Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-11 / 59. szám

Megyei körkép: Virágzik a döghús-üzlet # Három város egy programban _____(3-4. oldal) S omogyi tájak; Somogysárd kemény keze # Hittel, zenével Bodrogon_________(6-7. oldal) B elpolitika: Bírák irányítják a bírói kart # Nágocson a gyermekvédelemről SOMOGYI HÍRLAP • • s ____ __ __________________________________ I X. évfolyam, 59. szám Ára: 38 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1998. március 11., szerda I (8. oldal) ÓRÁNKÉNT MILLIÓKÉRT a „Márciusi Szerencsenapokon”! Március 11-12-13-án 9-18 óráig minden órában 1 milliót nyerhet! Pénteken 13-án ráadásnye- remény 3 KENO-n egy ^ ^Chrysler Grand Voyager;-oH! 0 SZERENCSEJÁTÉK RT. A vízirendőrök nem fizetnek kikötőhasználati díjat Őrs örökös használatba Több millió forint bérleti díjjal, üzemanyag költség­gel tartozik a Balatoni Vízi­rendészeti Rendőrkapitány­ság a Mahart Balatoni Ha­józási Részvénytársaságnak — mondta Bánáti János műszaki vezető. Azt sem értik, miért költözik ki a vízirendészeti rendőrőrs a Mahart balatonföldvári kikö­tőjéből, hiszen épülő kétszin­tes klubházuk emeleti része kizárólag azért épült, hogy ott kapjanak helyet. A Belügy­minisztérium az építkezés megkezdésének pillanatában vonta vissza szándékát, így most a hajózási vállalat nem tudja, hogyan hasznosítsa a klubház emeleti részét. — A Balatoni Vízirendé­szeti Rendőrkapitányság gaz­daságilag a Somogy Megyei Rendőrfőkapitánysághoz tar­tozik, így pénzügyekben nem én vagyok az illetékes. Azt azonban tudom, hogy bérleti díjjal és üzemanyag költség­gel nem tartozik a vízirendé­szet a Mahartnak, mindössze 8740 forint késedelmi pótlék tartozásunk van — mondta Madarász Zoltán őrnagy, a vízirendészeti rendőrkapi­tányság vezetője. (Folytatás a 3. oldalon) A hegyközségek nagyobb szigort kérnek Hamis a borok harmada A borminősítő intézet ellen­őrző szervezetének megerő­sítését szorgalmazza a Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsa a borhamisítás vissza­szorítása érdekében. Nagy András, a tanács elnöke szerint a becsületes borterme­lők lehetetlen helyzetbe ke­rülnek a borhamisítók miatt. Felméréseik szerint a teljes magyarországi borfogyasztás egyharmad részét - mintegy 0,9-1 millió hektolitert - ad­ják a hamisított borok. Nagy András sérelmezte, hogy eddig a borhamisítók el­leni fellépés nem volt szigorú. Borhamisítási ügyben jogerős ítéletet még nem hoztak, pe­dig a törvényi keretek adot­tak. Ezért a tanács most nyílt levélben erőteljesebb fellé­pést kér a kormánytól. Urbán András, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának főtitkára kifejtette: a múlt év­ben mintegy 4 millió hektoli­ternyi új bor került a pin­cékbe. Ugyanakkor tavaly augusztusban az előző évről még mintegy 1,2 millió hekto­liter nedű volt a tárolóhelye­ken. A hazai borkészlet a fő­titkár szerint mintegy 4,5-4,6 millió hektoliter. A múlt évben Magyaror­szágról 1-1,2 millió hektoliter bort és pezsgőt exportáltak és 400 ezer hektoliternyi must is elhagyta az országot, az árbe­vétel mintegy 130 millió dol­lárra tehető. Jelenleg a felvá­sárlók a minőségtől függően a fehérbor literjéért 55-85 fo­rintot adnak, a vörösért 75-100-at. A főtitkár kitért arra is: a hegyközségi szervezetek megalakítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket - bár a hamisítás elleni fellépéshez ma még nem rendelkeznek kellő jogosítványokkal. Jelenleg Magyarországon 300 hegyközségi szervezet működik 100 ezer taggal. A hegyközségek a szőlőterme­lők 80 százalékát tömörítik. Az önkormányzatok 10 százaléknyi részvényt kapnának Társulás a Volán-privatizációra A tervek szerint a Volán válla­latok 4-7 évig még többségi ál­lami tulajdonban maradnak, de 10 százaléknyi részvény- csomagot felajánlanak az ön- kormányzatoknak — hang­zott el tegnap Belecz Benedek, az APV Rt infrastrukturális igazgatójának és dr. Kolber István, a megyei közgyűlés el­nökének egyeztetésén. A megbeszélésen áttekintették a közúti tömegközlekedés helyzetét, és a Volán vállalatok napirenden lévő privatizációját, ami nagy mértékben érinti a szolgáltatást igénybe vevőket. Az APV Rt által felajánlott 10 százaléknyi részvénycsomag Somogybán 50-53 millió forin­tot jelent. Dr. Kolber István el­mondta: célszerű lenne, ha ezt az önkormányzatok befektetési társasága vásárolná meg, és ez a közösség gyakorolná a tulaj­donosi jogokat is. Egyebek kö­zött a járat- és utasszámtól is függ majd, hogy az egyes tele­püléseknek mennyibe kerül a részvétel. Az elnök szerint a tu­lajdonosi nagyság komoly be­folyást tesz majd lehetővé a tömegközlekedési vállalatok el­lenőrzésében. A találkozón megállapodtak abban, hogy a megyei önkormányzat szervezi a társaság létrehozását. Katona József Indulásra váró Volán-buszok. Önkormányzati irányítás? Influenzaszerű megbetegedések a faluban Bezárták az iskolát Andocson Influenzaszerű megbetegedések miatt mától tanítási szünetet rendeltek el az andocsi iskolában és az óvodában. A napközi otthonos óvoda 45 kicsinye közül tegnap már 28- an hiányoztak, s az iskola több mint száz tanulójából tegnap már huszonhatan nem jelentek meg. A nap folyamán aztán még több diákot orvoshoz kel­lett küldeni... Dr. Karasszon Diána házior­vos elmondta: a hét vége óta fo­lyamatosan egyre több gyer­mek kereste föl influenza-szerű megbetegedéssel. — A betegség 39-40 fokos lázzal jár, elesett állapotban vannak a gyerekek, ízületi- és végtagfájdalmakra panaszkod­nak, illetve a fejfájás mellett hánynak is — mondta a dok­tornő. — Ezért javasoltam az intézmények vezetőinek, a fog­lalkozások, valamint a tanítás szüneteltetését. A betegség le­folyás 4-5 napra tehető, emiatt a gyermekintézmények ezen a héten még mindenképpen zárva maradnak. K. J. Fejlesztési alaphoz csatlakozott hazánk Magyarország csatlakozott az Európa Tanács Társada­lomfejlesztési Alapjához, miután a kormány nyilatko­zatban fogadta el a csatla­kozás pénzügyi feltételeit, illetve a szervezet alapok­mányát. A kölcsönök célja a gazdaságilag elmaradt régi­ókban a lakosság szociális körülményeinek javítása, valamint a társadalmi, gaz­dasági fejlődés sokoldalú elősegítése. Magyar ellenőrök indulnak Irakba Magyarország várhatóan két vezető diplomatát jelöl abba a különleges ENSZ fegy­verzet-ellenőrzési cso­portba, amely az iraki elnöki paloták átvizsgálását fogja elvégezni. A magyar diplo­maták részvételére vonat­kozó felkérés hétfőn érke­zett a külügyminisztéri­umba. Magyarország két, a térségben dolgozó és arabul beszélő vezető diplomatát jelöl a grémiumba. A tájé­koztatás szerint döntés vár­hatóan már ma megszületik a Külügyminisztériumban. Lamperth Mónika a parlamenti évekről A parlamenti ciklus utolsó sajtótájékoztatóját tartotta tegnap az MSZP frakciója. Ezen dr. Lamperth Mónika somogyi képviselő, frakció­vezető-helyettes számolt be tevékenységükről az állam- háztartási reform, a szociál­politika, az egészségügy, az önkormányzati rendszer és a területfejlesztés területén. A képviselő szerint eredmé­nyes négy évet zárnak, a si­keres törvényalkotásokon túl megalapozták a további előrelépés lehetőségét is. A tájékoztatón Toller László és Burány Sándor elemezte még a szocialisták eddigi tevékenységét. Földekre készülnek a diákok Kétszáz diák csaknem háromszáz hektáron gazdál­kodik a csurgói Nagyváthy középiskolában. Az intézmény a legnagyobb földterülettel ren­delkező középfokú oktatási intézmények egyike az országban és ezt igyekeznek is ezt az adottságukat minél jobban kihasználni. Cikkünk a 4. oldalon fotó: lang Róbert Béremelés volt, de nem mindenütt Hiába vállalt kötelezettséget a kormány, a kórházi dolgozók átlagosan 16 százalékos bér­emelésére mégsem került sor mindenütt. Ez nem a társada­lombiztosítás, s nem is a kór­házvezetők hibája. Az Egész­ségügyben Dolgozók Demokra­tikus Szakszervezete a kórhá­zak vezetőitől kér információt arról, mely intézményekben nem tudták emelni a dolgozók bérét - közölte kedden Gulyás Judit, a szakszervezet elnöke. Az EDDSZ az elmúlt napokban több jelzésből arra következte­tett, hogy a béremelés fedezetét nem kapták meg a kórházak. Gulyás Judit elmondta: tartozá­saik levonása után több kórház még kevesebbet is kapott a ko­rábbi támogatási összegnél. Kevésbé nőnek az árak Januárban 2,3 százalékkal nőttek a termelői árak, ami tavaly januárhoz képest 16,1 százalékos emelkedést jelent - derül ki a KSH leg­frissebb jelentéséből. A belföldi értékesítés árszintje 2,9 százalékkal, az export fo­rintban mért árszintje 1,1 szá­zalékkal emelkedett az év első hónapjában. Éves szinten az árnövekedés a belföldi értéke­sítésnél 14,8, az exportértéke­sítésnél 18,3 százalékot tett ki. A belföldi árak januári emelkedése a fele az egy évvel korábban regisztráltnak. 1993 és 1997 között az év első hó­napjában a belföldi termelői árak átlagosan 4,1 százalékkal emelkedtek. Ebben a fő szere­pet a villamosenergia-, a gáz-, a hő- és a vízellátás január 1- jétől érvényesített hatósági ár­emelése játszotta. Ez az ágazat adja a belföldön értékesülő ipari termékek és szolgáltatá­sok egyötödét. A villamosenergia-termelés és -elosztás árszintje átlagosan 5, a hőtermelés és -ellátásé 3,4, míg a gázgyártás és a vezeté­kes elosztás árai 4,5 százalék­kal emelkedtek. Az 5,5 száza­lékos átlagos hatósági áremel­kedéseken belül a legnagyobb mértékben, 17,4 százalékkal a vízdíjak árszintje nőtt január­ban. A feldolgozóipar belföldi árai januárban 2,2 százalékkal emelkedtek, ami szintén elma­rad az 1997 januáijában mért havi 3,2 százalékos árnöveke­déstől.

Next

/
Thumbnails
Contents