Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

1998. április 8., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1 Késedelmi pótlékot és bírságot is kivetnek Igáiban Adóból fizetett adósság Fülöp László jegyző szerint jó az adózási morál Igáiban. A múlt évben az ingatlantu­lajdonosok 92 százalékától tudták beszedni az adót. Néhány kintlévőségük azért van, mert a cég felszámolás alatt áll. A jegyző arról is értesült: az önkormányzat megbízásában dolgozó sze­mélyek között van olyan is, aki évek óta egyetlen fillért sem fizetett ingatlana után. — Az illető nem készített be­vallást az ingatlanáról, mert úgy gondolta, hogy majd csak akkor kell fizetnie adót, ha vé­gez az építkezéssel — mondta a jegyző. — Az ügynek utána­néztem, és a tulajdonosra az ingatlanszerzés időpontjáig visszamenőleg ki fogjuk vetni az adót, a bírságot és a kése­delmi pótlékot. — Mire fordították az adókból befolyt pénzt? — Az idegenforgalmi sze­zonban 120 ezer vendég fordul meg a településen. Hatszáz la­kóház és ugyanennyi nyaraló van, s 200 körüli zártkerti, kül­területi ingatlan. Mivel az ön- kormányzat nagy adósságot örökölt, az elmúlt három és fél évben közel 100 millió forintot törlesztettünk; ötvenmillió fo­rintot vett fel az új iskola és tornacsarnok-építésre a ko­rábbi önkormányzat. Ezt ren­deztük, illetve ennek jelentős kamatterheit. Az volt a célunk, hogy az önkormányzat elke­rülje a csődöt. Az adók nagy részét egyébként az üdülőtu­lajdonosok és a vállalkozók fi­zetik. Tavaly 32 millió forint körüli összeg folyt be. — Hány külföldi ingatlan- tulajdonos van? — A múlt év őszén nyolc­van volt, most azonban száz körüli a számuk. — Sok az elhanyagolt terü­let. A vendégeket riasztja a gaz. Az önkormányzatot nem? Fülöp László jegyző — Néhány napja a polgár- mesterrel, a műszakis kollégá­val végigjártuk az üdülőöveze­tet és a falut, hogy kiderítsük, hol vannak elhanyagolt közte­rületek, telkek, amelyeket sür­gősen rendbe kellene tenni. A közterületeket egyébként a gamesz folyamatosan tartja tisztán, illetve teszi rendbe az idegenforgalmi szezon kezde­téig. Néhány ingatlannál nem érzékelhetők a tavaszi munkák. A tulajdonosokat a múlt héten szólítottuk fel a rendszeres gondozásra, karbantartásra. Remélhetőleg okulnak majd a levélből. Amennyiben nem, akkor köztisztasági szabálysér­tést kezdeményezünk ellenük, ami nem biztos, hogy ered­ménnyel jár. Lehet, hogy a gamesszal rendbe tetetjük a te­rületet, és a munkát leszámláz­zuk. Igaz, elég nehéz utólago­san beszedni ezeket a pénzeket. — Mikor szólal meg a csengő'az új igali iskolában ? — Az önkormányzati vá­lasztásokig semmi nem lesz az iskolából, én, mint igali állam­polgár viszont bízom abban, hogy a következő négy évben befejeződik az iskola-építés, mert az itteni ingatlantulajdo­nosoknak erre már sok pénze ráment. Lőrincz Sándor Németek a meleg vízben A változékony tavaszi idő el­lenére egyre többen keresik fel az igali termálfürdőt. A magya­rokon kívül most zömmel a német vendégek töltenek el né­hány napot a kedvelt üdülőhelyen fotó: kovács tibor Egy finom étel olyan élményt ad, mint egy Beethoven szimfónia A bogyósét kedveli a körorvos Dr. Kovács János igali főor­vos 2100 beteg egészsége fe­lett őrködik, ám kétféle re­ceptet is ír. Az egyikre gyógy­szert adnak a patikában, a másikat pedig a háziasszo­nyok gyűjtik. A körorvos ugyanis nagy ínyenc. Nála szertartás a főzés, de a mosat- lan edényt mindig a felesé­gére hagyja. Egyik kollégája megjegyezte: János, te jobb szakács vagy, mint orvos. Pá­ciensei azonban azt tartják: éppolyan remek orvos, mint amilyen szakács. A finom étel olyan élményt ad, mint egy Beethoven szimfónia — állítja. — Ezért én sokféle fűszert használok; vagy három­száz üvegecske közül váloga­tok. Régebben nehezen lehetett beszerezni a különlegessége­ket, de a betegeim — külföldi útjukról visszatérve — mindig megleptek egy-egy új fűszerrel. A húsételeket szeretem; egyik kedvencem a Bartók szelet, amihez négy kiklopfolt, félig sült karajszelet kell. Az alsóra borssal ízesített dinsztelt gom­bát rakok, a rá következőre vé­konyra szelt libamájat, a har­madikra Parmezán-sajtot, amire ráborítom az utolsó sze­letet, s így teszem be a mikroba. Nyers krumplit lereszelek, ösz- szekeverem két tojással, liszt­tel, tejföllel, sóval, borssal, ap­róra vágott petrezselyemmel. Köretként palacsintatészta sű­rűségű masszát készítek. Ha ez kisült, rárakom a húst, és leön­töm vörösboros mártással. A főorvos úgy véli: a finom étel gyógyít. A fűszerek majd- nem-gyógyszerek. Jótékonyak Dr. Kovács János igali főorvos szívesen főz hétvégenként, de a mosogatást mindig a feleségére hagyja fotó: kovács tibor az emésztésre és a vérkerin­gésre is. Ő soha nem lenne ve­getáriánus, mert tapasztalatai szerint a sok növény legyengíti a szervezetet. Dr. Kovács János szerint az a kívánatos, ha a rostgazdag főzelékfélék mellett húst is fogyasztunk. Az édessé­gek egyébként nem hozzák lázba; csak a káposztás rétes és a töpörtyűs pogácsa. A főorvos gyakran kísérlete­zik az ételekkel. Saját speciali­tásai is vannak, de a négyszáz darabos szakácskönyv-gyűjte­ményét is felüti. Sőt! ő maga is ír egyet Amit égy körzeti orvos életében megevett címmel. Eb­ben receptek, ételekhez kapcso­lódó történetek egyaránt lesz­nek. Azt mondta: A háziszár­nyasokat sokféleképpen el lehet készíteni, ezért főleg finom — zömmel somogyi — falusi ét­kekről értekezik, de a görög, a török, a felvidéki, a francia és az olasz konyhát sem felejti ki belőle. Húsvétkor a sonka mellett újházi tyúkhúsleves, tárkonyos sült bárány és oroszkrémtorta lesz az asztalon. S hogy milyen borral koccint a család? Villá­nyi Cabemettel, amit csak bö- gyösnek hív a körorvos, mivel az üveg címkéjén egy dúskeblű menyecske mosolyog. Lőrincz Sándor Göllében a lakosság negyven százaléka igényli a vezetékes gázt Pergő órák, sok hátralék Morgolódnak a gölleiek. Most kapták meg ugyanis végszámlá­jukat a Dédásztól, s egyesek igencsak meglepődtek, amikor meglátták a bűvös számokat. Nem ritka, hogy a háztulajdono­soknak több ezer forintot rá kell fizetniük a múlt évi átalányra. Bosszankodásra a gázszámlák is okot adtak az elmúlt hóna­pokban, hiszen a tartályos gáz jól megpörgette az órákat, s megapasztotta a családok pénz­tárcáját, pedig nem is volt nagy tél. Tóbiás Ernó'né göllei kör­jegyző a saját gázdíját említi. A télen 20-26 ezer forintot fizetett havonta. Egy köbméter 161 fo­rintba került. Nemcsak ő, hanem a képvi­selőtestület tagjai, s a helybe­liek is abban bíznak: ha a falu ráköthet a vezetékes rendszerre, valamivel kevesebbet kell majd fizetniük. Ennek azonban ára van. Gölle csak akkor csatla­kozhat a rendszerre, ha a 61-es út mentén lévő települések több száz millió forintos beruházása megvalósul. Bonyolítja a hely­zetet, hogy a faluban kiépített, tartály parkos rendszer van. Gazdájával pedig meg kell ál­lapodnia a Kögáznak. Koráb­ban a SZEB-GAZ felajánlotta, hogy a Kögáz vásárolja meg a rendszert, most azonban — mint Tóbiásnétól megtudtuk — a cég úgy nyilatkozott: szíve­sebben adná át üzemeltetésre. A jegyzőasszony azt is el­mondta: a két fél a jövő héten ül egy asztalhoz, hogy megvitas­sák a hogyan tovább?-ot. A faluban egyébként már ké­szítettek egy felmérést, misze­rint a gölleiek negyven száza­léka igényelné a vezetékes gázt. Ez kevés a kívánatos 70 száza­lékhoz, de az önkormányzat abban bízik: ha megkezdődnek a szomszéd településeken a munkák, magasabb lesz az arány. Kadarkút példája is bi­zonyította, hogy a beruházás előrehaladtával egyre többen jelezték: szeretnék a gázt. A Kaposhomok gesztorságával működő társulás már beszedte a családoktól a pénzt. Gölle azonban úgy egyezett meg a Kögázzal: vár addig, amíg el nem kezdődnek a munkálatok Mosdós térségében. (Lőrincz) Ritkán látja a családja A gazdának alig van nyu­godt pillanata. Még a hét­vége sem szabad. Én azonban hamar hozzá­szoktam az állandó elfog­laltsághoz. Ha egy hétig pihenek, fura érzés vesz erőt rajtam: hiányzik a munka — mondta a ma- gyaratádi Stikkel Ferenc főagronómus. Még a 80-as évek elején vég­zett Kaposváron. Mezőgaz­dasági technikusnak készült. Hivatásának szépségéről órákig tud mesélni, vérbeli mezőgazda. — Alig várom, hogy a hi­vatalos teendővel végezzek a szövetkezetben. Bevallom, az adminisztrációt nem iga­zán kedvelem. Márpedig pa­pírmunkából bőven akad mindig. Azt szeretem, ha a szántón dolgozunk. Ellenőr­zőm a munkát, szervezem a következő feladatot. Április­ban szerencsére egyre több a szabadtéri feladat. Kora reg­geltől késő estig dolgozunk. Ilyenkor jóformán csak hét­végenként lát a család. Bár nyáron még akkor is ritkán... Mosolyogva meséli, hogy az utóbbi időben még a beta­karítás is hétvégén kezdődik. Akkor, amikor szusszanásnyi idő jut a felfrissülésre. A ter­mészetet azonban nem „ér­dekli” a szövetkezet terve. Legutóbb is szombaton volt a próbavágás, vasárnap pedig az aratás kezdődött. A főag­ronómus persze nem bánkó­dik a sok munka miatt. Gye­rekkora óta erre a pályára ké­szült. Általános iskolásként is gyakran sündörgött a gép­műhely körül, beszélgetett a dolgozókkal. Megtetszett ez az életmód, s állítja: döntését nem bánta meg. Sőt, az ellen sem tiltakozna, ha fia az ő hi­vatását választaná. A kissrác feltűnően sokat tartózkodik a gépműhely környékén. Ez pedig vészesen hasonlít a 20- 25 évvel ezelőtti saját történe­téhez... (Harsányi) A főagronómus Nem sokat keresnek, de legalább biztos a pénz Bizakodó közhasznúak A ráksi Bertalan Lajos serényen dolgo­zott a szemerkélő esőben. A levágott fa­ágat szedte össze társával, Molnár Gé­zával az utcán. Közhasznúak vagyunk, már összeszo­kott a kéttagú csapat — mondta nevetve Bertalan Lajos. Az 53 éves férfi koráb­ban gépkocsivezetőként dolgozott, ám több évtizednyi munka után másik állás után kellett néznie. — Egyik napról a másikra alaposan megváltozott az éle­tem. Sírhatok vagy nevethetek, kit érde­kel az... Manapság sokan kerültek hoz­zám hasonló helyzetbe. Családos ember vagyok, örültem, hogy felvettek. Igaz, nem kapok sokat, de legalább minden hónapban biztos a pénz. Eleimet ve­szünk belőle, persze emellett háztájink is van. Ezzel együtt megél a család. Régebben arra is gondolt, hogy okta­tóként a megyeszékhelyen vállal mun­kát. Csakhogy a bejárás sokba kerül! Sa­ját zsebből pedig nem éri meg a minden­napos buszozás vagy autózás. Falubelije, Molnár Géza is gyakran töri a fejét új megoldáson. A zöld esőka­bátos férfin érződik: megbecsüli a mun­kát. — Ezt is rendesen kell végezni — mondta. — A tessék-lássék munkának nincs értelme. Az életben azt már meg­tanultam, hogy nem szabad feladni semmit. Megváltozott a helyzet, de ezen változtatni akarok. Középkorú vagyok, s így nem mindegy, miként telnek a kö­vetkező esztendők. Biztonságot akarok családomnak. Azt szeretném, ha nyu­godtan élhetnénk. Ehhez persze tartós munka kell. (Harsányi) Molnár Géza és Bertalan Lajos nem riad vissza a munkától fotó: király j. A somogyszili szövetkezet 280 fejőstehenet tart Aranyat ért az eső Aranyat ért a mostani eső, hiszen legalább egy hónapja nem esett a környéken. Most egy nap alatt tizenhat milli- méternyi csapadék hullott, míg korábban ennek csak a töredéke volt — mondta Ősz Nándor, a somogyszili Petőfi agrárszövetkezet elnöke. A jelenleg 700 hektáron gaz­dálkodó társaság főként takar­mányt termeszt. Két telepükön ugyanis 280 tejelő tehenet és annak szaporulatát, valamint 250 kocát tartanak. Az állatok etetéséhez minden évben jelen­tős mennyiségű takarmányra van szükség. Egyelőre úgy tű­nik, hogy az idén is lesz ele­gendő. hogy ne legyen hiány a takar­mányból — hangsúlyozta az agrárszövetkezet vezetője. — A korábbi szárazság talán elmú­lik, és a növény fejlődésnek in­dul. Remélem, hogy áprilisban megfelelő mennyiségű csapa­dék hullik. Gondot okozna, ha a takarmányt úgy kellene megyá- sárolni. Á kiszámított gazdál­kodás nem teszi lehetővé, hogy feleslegesen költekezzünk. Az állattartás ráfizetéses lehetne, ha sok takarmányt kellene venni! A szakember szerint az óva­tos gazdálkodás ellenére bár­melyik szövetkezetét meglepe­tés érheti. A szárazság nagy kárt okozhat, ami ellen aligha lehet védekezni. Mindent megteszünk, (Harsányi)

Next

/
Thumbnails
Contents