Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28 / 74. szám
SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK ■ WW A miniszter hálapénze Kökény álruhában is befeküdne egy kórházba (Folytatás az első oldalról) - Elfogadni elfogadta, de adni adott-e már hálapénzt, amikor ezt betegként, vagy hozzátartozóként az orvosok elvárták öntől? — Még soha nem éreztem, hogy elvártak tőlem valamit. Pénzt soha nem is adtam, de olyan előfordult már, hogy ajándékot küldtem annak a kollégámnak, aki törődött a hozzátartozóimmal. — Mi a véleménye arról, hogy minden egészségügyi reform ellenére az orvosok még mindig arra kényszerülnek, hogy elfogadják a hálapénzt? — A vállalkozó körorvosok legalább két-há- romszorosát keresik annak, mint kórházban dolgozó társaik. Mégis ugyanúgy elfogadják a hálapénzt, tehát úgy érzem ez nem az egészségügyi reformok sikerén vagy kudarcán múlik.- Ha Mátyás királyként álruhába öltözve járná az országot, befeküdne-e úgy egy vidéki közkórházba úgy, hogy nem ismerik fel önben a minisztert? — Több olyan kórház működik az országban, ahol nyugodtan lennék beteg, mert tudnám, hogy jó helyre kerültem. Nem elsősorban a komfortfokozatra gondolok — mert ezen a téren még van mit javulnunk — hanem a gyógyítás szakmai színvonalára, ami néhány vidéki kórházban semmiben sem marad el a budapesti egészségügyi intézmények szintjétől. Álruhában és miniszterként is azt vizsgálnám, hogy milyen a szakma felkészültsége, megfelel- e az adott kisváros igényeinek? Barna Zsolt Titkolóznak a képviselők A jó szíve a veszte A pénz a rendőrséget sem boldogítja, de... Az erőszak forrásainál (Folytatás az első oldalról) Két helybéli belement az üzletbe, de hoppon maradtak. Káruk megtérítését nem a cégtől várták, amellyel jogi viszonyban álltak, hanem a közvetítő dr. Hatvani Miklóstól. Beperelték. Első fokon az ügyvéd veszített, a megyei bíróság azonban neki adott igazat. Időközben, még 1995-ben kérte az ügyvédek biztosítóját, hogy a kárt térítse meg helyette. Erre a szervezet nem volt hajlandó. Ráadásul meg is rótták őt ügyvédhez méltatlan tevékenysége miatt. Dr. Hatvani Miklós elmondásában alapvetően másképp festenek a dolgok. — A felperes keresett meg azzal a szándékkal, hogy szeretne pénzt befektetni ebbe az ügyletbe, amelynek létezését mástól hallotta — emlékezett vissza. — Figyelmeztettem a kockázatra, amit aztán ő vállalt. Nem voltam okozója az anyagi veszteségének, de közreműködtem egy olyan adásvételi szerződés megkötésében, amely az ügyfelem tájékoztatása és a rendelkezésemre bocsátott cégbírósági iratok szerint rendben lévőnek látszott, ^ és rendszeresen fizettem. Úgy gondolom, megtettem mindent, ami erkölcsileg elvárható ebben az ügyben tőlem. Tavaly ősszel a nagyobbik gyermekem megkezdte egyetemi tanulmányait, s mivel a két terhet egyszerre nem bírtam, megszüntettem az önként vállalt fizetést. Bosszúból kezdett hadjáratba ellenem a károsult, aki busás hasznot könyvelhetett volna el magának, ha sikerül a kölcsönügylet. Mindkét szereplő kereszténydemokrata, a városi elnök dr. Hatvani Miklós, aki határozottan cáfolta, hogy politikai indítéka lenne, hogy éppen a parlamenti és ön- kormányzati választások évében került napvilágra a régi ügy. Az etikai bizottsághoz egy SZDSZ-es képviselő juttatta el az iratokat. A döntés egyelőre titok. Azt tudjuk: a testületi ülést megelőzően kétszer találkoztak az etikai bizottság tagjai, s ketten annak a véleményüknek adtak hangot, hogy következményekkel kellene járnia a jogilag talán rendben lévő, de etikailag szerintük kifogásolható esetnek. Czene Attila Támogatást szavazott meg a napokban a kormány a rendőrségnek. Olvasóinktól kérdeztük: javít majd a köz- biztonságon a pénz? A válaszukat rendőri vezetőknek mutattuk meg. Véleményükből kitűnik, hogy a pénz önmagában nem boldogít, de azért jó hatással van a boldogságra. Vagyis: nem csak a pénzen múlik, hogy milyen a közbiztonság. Takács Lajosné, Lengyeltóti: - Nemcsak pénz kellene ide. Eldurvultak az emberek, aminek a sok csavargás az oka, és ezek a durva zenék. Nyugdíjasok vagyunk, unokáink vannak: mindig bennünk van a félsz, hogy nem éri-e őket baj. Már nem csak az amerikai filmekben lát az ember gyerekrablást, erőszakoskodást. Kiss Katalin, Nagybajom: - Ha valóban arra fordítják ezt a pénzt, amire kell, lesz eredménye: korszerűbb felszereléssel nagyobb az esélye a rendőröknek is, hogy egy bűnözőt elkapnak. Azt nem hiszem, hogy egyszeri támogatástól egyik napról a másikra megnőne az emberek biztonNagy László őrnagy, a nagyatádi kapitányság vezetője: — Virág Leventének igaza van: az erőszak nem az utcán kezdődik. Egyet értek Kiss Katalinnal is: sokat segítene, ha az emberek nem lennének közönyösek. A bűnmegelőzés nem csupán a rendőrség dolga, széles összefogásra van szükség, amelyben a családnak, az iskolának és minden közösségnek fontos a szerepe. Látványos változást a rendőrség önmagában nem tud elérni, bármennyi támogatást is kap. Kiss Katalin alighanem félreértette a bejelentést: nem egyszeri, hanem ütemezett támogatás ez. ságérzete. Sokat segítene, ha az emberek jelentenék, amikor bűntényt látnak, és nem mennének el mellette szótlanul. A közönyösség ma már nem csak a fővárosiakra jellemző. Szabó Károlyné, Kőröshegy: - Már csak reménykedni lehet a változásban. Úgy gondolom, hogy ez a pénz kevés ahhoz, hogy minden újra a régi kerékvágásba zökkenjen. Az igazi megoldás az volna, ha nem kellene annyi embernek a létminimum alatt élni. Nem a rendőr a megoldás ott, ahol éheznek az emberek. Dr. Pintér István alezredes, kaposvári rendőrkapitány: — Több vélemény foglalkozik a bűnözés okaival, az anyagi ellehetetlenüléssel, a közönnyel, s feszegetik a nevelés kérdését is. Mindegyikben van igazság, de úgy gondolom, hogy Kiss Katalin tapintott rá igazán a lényegre. Egyértelmű, hogy a hatékony bűnüldözés elképzelhetetlen pénz nélkül. A többletjuttatást úgy kell felhasználni, hogy az valóban érdemi előrelépést jelentsen a közbiztonságban. A rendőrségnek dolga a bűnmegelőzés is, ám ez — a támogatástól függetlenül — társadalmi összefogás nélkül nem valósítható meg. Körtvélyessy Bálint, Kaposvár: - A pénz csak akkor hoz változást, ha a rendőrök megvesztegethetetlenek. Tegyük fel így van, akkor valószínűleg érezhető lesz a javulás. Takács Istvánná, Meszteg- nyő: - Ez is az adót fizetők pénze. Nekünk a férjemmel negyven évi munka után van negyvenezer forint nyugdíjunk. Azért, mert a rendőr ezután esetleg dupla túlóra díjat kap, nem biztos, hogy elkapja a betörőt. Van egy házunk, kevés nyugdíjunk, épp ami a létezéshez szükséges. Sokan élDoma János alezredes, fo- nyődi rendőrkapitány: — Mindegyik véleményben van igazság. A közbiztonságon javítani pénz nélkül nem lehet. Ha egy rendőri egység jól végzi a munkáját, az többe is kerül. Ez a támogatás nem oldja meg végleg gondjainkat, de átsegít bennünket a legégetőbb problémákon. Egyetértek azokkal, akik azt tartják, hogy a társadalmi problémákkal többet kellene foglalkozni. Tény, hogy az emberek ag- resszívabbak, és ez összefügg a létbizonytalansággal, ami tovább gerjeszti a problémákat. nek így. Ha ez nem változik, miért javulna akármi itt, akárcsak a közbiztonság is. Hegedűs László, Nagycse- pely: - Lehet, hogy több lesz a rendőr ezután. Nálunk most nincs egy sem. A legközelebbi rendőrőrs Balatonföldváron van, ritkán járőröznek erre. Pedig a közbiztonság nagyon rossz. Azt csinálnak itt, amit akarnak. Egyik este hét órakor jelentettünk egy verekedést, mire a rendőrautó ide ért, már tíz is elmúlt. Virág Levente, Kaposvár: - Egyszerűbb sok pénzt egy alkalommal, látványosan átutalni a rendőrségnek, mint valamit igazán változtatni. Az erőszak nem az utcán kezdődik. Már a kis óvodás egy nap több gyilkosságot lát a tv-ben, mint amiről én életemben olvastam. Az emberek idegesek, erőszakosak. Érthető: sokan mennek dolgozni úgy reggel, hogy nem tudják holnap miből fizetik ki a rezsit, vagy mit adnak enni a gyereknek. Ma már becsületes munkával is éhen lehet halni és nem csak a tolvaj lop. Adót csal például az eddig becsületes polgár és a bűnözést választja a fiatal. Dr. Kiss Elemér Dr. Kiss Elemér alezredes, a barcsi kapitányság vezetője: — Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a pénz nem javít a közbiztonságon, de lehetőség arra, hogy túlmunkában több rendőr lehessen a közterületen, járőr-gépkocsi több helyre jusson, a rendőrök számát emelni lehessen. Ez azonban csak „tűzoltás”. A köz- biztonság javulása a társadalmi — bűnözést elősegítő — okok csökkentése után, az anyagi helyzet javításával, a polgárok együttműködésével, egy kiegyensúlyozott rendőrséggel képzelhető csak el. A próba mozi következik Kisdiákcsábító középiskolák A15 somogyi gimnáziumból tízben van hat- vagy nyolcévfolyamos képzés. A tehetséggondozás ilyen megoldásának az általános iskolák nem örülnek, hiszen a legjobb képességű tanulóiktól kell megválniuk. Nyolcévfolyamos képzés a marcali Berzsenyiben, a csurgói Nagyváthyban, a kaposvári Nagyboldogasszony katolikus gimnáziumban és a tanítóképző gyakorló iskolájában folyik. Hatévfolyamos a kaposvári Munkácsy és a Táncsics gimnázium, a barcsi Dráva-völgye középiskola és a Széchényi Ferenc gimnázium, a nagyatádi Ady Endre és a csurgói Csokonai református középiskola indított. Dr. Kálmán András, a pedagógiai intézet főtanácsosa szerint ezek a képzések magas szintű, egységes tehetség- gondozás feltételeit biztosítják, amelyben arányosabban el lehet osztani a tanulnivalót és az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítés is nagyobb hangsúlyt kaphat. Hatévfolyamos képzést Somogybán a Munkácsy gimnázium indított először: az idén végez az első osztály.- Jó képességű, szorgalmas diákjaink vannak, közülük több kimagasló tehetség - mondta Gulyás Mihály igazgató. - Mindannyian tovább akarnak tanulni, s én nem lennék meglepődve, ha ez 90-100 százalékban sikerülne is. A felvételin háromnegyedrészt a képességeket, készségeket nézzük, s csak 25 százalékban vesszük figyelembe a 5. évvégi és 6. félévi tanulmányi eredményt. Az általános iskolák egy része nem nézi jó szemmel legjobb tanulóinak elszipkázását. A vidéki kisiskolák pedagógusai viszont büszkén kísérik el diákjaikat a felvételire. Horváth Ferenc, a barcsi Dráva-völgye igazgatója viszont azt mondta, nagy az ellenállás a város iskolái részéről, pedig a diák érdekeit nézve nem lehet kétséges, a nagyobb követelmény, elmélyültebb képzés a javára válik.- Jövőre végez az első hat- osztályos évfolyamunk. Már a felvételkor 4,5, illetve e fölötti tanulmányi átlaggal kerültek be, és azóta is kiegyensúlyozottan tanulnak. Mivel tovább együtt vannak, összetartó közösséget alkotnak, jobban kommunikálnak, mélyebb emberi kapcsolatrendszereket alakítanak ki, és nevelt- ségi szintjük is jobb. 70-75 százalékos felvételi eredményt várok tőlük. (Balassa) Festetics-napok Csurgón Az iskolaalapító néhai gróf, Festetics György emlékét idézték tegnap Csurgón. Bronz reliefje előtt Keszthely, Hévíz, Csurgó vezetői tisztelegtek; az Alma Mater egykori s mai diákjai virággal, főhajtással. A kultúrapártoló főúr személye fűzi össze ma Csurgót, Keszthelyt s Hévíz városát, s a művelődést segítő szándék. Ezért rendezték meg - először Csurgón - a Festetics- napokat. Tizenegy középiskola tanulóit mozgósította szellemi értékek felmutatására a csurgói öregdiák-szövetség kiírása; majdnem 200 pályamű érkezett be, s Császár Anita, a barcsi Dráva Völgye diákja lett az első helyezett. A díjat tegnap adta át dr. Kiss Lajos, a szövetség elnöke; a másod Barton Éva hévízi, a harmadik Tötős Miklós siófoki és Fekecs Ildikó kaposvári diák. Ezenkívül 12 díjat adtak ki kiváló teljesítményért. Helikoni bemutatkozás volt a hétvégi irodalmi és zenei rendezvények sora; különszámmal jelent meg a „Hévíz” folyóirat. A keszthelyi Cséby Károly tartott előadást, képzőművészeti és iskolatörténeti kiállítást nyitottak tegnap. Dr. Kulcsár Kálmán keszthelyi és Szászfalvi László csurgói polgármester köszöntötte tegnap a diákságot, s a városok iskolái mutatkoztak be és koncerttel a kórusok. 1 Doma János É Dr. Pintér István Nagy László Sarkára áll a közeg... a __________«&■■■ F OTÓ: LANG RÓBERT
