Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-10 / 58. szám
SOMOGYI HÍRLAP — 1998. március 10. SOMOGYI TERÜLETFEJLESZTÉS A Somogy Megyei Önkormányzat és a Területfejlesztési Tanács melléklete Pályázati lehetőségek Vállalkozásokat segítő források Igény és érdekeltség Összefogott négy megye Kedvezőbb agrártámogatások Hatékony gazdaságfejlesztés A TARTALOMBÓL Beköszöntő A SOMOGY Megyei Közgyűlés és Területfejlesztési Tanács a Somogyi Hírlapban kiadott területfejlesztési mellékletének megjelenésekor jó érzésekkel j és várakozással köszöntöm a Kedves Olvasót, megyénk polgárait. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb eseménye a terület- fejlesztési munka megkezdése volt. Helyben vehettük kézbe az infrastruktúra és a gazdaság- fejlesztés ügyét. Ez valóban a gyakran emlegetett decentralizáció a javából. Imponáló aktivitást váltott ki az önkormányzatok, vállalkozók körében. Egyben jelzi a helyi politika, közélet további erősödését, felértékelődését. Területfejlesztési tanácsok alakultak a megyékben, a régiókban, megindult a fejlesztési tervek kidolgozása. Ma már közel egymilliárdos támogatási lehetőségünk van a gazdasági fejlődés elősegítésére, a területek közötti fejlettségbeli különbségek mérséklésére. Ha körültekintően hangoljuk össze döntéseinket a kamarai, a munkaügyi, a mezőgazdasági és a vállalkozási támogatásokkal megsokszorozódhat a hatása a megye társadalmigazdasági fejlesztésében. Mára a tudás, a tájékozottság vált az egyik legfontosabb eszközzé a fejlesztési munkában is. Ezért ügyeink nyilvánossága, munkánk, értékrendünk átlátható- sága, az állampolgárok informálása még többet követel tőlünk. Számtalan döntést hozunk, amely közvetlenül érinti a megye lakosságát, mások meghatározzák a jövő esélyeit. A munkalehetőségek, a gazdaság, az út, a gáz és a szennyvízvezeték-építések épp úgy érdekelnek bennünket, mint az egészségügy és az oktatás helyzete. Követendő mintát, példaadó kezdeményezéseket tapasztalunk egyik-másik körzetben, településen, amit jó volna népszerűsíteni. Naponta tapasztalom: könnyebb révbe jutni, ha közösen határozzuk meg céljainkat, ha hiszünk bennük, ha együtt dolgozunk értük. A gazdasági rendszerváltással még inkább szembetűnőbbé váltak a területi különbségek, erősödött a nagyvárosok, a megyék, a régiók közötti verseny. Ez azonban korántsem csupán az egymást legyőző vetélkedés, hanem együttműködés is. Aki tisztában van a lehetőségekkel, aki világosan látja a gazdaság mozgását, folyamatait, előnyre tehet szert. A mi kihívásunk az, hogy sikeressé tegyük a gazdaságot, a városokat, a falvakat, Somogyot. A megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanács ezért döntött úgy, hogy áldoz a tájékoztatás bővítéséért. A Somogyi Hírlapot találtuk erre a legalkalmasabbnak, hiszen a leginkább képes arra, hogy széles körbe juttassa el az ismereteket. A terveink szerint kéthetente megjelenő melléklet többletinformációkat ad, hiszen rengeteg központi anyag érkezik hozzánk, amelyek kínálják a bekapcsolódás lehetőségét. Fontos betekintést engedni a kulisszák mögé is, megismertetni a döntések indokát, az összefüggéseket. Érdeklődésre tarthatnak számot a regionális kapcsolatok. Fajsúlyos érdekeink érvényesítése csak a dél-dunántúli, illetve a balatoni megyék összefogásával képzelhető el. Mindig nagy figyelem kíséri a nemzetközi lehetőségeket. A gazdaságiakat épp úgy, mint például az oktatásit. Egyre többet és többen teszünk az európai uniós felkészülésünk érdekében. Ezt ismerték el azzal, hogy Európa-napot rendezhetünk Somogybán. A felkészülést mindennapi gyakorlati üggyé kell tennünk az elkövetkezendő időben. Persze nem elég, ha csupán befogadjuk az ismereteket. Meg kell mutatni a nagyvilágnak, kik vagyunk, milyen a somogyi ember, melyek a lehetőségeink. Többek között a béketeremtés kapcsán fontossá és ismertebbé vált térségünk. A külföldi tőkebevonás, a munkahelyteremtés, a jobb megélhetés szándéka tovább sarkall bennünket a megyemarketing erősítésében. Bizonyára mindenkinek lennének ötletei, mit szeretne látni, mit szeretne elmondani egy tematikus mellékletben. De szeretném, ha nem lenne mindez száraz „tudósítás”, hanem életszerű, cselekvésre serkentő „kincses kalendárium”, amely az adaptálást is lehetővé teszi. Sok témának adhatnak otthont ezek az oldalak, hiszen jól tudjuk, a humánfeltételek, és a kultúra fajsúlyos meghatározói a gazdaságnak, az életminőségnek. Ugyanakkor a melléklet nem zárja ki, hogy más lapok, rádiók, televíziók ugyancsak helyet adjanak ezeknek az információknak. A Kedves Olvasóinktól a megtisztelő figyelmet, a közös alkotás felelősségét kérem, amelynek lehetséges nyertese szűkebb hazánk: SOMOGY. Dr. Kolber István a Somogy Megyei Önkormányzat és Területfejlesztési Tanács elnöke Válságkezelés felelősséggel Mi az új a területfejlesztésben? A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény létrejöttét az államigazgatásnak a rendszerváltást követő szemléletváltása tette lehetővé és az Európai Közösséghez való csatlakozási szándék tette igazán időszerűvé. A törvény létrehozásának legsürgetőbb indoka az volt, hogy a társadalmi és gazdasági átalakulás során fölerősödtek a területi egyenlőtlenségek. Súlyos helyzetbe kerültek a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott és az állami nagyiparra alapozott térségek. A központi eszközök, a kormányzati fejlesztési programok sem tudták érdemben befolyásolni a kedvezőtlen folyamatokat. Ennek csak részben volt oka a források elégtelensége és a központi források nem kellő összehangoltsága. A regionális válságkezelés nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a válsághelyzetek megoldása csak a különböző problémákat komplex módon kezelő, a helyi sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő, a pozitív térségi kezdeményezéseket felkaroló helyi, térségi stratégia kialakításán és megvalósításán alapulhat. Mindez a területfejlesztés döntési szintjeinek decentralizálását tette szükségessé. A jövőben az állam fő feladata a megfelelő közgazda- sági feltételrendszer megteremtése, a területi intézményrendszer kiépülésének támogatása, miközben a konkrét cselekvési programok kidolgozását, megvalósítását - a központi koordináció s ellenőrzés mellett - a térségi szereplőknek engedi át. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény a decentralizáló, a partnerség és a demokratikus nyilvánosság alapelveire épül. A demokratikus nyilvánosság szerepének növekednie kell a területi politikában, amelynek újszerűsége éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. (Egyebek között ezt a célt is szolgálja ez a melléklet is.) A területfejlesztési politika úgy kíván ez ország gyorsabb és hatékonyabb fejlődéséhez hozzájárulni, hogy nem a közvetlen üzleti jövedelmezőség elérését tűzi ki célként, hanem az ahhoz szükséges szolgáltatási, infrastrukturális és információs feltételek kialakítását tekinti elsődlegesnek. Mindennek érdekében meg kell teremteni a termelési tényezők, a munkaerő, a tőke, a szakértelem, a know-how ésszerű térbeli mobilitásának feltételeit, biztosítva a fenntartható fejlődést, összhangban a környezeti adottságokkal és terhelhetőséggel. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény nyomán jelentősek a változások a területfejlesztési politika döntési mechanizmusában. Ezek az intézményrendszer decentralizációját, demokratizálását és koordinációs szerepének növelését jelentik. A döntések szakmai előkészítésében jelentős szerepet vállaltak a tanácsok tagjait delegáló szakmai szervezetek. Többnyire komoly vita kíséri a pénz felosztását, és gyakran informális egyeztetéseket is tartanak a tanácsok tagjai. Részben ezeknek a megbeszéléseknek az eredménye, hogy szinte mindenhol időben döntenek a megyei keretek felosztásáról. Vitát keltett a tanácsoknál, hogy sok beruházást támogas- sanak-e az igényelt támogatás mértékénél alacsonyabb ösz- szeggel vagy kevesebbet, de a kért támogatással. Többségében az előbbi álláspont érvényesült, és ez később - a támogatási szerződések megkötésénél - okozott is gondokat. A területfejlesztési tanácsok szervesen kapcsolódnak mind a kistérségi, mind az országos szervezetekhez. A szervezeti együttműködés és a szabályozás egyik fontos tapasztalata, hogy csak az általános pénzügyi, jogi stb. követelményeknek megfelelő pályázatok közötti differenciálással lehet jó döntést hozni a támogatásokról a decentralizált források fel- használásával. A másik fontos tapasztalat: a megyei tanácsoknak minél hamarabb átfogó megyei koncepcióra, illetve programra van szükségük. Jelentős feladatok megoldása áll még a területfejlesztés hazai gyakorlata előtt. Egyrészt az állami források összehangolt felhasználásának kell megteremteni az intézményi - és részben a jogszabályi - feltételeit, másrészt - a nemzetközi források jobb elérhetősége végett - a programfinanszírozás tényleges gyakorlatának bevezetésére kell koncentrálni. Folytatni kell a decentralizációt, erősítve az intézmény- rendszer elemeit, a hiányzókat pedig létre kell hozni. A címben feltett kérdésre a legáltalánosabban úgy válaszolhatunk, ha kiemeljük az új területfejlesztés törvény egyik meghatározó jellemzőjét. Azt, hogy ez a törvény lehetőséget nyitott, kereteket adott a területfejlesztés szereplőinek a valós döntésekre, az anyagi feltételekkel és felelősséggel együtt. Sokféle kritika érheti - éri is - ezt a struktúrát, de a lényege az, hogy létrejött. Javítani ugyanis csak azt lehet, ami létezik. Dr. Ormosy Viktor az OTK régióigazgatója HOGYAN PÁLYÁZZUNK? Szigorúbb feltételek a pályázatokon Az Országgyűlés 1996. március 19-én fogadta el a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt. Ez határozta meg a területfejlesztés és a területrendezés célját, feladatát, intézményrendszerét, szereplőit, eszközrendszerét. Felkészítés és konzultációk Az elmúlt két évben a megyei területfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázatok száma 80 százalékkal nőtt. Az idei pályázatok támogatására fordítható összeg csaknem a háromszorosa az 1996. évinek. A pályázatok színvonala rendkívül változó. Több, támogatásra érdemes pályázatot kellett elutasítani formai és tartalmi hiányosságok miatt. Úgy tűnik, több pályázó okult a kudarcból, s az idén már „profi” szakembereket és szervezeteket bíznak meg pályázatuk elkészítésével. A kívánatostól elmaradnak olyan támogatható térségi programok, ahol a területfejlesztésen belül méltóbb helyet foglalhatna el a településfejlesztés. Egy településnek létkérdés lehet a területén megvalósuló beruházás, de hozadéka igazán csak akkor van, ha egyúttal térségi érdekeket is szolgál. Nagyon fontos a pályázatok beadásának a határideje; ezt úgy kell értelmezni, hogy azon időn belül az esetleges hiánypótlásra is sor kerülhessen. A határidőn túl hiányt pótolni már nem lehet. Találkoztam olyannal is, akinek a pályázatában a megfogalmazott cél nem volt összhangban a pályázott fejlesztéssel. Egy pályázatban csak egy cél jelölhető meg, de ennek a pontos megnevezése elengedhetetlen. Több pályázónak gondot okozott a beruházáshoz biztosítandó hozzájárulás. A jogszabályok értelmében a saját forrás csakis pénz lehet, apport vagy természetbeni hozzájárulás nem. A saját erő mértékét kedvezőbben lehet biztosítani, ha a fejlesztésre több település önkormányzata társul. Szigorodtak a részvétel feltételei. Változás az is, hogy a korábbi két pályázati lehetőségen túl az idén lehetőség van egy harmadikra is. A pályázatokkal kapcsolatos jogszabályok, ezek értelmezése, jártasságot és felkészültséget kíván. A felkészülést a megyei területfejlesztési tanács és munkaszervezete rendszeres konzultációkkal összeállított pályázati csomaggal segíti. A területfejlesztés jogi háttere adott, intézményrendszere a pályázók rendelkezésére áll, eszközrendszere hozzáférhető. Biztatok mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel. Molnár István főosztályvezető Az eredményes decentralizált területfejlesztési pályázati rendszer működtetése és a hatékony forráskoordináció érdekében többfordulós felkészítő és konzultációs rendezvénysorozatot szervezünk. Először a pályázat készítésében közreműködő szakértőknek tartottunk szakmai konzultációt. Ezt követően a forrástulajdonos, kedvezményes támogatást nyújtó szervezetekkel és a piaci befektetőkkel egyeztettünk. Ez esetben a forráskoordináció, illetve a forrástérképek aktualizálása a cél. A tapasztalatok birtokában a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóságának közreműködésével a pályázók részére konzultációval egybekötött felkészítő értekezletet tart. Számítva arra, hogy a pályázók - a pályázati kiírások ismeretében - további segítséget igényelnek, a megyei terület- fejlesztési tanács és a kincstár szakértőinek részvételével további konzultációt szervezünk március 24-én 9-12 óráig Kaposváron, 14-17 óráig Siófokon, március 26-án 9-12 óráig Nagyatádon, 14-17 óráig Marcaliban. A rendezvények helyszínei a városok polgár- mesteri hivatalai. Baloghné Molnár Ida főosztályvezető-helyettes fi
