Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-22 / 94. szám
1998. április 22., szerda Somogy (Folytatás a III. oldalról) V. A fejlesztés intézmény és eszközrendszere Intézményrendszer A törvény szellemében a területfejlesztési koncepció a megyei szintű, széles körű egyeztetés és jóváhagyás után indikativ, (vagy kötelező erejű) dokumentummá válhat, tehát csak az abban szereplő fejlesztési programok tarthatnak igényt a megyei és központi pénzalapok támogatására, illetve a területfejlesztés egyéb pénzügyi konstruk- cóira. A területfejlesztés sokszereplős rendszer, így szükséges a megyei fejlesztéseket koordinálni, segítve az abban foglalt célok megvalósítását. A törvény alapján a megyei területfejlesztési tanács az intézmény, amely a fejlesztési programok megvalósítása érdekében megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes megyei fejlesztési programok finanszírozásáról, részt vesz a területi kiegyenlítést szolgáló előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok elosztásának döntése lő- készítésében, a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához forrásokat gyűjthet. A területfejlesztési koncepció prioritásaihoz rendelt programok koordináló szervezete tehát a Megyei Területfejlesztési Tanács, a megvalósításban résztvevő intézmények az alábbiak:- nemzetközi szervezetek,- kormányzati szervek,- Országos Területfejlesztési Tanács,- regionális fejlesztési tanács, (Dél-dunántúli, Balaton Fejlesztési Tanács),- Somogy Megyei Terület- fejlesztési Tanács,- Somogy Megyei Önkormányzat,- területfjlesztési önkormányzati társulások,- települési önkormányzatok,- kamarák,- civil szervezetek. További lehetséges kooperációs partnerek:- Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány- Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank- Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Rt- Hitelgarancia Rt- Magyar Exporthitel Biztosító Rt- Eximbank- Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság- Seed Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány- BB (Business Basics) Alapítvány- Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központi Alapítvány (Suny) Eszközrendszer Források A megyei fejlesztés lehetséges finanszírozási forrásai a Phare program forrásai mellett a területfejlesztés szereplői - állami, regionális, megyei és helyi alapok, non-profit szervezetek, valamint a gazdasági szereplők (vállalkozások, bankok, stb.) - által rendelkezésre bocsátott eszközök. A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei:- a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előSOMOGYI HÍRLAP Területfejlesztés megye területfejlesztési koncepciója irányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai) legfeljebb 50 százaléka,- a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybevehető pénzügyi kedvezmények. A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon:- a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok,- az éves központi költség- vetésben meghatározott, a minisztériumok költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra bi- zotsított kerete,- az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra fefl- használható pénzeszközei,- az önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett és térségi eszközei. A területfejlesztés térségi eszközei- a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladata) legalább 50 százaléka,- az önkormmányzati szabályozás keretében működő, az önkormányzatok infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítő pénzeszköz,- a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények A területfejlesztés egyéb eszközei- területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek,- a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmnéyek önkéntes hozzájárulásai. Szabályozás A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi költségvetés, továbbá az egyes programok és fejlesztések elfogadásakor a területfejlesztés céljait kell figyelembe venni:- az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során,- az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai programokban,- a foglalkoztatáspolitikában,- a beruházási és vállalkozás-ösztönzést, valamint a beruházás-fejlesztést szolgáló alapoknál,- az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban,- az idegenforaglomban,- az adópolitikában,- a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátsában,- a művelődési és közoktatás-politikában. Önkormányzatok és kistérségi társulások sajátos területrendezési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fefjlesztési egységeket hozhatnak létre. VI. A megye fejlesztési programja A megyei fejlesztési program célja, hogy rövid és középtávra kidolgozza azokat a stratégiához és a célrendszerhez illeszkedő intézkedéseket, amelyek megvalósulása javítja a térség verseny- képességét. A fejlesztés középpontjába a kistérségi programokkal összekapcsolt közlekedésfejlesztés, az oktatás-képzés és az idegenforgalom fejlesztését célzó akciókat, műveleteket célszerű állítani, de nem hanyagolható el a megye más középtávú prioritásainak megvalósulását szolgáló programok sem. 1. A középtávú prioritásokhoz kapcsolódó programjavaslatok A/ Vállalkozások támogatása, tercier- kvaterner szektor fejlesztése A vállalkozásfejlesztés terén a megyében már eddig is számos eredmény született a megyei önkormányzat, és a megyei vállalkozásfejlesztési központ kezdeményezésében. A gazdasági önkormányzatok irányító, koordináló tevékenységének megerősödése az eddigi kezdeményezések sikereinek megőrzését, az érintettek tevékenységének az összehangolását, a programok közös megvalósítását, folytatását feltételezik. a) Kis- és középvállalkozások kezdeményezéseinek támogatása tevékenységének fejlesztése, a kooperáció elősegítése Cél a vállalkozóvá válás elősegítése, a kezdő és életképes kis- és középvállalkozások támogatása, új munkahelyek létrehozása érdekében. A már működő vállalkozásoknál elsősorban az üzleti szolgáltatások nyújtása, a piaci információk és a partner közvetítés biztosítása fontos. b) Üzleti adatbázis fejlesztése Feladat az üzleti kapcsolatok fejlesztése a megyén belül, a megyék között és a határ mentén, új piaci lehetőségek feltárásával a megyében működő cégek számára. Az üzleti kapcsolatok fejlesztésének alapját egy megfelelő adatbázis és adatszolgáltatási rendszer képezi, amely kapcsolódik a nemzetközi gazdasági információs rendszerekhez is. c) Marketing szolgáltatás vállalkozók részére A vállalkozók piaci sikerének alapja a megfelelő termékválasztás és az értékesítési csatornák elérése. Ehhez ad támogatást a marketing szolgáltatás. E szolgáltatás alapját a megye legfontosabb termékeire elkészíttet marketing tanulmányok képezik. E program keretén belül nyílik lehetőség a vállalkozók közti kapcsolatok fejlesztésére, egymás termékeinek és szolgáltatásainak megismertetésére, a közös fejlesztés és a piaci fellépés lehetőségeinek kihasználására. A tanulmányok elkészítéséhez hazai és külföldi szakemberek közreműködése szükséges. d) Üzleti Központ fejlesztése Az Üzleti Központ feladata az üzleti adatbázis és a marketing szolgáltatások működtetése. Felelős az új piaci kapcsolatok kiépítéséért, a megyébe érkező információval való ellátásáért, valamint a megyei PR feladatok megvalósításáért. A Központ készíti a megyét bemutató kiadványokat és kialakítja a megye arculatát, egységes PR stratégiáját. A Központ nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális és turisztikai kapcsolatok fejlődését is elősegíti. Szervezi a megye vállalkozóinak, hazai és nemzetközi rendezvényeken való megjelenését is. e) Ipari parkok, inkubátorházak létesítése Elvárás a befektetések számára a korszerű, vállalkozói infrastruktúrával ellátott ipari területek kialakítása. A program során feladat az adottságok és lehetőségek megvizsgálása, a befektetők megkeresése, és az így kialakult konkrét feltételekre épülő ipari park(ok) megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése. Az inkubátorház létesítésénél fel kell mérni az igényeket, az önkormányzatok által felkínált területet/ épületeket, el kell készíteni a megfelelő megvalósíthatósági tanulmányokat, és létre kell hozni az inkubátorházakat. B/ Közlekedés fejlesztése Egyfelől a megye regionális közlekedési kapcsolatainak fejlesztésével biztosítani kell a piaci kapcsolatok fejlesztésének a lehetőségét, másfelől az elmaradott, zsáktelepülések közlekedési kapcsolatainak fejlesztésével elő kell segíteni a területi különbségek mérséklését. A megye közlekedési hálózat fejlesztése számol az országos hálózatfejlesztés alábbi főbb programjainak a megvalósulásával:- M7-es autópálya országhatárig történő kiépítése- M9-es gyorsforgalmi főút megvalósítása- a taszári, balatonkiliti és kaposújlaki repülőterek hasznosítása a) Kaposvár regionális közlekedési kapcsolatainak fejlesztése A megyeszékhely kedvezőtlen regionális közlekedési kapcsolatainak javításával segíteni kell a térség egyetlen innovációs központjának bekapcsolódását a regionális piacokba. Ezt szolgálja többek között a taszári repülőtér közös katonai-polgári hasznosítása és a repülőtér gyorsforgalmi közúthálózatba történő bekapcsolása. b) Barcs „kapu” szerepének fejlesztése Barcs a regionális piacbővítés kitüntetett irányában fontos kapu-szerpete tölthet be, amelynek fejlesztése pozitívan hathat a megye többi kistérségeinek fejlődésére is. c) A zsáktelepülések közlekedési kapcsolatainak fejlesztése Megvalósíthatósági tanulmány készítése szükséges a tervezett mellékút-hálózatfej- lesztések fontossági sorrendjének, megvalósíthatóságának értékeléséhez, figyelembe véve azt, hogy melyek azok, amelyek a nagyobb térségek közötti kapcsolatokat tudják biztosítani. C/ Humánpolitikai koncepció a) Oktatáspolitikai koncepció kidolgozása Cél a képzettség általános és szakirányú növelése, az oktatás tartalmának és módszerének, technikai feltételeinek a piaccal történő harmonizálása, intézményrendszerének fejlesztése, az intézményfenntartói jogviszony felülvizsgálatára vonatkozó ajánlás kidolgozása, a finanszírozás kérdéseinek elemzése. b) Humánerőforrás fejlesztés Meg kell teremteni a piac- gazdaság szellemi infrastruktúráját, meg kell oldani a különböző szintű menedzser- képzést, üzleti szakember képzést, számítástechnikai oktatás és a nyelvoktatás ki- szélesítését.- Marketing tanfolyamok szervezése idegenforgalmi, mezőgazdasági, ipari alkalmazott szakemberek és vállalkozók részére.- Vállalkozási és vezetési tanfolyamok rendezése. A vállalkozási és közszféra egyaránt fejleszthető a vezetési és problémamegoldási, projektmenedzseri ismeretek elterjesztésével.- Mezőgazdasági szaktanácsadók képzése. A megyei gazdaság egyik fontos fejlesztési iránya a mezőgazdasági termelés, kisállattenyésztés és termékfeldolgozás fejlesztése. Létre kell hozni azt a tanácsadói szellemi kapacitást, amely a termelő családokat ellátja a szükséges mezőgazdasági vállalkozói ismeretekkel, valamint az önálló gazdálkodáshoz elengedhetetlen mezőgazdasági szakismerettel.- Nyelvi képzés. A fejlesztésben résztvevő önkormányzati, ügynökségi, tér- ségmenedzseri-gazdaság- szervezői feladatokat ellátó szakemberek, valamint olyan vállalkozóknak és alkalmazottaknak kell megszervezni, akiknek a tevékenysége megkövetelné a nyelvtudást. (Folytatás a IV. oldalon)
