Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-08 / 83. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. április 8., szerda Tésztaüzem a laktanyában Az igali szovjet laktanya többségi tulajdonosa az ön- kormányzat, de két terület magánkézben van. Az egyik kft telephelyet alakított ki; sütőipari gépek javításával és forgalmazásával foglalkoznak. A másik pedig fagyasztott tésztát gyártó üzemet létesít. Mivel az egykori katonai objektum tiszti és tiszthelyettesi lakásai távol fekszenek a falutól, sokak szerint szertefoszlik az álom, miszerint üdülési központ lesz itt. így inkább a kisüzemek jövőjében bíznak. Az önkormányzat azt szeretné, ha csökkenne a munkanélküliség, s legalább 30- 35 főt foglalkoztatnának a cégek. A lakásokra egyébként nincs jelentkező, de az önkormányzat felértékelteti az ingatlanokat, amelyekre sokat kellene költeni, mivel nem az európai szabvány szerint készült a víz- és villanyvezetékek sem. L. S. Bemutatkoztak a furulyások Budapesten rendezték meg az Apáczai Csere János Tankönyvkiadó bázisiskolaigazgatóinak tanácskozását. Az első alkalommal megrendezett országos találkozón kilenc intézmény adott ízelítőt az iskolában folyó művészeti oktatásról. A ma- gyaratádi általános iskola is egyike a 130 bázisintézménynek, így a furulyazenekar is bemutatkozott Zimre József ének-zene szaktanácsadó vezetésével. Zimányból Hideg Lászlóné tanítónő A tananyagok egymásra épülése az 1-4 osztályokban címmel tartott előadást a konferencia résztvevőinek. A nagy gazdaságok mellett a családi vállalkozások is életképesek lehetnek Csatárnak állt a traktoros Tóth Sándor a mezőgazdaságból él fotó: király j. Béla Ha kell, tizennégy órát is dolgozom. Nap végén alig látok a fáradtságtól, de kora hajnalban már folytatom a munkát. A családi vállalkozásban nem engedheti meg az ember, hogy egyik nap dolgozzon, a másikon ne. Soha nem féltem a munkától; ha van értelme, szívesen csinálom — mondta a ráksi Tóth Sándor. Autószerelőként nehezen boldogult volna a környéken, így jött az ötlet, hogy a családi vállalkozásban dolgozik. Ott biztos a kenyér. Igaz, a sikert nem adják ingyen. A 23 éves fiatalember felesége a papírügyekkel bajlódik, s a család többi tagja is részt vesz a munkában. A fizikai munkát természetesen férfiak végzik. Tóth Sándor az a fajta fiatal, aki szívesen dolgozik. Látja, hogy a mindennapi küzdelemnek van értelme. — Sajnálom azokat a fiatalokat, akik értelmetlenül elfe- csérlik az időt. A kis településen sok utánjárásba kerül, amíg az ember állást talál. Ha valaki szívósan kutat, előbb-utóbb lesz eredménye. Amikor végeztem, már sejtettem: autószerelőként aligha tartom el családomat. Ezért időben megnéztem, hogy milyen lehetőség vár rám. Apósomék családi vállalkozása ad kenyeret nekünk. Manapság egyre többen ismerik föl az ebben a formában rejlő előnyt. Ez is egy vállalkozási lehetőség, ami megélhetést nyújt. Sok munkával tisztességeset. — Gondolt már arra, hogy más településen próbálkozik? — A faluban akarok élni. Itt is lehet boldogulni. Cukorrépát, búzát, árpát termesztünk. Traktort vezetek, ha szállítani kell, bármikor indulok. Sógorom is gyakran vezet erőgépet. Ráksi mellett számos környékbeli településen is ismerik a vállalkozásunkat; gyakran hívnak dolgozni. Azt hiszem, hogy már csak ezért is érdemes itt maradni. — Milyen szórakozási lehetősége van egy huszonéves ráksi fiatalembernek? — Csaknem annyi, mint a többi,' hasonló korú fiatalnak. Falun is van jövője a fiataloknak, igaz, eltérő a városiak helyzetéhez képest. Családos vagyok, kisfiúnkat becsületesen fel akarom nevelni. Sokat dolgozom, ám természetesen nem csak munkából áll az élet; időnként mi is elmegyünk moziba, bálba. A sok munka mellett szükség van a szórakozásra. Focizom a helyi csapatbán, ahol csatár vagyok. Hétvégenként alaposan kifutom magam. — Később is a mezőgazdaságból akar megélni? — Igen. A vállalkozást tartósan akarjuk fejleszteni, hiszen ebben az ágazatban is meg lehet élni. Számunkra ez rendkívül fontos. Azt hiszem, a nagy gazdaságok mellett a családi vállalkozások is életképesek lehetnek. Harsányi Miklós Buszvárókat telepítenek - Felavatják a település zászlaját Hősök könyve Magyaratádon Zászlót avatnak és a közelgő falunap alkalmával bemutatják a hősök könyvét Magyaratádon, amiben az első és második világháborúban elhunytakra emlékeznek. A múlt kötelez — mondta Takács János magyaratádi polgármester. — Fontos, hogy egy település lakói tisztában legyenek a falu történetével. Bár kis településen élünk, mégis lényeges, hogy rögzítsük az elmúlt évtizedek legfontosabb változásait. A zászló jelkép, ami mutatja a falu összetartását. Régi vágyunk teljesül, amikor rövidesen felavatjuk. A falu apraja- nagyja készül a jeles eseményre, akárcsak a hősök könyve bemutatására. Sokáig kutattak a nevek után, a gyűjtő munka hosszú időt vett igénybe — mondta a tervekről a polgármester. — A korábbi fejlesztést akarjuk folytatni. Bár a költségvetés szűk határt szab az elképzelésnek, hiszen ebben az esztendőben csaknem 55 millió forint áll rendelkezésünkre. Ennek 83 százalékát intézmény-fenntartásra, működtetésre költjük. Szociális célokra is költünk, így a költségvetés töredéke jut beruházásra. A terveket már összeállítottuk: az úthálózatot és a járdát akarjuk korszerűsíteni, egyes szakaszokon már halaszthatatlan a felújítás. Támogatásra is pályázunk, hiszen önerőből nem lehet vállalni az építkezést. Négy buszvárót is akarunk telepíteni a faluba. H. M. Bérmunkát is vállalnak Magyaratádon Nyereség 800 hektáron A mezőgazdaságban tapasztalható megerősödés serkenti a fejlesztési kedvet — mondta Baksa Sándor, a magyaratádi Barátság szövetkezet elnöke. — Ezért vettünk mi is új traktort 20,9 millió forintért. A 90- es évek elején tapasztalható mélypont mostanra emlék. Már látszik, hogy az agrárium fellendül. A szövetkezet az idén mintegy 26 millió forintot költ beruházásra. A legértékesebb ebből a most vásárolt erőgép. Ehhez később termény szállításra alkalmas pótkocsit is vesznek. A 240 lóerős gép az elavult, Rába erőgépet váltja ki. — A könnyen meghibá- sodó gép veszélyeztetheti a folyamatos munkát. A szövetkezetben ugyan ilyesmi nem történt, hiszen a karbantartásra mindig nagy gondot fordítottunk. A zárszámadásból kiderült: az elmúlt esztendőt 257 millió forint forgalom mellett nyereséggel zárták. Ebben az évben is hasonló nagyságú bevételre számítanak. A csaknem 800 hektáron gazdálkodó társaság bérmunkát is vállal. — Mindent elvégzünk, ami plusz bevételt hoz. Egy szövetkezet nem engedheti meg, hogy akár egyetlen lehetőséget is elszalasszon. A napokban tavaszi árpát vetettünk, ami közel egymillió forint bevételt jelent. Az idén mintegy 70 millió forint értékű bérmunkát akarunk elvégezni; ez jelentős, hiszen az összárbevétel csaknem egy- harmada — tette hozzá. Az elnök azt mondta: — A több lábon állásra kell fel készülni. Az Európai Unióban számos tevékenységet végeznek a gazdaságok; ezt a gyakorlatot és szemléletmódot érdemes időben elsajátítani. Az ígéretes lehetőséget csak a felkészült termelők használhatják ki. Márpedig nagy a mi felelősségünk, 40 embernek adunk munkát. (Harsányi) Feleteti a terményt az állatokkal a göllei gazda Bíznak még a földben Cser József az őszi árpát pétisózza fotó: kovács tibor Az őszi árpát pétisózza Cser József. A 72 éves göllei gazda nem tud meglenni föld és állat nélkül. 2200 négyszögölön már szétszórták a műtrágyát, az 1200 négyszögöles terület azonban még hátravan.-— Táskáról költöztem Göl- lébe — mondta. — Földművesek voltunk, aztán a téeszesí- téskor 23 holddal mi is beléptünk a szövetkezetbe. Onnan mentem nyugdíjba, de csak 26700 forintot hoz a postás. Ez nem elég; főleg, hogy unokáink is vannak. Cserék istállójában két tehén, két bika és négy ló áll. A termény nagy részét feleteti az állatokkal. A tizenhat disznót eladja, ha elérik a hízósúlyt. — Jól elbántak velünk — bosszankodik. — így levinni egy hónap alatt a sertés felvásárlási árakat!? Én azért még tartom őket, hátha felmegy az ár, mire 130 kilósak lesznek. Cser József 43 év óta él Göl- lében. Mint megjegyezte: min- tatéesz volt az övék, de kétfelé váltak. Ő a Korona Faluszövetkezet mellett voksolt. Azt tartja: a falu sokat fejlődött. Most a vezetékes gázt váija mindenki. Most, húsvétkor talán lesz egy kis nyugalma a gazdának. Azt mondta: elmegy az ünnepi misére is, de húsvétvasámap és -hétfőn sem pihenhet tovább. Az istállóban és az ólban várják az állatok. L. S. A somogyaszalóiak egészségéért Százhúsz vendég részvételével jótékonysági bált rendeztek Somogyaszalóban a kultúrházban. A Somogyaszaló egészséges lakosságáért Alapítvány rendezvényén a januári helyi ki mit tud nyertesei mutatkoztak be és asztali fényjáték ejtette bámulatba a bálozókat. A helybeliek sok tombolatárgyat ajánlottak fel. A bál tiszta nyeresége ötvenhétezer forint volt, amit az alapítvány céljaira fordítanak a rendezők. Tanácskozás a kábeltelevíziókról Kilenc kábeltársaság részvételével kábeltelevíziós konferenciát szervezett Kaposmérőben Papp József, a helyi kábeltévé egyesület elnöke. A kábelrendszereknek a jogszerű működéshez szolgáltatási engedélyt kell szerezniük április végéig; az ehhez szükséges iratok kitöltéséhez hívták segítségül Rhubi Györgyöt, a Hírközlési Főfelügyelet dél-dunántúli igazgatóságának területi igazgatóját. Mivel a kábeltársaságok többsége nonprofit szervezet, meghívott előadó volt dr. Bánkuti Györgyi is, a Somogy Megyei Társadalmi Egyesülések Szövetségének elnöke, a téma egyik helyi szakértője. Elhangzott: nem jogszerűen sugároznak azok a társaságok, akik szerződéskötés nélkül tesznek a rendszerre egy-egy televízióadót. Minden tévétársasággal szerződés- kötési kötelezettségük van, ami jogdíjak fizetésével jár. A bekötések száma határozza meg a jogdíj nagyságát, így az egy községi rendszernél egy népszerű sportcsatorna, vagy egy kedvelt rajzfilmcsatorna esetében is több százezer forintos nagyságrendű. Borversenyre készülnek a gazdák Április 17-én rendezi meg a borversenyt a Ka- posmente hegyközség a mosdósi községházán. A borokat április 14-lóig kell leadni a mosdósi polgármesteri hivatalban. Nevezni fajtánként két db 7dl-es palackkal és a nevezési díjjal lehet. Pénzt adott a kercseligeti föld A kercseligeti temető bejáratának közelében tizenhét darab római kori pénzt talált az egyik helybeli. Autóbejárat építés közben véletlenül bukkant az első látásra értékesnek tűnő leletre. A kercseligeti férfi a pénzt később bevitte a megyei múzeumba, ahol a vizsgálat kiderítette: legfeljebb néhány száz forintot ér. Nem ritka ugyanis, hogy hazánkban a kercseligetihez hasonló korú érmékre bukkannak. A leletet a múzeumban hagyta. A szakemberek megvizsgálták a kercseligeti temető környékét. A tüzetes vizsgálat ellenére több érmét nem találtak, ám rábukkantak néhány, feltehetően emberi csontra. Somodor pályázatot készít A somodori iskolába és az óvodába gázt akarnak bevezetni, ehhez kémek anyagi segítséget a megyei területfejlesztési tanácstól. Emellett a házasságkötő termet is felújítják. A 2,3 millió forintos beruházás 30 százalékát az önkormányzat állja, a többit pályázat útján igyekeznek elnyerni. Vers- és prózamondók versengtek Vers- és prózamondásban is összemérték tehetségüket a diákok Nagybajomban. A Csokonai napokon rendezett versenyen prózamondásban az 1-2. osztályosok között mezőcsokonyai Gyöngyösi Júlia, a nagybajomi Teller Réka és Marczi Tamás, a 3-4. osztályosok között a csökö- lyi György Zoltán, a böhönyei Beck Roland, a somogysárdi Semperger Barbara és a nagybajomi Fajcsi Edina lett a legjobb. Versmondásban a nagybajomi Csík Zsuzsanna, a csökölyi Orsós Anna, a kutasi Orsós Erika és a nagybajomi Horváth Szabina jeleskedett az 1 -2, osztályosok között. A 3-4.-es tanulók közül pedig a csökölyi Ge- iszt Adrienn, a kaposmérői Pap Dávid Katalin, a nagybajomi Major Dóra és a szintén nagybajomi Bogdán Gabriella emelkedett ki produkciójával. Közhasznúak Zselicszentpálon A zselicszentpáli közhasznúak most a zártkerti ingatlanokhoz vezető utat tisztítják. Az önkormányzat három személyt foglalkoztat, s hamarosan a közterületet csinosítják. Füvet nyírnak, terepet rendeznek, és az elbontott régi kocsma környékéről elszállítják a törmeléket. Szennáról a kiállításon Ismét nagy sikerrel szerepelt a Budapesten rendezett Utazás 98 kiállításon a megyei Tourinform iroda, amelyet Mergancz Andrea képviselt. Misz- langné Németh Ágnes a falusi turizmus lehetőségeivel ismertette meg az érdeklődőket, így Szennáról, a falu látnivalóiról is beszélt. A kiállítás ideje alatt több üzlet is köttetett. Jó páran jelezték érkezésüket Szennába.
