Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-06 / 4. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP A MEGYE ÜNNEPE 1998. január 6., kedd Vallomások a megyéből Mit jelent önnek Somogy? - kérdeztük a megye ismert polgárait. Pogány Judit színész-rendező: — Hihetetlen erős kötődést a szülőföldhöz. Életemben minden fontos dolog itt történt velem. Itt ismertem meg a féljem, itt született a fiam. S gyermekkori álmom is Kaposváron vált valóra: színész lettem. A pályán töltött évek 95 százaléka Somogyhoz köt, s amikor Budapestről Kaposvárra indulok, el sem tudom képzelni, mi lenne velem, ha a Szántód-Kaposvár közötti útvonalon többé nem vezethetnék. Csodaszép a somogyi táj, ez az ország legszebb megyéje. Ezért is nagy fájdalmam, hogy most sík területen élek. Bálint Lehel, a megyei közgyűlés alelnöke: — Somogy a teljességet jelenti nekem, hiszen életem iskolán kívüli időszakát itt töltöttem, töltöm. Katedrát és feleséget is Somogy adott nekem. A családom itt teljesedett ki: két gyerekkel, öt unokával. Somogy nekem a Balaton is, hiszen szeretek vitorlázni. Szász Endréné Várda: — Az otthonomat, a férjemet, a dimbes-dombos vidéket jelenti Somogy. A kapcsolatokat, barátokat is, és a csendet, ha magunk vagyunk. Dr. Gyurkovits Kálmán egyetemi tanár, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház orvos igazgatója: — Ez a vidék a haza kicsiben, ahova jó visszatérni. Szép, változatos, békés és hagyomány- őrző. Életem egy meghatározó részét az Alföldön töltöttem; onnan néha jólesett elmenekülni, ide jó hazajönni. Közel fél évszázad Szegeden töltött idő után itt lettem önálló. A családi életben és a munkában is itt váltam igazán felnőtté. Kikerülvén a védett környezetből, szakmai szempontból egyedülálló lehetőségeket rejtett a mosdósi intézet, s az emberek is befogadtak. Dr. Draveczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeum igazgatója: — Emberré- és kutatóvá válásomat jelentette Somogy. Sok olyan emberrel találkoztam itt, akitől megtanultam: hogyan viseljem el a problémákat, hogyan adjak tanácsokat. Nevelő megyém volt Somogy, amely országnyi megye, s ahol az emberek nyitottságának és szeretetének köszönhetően még él a vendégbarátság. Jordán Tamás színészrendező, a budapesti Merlin Színház igazgatója: — Lázár Katival 1980-1991-ig voltunk a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjai. Az a tizenegy év életem legmeghatározóbb időszaka volt. Akkoriban volt a legerősebb a társulat, s legjobbak a rendezők. Olyan társaság dolgozott együtt, amilyen azóta sem. Somogy a második hazám. Valahányszor arra járok, megdobban a szívem. Azóta 17 évessé cseperedett Adél lányunk is ott született.. Megismételhetetlenül gyönyörűséges évek voltak. Dr. CsUlag Gusztáv kaposvári ügyvéd: — A szű- kebb hazát, a Balatont, az iskoláimat, a családomat, az ügyfeleimet. Somogyország: a legtágabb otthon, a legszűkebb haza A megye változásai Dr. Kolber István: El kell jutni oda, hogy a politikai akaratképzés megfogalmazza, mi a szándéka a megyével, régióval Csak az lehet nyertes, aki szembenéz a problémákkal fotó: lang Róbert Ötszáz éves a megyecímer, ezer éves a megye, múltja tehát van. Dr. Kolber Istvántól, a megyei közgyűlés elnökétől az évforduló kapcsán azt kérdeztük, hogy milyennek látja a jövőjét?- Hiszem, hogy a megyék jövője ugyanolyan szép, mint amilyen gazdag a múljuk - felelte. - A magyar megyék az elmúlt évezredben változó funkciót láttak. A múlttól merőben eltérő lesz a XXI. század megyéje. Nekünk az a szép feladat jutott, hogy ezt a jövőt formáljuk. A megye egy tér-idő burok, amely magába foglalja a tájat, a gazdaságot és a rá jellemző kultúrát. A megye az itt élő emberek sorsközösségének keretéül szolgál. A magyar emberek gondolkodásába mélyen beleivódott. Ez a legtágabb otthonunk és a legszűkebb hazánk. Kapcsolataink még a mai korban is főképpen megyén belül léteznek. Gyakori, hogy a megyehatár előtt véget ér az út, vagy más minőségben folytatódik. Ezért fontos a regionális, együttműködés, és a megyék jövőjét illetően ez az egyik legfontosabb kérdés. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nem kívánja meg, hogy regionális szinten választott testületek működjenek. Igényli azonban a regionális fejlesztési együttműködést, mert a gazdaság nem ismeri a megyehatárokat. A fejlesztési célok eléréséhez sokszor nem elegendő egy megye erőforrása, a programok megvalósításához szükséges politikai támogatás megszerzése is csak regionális összefogással érhető el. Ezért az egyik legfontosabb, hogy a Dél-dunántúli régiót fontossá tegyük a politika a döntéshozók számára, a régión belül pedig mind nyilvánvalóbbá azt, hogy csak együtt tudunk boldogulni. Somogy megye részt vesz a Dél-dunántúli regionális együttműködésben, és a balatoniban is. Ma azonban Magyarországon hiányzik az a fórum, ahol a megyék, illetve a régiók az érdekeiket megfogalmazhatnák és képviseltetnék, ez az oka, hogy olykor olykor felüti a fejét a kijáró rendszer.- A megye történelme folyamán erős közigazgatási egység, ha úgy tetszik hatóság volt. Ma talán éppen azért mondják sokan, hogy Mohamed koporsója, mert ezeket a jogosítványait elvesztette. Remélhet-e ezek helyett újabb feladatokat?- A hatósági feladatok elvesztésével egy nehéz ballaszttól szabadult meg a megye. Az elmúlt években folyamatos vita folyt arról, hogy mi képezze a teendőit. 1994 óta azonban lépésről-lé- pésre bővültek a feladataink. Meggyőződésem, hogy nem csupán azok a feladatok fontosak, amelyek jogszabályban rögzítettek, ugyanilyen lényegesek, amelyeket magára vállal, amelyeket az itt élők szempontjából fontosnak tart. Ezek közül kiemelkedő a megye érdekeinek a megfogalmazása, képviselete és érvényesítése azért is, mert a települések közötti együttműködés még kezdeti stádiumban van. A kötelező feladataink, mint például az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a gyermekvédelem mellett a legfontosabb célunk a gazdasági élet szervezése, segítsége, a megyében élő emberek és szervezetek helyzetbe hozása, a jó versenyfeltételek biztosítása. De ugyanilyen lényeges, hogy ápoljuk a megye múltját és hagyományait, az identitástudatot, erősítsük a megyéhez való kötődést. Ezek is fontos erőforrások a mindennapi munkánkhoz. Ugyanúgy, ahogy a kultúra, amely nem csupán bokréta a kalap mellett, hanem az egyén életét, esélyeit, a megye sorsát alapvetően befolyásoló tényező, amely irányt szab, dinamikát ad fejlődésünknek.- Az imént szó esett az érdekről, a megye érdekéről. Ez miként fogalmazható meg? Azonos a szervezet érdekeivel, vagy van sajátos megyei érdek, amelyet a szervezetnek képviselnie kell?- A megyei önkormányzat apparátusa kis létszámú szervezet. Korántsem ennek a szervezetnek vagy a közgyűlésnek az érdekeiről van szó, amikor megyei érdekről beszélünk, de nem is a települési érdekek összességéről, hanem főképpen érdekekről, amelyek a megye egészének, vagy nagyobb térségeinek biztosítanak kedvezőbb lehetőséget az emberek megélhetéséhez, a gazdaság fejlesztéséhez és a közszolgáltatások teljesítéséhez. Néhány éve az egyes térségek fejlettségét az határozta meg, hogy milyenek a lakások, mennyiben tudták az emberek elérni a közszolgáltatásokat. Ma a munkanélküliség, a szegénységi küszöb alatt élők aránya és a jövedelemkülönbségek jelzik az egyes területek közötti különbségeket. Nem csupán a régiók és a megyék közötti különbségekről van szó, hiszen megyén belül is nagyon differenciálódik a kép. Egy megye versenypozícióját három tényező határozza meg. Az egyik a természeti erőforrás, és bármennyire meglepően hangzik, Somogy nem szűkölködik ezekben, van termálvíz-kincse, itt a Balaton, a természeti környezet csodás, van kavics, homok, de megemlíthetném az olajat vagy a gázt is. A másik ilyen tényező az emberi erőforrás, tehát a képzettségünk, az egészségügyi állapotunk. A harmadik pedig a földrajzi fekvés, a megközelíthetőség. Nos, tehát az egyik közös érdekünk a megye gazdasági helyzetének javítása.- Ezek a lehetőségek, de látni kell a veszélyeket is. Átrendeződés folyik a megyék között és ez sok lehetőséget is kínál, de benne van sok lehetőség elmulasztása. Gondolok az ítélőtábla elhelyezésére, sokat beszélünk az S 9- es út megépítéséről és nyomvonaláról, a taszári repülőtér kettős hasznosításáról. Ezek hosszú távra meghatározzák majd a megye pozícióit.- A fejlettségbeli különbségek ma döntően nem az egyes megyék között alakultak ki, hanem Budapest és a vidék között is. Örökzöld a kérdés: kurtítani vagy fejleszteni kell a fővárost? Valamennyiünk érdeke az is, hogy Budapest a Közép-Európai régió központja legyen. De az is, hogy a vidéki innovációs centrumok, erőközpontok versenyképessége javuljon. El kell érnünk, hogy több fejlesztési forrást kapjon Dél-Dunántúl. A térségre jellemző a sem fejlett, sem fejletlen állapot miatt ez sürgető, másrészt kevesebb pénzből lehetne eredményeket elérni, mint más fejletlen régiók támogatásával. A déldunántúli régiónak, illetőleg a megyének a lehető leggyorsabban ki kell alakítani „agytrösztjét”: maga köré gyűjteni azokat az embereket, szervezeteket, akik segítségünkre lesznek az innovációban, és akik valamilyen módon kötődnek is a megyéhez, illetve a régióhoz. Elengedhetetlen, hogy a régió lobbiképességét növeljük. Az elmúlt években több alkalommal kezdeményeztem találkozókat, hogy megegyezzünk a régió fő stratégiai céljaiban, gyorsítsunk különböző fejlesztési programokat. Egyelőre azonban még előfordul, hogy gyanúsan méregetik azt, aki akar valami mást, akinek határozott elképzelései vannak, így azonban a törekvéseink csak kioltják egymást. Egy biztos: a régión belül nem lehet mindenütt autópályát építeni, ipari parkot létesíteni, logisztikai központot kialakítani, vállalkozói övezetet szervezni, egyetemet, főiskolát működtetni. Szükség van a feladatok megosztására. Ezt a verseny is segíti. Ha azonban mindenki mindenbe belekezd, akkor az pazarlással jár. Ezért az alapvető célokban meg kell egyeznünk, tudni kell kompromisszumot kötni, hogy egy másik területen biztosítani lehessen a nagyobb ütemű előrelépésünket. Egy biztos, hasonlóképpen a múlt század végéhez, a mai regionális átrendeződés évszázadra határozza meg egy régió, megye életesélyét. Valamikor a vasutak életet hoztak elzárt területekre. Most ugyanezt jelenti egy autópálya vagy autóút építése, repülőtér létesítése, illetve egy multinacionális cég letelepedésének segítése.- Ezek meglehetősen egzakt módon meghatározható feladatok és funkciók. Mindebben dönteni egy tulajdonképpen politikai érdekek alapján összeállt közgyűlésnek kell. Hogyan egyeztethető össze a szakmai és a politikai érdek? A megye jövőjét formáló testületben mennyire ügyelnek a jövőre?- A megye és a régió sorsát manapság a közgyűlés mellett más szereplők is befolyásolják: a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok, a települések, a gazdasági kamarák. Sokszereplős feladat tehát a fejlesztés, amelynek politikai centruma a választott testület, a megyei közgyűlés. A legnagyobb értékek között tartom számon, hogy félretettük az értelmetlen politikai civa- kodást, és a megye gondjaival és jövőjével foglalkozunk. Biztos vagyok abban, hogy ha a megye vagy régió érdekeiről van szó, akkor csatasorba állítható minden józan politikai erő. Éppen ezért lehetünk partnerei a kormányzatnak, más régióknak. Ezért lehetünk olyan erő, amellyel számolniuk kell. A politikai akarat képzésnek előbb-utóbb el kell jutnia oda, hogy igényesen megfogalmazza, mi a szándéka egy megyével, illetve régióval. Kívánatos lenne, hogy ezek az elképzelések versenyezzenek, illetőleg ütközzenek. Ehhez viszont az kell, hogy ezek az elképzelések szakmailag megalapozottak és megvalósíthatók legyenek.- Összefügg ezzel, hogy az országnak legyen megyepolitikája, de igazán markáns regionális politikát sem sikerült eddig kialakítania.- A regionális politika kialakítása ránk, helyi szereplőkre hárul. Való igaz azonban, hogy nagyon gyenge a regionális törekvések kormányzati koordinációja, és ahogy említettem, nincs meg az az érdekegyeztető fórum, ahol ezeket a törekvéseket megfogalmazhatnák, és rangsorolhatnánk. Kialakulóban van a regionális intézményrendszer, hiszen ebben- az évben hoztuk létre a regionális fejlesztési tanácsokat, és éppen elkezdték működésüket. Itt Dél-Dunántúlon elfogadtuk a régió versenyképes stratégiáját, amely 13 program köré csoportosul. Ennek megvalósításához nagy lendületet ad, hogy a Phare II. program keretében 8 millió ECU (közel kétmilliárd forint) áll rendelkezésünkre. A Balaton térségében óriási változások következtek be a Kelet-Európábán végigvonuló politikai változások eredményeként, és ezekhez a változásokhoz nem igazán tudtunk alkalmazkodni. Az egyik legfontosabb dolog, hogy Balaton csak egy van, és úgy érték ahogy van. Ebből következik, hogy nem lehet a különböző partok mentén más törekvéseket képviselni. Az egész Balatont együtt kell a nemzetközi piacra vinni. A Balatoni Fejlesztési Tanács létrehozása nehezen indult, nem kapott lendületet, Somogynak viszont elemi érdeke, hogy mielőbb az egyik legaktívabb együtt- működőssé szélesítsük, hiszen mind a kormányzatnak, mind a helyi önkormányzatoknak számtalan teendője van a vízminőség védelme és a turisztikai kínálat biztosításában.- A középkorban ha a megye egy polgára elment távoli településre, akkor végrendelkezett, mert nem volt biztos, hogy vissza is ér. Ma ettől nem kell tartani, a biztonság és hitem szerint a létbiztonság is sokkal nagyobb, de azért ma is nagyon sok somogyi polgár érzi egzisztenciáját veszélyeztetni ezektől az átalakulásoktól. Félnie kell ettől, vagy támogatni ezt?- Csak az lehet nyertes, aki szembenéz a problémákkal, és aki megtalálja azt a módszert, ahogy ezeket kezelni lehet. Az embereket leginkább a személyes, az egzisztenciális és a szociális biztonság problémaköre foglalkoztatja, végső soron ezekre kell választ adni nemcsak a jelene nézve, hanem a jövőt tekintve is. A régión belüli kézfogás is ennek az esélyét javítja. Ezért is kezdjük az elemzésünket gyengeségünk és erősségeink számbavételével, az erőforrások feltérképezésével. A fejlődés kanyarjai csak így vághatok le mint az egyéni életben, a településeken belül, a megyében és a régióban. Ezekkel számot kell venni. Nem véletlenül fogadta el a közgyűlés, hogy az EU-hoz való csatlakozás kapcsán milyen feladatokat és funkciókat kell megvalósítani. A csatlakozás eltérő módon érinti az egyes megyéket. Tudnunk kell, hogy Somogynak milyen előnye és hátránya származik ebből. A kedvező, előnyös dolgokat erősíteni, a hátrányokat tompítanunk kell. Meg kell tanulnunk, hogyan lehet az európai pénzekhez hozzájutni. Egy biztos, Somogynak jó esélyei vannak. Jól mutatják ezt a fejlődés különböző jelei: a telefonhelyzet megoldása, az infrastruktúra fejlesztése, új gyárak ütembe állása, ipari parkok, vállalkozási övezetek kialakítása, a szociális és az egészségügyi feltételek javítása... „Végrendelkezni” viszont ezért nem kell a somogyi polgárnak, de óvnék mindenkit attól a személettől is, hogy Magyarország mindenképpen sikerre van ítélve azon révén, hogy csatlakozunk a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Ez ugyanis azt sugallja, hogy nyugodtan hátradőlhetünk a karosszékünkben és már semmit sem kell tennünk. A nagy társadalmi-gazdasági változások első szakaszán átestünk, a következő évek kihívásai azonban ugyanilyen kitartást és következetességet várnak el tőlünk a munkában.- Erre a beszélgetésre az adott apropót, hogy a megyecímer adományozásának 500. évfordulóját ünnepeljük január 6-án. Mi a véleménye, lesz ünnepség a megyecímer adományozásának ezer éves évfordulóján is?- Jó esély van rá. Az viszont tény, hogy ezen a tájon évezredek óta élnek civilizációk, említhetném a római birodalmat, az avarokat, vagy éppen az ezer esztendeje itt élő magyarságot. Ezeknek a civilizációknak a rétegei, az általuk létrehozott kultúrák és értékek garantálják a folytatást.- Köszönöm a beszélgetést. Kercza Imre 1
