távlatban várható kiépítése nyomán a város közlekedés-földrajzi helyzete javul. A közlekedésföldrajzi adottságok javulása, valamint a K+F tevékenység fejlesztése a befektetői tőke vonzására is kedvezően hat. A megye kistérségi fejlesztési programokhoz illeszkedő befektetési ajánlata katasztere ehhez kedvező alapot biztosít. A megye déli részén és keleti peremén, a vállalkozások terjedését segítő helyi programok támogatása eredményeként javul e térségek fogadókészsége, fejlődik a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges műszaki és humán infrastruktúra. A kisvárosok munkaerő-állománya és képzési intézményei segítik a re- indusztrializációt, elsősorban a helyi alapanyagok feldolgozására épülő élelmiszer, fa- és nyomdaipar területén. A megye déli és keleti térségeiben kiegészítő szerepet kap a falusi és a rekreációs turizmus, megerősödik az integrációs intézményekkel támogatott mezőgazdasági kisáru- termelés. Nő a gyepterület, és az erdőterület, a legeltető állattenyésztés, és a biogazdálkodás. A kistérségi programokhoz kapcsolódó mellékúthálózati fejlesztések elősegítik az elmaradott, rurális térségek fejlődésbe történő bekapcsolódását, népességeltartó képességük javulását. Barcs - a közlekedési infrastruktúra fejlesztése mellett a határátkelő és a logisztikai funkciók megerősítésére alapozott fejlesztés alapján - a megye és a régió horvátországi kapujaként szolgálja a megye piacbővítési igényeit.- A környezetvédelmi intézkedések a megye meglévő természeti értékeinek megőrzését szolgálják.- Az interregionális együttműködések felerősödnek, működnek a Dél-Dunántúli régió, valamint a Balatoni régió.- Az önkormányzatok stabilitása javul annak köszönhetően, hogy a gazdaság stabilizálódik, s nagyobb szerepet tud vállalni a helyi és térségi fejlesztésekben, illetve, hogy az intézményhálózaton belüli munkamegosztás kedvezőbbé válik. A kistérségi szerveződések lesznek a gerjesztői a mik- roregionális intézményi munkamegosztás erősítésének. A koncepció megvalósításának beavatkozási területei A fejlesztési prioritások egy része az egész megyét érinti, egy része térségekre, további elemei településekre vonatkoznak. A megyében az alábbi térségtípusokat különböztethetjük meg:- hátrányos helyzetű térségek- környezeti szempontból kiemelten kezelendő térségek- üdülőkörzetek- határmenti térségek A megyei koncepció vizsgálati munkarésze feltárta, hogy a megye jelenlegi kistérségi felosztása és az Országos Területfejlesztési Koncepció szerinti besorolása nem mindenben tükrözi a megyében kialakult hátrányos helyzetet. Jelentős különbség van a Balaton menti kistérségek partmenti, és háttér-településeinek fejlettségi színvonalában, fejlődési potenciáljában csakúgy, mint gazdasági szerkezetében. Az OTK-ban a határmenti kistérségek fejlesztési prioritásai között szerepelnek a határmenti együttműködést elősegítő fejlesztések, így többek között a közös és az EU által támogatott területfejlesztési programok, közös vállalkozások, ipari parkok és vállalkozói övezetek együttműködése, a határátkelőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése, a kooperációban megvalósuló környezetvédelmi célú fejlesztések, az információs infrastruktúra fejlesztése. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén lévő térségek egyben a megye legproblema- tikusbb kistérségei közé tartoznak, különösen a barcsi térség, amelyet tartós munka- nélküliség jellemez. A vidékfejlesztés térségeiben az idegenforgalom mellett a mezőgazdaság-fejlesztési programoknak van kitüntetett szerepe. A településrendszer fejlesztési központjai a városok, amelyek megyei hálózata viszonylag kiegyenlített. Kaposvár a megye innovációs központja, amelyre a gazdaság dinamizálásában, a kutátás-fejlesztés bővítésében, az oktatás-képzés, fejlesztésében ugyanolyan fontos szerep vár, mint a megye belső és külső (regionális) integrációjának elősegítésében. A kisvárosok munkaerő állománya és képzési intézményei segítik a reindusztrializá- ciót és e városok egyben a szolgáltatások, különösen az üzleti szolgáltatások fejlesztésének terepei is egyben. (Folytatás a III. oldalon)
