Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21 / 44. szám

Közelről SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Negyedik oldal Tanfolyam kereske­dőknek. Boltvezetők­nek, leendő eladóknak, vendéglátóknak, üzlet­vezetőknek Nagyatádon is szervez tanfolyamot a Kisosz a szakmunkás- képző intézetben. A képzést a munkaügyi központ is támogatja. Angol verseny gimna­zistáknak. Angol nyelv­ből rendeztek versenyt Tabon. A megméretteté­sen azok a harmadéves gimnáziumi tanulók vet­tek részt, akik fakultá­ciós tárgyként tanulják ezt az idegen nyelvet. A versenybe húsz diák nevezett. A vetélkedőt Geréné Rádi Gyöngyvér, a gimnázium angol ta­nára szervezte. A közel hat órás verseny győz­tese Csicsai Katalin lett. Második helyezést ért el Jónás Adrienn, Farkas Csilla és Szigeti Gergely. A harmadik helyen Kiss Kinga végzett. Szabályozási terv A városi önkormányzat megbízásából szabályo­zási tervet készít a nagyatádi Széchenyi tér beépítésére a kaposvári Stadler Építész Iroda. Javaslat születik a ma foghíjként ismert 19-20. számú telek beépíté­sére, s arra is, hogy mi történjen a statikailag nem megfelelő, a város­képben nem meghatá­rozó jelleggel bíró épü­letekkel. Megszúrta vejét Élet­veszélyt okozó testi sér­tés bűntett kísérlete mi­att rendelt el nyomozást a megyei főkapitányság bűnügyi osztálya egy 68 éves balatonberényi la­kos ellen. Az idős ember lakásának udvarán ve­szekedett vejével, majd egy 20 centi pengehosz- szúságú késsel meg­szúrta. A kés áthatolt a sértett bal felkarján és a hasüregbe hatolt. A férfi súlyos, de nem életve­szélyes sérülést szenve­dett. Terepjáró az orvosok­nak. Egy új terepjáró beszerzésére nyújtott be pályázatot a Népjó­léti Minisztériumhoz a Kaposvár környéki or­vosi ügyelethez tartozó 36 önkormányzat. Az önrészt, mintegy 600 ezer forintot lakosság­arányosan a települé­sek vállalták. VASÁRNAPI. SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: DR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Fürdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE ügyvezető igazgató A menekültek nem felejtették el Nagyatádot Imádságok Szarajevóért A müezin imára szólít, köz­ben a szarajevói piacon al­mát, mandarint, lencsét és babot mérnek a kofák. Az or­szágnak hivatalos fizetőesz­köze a boszniai dinár, de az árakat márkában mondják. Alkudni kötelező. A ládák és zsákok között márvány emlékmű: 1994. február 5-én szerb gránát robbant itt: a zsúfolt piac ak­kor is élt, hatvanhét áldozat maradt a helyszínen. Mond­ják, ez volt az a pillanat, ami­kortól az emberiség odafi­gyelt Szarajevóra. Szarajevó 1992 áprilisától ostrom alatt állt. — Mindennap lőttek. Az élelem egyre kevesebb volt, 10-12 órát kellett sorba állni a vízért... Ovcsina Rubina 1995 janu­árjában úgy érezte, hogy elege lett a rettegésből. Bu­dapestre utazott, hogy az Ausztrál nagykövetségen ví­zumot kérjen. Csak Kana­dába mehetett volna, de oda meg nem akart menni. Itt ma­radt Magyarországon. A nagyatádi menekülttáborba került és csak 1996 júliusá­ban utazhatott vissza Szara­jevóba. Neki szerencséje volt, mert a szülei várták és a cso­dával határos módon épen maradt a lakótelepi lakás. Munkát is kapott, az önkor­mányzatnál dolgozik. Nem minden menekült járt ilyen szerencsével. Szarajevóban ma tízezrek várnak arra, hogy visszakerülhessenek szülő­földjükre, ahonnan elüldöz­ték őket. A dytoni békekötés elhallgattatta ugyan a fegyve­reket, de a megnyugvás ideje még nem érkezett el. Szarajevó külvárosában ta­lálkoztam a Mujics Hankával és családjával. Az ötven éves asszony Focséban egy három emeletes házban élt a lányá­val, meg a vejével. A férjét ki- lencvenkettőben bebörtönöz­ték. Egyetlen bűne volt, az hogy bosnyák. Néhány hó­nappal később a falujukat megszállták a szerbek. A bosnyákoknak egyetlen órát adtak a csomagolásra. Han- káék előbb Törökországba menekültek, s onnan két évi reménytelen várakozás után elindulnak Nyugat-Európába. Csak Magyarországig jutot­tak: Nagyatád lett a menedék. — A férjemről nem tudtam L piacon almás ládák és síremlék Barjlcs Szét kalasnyikowal megy dolgozni FOTO: eM SOOS GYÖRGY semmit. Csak éreztem, hogy él. Közben Nagyatádon meg­született Emina, az unokám. Vártunk arra, hogy majd csak történik valami, mert nem mehetnek így a dolgok örökké. Kilencvenhat máju­sában jöttünk Szarajevóba. A vöröskereszt derítette ki, hogy él a férjem, s itt van. Én egy olajpalackozóban kaptam munkát. A ház, amiben la­kunk egy szerbé volt, az eme­leti részt nekünk utalták ki... — Hanka, mi lesz, ha vissza­jön a tulajdonos? — Addig nem megyünk in­nen, amíg nem kapunk he­lyette másikat. A miénket fel­gyújtották Focséban. A Boszniába haza került menekültek nagy részét az épen maradt házak közül azokban helyezték el, ame­lyek korábban szerb tulaj­donban voltak. Senki sem tudja, hogy mennyire ideig­lenes az új otthonuk. Ma in­kább az foglalkoztatja őket, hogy miből élnek meg. A se­gélyszervezetek havonta 10- 12 kiló lisztet, fél, vagy egy li­ter olajat, s kilónyi babot ad­nak. A legtöbb menekültnek nincs munkája. A Bajrics csa­lád szerencsés, mert az apa éjjeliőrként dolgozik a he­gyekben egy kőbányában. Este felvesz egy vászonzsá­kot, ami Kalasnyikovot rejt, s úgy megy dolgozni. Hogy legális-e a géppisztoly azt nem tudja, mert a bánya tu­lajdonosától kapta, de abban biztos, hogy ott fenn a he­gyekben szükség lehet erre is. Bajrics Szét havonta há­romszáz márkát keres. A 1998. február 22., vasárnap Plusssz mellett az erdők csendje tölti föl Bánffy tagságra vadászik Bánffy György 27 éve tagja a József Attila Színháznak. Jelen­leg Goldoni-vígjátékban pró­bál, Miller- és Ibsen-darabban játszik. Széchenyi-monodrá- mája 15 éve van műsoron, és sok száz előadást ért meg. Most vadászmezőket keres Somogybán. Mi tartja - az ép­pen elkészített pezsgőtabletta mellett - a régi formában? - kérdezte a Vasárnapi Somogyi Hírlap munkatársa.- Az erdők csöndje, az ott lévő magány harminc éve ren­geteg erőforrást biztosít ne­kem. Mindig egyedül szeret­tem megélni vadász£lményei- met, és most is ezt tenném, ha a Börzsönyből az ottani erdői­gazgatóság ki nem akolbólintja mind a tíz társaságot. Remé­nyeim szerint éppen Somogy­bán sikerül vadásztársasági tagként elhelyezkednem, és akkor ismét egyedül tölthetem el a hajnalokat, a szürkülete­ket, a holdfényes éjszakákat. Még nem vadásztam itt, de tu­dom, hogy Somogy vadászati szempontból is külön ország.- Mióta vonzza a termé­szet?- Egri kisdiák koromtól jár­tuk az erdőt szüleimmel. Pé­csi színészként az ottani va­dásztársaság hívott soraiba, és én mentem, mert lelkileg és fizikailag egyaránt kész' voltam ennek az életformá­nak a megtanulására.- Az erdőjárásból még nem következne, hogy az ember fegyvert vesz a kezébe...- Szerte Európában milliók értik félre a vadászat lénye­négy tagú családnak ez na­gyon kevés. Bajricsékat a Tuzla melletti Zvornikból ül­dözték el 1992-ben. A csong­rádi tábor bezárása után ke­rültek Nagyatádra. Az apa ügyes kezű kőműves. A nagyatádi építkezők gyakran vették igénybe a munkáját. A nők meg a konyhán segéd­keztek. Sena, az anya azt mondja, hogy szívesen jön­nének vissza Nagyatádra, mert itt legalább mindent megkaptak. A rommá lőtt Szarajevóban nehéz a megél­hetés. A nagyobbik lányuk ki­jutott Amerikába. Küldött meghívó levelet, de arra sin­csen pénzük, hogy elmenje­nek a zágrábi nagykövetségre az vízumokat intézni. A nagy utazásról pedig csak álmo­dozni lehet. A valóság sokkal hétköznapibb: venni kellene egy villanyégőt, mert már majdnem mindegyik kiégett a lakásban. Szarajevóról azt tartották, hogy Európa egyik legérde­kesebb városa, mert a benne élő muzulmánok, és ortodox keresztények, illetve a római keresztények naptára más­más időt mutat. Évszázadok óta így van ez. Ki gondolta volna, hogy egyszer értelmet­len öldöklésbe csapnak át a mélyben izzó indulatok. A legenda szerint ebben a vá­rosban őrizték Mohamed pró­féta szakállának egy darabját. Az ereklye sem tudta megvé­deni a várost. A Szarajevót körülölelő hegyekről a szerb nehéztüzérség szabályosan rommá lőtte. A boszniai par­lament modern épülete ro­mokban, akárcsak a stadion, amely mellett friss sírok so­rakoznak. Ágoston József, a nagyatádi menekülttábor egykori tolmácsa, aki mos­tanság egyre többször fordul meg Szarajevóban, ismeri majdnem mindegyik épület történetét. Tőle tudom, hogy a városközpontba vezető alagút előtti híd alatt találtak egy robbanószerkezetet a pápa látogatása előtt. A pápa azért jött Szarajevóba, hogy imát mondjon a városért. Az újjáépítés még jóformán el sem kezdődött, de új dzsá­mik és minaretek magasod­nak mindenfelé. A hit meg­nyugvást ad. De kaphatnak-e megnyugvást a sérült embe­rek. Hanka családjától kérdez­tem, hogy az exodus után haragszanak-e valakire, vagy valamiért. Mondták, a szer- bekre. De nem mindegyikre. A régi szomszédra nem, pe­dig ő is szerb. Sétálunk a bazárban. Hir­telen rendőrautók, majd hó­fehér kocsik jelennek meg az ismerős kék UNHCR felirat­tal. A kísérők gyűrűjében egy már őszülő hajú úr. A szarajevóiak autogramokért ostromolják, miközben so­kan megelégednek azzal is, hogy megérinthetik, meg­csókolhatják. Az úr Djordeje Balasevics. A háború előtti évek legnép­szerűbb szerb énekese. Az öldöklés ellen tiltakozó dalai­val csak fokozta népszerűsé­gét. Hétvégi koncertjére Bosznia legkülönbözőbb pontjairól zarándokoltak Sza­rajevóba. Sajtótájékoztatójá­nak egyik mondatát gyorsan röpítették tovább a telexgé­pek: „Tehettem volna talán többet is Szarajevóért, de ti tudjátok legjobban, hogy bármelyik átlagos aknavető játszva elnyomja az ének hangját. ” Aki eljön Szarajevóba, az kóstolja meg a cukrászok remekeit, s a kávét, amit ké­rés nélkül is töltögetnek a vendéglátók. A bazár egyik cukrászdájába úgy ülünk be, hogy tudom, a felszolgáló, Haj ríja évekig élt a nagyatádi menekülttáborban. Talán húsz éves lehet. Tanárnőnek készül. Ha valódi béke lesz, ha nem neki kell megkeres­nie a család ellátáshoz szük­séges pénzt, akkor tanulni fog. Hogy ez mikor lesz? A téren galambokat etet­nek az emberek. Egyre több galamb száll ide. A nap dele- lőn. A müezin imára szólít a minaretből. Imára, Szaraje­vóért. Nagy Jenő gét, ami nem más, mint a ra­gadozók kipusztulásával fel­borult ökológiai egyensúly biztosítása. Nem mondom, hogy nincsenek a világon százával olyan vadászatok - udvariasan fogalmazva - ahol a vadászetika nem működik. A vérbeli vadász boldogan fi­gyeli fél órákon keresztül egy legelő vadcsalád életét bár­mely fajból, és nem emeli föl a puskáját, csak ha a létszám- csökkentés ezt indokolja.- Mi volt az első vad, amit elejtett?- Egy kiöregedett tizen­nyolc éves szarvasbika. A magam bőgőkürtjével csalo­gattam ki a kukoricásból a szomszédos hereföldre. Azt hitte, vetélytársa közeledik. Szép emlékű kilövés volt, Somogy vadászati szempontból is külön ország fotó: lang rőbert hétkilós mutatós aganccsal.- Azóta nyilván sok trófea került mellé.- Eredményes vadásznak tartom magam, azért is, mert egyedül jobban bele lehet ol­vadni az erdőbe. Ez a vadá­szat, nem a fegyver elsütése.- Került már veszélyhelybe?- Egyszer. Párzás idején három vaddisznó közül az utolsót meglőttem, mire a középső szembefordult, és rohant felém. Egy szemből vágtató vaddisznó leterítése gyakorlott vadásznak sem ru­tinszerű feladat, de szeren­csére nem vétettem el. B. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents