Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-09 / 33. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1998. február 9., hétfő Temető mellett diszkó Felháborodott Böhönye Az aláírásgyűjtést Szabó Jánosné kezdeményezte, a múlt hónap végén, amikor megtudta, hogy egy segesdi vállalkozó diszkót akar nyitni a háza közelében.- Tiltakozásra az is ösztön­zött bennünket, hogy a főut­caiak is elérték: a Diófa ven­déglőben már két éve nincs diszkó - mondta Szabó Já­nosné. Ott is törtek-zűztak. Postaládákat szaggattak le, redőnyt, ablakot betörtek. Ilyesmi nem ekkora faluba való. Vonják vissza az enge­délyt! Ott lenne a katonai te­mető mellett, ez rossz fényt vetne a falura. Tudjuk, mivel jár az ilyen szórakozóhely...- Sokat megértem már, de ilyet még nem; temető mellé építenék - háborgott Veidén Ferenc is. - Miért engedik? Nemcsak helybeliek menné­nek oda, terjedne a kábító­szer; féltem a fiatalokat. Ész­szerűbben kellene hasznosí­tani az épületet; például pan­ziónak, hisz sok idegen jön. Indulatokat kavart a régi malom hasznosítása. Rég ta­karmányt gyártottak itt, aztán 6 évig üres volt. A múlt év­ben kezdték az átalakítását; akkor hallották: gazdagodik a helyi szórakoztatóipar. A la­kosság ezért petíciót adott be 200 aláírással a polgármes­terhez, és a közbelépését sür­getik. - Egyetértek a hábor­gókkal - mondta Molnár Jó­zsef polgármester. - De elle­ne nem sokat tehetünk; meg­szűnt az építési hatósági jog­körünk. Bízom abban, hogy a marcali illetékes hatóság is belátja. Az építési hatóságnál Vö­rös István azt mondta: sem­milyen törvény nem tiltja ezt. A tiltakozás csak úgy érhetné el célját, ha ezt a problémát a helyi rendelet szabályozná. Megoldást csak a követke­ző képviselő-testületi ülés hozhat, ahol a szórakozóhely cseppet sem szórakoztató ügye is terítékre kerül. F. E. Tíz község öröme, gondja; öt év a tapsonyi plébánián Hatezer lélek pásztora Úgy érzem, az eltelt öt év alatt elfogadtak s megszerettek az itt élő emberek, és ez kölcsö­nös - mondta Szűcs Imre tap­sonyi plébános. S nem is ke­vés, hiszen Tapsonyban a plébániát és a papot mindig aggódó szeretettel és különö­sen nagy figyelemmel vették körül. Azt persze már papja válogatta, hogy a szeretet vagy a figyelem volt-e nagyobb. Szűcs Imre, a fiatal plébános Kaposvárról ke­rült Tapsonyba. Az ottani ki­sebb és fiatal közösség után most tíz faluban várják a hívek vasárnaponként. Népszerűségét főként türelmének és híres hu­morérzékének köszönheti.- Bár Szent Pál azt hirdette, hogy a sírókkal sírni, a neve­tőkkel nevetni kell, én inkább igyekszem felvidítani azt, akit szomorúnak látok. Sajnos, egyre többször van rá alkal­mam, mert az emberek között egyre több szomorúságot látok. Nemcsak hivatásból teszem; nekem ilyen a természetem. Arra szegődtem, hogy az örömhírt hirdessem, tehát nem örülök, ha rossz kedvűek a hí­vek. Szűcs Imre annak sem örül, hogy egyre csak fogy a közös­ség. A múlt évben, a tíz faluban 68 temetésre kellett mennie, s ezt csak 29 keresztelő ellensú­lyozta. Mesztegnyőn volt a helyzet a legrosszabb, hiszen ott alig feleannyi volt az újszü­lött, mint a halott. Igyekszem felvidítani akit szomorúnak látok — Most már szinte minden­kit ismerek a templomba járók közül, és együtt szomorkodom a családdal, ha valaki elmegy, s velük együtt örülök, ha szapo­rodik a közösség — mondta a tapsonyi plébános. Hozzátette: — Bízom abban is, hogy meg­változik majd ez az aránytalan­ság, s több lesz a születés, mint a halál. S akkor örömre is több ok lesz; hiszen én nem maga- mért élek, hanem másokért, ér­tük, a híveimért. Fábos Erika Sok család szorul rá a támogatásra - Most is hiányzó fejlesztés Kevésből többet oszt Vese Hatvan kétmillió forintból kell gazdálkodnia Vésének - ez de­rült ki a képviselő-testület múlt heti ülésén. Nem voltak könnyű helyzetben a képviselők: legalább a kétszerese kellene ennek a pénznek, ha fejlesztéseken is szeretnének gondolkodni. Úgy tű­nik, azonban ettől az idén is megmenekülnek.- Csak az iskola fenntartása és működtetése több mint 35 mil­lió forint - mondta Berták László polgármester. - Ebből csak 16 millió forint a norma­tíva, 14 millió forintot a falunak kell a költségvetésből hozzá­tennie. Az intézmény saját be­vétele ötmillió forint, és mindez még kiegészül a Varászlótól il­letve Nemesdédtől kapott hoz­zájárulással, mert erről a két te­lepülésről is járnak gyerekek a vései iskolába. Hét és fél millió forinttal szánunk az idén szoci­ális segélyezésre; ez a pénz, sajnos, szinte minden évben kevésnek bizonyul, annyi a rá­szoruló. Másra nem is jutna na­gyon, ezért idén is pályázunk az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű falvak támogatására. Az „önhiki”-re már 1990 óta minden évben pályáznak. Ta­valy kilencmillió forintot kér­tek, idén ez az összeg csaknem a duplája, 17 millió forint.- A közalkalmazotti béreme­léseket csak ebből a támogatás­ból tudjuk teljesíteni, és az ugyancsak kötelező gyermek- nevelési támogatást is csak eb­ből finanszírozhatjuk - mondta a polgármester. - Márpedig a vései családok több mint 80 százaléka jogosult a támoga­tásra. Az önkormányzat igen sze­rény saját bevétellel számolhat. A helyi adók közül az ingatla­nadó hozza a legtöbbet, 2500 forintonként mintegy 700 ezer forintra számíthatnak. A gép­jármű-súlyadóból azonban csak minimális összeg folyik be a falu kasszájába, akár csak az iparűzési adóból, amelyet a le­hetséges maximum felében, az éves bevétel 7 ezrelékében ál­lapítottak meg a képviselők. Ennek ellenére az idén is támo­gatják a falu négy civil szerve­zetét. Az önkéntes tűzoltók, a sportegyesület, a kábeltelevízió és a faluszépítő egyesület egy­aránt 80-80 ezer forintot kap a működéséhez. Ez 20 ezerrel több, mint a tavalyi volt. A há­ziorvosi szolgálat működését havi 115 ezer forinttal segítik.- Ez sem ígérkezik könnyű évnek - mondta Bertók László. - Az önkormányzat azonban a keveset is igyekszik úgy osztani, hogy mindenki érezze, szükség van a munkájára. (Fábos) GÁZTERVEK TÍZ FALUBAN Tíz települést és háromezer embert érint a gázfejlesztés, amelyről három éve tárgyalnak. Eddig meghiúsította a beru­házást, hogy a lakosságra túl nagy teher hárult volna, mert hi­ányzik a gázfogadó állomás. Építési költségét azonban a Mól Rt átvállalta, így újra előkerült a terv. A települések polgár- mesterei most úgy döntöttek: gázközmű-építő társulást hoz­nak létre, ezzel teremtve nagyobb esélyt a hosszú lejáratú hi­telhez. így a lakosságnak így sokkal kevesebbet kell majd befi­zetni sokkal hosszabb idő alatt. A polgármestereket kérdeztük arról: ilyen feltételekkel mekkora az esély a gáz behozatalára? Bakos Józsefné, Nemeskisfalud: - A testület úgy határozott, hogy maradunk. Semmiképpen nem lépünk ki, pedig csak 76- an vagyunk. A korábbi felmérésnél a lakosság 40 százaléka igényelte volna, de ilyen feltételekkel szerintem meglesz a 70 százalék. Sőt, így már azoknak is kellene, akik csak nyárra vagy hét végére jönnek Nemeskisfaludra. Bertók László, Vése: - Megtárgyalta a testület, és a konkrét számokra várunk. Nagyon jó volna, és egyetértek azzal, hogy ez lenne a falvakban élő embereknek az utolsó esélye. A gázbe­vezetés is csak drágább lesz később, pedig a mostani kedvező is jelentős teher sokaknak. A korábbi felmérés eredménye szerint a véseiek 50 százaléka támogatná. Ez bizakodásra ad okot, így szerintem meglesz a 70 százalék is. Radanics László, Nemesdéd: - Az én meglátásom az, hogy mi ugyanúgy járunk, mint a szennyvízzel, meg mint korábban a gázzal. A 825 lakosból 230 nyugdíjas, a lakosság 40-42 száza­léka roma. A szennyvíz ennyibe sem került volna, mégsem kel­lett; szerintem ez sem kell majd. Most a kábeltévét mondogat­ják, de ha azzal jutnánk idáig, akkor már ahelyett is más kel­lene. Ekkora faluban nagyon nehéz. Fülöp László, Tapsony: - Ha ez a tízéves hitelkonstrukció, amelyről szó van, megvalósulna, az minden községnek nagyon kedvező lenne. Talán így vállalnák az emberek. Arra várunk, hogy dr. Suchman Tamás beszámoljon a pályázati lehetőségek­ről. A testület mindenképpen mellette van, és a lakosság is na­gyobb arányban támogatja, mint korábban. Harmatit István, Szőkedencs: - Kedvezőbb helyzetben va­gyunk a többieknél, hiszen nálunk először is megvolt a többség. Szerencsénk van a külföldi lakókkal: nekik ez nem akkora te­her, és ebben a lakosság is támogat bennünket azóta is. Nálunk nem az a kérdés: lesz-e gáz, hanem hogy idén lesz-e? Én azt mondom, ha az idén nem kezdődik el az építés, abból nálunk botrány lesz. Ha kell, külön is megcsináljuk, de együtt is, ha még az idén elkezdik. Kövér István, Nagyszakácsi: - Mindenképpen el kell kezdeni ezt a beruházást, még ha nem is ezek a képviselő-testületek fog­ják befejezni a munkát; szerintem ez a kis falvak utolsó esélye, hogy gázhoz jussanak. A három évvel ezelőtti felmérésnél nem volt meg a szükséges részvételi arány; ezekkel a feltételekkel biztosabbnak látszik. Ezt támogatni kell mindenféleképpen. RöntgenaLkatrészelt Tapsonyból A német tulaj­donú Hans Tausch Hungária kft két éve vásárolta meg a ko­rábban Medicor-tulajdonban levő tapsonyi üzemet. A gyár­ban most 110 embert foglalkoztatnak; röntgengépeket és ezekhez tartozékokat gyártanak exportra, illetve a korábbi tulajdonos, a Medicor Röntgen Rt megrendelésre, fotó: lang Feldolgozásra szállítják a rönköket a Lénia kft telepére Szakmai konferencia - A Testnevelési Egyetemmel közösen fejleszt a Lénia kft A játék is komoly üzlet Kilenc évvel ezelőtt egy külföldi utazás adott ötletet a böhö- nyei Hagyánek Lászlónak az új vállalkozáshoz. Ausztriában látta azokat a szabadtéri fajátékokat, amikről úgy gondolta, idehaza is örömet szereznének a gyerekeknek. A prototípust három leányának gyártotta le, s amikor látta, mekkora a si­ker, belevágott a sorozatgyártásba. A Lénia kft amúgy bútoripari alapanyagokat és fűrészipari termékeket gyárt exportra. Termékeinek jó piaca van Hor­vátországban, Szlovéniában és Ausztriában is - évente mint­egy hat-nyolc millió köbméter fát dolgoz föl az ötven alkal­mazott de a cég nevét a já­tékgyártás tette ismertté.- Amikor láttam, hogy a lá­nyaim mennyire élvezik az új játékszert, fölvettem a kapcso­latot a Testnevelési Egyetem­mel, hogy adjanak szakmai ta­nácsot - mondta Hagyánek László, a Lénia kft ügyveze­tője. - Nagy örömmel segítet­tek, és így közösen sikerült olyan játékokat készíteni, ame­lyek nemcsak mutatósak, ha­nem fejlesztik is a gyerekek mozgáskoordinációját. A gyermek- és természetba­rát-játékok hamar népszerűek lettek, s ma már több száz ör­vendezteti a legkisebbeket, szerte az országban. A cégnek jók a kapcsolatai az óvodákkal és az óvónőkkel, több játékot adtak már ajándékba is, de pá­lyázati úton is elnyerhetőek a Éénia termékei. A cégvezető tervei szerint az idén még legalább kétszáz já­tékot gyártanak. A piaci siker­hez azonban ez még kevés lenne, ám azzal, hogy az alap­anyag beszerzéstől a gyártáson át a játékok felállításáig min­dent ők végeznek, jóval ol­csóbbak tudnak lenni verseny­társaiknál. A Testnevelési Egyetemmel a játékok mellett más közös programjuk is van.- Sportegyesületeknek, sportcsarnokoknak készítünk steplépcsőket és aerobik-zsá- molyt - mondta az ügyvezető. - Ebben is segítségünkre van az egyetem, s a program ré­szese a Magyar Aerobik-szö- vetség is. Éppen a jövő héten lesz egy országos szakmai konferencia, 500 szakedző részvételével, ahol a Lénia kft termékeivel mutatják be majd a gyakorlatokat. A családi vállalkozás igen jó évet zárt, s reményeik szerint idén is megismétlik tavalyi eredményeiket. A siker titka pedig Hagyánek László szerint nem más, mint hogy cége olyan, mint a neve: egyenes. (Fábos)

Next

/
Thumbnails
Contents