Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-21 / 68. szám
1998. március 22., vasárnap Közelről í # ■ ■ ■ Harmadik oldal A dixiekirály Kaposváron ünnepel Hat éve remek koncertet adott Kaposváron, március 18-án Sándor napon a Benkó Dixieland. Azóta ez a nap a megyeszékhelyé. Benkó Sándor virtuóz klarinétjátéka ilyenkor mit sem változik, a hangulata azonban emelkedettebb.- Nem szoktam inni, de ha Kaposváron vagyok, Király Zoltán mindjárt pezsgővel fogad, jön a polgármester, jön Szász Endre, vele is koccintok, aztán a srácok a büfében... abba a ritka helyzetbe kerülök, hogy már igencsak jó hangulatban keveredek be a színpadra. Soha nem szívok be, ezt a közönség is nyilván tudja, de hát három pohár pezsgő az épp elég ahhoz, hogy úgy lépjek színpadra - mondta a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak Benkó Sándor, a nevét viselő dixileland együttes vezetője.- Az én koromban a névnap a legnagyobb ünnep, és nem a születésnap. Tehát a legszemélyesebb, legnagyobb ünnepemet ülöm itt Kaposváron. Olyan hagyomány ez, amely remélem még legalább húsz évig megmarad. Jók a koncertek, a közönség plasztikus, kezelhető, a dzsesszhez ért - vagy ha nem, nagyon jól álcázza -, minden adva van, hogy a buli jól süljön el. Nekem nem az a különleges Kaposvárban, hogy voltak kellemes élményeim, mert mindig kellemes az itüét.- Más a névnapi kaposvári közönség, mint a többi?- A dixieland a közönség és a zenész együttes produktuma. A közönség nagyon hat ránk, és mi is hatunk ő rá... Igyekszem a koncertjeinket személyessé varázsolni, ez hol jobban, hol kevésbé sikerül, de most például annyira belefeledkeztünk, hogy fél órával többet játszottunk.- Negyven éve töretlenül sikeresek, ami egyfajta frissességet, aktualitást jelent. Hogy tudnak megújulni?- Ebben a zenében a megújulás furcsa fogalom. Ahhoz kell, hogy fizikailag, erkölcsileg, szellemileg olyan kondícióban legyünk, mint 20 évesen voltunk. Ez nem egyszerű, de 40 év alatt egyetlen töréspontunk sem volt.- Mi a titka? A zene?- A zene szeretete. Majd’ mindennap játszom, fölmegyek a színpadra, és ha fölmegyek, örülök, hogy ott lehetek és játszhatok. Nem sok ember van, aki boldogan csinálhatja a szakmáját, nekünk nagy szerencsénk van, hogy azt tehetjük.- Az idén különleges showra készülünk: novemberben a Budapest Sport- csarnokban lesz egy ötórás nonstop Benkó-fesztivál, és játékos Guiness-rekordra készülünk: kiküldjük a jegyek mellé a kazettákat, és mindenkinek házi feladata lesz, hogy megtanuljon és elénekeljen velünk négy számot. Erre még nem láttam példát a világon, ha sikerül és tízezer ember együtt fog dajdarászni, az hatalmas lesz! B. T. A megye védelmi bizottságának új óvóhelyét most rendezik be Bunkert vegyenek! A somogyiak valamivel több mint egy százalékát tudnák befogadni a polgári védelem jelenleg nyilvántartásba vett óvóhelyei. A 135 listába gyűjtött légópince legtöbbje a határ mellett, Barcs és Csurgó környéki falvakban található. Óvóhelyek épülnek a mostani középületek alatt is. Bombabiztos például a kaposvári társadalombiztosítási székház, vagy a siófoki Dél-Balatoni Kulturális Központ alagsora. A megye legnagyobb óvóhelye a kaposvári tűzoltó- laktanya alatt van, de nem marad el tőle sokkal a második világháborúban német harcálláspontnak készült Pete Lajos utcai bunker sem. Itt mintegy ezerötszáz kaposvári találhatna ideiglenes menedéket. Somogy legbiztosabb bunkere mégsem ez, hanem a tátom- pusztai titkos objektum, amely háborús konfliktus idején a megye vezetőinek, a közgyűlés elnökének és a védelmi bizottság tagjainak ad atombiztos menedéket. Illetve adott volna eddig, merthogy napjainkban a közélet kiválasztottainak új bunker épül Kaposváron, a megyeháza pincéjében. Az óvóhely szerkezete ott elkészült, a telefonvonalak is működnek már, jelenleg a bútorok érkezését várják a kivitelezéssel megbízott szakemberek. A tátompusztai régi objektum egyelőre a polgári védelem kezelésében maradt. A különleges légópincében minden berendezés működőképes, ám az illetékesek most a polgári hasznosításán gondolkoznak. Különleges készültség idején a bunkertól mintegy három kilométerre húzódott az első védelmi vonal, a létesítmény körül pedig a második. Itt 176 jól felszerelt katona vigyázta volna a bent lévők biztonságát. A bunker azért épült a várostól húsz kilométerre, mert kívül esett a közvetlen veszélyt jelentő zónán, ha Kaposvárt esetleg atomtámadás érte volna. Az objektumot az szomszédos marhatelep tövében úgy álcázták, hogy a levegőből még a legjobb felderítőgépek sem tudták felfedezni. A mai műholdas technika ellen azonban az gondos álca már nem véd. — A föld alatti atombunker 1975-ben készült el. Építésekor a legmodernebbek egyike volt, ma azonban már csak IV. osztályú. Léteznek már olyan mélyben robbanó hagyományos töltetek is, amelyek lerombolhatják a földbe helyezett 80 centiméteres vasbeton falú betonépítményt — mondta Dévai Tibor mérnök-őrnagy, a Somogy Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság műszaki tisztje, aki jelen volt a bunker építésénél is. Egy esetleges konfliktus idején pedig ő felelt volna az óvóhely belső üzemeltetéséért. A hasonló bunkerek ideje az arab-izraeli háború után járt le. Akkor bizonyosodott be, hogy modern felderítőrendszerek és támadófegyverek ellen a telepített harcálláspontok nem jelentenek védelmet. Ezért ma hasonló, helyhez kötött létesítményeket már nem építenek. A bunker a legnagyobb titokban épült. A munkásokat a belbiztonsági szolgálat részletesen leinformálta. Az építőket jól megfizették ugyan, de közülük később senki sem mehetett külföldre, sőt az építés után is folyamatosan figyelemmel kísérték életpályájukat.- Ötven személy ellátására, megmentésére készültünk — tette hozzá Dévai Tibor. — Nekik békeidőben is folyamatosan készleteztünk élelmiszert, vizet és más használati cikkeket. Az objektum 1991-ig minden pillanatban készen állt a megyei vezetők fogadására. Dévai több hónapot töltött a föld alatti betonpincében. Folyamatosan egy hétig volt lent. — Érdekes, de nyomasztó érzés élni a föld alatt. Két nap után az ember teljesen elveszti az időérzékét, feszültté válik, különösen ha nem tudja, hogy fönt létezik-e még a világ. A bunker lejáratához jól kiépített járda és lépcső vezet. Lent a külső vasajtó előtt szennyezettségmérő. Innen egy tengeralattjárókon is használatos hermetikusan záró ajtón, az úgynevezett nyomáskiegyenlítő légzsilipbe vezet az út. A jövevénynek tisztára kellett zuhanyoznia magát és felvennie a különleges ruhát, hogy beléphessen a létesítménybe. — A bunkernek saját levegőztetőrendszere van: állandó a túlnyomás, hogy a vegyi szennyeződések ne jussanak a belső térbe. A folyosón oxigéntartályok sorakoznak, amiben hetvenkét órára elegendő anyagot tároltak. Atomrobbanást követően az automata légrendszer a bunkert teljesen elzárta volna a külvilágtól, így két órányi levegő állt a bent lévők rendelkezésére. A bunkerben mozogni csak a legszükségesebb esetben volt szabad és az alvásra készülőnek le kellett szíjaznia magát. — A betonszerkezet 20 kilométer távolságról 100 kilo- tonna erejű robbanást tud elviselni károsodás nélkül. Ez nagyon nagy erejű detonáció, hiszen Hirosima és Csernobil és csak 0,1-0,2 kilotonnás volt. A modern nukleáris fegyverek közül azonban már ezer kilotonna erejűek is vannak, amelyek ellen a betonszerkezet tehetetlen. Ma nincs már értelme eredeti funkciójában fenntartani a bunkert, hiszen a szakemberek szerint nem nyújt biztos védelmet. Hogy mi lesz a sorsa, azt még nem tudni: a burgonyatárolóvá alakítástól az ipari műemlékké nyilvánításig sokféle megoldás megfordult már az illetékesek fejében. Barna Zsolt Alapítványi nap. A gyermekmosolyért közalapítvány napját tartották tegnap Hetesen. Gyermekmunkákból, valamint a kaposvári Ikafalvi Farkas Béla festőművész alkotásaiból nyílt tárlat az iskolában. A falu apraja és nagyja ünnepi gálaműsoron mutatkozott be. Az alapítványi napot bál zárta. Vízvári plébános Bolhón. Balás Béla megyéspüspök idős korára és betegségére tekintettel nyugállományba helyezte Csatár István bolhói plébánost. A megürese- • dett plébániát Kovács Jenő vízvári plébános gondjaira bízta. Versmondóslker. Pap Tamás, a kapós- mérői Hunyadi János Általános Iskola ötödik osztályos tanulója is bejutott a Petőfi szavalóverseny döntőjébe. Az országos megmérettetést a Magyar Televízió is közvetíti. Döntős táncslcsos. Pintér Lóránt, a kaposvári Táncsics gimnázium tanulója is részt vett számítástechnikából az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny területi elődöntőjén. A tehetséges diák bejutott az országos döntőbe. Égett a nádas. Egy hektáron égett a nádas tegnap Szántódpuszta külterületén. A siófoki tűzoltók eloltották. Felborult a motoros. Kaposváron a Zöldfa utcában tegnap felborult egy motoros, s könnyebben megsérült. A mentők a megyei kórház baleseti osztályára szállították. A problémát tovább görgetjük, átfogó megoldás megint nem lett Cigánysors: kapaszkodók nélkül. Az ötvenes években mintegy 4 ezer cigány élt Somogybán, ma 25-36 ezer. Az aktív korúak 50-80 százaléka munkanélküli. Az országgyűlés a napokban nem fogadta el a kisebbségek parlamenti választásról szóló törvényt a kormány szépen kidolgozott intézkedési csomagtervéből pedig semmi sem lett. A probléma egyre nagyobb, a megoldás halvány jelei sem látszanak. A mesterség: seprűkötés FOTO: KOVÁCS TIBOR A cigányok jelenléte Somogybán az 1700-as évektől nyomon követhető. Vándorlásaik során az erdő adta a védelmet és az élelmet. Később jelentős szerepük volt az erdei mellékiparágak működésében a mész- és faszénégetés volt a szakmájuk. A beások jelentős része favágó lett, a íováriak pedig a faszállítást végezték. Kitűnően ismerték a gyógynövények, a gomba és a vadgyümölcsök termőhelyeit és hatásait. — Az ötvenes-hatvanas években gombatérkép és -naptár készült, szaktanfolyamokat szerveztek, 36 helyen működött gombaszárító a megyében — mondta dr. Geleta Ferenc, a Cigányok a somogyi erdőkben című munka szerzője, • aki a dolgozatával a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány harmadik díját nyerte el. — Ekkoriban Somogy 47 községhatárában, több mint 600 putriban mintegy 4 ezer cigány élt. Számarányuk a hatvanas, majd a kilencvenes években emelkedett jelentősen, az utóbbi együtt járt tömeges állásvesztésükkel. Az adatok szerint ma mintegy 25 ezren vallják magukat cigánynak, a megyei szervezet szerint 30-36 ezren lehetnek. Két településen a számarányuk meghaladja a 98 százalékot: Pálma- jorban és Rinyabesenyőn. Az aktív korúak 50-80 százaléka munkanélküli. Többségüket tavasztól őszig az erdő-mező tartja el: a csigagyűjtéssel kezdődik a szezon, majd a gyógynövényekkel folytatódik, végül a makkszedéssel fejeződik be. Az alkalmi munkavégzés már kevésbé jellemző. A másik fő megélhetési forrás a családi pótlék, a gyes, a gyed és a segélyek. A cigánycsaládok manapság általában három-öt gyereket vállalnak. Jelenleg ötven cigányszervezet és tizenkilenc kisebbségi önkormányzat működik a megyében. — Mintegy száz munkanélküli család önfenntartását segítve 15-20 településen szerveztünk állattartási, illetve földmunka programot — mondta Kompák György, a megyei cigányszövetség elnöke. — A lábodi söpiűkötő üzemünkben alig tízen dolgoznak. Idén 160 közhasznú munkás foglalkoztatására kaptunk lehetőséget. Mivel a gyógynövények 80 százalékát ma is a cigányok gyűjtik, termesztői és felvásárlási hálózat létrehozását tervezzük. A megyei közgyűlés támogatásával pályázatot nyújtottunk be a foglalkoztatási közalapítványhoz: biotéglagyártó kisüzemet hoznánk létre. A kisméretű tégla 19 forintos árának a feléért előállítanánk az engedélyezett technológiájú biotéglákat. Ezzel a hátrányos helyzetűek lakásépítését mozdítanánk elő. A somogyi aprófalvakban élők, nemzetiségükre való tekintet nélkül, egyformán rossz helyzetben vannak. A kormány intézkedési terve nagyon jó, de pénzt nem adott a megvalósításához, ezért továbbra is egy helyben toporgunk. A közhasznú munkások egyharmada a cigányok közül kerül ki. A megyei munkaügyi központ két kistérségben indított el egy gyorsreagálású programot, ami Szentbalázs környékén 11, a Dráva mentén 14 települést érint. A foglalkoztatási közalapítvány hamarosan megjelenő pályázatával két másik kistérségben igyekeznek előmozdítani a többszörösen hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását. Szellő János, a megyei munkaügyi központ foglalkoztatási programok osztályának vezetője szerint csak egy újraszociali- zációs folyamat elindítása segítene hathatósan, amely az óvodától a munkahelyig kísérné a fiatal cigány nemzedékeket. A formálódó elképzelések között szerepel egy alkotófalu létrehozása, amely a hagyományos cigány mesterségek innovációs góca lenne. A fűzfatelepítés és a ciroktermesztés révén a kosár- és bútorkészítés, seprűkötés ismét fellendülhetne. A gyógynövény és a gomba a gyűjtéstől a feldolgozáson át az értékesítésig szintén jelentős foglalkoztatást biztosítana. Az egyre növekvő probléma sokoldalú megközelítése és a megoldások megvalósítása azonban egyelőre várat magára. Katona József A R Benkó Sándor fotó: török
