Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-21 / 68. szám
Közelről SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK Negyedik oldal Segít a alendronát Ritkább a csontritkulás Magyarországon is új gyógymóddal gazdagodott az orvostudomány osteoporosis elleni küzdelmének eszköztára. A csontritkulás egyébként egymillió nő életét keseríti hazánkban. Az alendronát-hatóanyagú készítmény forgalomba hozatalát január 1-től engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti Intézet. A bevezetése előtti kutatásokról a héten Pécsen az Akadémiai Bizottság székházában számoltak be a Megállítható-e az osteoporosis folyamata? című tudományos MSD akadémián, amelyet a világ egyik legnagyobb kutatásorientált, nagy népességcsoportokat érintő betegségekre specializálódott gyógyszergyára szervezett. Az alendronátot a bizonyítékon alapuló orvoslás objektív, s ezért megbízható módszerével tesztelték. Az Egyesült Államokban 3 éven át 2000 klimaxon átesett, csontritkulásban szenvedő nő vett részt a terápiában. Az eredmény: a csontsűrűség nőtt, a csípőtáji törések kevesebb mint felére, az egyszeri csigolyatörések csaknem felére csökkent. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Nőgyógyászati Klinikája is bekapcsolódott abba a vizsgálatba, amelyet 34 ország 135 kórházában végeztek. A betegek egy évig kapták az alendronátot, ami 47 százalékkal csökkentette a csípőtáji és alkartörések számát. Az eddig alkalmazott hormonális terápiák mellett tehát egy bizonyítottan hatékony, nem hormon típusú terápia vált elérhetővé, s vele új remény született a csontritkulásban szenvedőknek. Javultak életminőségi, életkilátási esélyeik. A Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére osteoporosis centrumokat hoztak létre. Somogybán Kaposváron, Nagyatádon, Siófokon és Fonyódon. B. T. VASÁRNAPI —« SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: DR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Hirdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE ügyvezető igazgató Az népegészségügy szponzorálta a rendszerváltás gazdasági átalakulását Privatizációs héják lesnek a kórházakra A dolgozók frusztráltak, eluralkodott a feketemunka, a kórházakban mindennaposak a betegeket érő atrocitások. Eközben a Pénzügyminisztériumban olyan egészségügyi reformtervezet készült, amelyet csak súlyos politikai következményei miatt állítottak le a választások előtt. Az éhes privatizációs héják alig várják, hogy rávethessék magukat az egészségügyi rendszerre. Ez dr. Mikola Istvánnak, a Nemzetközi Kórház- szövetség alelnökének a véleménye. Az alelnök tagja volt annak a szakértői csoportnak, amely a rendszerváltáskor kidolgozta a hazai egészségügy átalakításának cselekvési programját. Ennek alappillére a kötelező, általános egészségbiztosítási rendszer volt: vagyis, hogy mindenki jövedelemarányosan fizessen járulékot, és ezért egységes alapszolgáltatást kapjon.- Hogyan értékeli az azóta eltelt 9 évet?- A gazdasági átalakítás óriási pénzösszegeket vont ki az egészségügyből, az átalakításkor ezer milliárd forintos vagyonvesztést szenvedett a társadalombiztosítás. A bankok konszolidációjára 300 milliárd forintot költött az ország, az egészségügyére csak kétmilliárdot. 1994-től reálértékben 40 százalékkal csökkent az egészségügy költség- vetése, a társadalombiztosítás behajthatatlan követelése 200 milliárd forintra rúg. A hiány évről évre nő, az idén mintegy 58 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy az egészségügy a tavalyi szinten működhessen. Minden hibájával együtt eredmény viszont az önálló finanszírozás megteremtése, hogy az orvosok költségérzékenyebbek lettek. Évente egy ember egészség- ügyi ellátására 306 dollárt költünk, Ausztria 2000-et, Svájc 4120-at.- Volt-e hozadéka a népegészségügy és a demográfia szempontjából a rendszerváltásnak? — Sajnos, eddig semmilyen. 1995 óta tovább gyorMagyarország legelmaradottabb ágazata az egészségügy suit a népesség fogyása; a 10 millió 157 ezer emberből alig több mint 3 millió az aktív dolgozó. Az összes halálozás mutatóit tekintve a magyar adatok az elmaradott ázsiai országokéval egyeznek meg. A férfiak születéskor várható élettartama 65 év: elképesztően alacsony. A keringési, a daganatos és az alkoholizmusra utaló májbetegségek aránya példátlanul magas a térségben. Az európai integrációba igyekvő Magyarország legelmaradottabb ágaTizenegy év eredményei alapján került mérlegre az oktatás Elitképzés a középiskolákban Egy kutatás során objektív szempontok alapján vizsgálták és rakták sorrendbe a magyar középiskolákat: 279 gimnáziumot, 139 vegyes - gimnáziumi és szakközépiskolai képzésű - középiskolát, 436 szakközép- iskolát és 21 művészeti Intézményt. Dr. Báthory Zoltán, a közoktatási minisztérium helyettes államtitkára a vizsgálat eredményét összegező dokumentum előszavában rámutat: okosan kell értékelni az adatokat, nem túlbecsülve a számok jelentőségét, „mivel a tanári munka igazi eredményei a tanulói agyakban és szívekben jelennek meg.” A kutatásból mégis kitűnik a középiskolai oktatás sokszínűsége, és megjelennek az egyes iskolák sajátosságai. A kiadvány az iskolák tanulóinak teljesítményét több szempont szerint csoportosítja. A rangsor elkészítéséhez az elmúlt tizenegy év országos középiskolai tanulmányi versenyeinek (OKTV), szakmai tanulmányi versenyeknek (SZKTV) és mintegy hetven más megmérettetésnek a helyezéseit, és a felsőoktatási felvételik adatait használták fel. Táncsicsos elsőség A gimnáziumi elitoktatás színvonalát jelző OKTV-he- lyezések alapján a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium az első somogyi. Ez az országos lista 41. helyét jelenti. A listát egyébként a budapesti Fazekas gimnázium vezeti. Az OKTV-k, a felvételi eredményesség és az írásbeli-vizsga pontszám összesített rangsorában szintúgy a Táncsics Mihály Gimnázium vezeti a somogyi mezőnyt; országosan a 33. helyen áll. Az írásbeli vizsgákon az elérhető 15 pontból átlag 10,1 pontot értek el a kaposvári alma mater diákjai. Az összes végzett diák 55,9 százaléka került a felsőoktatásba. A barcsi Széchenyi gimnázium a tanulmányi versenylistán csak a 217-219. Az írásbeli vizsgán azonban jól teljesítenek: átlag 9,43 pontot értek el. A felvételi eredményességük is imponáló: a végzősök 39,7 százaléka került a felsőoktatásba. A csurgói Csokonai református gimnázium a 220-224. az OKTV-k alapján. A Toldi gimnázium a 337-348. helyen áll, innen minden ötödik végzős tanul tovább. Agrárversenyeken jeleskedünk A versenyekről érdekes képet nyertek a kutatók, amikor az 1-3. helyezést elért iskolákat nézték. Somogy az agrárversenyeken jeleskedett: az élen a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazda- sági Szakközépiskola és a tabi Rudnay Gyula Gimnázium és Szakközépiskola áll. A vegyes középiskolák között az első somogyi a Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, amely az összes középiskola közül a 140-143. helyen áll az OKTV-listán. Az intézmény felvételi eredményessége 29,6 százalék. A nagyatádi Ady gimnázium és szakközépiskola a 146-147. helyen áll, felvételi eredményessége 29 százalék. A siófoki Perczel Mór a tanulmányi versenyeken ugyan kevesebb helyezést ért el (a 172-173. helyen állj, de a felvételi eredményessége jobb volt, 33,7 százalék, és ez a 19. legjobb az országos mezőnyben. A Fonyódi Mátyás király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola a 228-233. helyen áll az OKTV-helyezések alapján, a végzősök 26 százalék került a felsőoktatásba. A marcali Berzsenyi a 258-264. 18,8 százalékos aránnyal. A földrajz és az angol megy A szakközépiskolák közül az OKTV-k alapján a kaposvári Eötvös az első somogyi a 111-112. helyezéssel, és a felvételi mutató is itt a legjobb, 21,3 százalék. A Móricz mezőgazdaságiból 20,1 százalék, a fonyódi Híradásipariból 19,8 százalék, a Nosz- lopy közgazdaságiból 18,9 százalék tanult tovább. A tantárgyankénti vizsgálatokból kitűnik, hol képzik az egyes szakterületek legkiválóbb diákjait. Biológiából a Táncsics az első somogyi a 14., fizikából az Eötvös szak- középiskola a 29-30. helyezéssel. Földrajzból a Munkácsy vezeti a mezőnyt 13. helyezésével. Kémiából a Táncsics 49-53., magyarból a 72-79. a Berzsenyivel holtversenyben. Matematikából az Eötvös műszaki szakközépiskola a 33-35., történelemből a Táncsics 39-40. Angolból is a Táncsics a legjobb (12-13.), franciából a nagyatádi Ady gimnázium a 27., német nyelvből a siófoki Perczel a 39-40., oroszból a Táncsics a 20-21. B. T. zata az egészségügy.- Az alapellátásban elkezdődött a korlátozott privatizáció, a szakellátás azonban egyre nagyobb bajban van. A jelek szerint nem hozta meg a várt eredményt a kórházi szerkezetátalakítás. — Sőt, teljes bukás, ami komoly ellátási gondokat okoz. 15-16 ezer kórházi ágyat szüntettek meg, ami persze nem hozott pénzmegtakarítást, hanem költeni kellett rá. Most a Pénzügyminisztérium olyan egészségügyi koncepciót dolgozott ki, amely a társadalombiztosítást több biztosítós modellé alakítaná. Ebben a rendszerben a döntő súlyt a kötelező profitérdekeit magánbiztosítás képviseli, ami a szolgáltató rendszer parttalan privatizációjának a lehetőségét tartalmazza. Ez homlokegyenest ellenkezik a most megszületett egészségügyi és egészségbiztosítási törvényekkel.- Mi jelenthetné az egészségügyi rendszer számára a megoldást ön szerint? — Csak a pártpolitikai érdekek felett, hosszú távra gondolkodva lehet eredményt elérni. Véget kell vetni a 10 millió emberen való kísérletezgetésnek. Kezdeményeztük egy nemzeti egészségügyi bizottság létrehozását, ami kidolgozná az egészségügy átalakításának szakmai programját. A rendszer motorja az orvos, akit érdekeltté kell tenni. Most dolgozunk azon, hogyan lehetne a szakorvosokat szabad szellemi foglalkozásúakká tenni. Régóta javasoljuk, hogy az élvezeti cikkek jövedéld adójának egy részét forgassák vissza az egészségügybe, ez 100 milliárd forintot jelent. A közteherviselésben pedig végre rendet kell tenni: egyre több a járulékot nem fizető, és egyre kevesebb az aktív dolgozó; a vállalkozói szférát pedig arra kényszerítik, hogy minél több pénzt számoljon el költségként, vagyis a lehető legkevesebb járulékot fizessen. Katona József 1998. március 22., vasárnap Az idei somogyi csúcs: kilencmillió forintos Ford Lefülelt autótolvajok Somogybán az idén eddig 11 kocsit kötöttek el: leginkább terepjárót. Az idei csúcs a Vasárnapi Somogyi Hírlap rendőrségi forrásból szerzett értesülése szerint egy Ford terepjáróé. A legtöbb autó Kaposvár és Nagyatád környékén tűnt el. A tolvajok számlájára írnak több Jeep Grand Che- rokee-t és Mitsubishi Paje- rot is. A módszerük: zártörés vagy zárhúzás. Kapós továbbra is a Mercedes, a Volkswagen és az Audi, de időnként öreg Ladák is eltűnnek. Ezeket feltehetően alkatrésznek lopják, ám az értékes nyugati autók a hazai piac mellett valószínűleg valamelyik szomszédos országban bukkannak föl. Szakértők szerint Ukrajna, Románia mellett vélhetően Jugoszláviában adják-veszik a meglovasított kocsikat. Gyakran a közúti átkelőkön akarják átvinni az autót. Márciustól azonban megnehezítik a tolvajok dolgát: igazolást kell felmutatni, ha az autót nem a tulajdonos vezeti külföldre. A leghalványabb gyanú esetén felhívhatják a tulajdonost, s tisztázhatják: adott-e engedélyt? A Vasárnapi Somogyi Hírlapnak egy somogyi autókereskedő azt mondta: az elgondolás hasznos, ám a profi tolvajok vélhetően ezután is sok autót juttatnak külföldre. Az „autóscápák” összeszokot- tan dolgoznak. — A bandák apró sejtekből épülnek föl — mondta a neve elhallgatását kérő fiatalember. — Az utazó csapat addig kutatja a kiszemelt kocsit, amíg meg nem találja. Olykor ez napokat vesz igénybe, mivel néha egészen különleges igényeket támaszt a megrendelő. A nagy teljesítmény mellett gyakori kívánság, hogy a kocsi full extrás legyen. Ha megvan a jármű, gyakorlott mozdulatokkal feltörik, ami legfeljebb egy percig tart. Még a sokat emlegetett biztonsági kampó sem nyújt tökéletes védelmet. A kormánykereket elhajlítják, s miután kiakasztották a berendezést, visszateszik. Később a szállítást profi sofőrre bízzák. Olyanra, aki nem esik pánikba, ha közúti ellenőrzésbe fut. Persze erre ritkán kerül sor, mivel jól kiépített hírláncot működtetnek. A tulajdonos épphogy csak értesül a lopásról, már javában dolgozik a „dokumentációs-osztály”. Ők a legalizáláshoz szükséges papírokat szerzik be. A hamis forgalmi — a fejlett technikának köszönhetően — nagyon hasonlít az eredetihez. A lopott kocsik kiszűrésére — mint a kereskedő mondta — leghatékonyabb módszer a közúti számítógépes ellenőrzés. — Somogybán tavaly február óta működtetnek egy videokamerával összeszerelt rendszámazonosító készüléket — válaszolta kérdésünkre Nagy Nándor őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság alosztályának vezetője. Az adatokat naponta frissítik, s így bármikor összevethetik az országos információval. Eddig több mint 30 lopott járművet szűrtek ki megyénkben. A napokban Siófok határában találtak egy olyan autót, amely lopott rendszám- táblával közlekedett. Harsányi Miklós
