Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-22 / 94. szám
A TARTALOMBÓL SOMOGYI HÍRLAP - 1998. április 22. SOMOGYI TERÜLETFEJLESZTÉS A Somogy Megyei Önkormányzat és a Területfejlesztési Tanács melléklete A területfejlesztés új elvei Somogy fejlődési potenciálja Jövőbeli tendenciák A fejlesztés forgatókönyve A fejlesztés intézményes eszközrendszere A megye fejlesztési programja Somogy megye területfejlesztési koncepciója Életünket át- és átszövi az előretekintés, a tervezés. Nem lehet házat építeni, számítógépet készíteni, még családi vakációt szervezni sem anélkül, hogy ne gondolnánk át előtte. így van ez hatványozottan a terület- fejlesztésben is. A törvény szerint a területfejlesztési koncepcióban a megye átfogó, távlati (10-15 éve szóló) fejlesztését megalapozó célokat, irányelveket kell rögzíteni. Ezeket a fő fejlesztési irányokat váltja aprópénzre a területfejlesztési program, amely középtávú (4-5 éves) cselekvési terv, s a teendők mellett számba veszi a megvalósításhoz szükséges forrásokat is. A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács az elmúlt év szeptemberében fogadta el a szakértők által kidolgozott koncepciót. A kötelező államigazgatási egyeztetésen túl mintegy 150 szervezettől kértünk véleményt, javaslatot. A rá vonatkozó részekről a megyei és megyei jogú város közgyűlés foglalt állást. Hallatlanul sokat segített all kötetre rúgó anyag a megye társadalmi-gazdasági viszonyainak részletesebb megismerésében. A 90-es években szédületes gyorsasággal változtak az életviszonyok. Ezek feltérképezése nélkül azonban nem lehet jövőképet kialakítani. A megyei önkormányzat időközben megkezdte a megye területrendezési tervének a kidolgozását, amely a fejlesztések térbeli, fizikai, műszaki megoldásának a lehetőségeit tárja fel. A területfejlesztési tanács pedig hamarosan útjára indítja a programozást, az operatív tervezést. A tervezés tehát visszanyerte a rangját. Ez azonban másfajta, immár az EU-követelményeknek megfelelő feladatot jelent: Folyamatosan változó világunkban persze karban kell tartanunk ezeket az elképzeléseket. Már megfogalmazódtak bennünk ilyen javaslatok. Időközben megszületett az Országos Területfejlesztési Koncepció is. Egy jó gondolat, egy eredeti ötlet nem csupán a csaták sorát döntötte el a történelemben, de az országok, térségek fejlődését is megalapozta. A megyei területfejlesztési koncepció szintetizáló kötetének csupán a részletét - tehát az egész egy töredékét - van lehetőségünk a Somogyi Hírlap Területfejlesztési mellékletében közzétenni kapaszkodóul, s újabb és újabb ötletek ösztönzése érdekében. Dr. Kolber István Somogy Megye Közgyűlésének elnöke Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke (Részlet) I. A területfejlesztés új elvei A megye koncepciójának készítése, a regionális fejlesztés új elvein nyugszik. Ezek:- A gazdaság csak a szükséges infrastruktúrális háttérrel együtt fejleszthető.- A „puha” tényezők is komparatív előnyöket jelenthetnek.- A versenyképesség feltétele a magán- és a közösségi szféra együttműködése.- a területfejlesztés színterévé mindinkább a települések, kistérségek válnak.- Területi tervezéskoordináló, érdekegyeztető és szervező funkciója erősödik.- A koncepció a fejlesztési igényeket 10-15 éves távra jelzi.- Kijelöli a közép távú fejlődési folyamatok irányait (5-7 esztendő).- Biztosítja a fejlesztés prioritásait érintő különféle döntések mérlegelését. A fejlesztésben érintettek széles körű részvételi lehetőségét adja a területi és helyi önkormányzatok, a gazdasági szervezetek, azok szakmai képviselete, a lakosságot képviselő különböző társadalmi szervezetek bevonásával. II. Somogy megye fejlődési potenciálja Erősségek Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet:- A villamosított vasúti fővonalak- Regionális funkciót is betölteni képes repülőtér található- Az Országos Közlekedés- hálózat-fejlesztési Koncepció megvalósulásával javul a megye elérhetősége- Európai munkamegosztásba való bekapcsolódás esélyei jelentősen javulnak. Viszonylag fejlett megye- központ. Kiegyenlített kisvárosi hálózat. A megyehatáron átnyúló megyehatármenti városi és az országhatárokon átnyúló kapcsolatok. A környezetminősége az országos átlagnál jobb:- Idegenforgalmi potenciált jelentő védett értékkel rendelkezik- Az élelmiszeripar fejlesztésének alapjai adottak- Magas az erdők aránya- Sikeres a vad- és halgazdálkodás- A megújuló energiaforrás adottságai igen kedvezőek- A „reménybeli gázmezőkén eredményes kutató fúrásokat végeztek- Nincsenek súlyos ipari eredetű környezeti károsodások- Kiemelt a Balaton természeti értékeinek, környezetének védelme- A Balaton vízminőség védelmét kormányprogram biztosítja- Megyei szintű kezdeményezések történtek a hulladék-probléma megoldására regionális lerakók létesítésével A piaci intézményrendszer csíráinak megléte. A humán infrastruktúra vertikális rendszerének elemei adottak:- A munkaerő kvalifikált- Pozitív kezdeményezések történtek a veszélyeztetett helyzetű cigány népesség képzettségének növelése érdekében- Kiépültek a munkaügyi központok, s kirendeltségeik- A megye egészségügyi alapellátása, valamint kórházi ellátottsága kedvező, az intézményrendszer korszerűsítése megkezdődött. Négy városkörzetnek (Fonyód, Siófok, Balatonboglár, Kaposvár) az országos átlagnál kedvezőbb a helyzete. A megye fejlődésének intenzív és eredményes a menedzselése:- intézményesült nemzetközi kapcsolatok,- interregionális együttműködések,- koordinációs készség a térségfej lesztésben,- a partnerségre törekvés igénye,- az elszármazottak és helyben lakók erős lokális kötődése, a települési önkormányzati gazdálkodás kedvező jegyei:- „szolid” gazdálkodási stílus, alacsony eladósodottság,- magas arány a saját bevételekben, helyi adók kivetésében. Gyengeségek A közlekedés-földrajzi adottságokban kedvezőtlen, hogy nincs regionális kihatású, kelet-nyugati irányú transzerzális közlekedési tengely. Kaposvár kedvezőtlen regionális közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A megye közút-hálózati sűrűsége az országos átlagnál alacsonyabb. A megyén belüli mellékúthálózati rendszer hiányos. A megye településeinek mintegy 30 százaléka zsáktelepülés. A megyében az alsóbb rendű úthálózat minőségi állapota nagyon rossz. A települések megítélése alapján:- a települések többségében megoldatlan a szakszerű hulladékgyűjtés, kezelés és elhelyezés- a fő vízbázisául szolgáló rétegvizek természetes eredetű szennyeződéseket tartalmaznak,- a zaj- és légszennyezés és üdülőterületet átszelő 7. sz. főközlekedési út mentén többszöröse a megengedettnek,- megyeszerte igen jelentős a mezőgazdaság elmúlt időszakból hátrahagyott környezetkárosítása. Vízellátás, víztisztítás terén tapasztalt gyenge pontok:- bár a települések ivóvízközművesítése megoldott, a lakás-rákötések aránya nem kielégítő,- a szennyvizek összegyűjtése és tisztítása messze elmarad a kívánatostól. Az egész Dél-Dunántúl földgázellátását hátráltatja egy nagy nyomású földgázvezeték-ív hiánya, amely a megyét is átszeli. A megye települései közül mindössze 40 százalék részesül vezetékes földgázellátásából. A Dunántúl villamos alap- hálózati rendszeréből (400 KV) hiányzik még a Toponár és Paks közötti összeköttetés. A megyét átszelő 120 KV- os főelosztóhálózati rendszeren hiányzik egy Sziget- vár-Barcs-Magyar-Horvátor- szág közötti határmenti ösz- szeköttetés és kooperáció és a barcsi új 120/20 KV-os transzformátorállomás. A meglévő fűtőművek és távhőelosztó hálózatok rekonstrukcióra szorulnak. A népesedési viszonyok kedvezőtlenek, csökken a termékenység, nő a halandóság, mérséklődik a várható élettartam. A népesség iskolai végzettsége a kedvező tendenciák ellenére elmarad az országos átlagtól. A gazdasági aktivitás folyamatosan csökken, nő az inaktív keresők és a munka- nélküliek aránya. Szűkül a munkaerőpiac résztvevőinek köre. A nyugdíjasok és járadékosok aránya magasabb az országos átlagnál, csakúgy mint a fizikai foglalkozásúak aránya is. A munkanélküliség területi alakulását szélsőséges térségi, települési különbségek jellemzik. A fiatalok foglalkoztatása rosszabb az össznépességé- nél, a munkanélküli fiatalok fele még a 8 általánost sem végezte el, ez a veszélyeztetett réteg többségben a cigány etnikumhoz tartozik. A megye a szociálisan hátrányos helyzetű megyék közé tartozik. A kereseti, jövedelmi viszonyok az országos átlagnál rosszabbak, a nyugdíjátlag is alacsonyabb az országosnál. A családszerkezet kedvezőtlen, nő a veszélyeztetett, szociálisan hátrányos helyzetű családban élő gyermekek száma. A humánerőforrás-fejlesztés intézményeit általánosságban finanszírozási gondok jellemzik. A középfokú szakképzés hálózata szétaprózott. A felsőoktatás hálózata, annak diszciplináris tagozódása a Dél-Dunántúli régió egészét tekintve elavult, a képzési struktúra konzervatív, a piacosodó gazdaság, az exportorientált termelés és szolgáltatásfejlesztés, valamint a technológia váltás szakemberszükséglete nem elégíthető ki. A közművelődési tevékenység finanszírozása mindinkább a profitorientált, vagy legalábbis önfinanszírozó tevékenység irányába szorítja a közművelődési intézményeket. Az egészségügy intézményei strukturális átalakításra szorulnak. A társadalmi szerveződések túlnyomó többsége a városokba koncentrálódik. A gazdaság teljesítőképessége javuló tendenciájú. Korszerűtlen az ipar, és exportszerkezet, a vezető ágazatok versenyképessége alacsony. Nincsenek jól strukturált gazdasági klasszterek. A ter- cierizációnak gyorsító, akce- leratív hatása a gazdasági fejlődésre eddig kevésbé érvényesült. Fejletlenek az üzleti, pénzügyi szolgáltatások, gyenge a K+F tevékenység. A fekete és a szürke gazdaság valószínűsíthetően magas a megyében is. Viszonylag alacsony a térség külső tőkére gyakorolt vonzási képessége. A mezőgazdasági termelés adottságai a megye néhány térségében kedvezőtlenek. A termékstruktúra elavult. Magas a szántóföldek és alacsony a gyepterületek aránya. A gazdálkodó vállalatok és mezőgazdasági üzemek tőkeszegények. III. Jövőbeli tendenciák Lehetőségek Megtalálható minden olyan intézmény csírája, amely az új fejlődési pályára lépésben ösztönző szerepet játszhat. E szervezetek együttműködési készsége kedvező kiinduló feltétele a fejlődésnek. Az Országos Nemzeti Területfejlesztési Koncepció irányelvei és az új területfejlesztési törvény lehetőséget kínál a decentralizációnak. A megye élen jár a decentralizált működés feltételeinek megteremtésében. így kedvezően startol a lehetséges források megszerzésében. Az országos területfejlesztési koncepció gyakorlatilag a megye jelentős területét kedvezményezett térségnek minősíti, amely pótlólagos fejlesztési forrásokat eredményezhet. A meglévő főút-hálózati tér- szerkezet jó keretet ad az alsóbb rendű úthálózat kistérségek között megjelenő, de tágabb megyei hatósugarat biztosító átkötéseinek megteremtéséhez. Kaposvár - közlekedési, logisztikai, szervező funkciói miatt - regionális társközponttá válhat (a taszári repülőtér környékén kiépítendő vállalkozói zóna, és logisztikai központ segítségével). A megye felsőoktatási intézményei - a regionális együttműködés bővítésével - alkalmassá tehetők az innovációs potenciál erősítésére, a kormány K+F stratégiájában szükséges gyökeres változások esetén megindulhat a technológiai transzerfhálóza- tok szervezése, az egyetemi és a termelő szféra kapcsolatai intézményesülhetnek. A meglévő nemzetközi kapcsolatok gazdasági téren való intenzifikálása javítja a megyei vállalatok piacra jutásának esélyeit. A Balaton-part és Kaposvár térsége országos viszonyításban is többnyire kedvező pozíciót mutat. A vállalkozások mennyiségi értelemben dinamikusan és egyenletesen terjednek, gazdasági értelemben e potenciál csírája lehet a növekedés új minőségű bázisának. A kisvárosok munkaerő állománya és képzési intézményei a reindusztrializáció kedvező terepei. A feldolgozóipar súlya az utóbbi években növekedő tendenciát mutat. Integrált élelmiszergazdasági klaszter fejleszthető ki. A szelíd turizmus fejlesztésével a belső területek is bevonhatók az idegenforgalomba. A regionális fejlesztési stratégia kiemelt programjai közül több a megye területét is érinti. (Folytatás a II. oldalon)
