Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-09 / 33. szám
1998. február 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 7 Tervezik a gázvezetéket Somogysámsonban Megkezdték a munkát a földmérők Somogysámsonban és Horvátiakon. A gázfejlesztésnek a községekben zajló építési munkáihoz szükséges kiviteli terveket a budapesti Földgép kft megbízásából a ceglédi székhelyű Horváth és Társa kft készíti el. A héten pedig a Mól Rt szakemberei tartanak helyszíni egyeztetést a faluban a gázátadó állomás kivitelezésének részleteiről. Az oktatás fejlesztéséért báloztak a szülők A sok éves hagyománynak megfelelően a hét végén ismét jótékony céllal rendezték meg a szülők bálját a tapsonyi általános iskolában. A bál bevételét - ez majdnem nyolcvanezer forintot tett ki - a az iskolai oktatás támogatására, a gyerekek segítésére ajánlotta fel a bált szervező szülői munkaközösség. Növényvédelmet tanulnak a szőlősgazdák Háromhónapos, 80 órás növényvédelmi tanfolyamot indított csaknem negyven résztvevővel a marcali hegyközség, a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás segítségével. A résztvevőkkel szakemberek ismertetik a korszerű vegyszeres gyomirtás módszereit és a növénybetegségek elleni védekezést. A kurzus végeztével a gazdák sikeres vizsga esetén a vegyszervásárláshoz szükséges zöld igazolványt is kapnak. A tanfolyamot a hegyközség hét év után másodszor szervezte meg. Elkészítik a kerékpárút utolsó szakaszát is Két éve kezdett kerékpárút-építési programba a vései önkormányzat, s ennek eredményeként már szinte az egész falut behálózza a biciklisek számára biztonságosan igénybe vehető úttest. A közeljövőben a most még hiányzó 400 méteres szakasz kiépítésére is lehetőség nyílik, hiszen az öt és fél millió forintos beruházás költségeinek a nyolcvan százalékához pályázati úton jutott hozzá a községi önkormányzat. Az új útszakaszon a falu utolsó utcájától a temetőig lehet eljutni. Másodszor adtak ki városi telefonkönyvet Második alkalommal adták ki a marcali telefonelőfizetők jegyzékét. A 35 oldalas kiadvány évenkénti megjelenésével a kiadók célja az, hogy napra kész adatokkal rendelkezzenek a régi és az új előfizetők. Ehhez a könyvecskéhez a marcaliak ingyenesen hozzájuthatnak a Matáv ügyfélszolgálati irodájában. Vendégekkel farsangoltak a nyugdíjasok Hagyományos farsangi rendezvényét a múlt héten tartotta a marcali nyugdíjasegyesület. A mulatságra a kőröshegyi csoportot is meghívták. A két civil szervezet két éve fűzte szorosabbra kapcsolatait. A vendégeket ez alkalommal vacsorával is megkínálták, s kedvükért jelmezbe is öltöztek. Emelték az iskolások menzai térítési díját A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy emeli a nevelési, oktatási intézmények, valamint a személyi gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési dijait. Az áremelést az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedése indokolta, mértékét pedig 20 százalékban határozták meg. Számvetést készített az asztmások klubja Az X házban évkezdő összejövetelét a múlt hét végén tartotta az asztmások marcali egyesülete. A résztvevők elsőként tájékoztatást kaptak a múlt év teljesítményeiről. Dr. Budai Gabriella tüdőgyógyász főorvos és Kardos József, az egyesület elnöke azt tartotta a legfontosabb eredménynek, hogy életben maradt az egyesület. Legsikeresebb rendezvényük az első marcali asztmanap volt, melyen több mint 20 szakorvos vett részt és a környék összes asztmásegyesülete. A feladatok között egy önálló klubhelyiség berendezése szerepel, s egy, a betegek és egészséges emberek számára tervezett sportnap megszervezése. Megjelent a marcali Katolikus Újság A múlt héten jelent meg a Marcali Katolikus Újság idei második száma. Az egyházközség kiadványa ezúttal a farsanggal és az ünnepléssel foglalkozik. Az újságban olvasható írások szerzői főként X-es fiatalok, de az egyházközség idősebb tagjai is rendszeresen részt vállalnak a közös munkából. Ezerkétszáz csecsemő - Nehéz napok emléke és örömteli évek A nagyszakácsi bábaasszony Kertai Imrénét mindenki ismeri Nagyszakácsiban. Sőt, nemcsak ezen a településen, hanem a falu határain túl is; alig van olyan idős asszony a környéken, akit ne látott volna élete legnehezebb óráiban. Kertai Imréné 22 évig volt bába, majd amikor már kórházban szültek az asszonyok, körzeti ápolónőként járta a falvakat. A 78 éves, törékeny termetű asszony korát meghazudtoló energiával és irigylésre méltó optimizmussal éli napjait. Megfáradt, de mindig mosolygó kék szemeiből olyan erő sugárzik, hogy nem lehet rá nem visszamosolyogni. Mert Kertai Imréné nemcsak a test, hanem a lélek sebeire is ismeri az orvosságot. — Szerettek az asszonyok, mert én is szerettem őket. A kisbabákat meg a különösen. Főleg annak örültem és ügyeltem, amelyik már elkerülte a négy kilós súlyt — idézte emlékeit Kertai Imréné. — Sok nehéz szülést láttam, amíg ezerkétszáz gyereket világra segítettem, de sírás, jajgatás az nemigen volt. A szülő asszonyokra is átragadt az az életkedv, ami bennem megvolt. Régente az asszonyok is erősebbek, bátrabbak voltak, mint most — állítja az idős bába. S mint mondta, akkoriban egy év alatt 38-40 gyerek is született. — Most talán tíz fiatalasz- szony sincs a faluban — mondta. Faggatom, hogyan választotta ezt a pályát. — Itt a szomszédunkban lakott az idős bába. Egyszer aztán kitaláltam, hogy én is bába leszek, segítek az asszonyoknak mert az én fiam tbc-t kapott, és meghalt. Az uram meg az anyám ki is nevettek érte, mert Kertai Imréné: A vidámság a jókedv mindennek a titka... akkoriban talán 42 kilós voltam. Ehhez a mesterséghez meg erő kell. Azután mégis csak sikerült. Elérte, amit tervezett. S tette, ami a hivatása volt. — Emlékszem egyszer négy nap, négy éjszaka nem aludtam. Hat gyerek született akkor. Látja, ezért nem látszik rajtam a korom, mert az éjszakázás az nem számít ám bele a 78 évbe, és volt belőle igen sok — mondja mosolyogva, miközben ráncos kezeivel kisimítja homlokából ősz haját. Kertai nénit ma is sokan megkeresik jó tanácsért. Mindenkire jut ideje. És mindenkihez van egy kedves szava is, aki átlépi a háza küszöbét. S amikor a jó egészség, a hosszú élet titkáról érdeklődöm, kis gondolkodás után azt válaszolja: — A vidámság, a jókedv mindennek a titka. Mert aki elcsügged és szomorkodik, az könnyen a másvilágra jut... Hát ennyire egyszerű ez. Fábos Erika Egyre több tilalom, növekvő költségek - Tárgyalnak a tározóról Boronkán is horgásznának Lassan csak a felszerelésünk miatt hívnak bennünket horgásznak - panaszolta Magyarossy Béla, a Marcali és Vidéke Horgászegyesület elnöke. Mert vízre jutni egyre nehezebb.- Többnyire a Balatonra jártunk eddig, de az új szabályok miatt erről is le kell mondanunk - mondta Magyarossy Béla. A nagyárkon Újlaknál lebontották a hidat, így óriási a kerülő. Nem elég hogy a horgászjegy évről évre drágább, lassan a lehetőségünk sem lesz meg. - Ez a városban s környékén 600 horgászt érint. Ezért a pecások gondjaik orvoslására dr. Sütő László marcali polgármesterhez fordultak. - Azért kerestük meg dr. Sütő Lászlót, mert azt hallottuk, hogy Marcalié lesz a boronka-marcali víztározó, és így vízhez juthatunk. Korábban már többször próbálkoztunk ezzel a lehetőséggel, mindig sikertelenül. A boronkai víztározó jelenleg a Pécsi Vízügyi Igazgatóságnak a tulajdona, de a víz kezelője a Balatoni Halászati Rt. A részvénytársaság azonban nem járult hozzá, hogy ezt a marcali horgászok birtokukba vegyék. Dr. Sütő László ezzel kapcsolatosan elmondta: jelenleg még tartanak azok a tárgyalások, amelyek a tározó jövőbeni tulajdonviszonyairól szólnak. A polgármester azonban jó esélyt lát arra, hogy a somogyszentpáli és a kéthelyi önkormányzattal közösen a települések gyakorolják a tulajdonosi jogokat. Ha ez úgy alakul, akkor mint ígérte, marcali és környékbeli pecások lógathatnak a víztározó partjain. F. E. Tervekhez pénz is kell Nyomasztó gond kisfalvakban Három súlyos gond is nyomasztja a Nemesdéd, Varászló, Simonyi, Vése önkormányzatait. Leginkább a munkahelyhiány, a kisebbség helyzete és a közbiztonság romlása.- Távol van ez a térség a városoktól, helyben alig van munka - hangoztatták a polgármesterek. Gondjaikról Nemesdéden tanácskoztak a kis falvak képviselői, dr. Kolber Istvánnak, a megyei önkormányzat elnökének látogatásakor. S felvetődött egy kisüzem létesítésének terve is - ezt továbbgondolásra alkalmasnak tartották. Ennek a kisüzemnek terveit ha kidolgoznák, pályázaton is volna esélyük a megyei területfejlesztési alapnál. Korábban Varászló nyert pénzt így idegenforgalmi tanulmányához, Nemesdéd pedig az orvosi rendelő kialakítására. Egyenrangú a közbiztonság igénye is a létbiztonságéval. A rendőri jelenlét - mint mondták - sokat segítene; körzeti megbízott ugyanis náluk nincs. Súlyos társadalmi gond viszont a kisebbség helyzete. Ahol a lakosság 40 százaléka cigány, ott e kérdést sem csak közbiztonsági problémaként kezelik; valamennyien a foglalkoztatási gondok javításában látják a megoldást. S támogathatónak ítélték a gázfejlesztést is, melynek megvalósítási lehetőségéért dr. Suchman Tamás országgyűlési képviselő sokat fáradozott. A területfejlesztési pályázatoknál - ebben is egyetértettek - megkülönböztetetten kellene támogatni a kis falvakat, hiszen itt még a saját erő előteremtése is gondokat okoz. Ebben egy szolidaritási alap létrehozása is szóba került Nemesdéden, ez igen sokat segítene. B. T. Ötszáz diáknak új jogosítvány Havonta indít járművezetői tanfolyamot a Meiszterics autósiskola, a segédmotorostól az buszvezetői képzésig. A marcali gimnázium és a sző- csényi szakiskola segítségével 500-an szereztek tavaly jogosítványt. A próbajogosítványok miatt erősen nőtt a jelentkezők száma. A városban s vonzáskörzetében már a felnőttek több mint 60 százalékának van jogosítványa. Boronka kisrégió a kiállításon Egyre fontosabb a turisztika a mesztegnyőieknek és a környék falvainak. Ennek fejlesztéséért sokat tesznek. Négy település: Mesztegnyő, Gadány, Hosszúvíz és Kelevíz közös standon mutatkozott be a hét végén a megyeszékhelyen a turisztikai börzén. S az idei volt már a hetedik alkalom. Benkes László mesztegnyői polgármester elmondta: sok segítséget nyújtottak ezek a bemutatkozási alkalmak a falusi turizmus fejlesztésében. Ezúttal a régió képviselői például az ismert horvát város, Tar-Vabriga kiállítóival abban is megállapodtak, hogy kiépítik kapcsolataikat. A nyár folyamán Mesztegnyő- ről már húsz iskolásgyerek is utazik a horvát tengerpartra. Több millió forintos beruházás a feldolgozóüzemben Fejlesztések Kéthelyen Ez évre 15 millió forintot terveztünk fejlesztésre - mondta Bíró Gyula, a kéthelyi műanyagfeldolgozó üzemvezetője. - Elképzeléseink szerint két új fúvógépet és egy műanyag-feliratozásra alkalmas nyomdagépet vásárolunk. Erre az adott lehetőséget, hogy az elmúlt három évben több mint 30 millió forinttal megnőtt a forgalmuk. Bíró Gyula elmondta: részben a folyamatos fejlesztésnek köszönhető ez, részben pedig annak, hogy tapasztalataik szerint egyre többen belátják a kömyezetkímé- lés jelentőségét. A tizenkét éve működő kéthelyi üzem, amely annak idején első volt az országban, harminc embernek ad munkát három műszakban. Évente 1300 tonna, a Méh-vállalatok által begyűjtött agrofóliát dolgoznak föl itt. A polietilén hulladékból előbb granulátumot állítanak elő, majd egy speciális eljárással a fúvóüzemben a granulátumból ismét hasznosítható fólia lesz. Ez az üzem kizárólag polietilén újrahasznosítására alkalmas. Négy hasonló feldolgozó működik az országban a kéthelyi a Dél- Dunántúlt látja el termékeivel.- Jelenleg több mint 30-féle terméket állítunk elő, de amint a fejlesztések lezajlanak, ezt is bővíteni szeretnénk, a piac igényeinek megfelelően - mondta az üzemvezető. - Nagy problémánk a helyhiány, hiszen emiatt csak raktározás nélkül, megrendelésre tudunk értékesíteni. Az idén talán ezen is változtatni tudunk. Fábos Erika Hulladékból műanyag fóliát gyártanak a kéthelyi üzemben fotó: kovács
