Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-10 / 58. szám
IV SOMOGYI HÍRLAP TERULETFEJLESZTES 1998. március 10., kedd A kamara sürgeti a források összehangoltabb felhasználását Hatékonyabb gazdaságfejlesztést A vállalkozói közösség üdvözli, hogy a gazdaság térbeli fejlettségi különbségeinek mérséklésére 1996-ban törvényt alkotott és az idén határozatot kíván hozni az Országgyűlés, mivel az ország gazdasági fejlődésbeli túl nagy különbségei, a gazdasági infrastruktúrában meglévő elmaradottságok, az egyes térségek múltból öröklött hátrányai a vállalkozások fejlődését az európai gazdaságba való bekapcsolódását akadályozzák. Magyarország földrajzi helyzetéből adódó előnyeit is csak az ország régióinak, termelő infrastruktúrájának (úthálózat, telekommunikációs hálózat) kiegyensúlyozott fejlesztésével élvezheti a magyar gazdaság. A területfejlesztésről szóló törvényről mára már elmondható, hogy a jól sikerült törvények közül való. A létrejött területfejlesztési tanácsok, a minisztérium, a megye, a kistérségek, kamarák olyan csapatot képesek alkotni, amely politikamentesen, átláthatóan, ismeretek birtokában tud dönteni a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáról. A területfejlesztési tanácsokban résztvevők érdekeltsége esetenként eltérő. A kamarák elsődlegesen a térség gazdaságának fejlődését helyezik előtérbe. Ezt természetesen kiterjesztve értelmezzük, beleértve a termelő és a humán infrastruktúra fejlesztését is. Míg a kistérségek képviselői érthető módon saját területük fejlesztésében érintettek, a gazdasági élet szereplői a megye és a régió egészének fejlődésében érdekeltek. A kamarák a területfejlesztési tanácsokban a gazdasági információk birtokában hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a rendelkezésre álló összeg a lehető leghatékonyabban hasznosuljon. A területfejlesztési tanácsoknál kialakult egy egészséges munkamegosztás. Természetesnek tartjuk, hogy az ön- kormányzatok vezető szerepe érvényesül a településeken infrastruktúra hálózatok építésénél, a szociális foglalkoztatásnál. A gazdasági élet fejlődését elősegítő feladatok megoldásában általában a kamarák vezető szerepe érvényesül. Fontos az, hogy a kiemelt terület- fejlesztési célokat a kamarák saját forrásaikkal is támogatják. A kamarák fontos résztvevői a területfejlesztési tanácsoknak és a tanácsok jól és hasznosan működnek a megyékben. Rá kell világítanunk a rendszer működésének fogyatékosságaira is. Problémásnak látjuk, hogy a területfejlesztés ma még a gazdaságfejlesztés egész rendszerebe - sem a célmeghatározás, sem a finanszírozás terén - nem illeszkedik szervesen. A gazdaságfejlesztés egésze szempontjából legfontosabb prioritások kijelölése (mint például a technikai, technológiai felzárkózás Európához, a komparatív előnyökre alapozott gazdaságfejlesztés, a tradicionális elismert hazai termékek fejlesztése, a szakképzett munkaerőre alapozott termelés-szolgálta tás-fejlesz- tés ösztönzése stb.) nem történt meg. A területfejlesztésre fordítható közvetlen támogatások ma a gazdaságfejlesztésre fordítható költségvetési pénzek 10 százalékát sem érik el, így hatásuk is csak mérsékelt lehet. A gazdasági kamarák fontosnak tartják, hogy e keretösszeg növekedjék a gazdaságfejlesztési forrásokon belül, hiszen ezek elosztása ma már kidolgozott területfejlesztési koncepciók alapján, decentralizáltan kerül felhasználásra. A decentralizálás lehetővé teszi, hogy a döntésekbe a térség gazdaságának és lakosságának képviselői véleményt mondjanak. Bár a kormány ez évre már rendeletben szabályozta a különböző állami források időben összehangoltabb elosztását, a tartalmi összehangolás hiányos. A vállalkozók szamara a támogatási forrásokhoz való jutás a prioritások hiánya miatt bizonytalan, az eljárások lassúak és vállalkozókat terhelő adminisztráció igen sok. Egyebek között ezért is szorgalmazzuk a gazdaságfejlesztést szolgáló források integrálását, decentralizálását és a gazdasági önkormányzatok bevonását az alapok és célelőirányzatok felhasználásába; e szándék helyességét a parlament a kamarai törvény módosításával megerősítette. Javítani szükséges a gazdasági és helyi önkormányzatok együttműködésén alapuló fejlesztési tanácsok szakmai hátterét. Ebben a gazdasági kamarák ma is jelentős részt vállalnak, de nem támogatjuk újabb állami vagy állami támogatású helyi vagy regionális szervezetek alapítását, támogatásának növelését, ezzel az erőforrások szétforgácsolását. A megyehatárokat meghaladó szervezetek, intézmények, projektek csak akkor számíthatnak sikerre, ha abban a régió által érintett megyék gazdasági és lakossági önkormányzatai azonos súlyú képviselőként vesznek részt, s ha a régióban levő megyék vagy kistérségek közös érdekeit kifejező célok, projektek megvalósítását célozzák. Varga József a SKIK elnöke A vis maior támogatás rendszere Több önkormányzat tulajdonaiban is árt okoztak a természeti erők. A legemlékezetesebb az 1996 júniusában Sérsekszőlős, Torvaj térségében pusztító szélvihar volt, de jelentős károkat okozott a dombokon lezúduló víz és az önkormányzati utakon a téli fagy. Az ilyen előre nem látható természeti vagy más károkból adódó többletkiadások részbeni vagy teljes ellensúlyozását szolgálja a „vis maior” pályázatokon elnyerhető támogatás. Korábban a károk enyhítésére a PM ön- kormányzati és területfejlesztési főosztályára benyújtott pályázattal kérhettek támogatást. A vis maior támogatás a megyei területfejlesztési tanácsok fokozatosan bővülő pályázati rendszerében az idén új pályázati lehetőségként jelent meg. A Somogy Megyei Terület- fejlesztési Tanács erre a céljellegű decentralizált támogatási keret 20 százalékát különítette el, s az idén 39,6 millió forint ítélhető oda az önkormányzatok kárának enyhítésére. Az önkormányzatok a „vis maior” támogatási kérelmeket a megyei területfejlesztési tanácshoz nyújthatják be. A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni: 1. a káresemény leírását, a kárfelmérő szakértő nyilatkozatát, valamint akár helyre- állításáról készített költségvetést. 2. A képviselő-testület előterjesztését és határozatát arról, hogy az önkormányzat saját erőből részben vagy egészben a „vis maior” helyzetet nem tudja feloldani. 3. Az önkormányzat adott évi költségvetéséről szóló képviselői előterjesztést és rendeletet. 4. A területfejlesztési tanács által meghatározott egyéb bizonylatokat. Fontos tudnivaló, hogy a „vis maior” alapból nem támogatható a felújítással, rendszeres karbantartással korábban megelőzhető károk helyreállítása, valamint a felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igény. Különösen súlyos természeti vagy más - település nagyobb részét érintő - károk (pl. földrengés, árvíz, belvíz, tornádó stb.) mérséklésére a támogatás előleg formájában is folyósítható a tanács elnökének előzetes döntése alapján, de a területfejlesztési tanács utólagos engedélyezése és elszámolási kötelezettség mellett. A helyi önkormányzat a támogatás felhasználásáról - a megtörténtét követő 30 napon belül - köteles elszámolni a területfejlesztési tanácsnak az erre vonatkozó hiteles bizonylatok csatolásával. Célszerű azonban a károk lehetőség szerinti megelőzése azokon a területeken, ahol a szakszerű beavatkozás nagymértékben csökkentheti vagy elkerülhetővé teszi a károk kialakulását. Ez különösen a belvízelvezetésben, vízkárelhárításban és az önkormányzati épületek karbantartásánál lehet eredményes. Ezek a tevékenységek túlnyomórészt élőmunkaigényesek, kis anyag-, nagy munkabér- és közteher-hányaddal. Erre nyújt lehetőséget a közmunka- tanács által évente szervezett pályázati rendszer, amelyet a Közmunkatanács Hivatala hirdet meg és bonyolít le. Az ebben a rendszerben elnyerhető támogatás segíti a települések, térségek égető munkanélküli-gondjainak enyhítését is. hiszen elősegíti a tartósan munkanélküliek és a munkanélküli-ellátás kereteiből kiesettek foglalkoztatását. A pályázati rendszer a megelőzés mellett lehetőséget nyújt a természeti károk helyreállítási munkáira is. Ezekre a pályázatok folyamatosan - időpont megjelölése nélkül - benyújthatók a Közmunkatanács Hivatalához abban az esetben, ha a pályázó „vis maior” támogatási kérelmet nyújtott be a költségvetési törvény szabályozása szerint és jogosultságot szerzett a támogatásra. Látható, hogy a két pályázati rendszer jól kiegészíti egymást. Komoly segítséget nyújthat azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél az önkormányzati vagyon valamely természeti katasztrófa folytán komolyabb károkat szenvedett. Bajzik Miklós főtanácsos Barcs elkerülő utat kap Mintegy százötvenmillió forinttal járult hozzá a megyei területfejlesztési tanács ahhoz, hogy Barcs végre megszabaduljon a képen is látható szállítmányoktól. A hatalmas gépjárműszerelvények ugyanis folyamatosan a város szívében forgolódtak, s ezzel már elviselhetetlenné tették az életet a Dráva-parti településen. A beruházás megkezdődött, s mondhatnánk azt is, nem jött volna létre, ha a területfejlesztési tanács tagjai nem méltányolják a helyiek kezdeményezését azzal, hogy vállalták a bírálatot, amit más régiók jogos igényeinek hátrább sorolása miatt kellett hónapokon keresztül hallgatniuk. Kedvezőbb agrár- támogatások A kormány, valamint a földművelésügyi tárca az agrárgazdaság hosszú távra szóló és széles körű közmegegyezésen alapuló fejlődésének elősegítésére ez évre közel 118 milliárd forint agrártámogatási kerete állapított meg. Ennek racionális felhasználásával mód és lehetőség van a mezőgazdaság foglalkoztatás elősegítésére, a mezőgazdasági termelők életszínvonalának javítására és jövedelemszerzési lehetőségeinek fejlesztésére. A támogatás lehetőséget biztosít a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodók gyorsabb ütemű felzárkóztatására is. Az agrártámogatás idénybe vételének általános feltételeit a kormány a 273/1997 (XII. 22.) számú rendeletében, az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatását pedig a földművelésügyi miniszter 109/1997. (XII. 30.) FM- rendeletben konkretizálta. Az agrártámogatás rendszere a múlt évihez képest bővült, struktúrájában korszerűbb, s a támogatást igénybe vevőknek a felkészülését is elősegítheti az Európai Unió igényeihez. Csökkent az exporttámogatás mértéke, s javult az agrártermelést - agrárfinanszírozást, agrárberuházást -, valamint a piacra jutást elősegítő támogatási kondító. Kedvezőbbé váltak az éven túli lejáratú forgóeszközhitei igénybe vételének lehetőségei. A jogosultak a múlt évi 50 millió forint helyett ez évben 100 millió forint úgynevezett tőkepótló hitelt vehetnek igénybe, átlagosan 50 százalékos kamattámogatással. Megszűnt a kistermelők árbevételéhez kötött hitelkorlátozása és az integrátorok hitel-igénybevételének felső határa. Az állattenyésztők kedvezőbb feltételekkel jutnak támogatáshoz. Újszerű támogatási forma a hús- és kettős hasznú tehén-, valamint a húshasznú kanca fejlesztési célú dotálása, valamint a holstein-friz szarvasmarhát tenyésztők szaporítóanyag-használat utáni támogatása. Az állatállomány fejlesztése végett a támogatás összegét például tenyészüszőknél az idén az egyedenkénti 30 ezer forintról 40 ezer forintra emelték. Nem változott alapvetőn a földhasznosítás elősegítésének jól bevált és közkedvelt támogatási formája, ez február 28-tól már igényelhető. Az idén várhatóan mintegy 3000 igényjogosult ezen támogatási forrásból mintegy 330-350 millió forintot kaphat. A környezetkímélő vetésszerkezet kialakítását a tárca nagyobb támogatási összeggel és könnyítésekkel segíti. A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából kiemelten fontos az új építési beruházások, az ültetvénytelepítések, valamint a régió épületek, építmények (telepek) átalakításának és felújításának elősegítése. Tavaly a támogatás összege megközelítette az 500 millió forintot, ebből mintegy 1,8 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Az idén az alap- és kiegészítő támogatások kedvezőbb mértéke további beruházásra ösztönöz. Úgy tűnik, Somogybán a fejlesztésekre mintegy 600-650 millió forint körüli támogatás használhatnak fel. Továbbra is rendkívül kedvező az új mezőgazda- sági gépek vásárlásának dotációs feltételrendszere. A gépvásárló például hitelfelvétele nélküli vásárlás esetén 30 százalékos, végleges fejlesztési célú juttatást kaphat. Az 1998. évi agrár- támogatási struktúra új elemekkel is bővült. A mező- gazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú, 3000 lakosszám alatti településeken az agroturisztikai szolgáltatások indításához, illetve fejlesztéséhez is lehet támogatást igényelni. S támogatás nyújtható az agrárstruktúra s vidékfejlesztési programok elkészítéséhez is. Teljesen új a fiatal agrárvállalkozók külön támogatás, amely a birtok (termőföld, gazdasági épület, tárgyi eszközök, állatok) vásárlásához, rekonstrukciójához, létesítéséhez a vételár/beru- házási költség 30 százaléka mértékéig nyújt lehetőséget vissza nem térítendő támogatásra és jegybanki alapkamat 80 százalékának megfelelő kamattámogatásra. A megye különböző térségeiben rendelkezésre álló önkormányzatok, közhasznú, illetve magántulajdonban lévő termőföld területeken a halmozottan hátrányos helyzetben élő, szociálisan rászoruló, munka- nélküli cigány lakosság gazdálkodási tevékenységének segítése, illetve ösztönzése a termelői közösségek támogatási forrásából realizálható. A termőföld minőségi védelmét, hasznosítását, valamint a meliorációs és öntözésfejlesztési beruházásokat, továbbá a hal- és vadgazdálkodási tevékenység fejlesztését támogatják. Az agrártámogatások normatív módon és pályázati úton igényelhetők. A földművelésügyi miniszter rendeletéhez kapcsolódóan a napokban jelent meg 24 pályázati felhívás. Nagyon fontos, hogy a pályázati felhívásokban megfogalmazott feltételeket és követelményeket maradéktalanul figyelembe vegyék. A támogatási kérelmeket úgy készítsük el, hogy a tartalmi és formai feltételeknek teljes körűen megfeleljenek. A szükséges hatósági engedélyeket, igazolásokat, nyilatkozatokat a pályázathoz mellékeljük, ezen munkához kétjük a területi Agrárkamarai gazdajegyzők, valamint a Földművelésügyi Hivatal szakembereinek segítő szándékú közreműködését. Mivel a hivatal munkatársaira e vonatkozásban rendkívül komplex és több irányú feladta hárul, elsődlegesen az ügyfélfogadási napokon (hétfőn és kedden) keressük a személyes kontaktust. Minél részletesebben és mindenre kiterjedően tájékozódjunk a támogatási formákról és éljünk az igénybevétel konkrét lehetőségeivel, eszközeivel. Ez mindannyiunk közös érdeke és felelőssége! Lukács Zoltán hivatalvezető
