Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 4. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. január 6., kedd A MEGYE ÜNNEPE SOMOGY KINCSEI Kaszó hatszáz éve Szent László a védőszent Az erdő és különleges állatvilága foto: lám; uohkut Karácsony, a gőzmozdony fe­hér füstfelhőt eregetve békésen zakatol a Baláta felé. Afféle próbaútra viszik. A nyáron alighanem ez lesz a Kaszóba lá­togató turisták kedvence. Ven­dégből pedig aligha lesz hiány. Kaszó jubileumot ünnepel. Hatszáz évvel ezelőtt, 1398. május 5-én adta ki Zsigmond király azt az oklevelét, amely­ben a Marcaliaknak adta Babó- csa várát tartozékaival, köztük mindhárom Kaszó birtokkal. Mert egyszerre három Kaszó is létezett akkoriban: Kis-, Nagy- és Középső-Kaszó. Aztán a tö­rök hódoltság idején, mint megannyi dél-somogyi telepü­lés ez is elpusztult. Az 1700-as évek végére népesült be: újra bizonyítják a korabeli katonai térképek. Janz.a Károly tábor­nok, a Kaszó Erdőgazdaság Rt felügyeletéért is felelős helyet­tes államtitkár azt mondja, szinte hihetetlen, hogy ennek a kis településnek, amelyet csak 1994-ben sikerült önálló telepü­léssé nyilvánítani, ilyen régi a története. A tábornok azok közé tartozik, akiknek a szívéhez nőtt az erdőrengeteg. Legen­dákról beszélgetünk, amelyek körbe lengték és titokzatossá tették Kaszót. Tőle tudom, hogy az igazi titkot kevesen ismerték: amikor még itt állo­másoztak a szovjet csapatok, Kaszó a katonai tervekben stra­tégiai fontossággal bírt. A had­sereg ezért ragaszkodott hozzá s hozta létre az erdőgazdaságot is. A dél-somogyi erdőrengeteg egyik legszebb részletének ma már nincs katonai jelentősége. Annál fontosabb természetvé­delmi szempontból, hiszen itt található a maga nemében egyedüli kincsnek számító Ba- láta-tó, az ősláp. Borhidi Attila professzor közel ötven éve ku­tatja. Ha mesélni kezd róla, nincs megállás. Mert nem csak a húsevő növény, az Aldro- vanda vesiculosa az egyetlen ritkasága. Végvári Jenő, a pol­gármester tisztét is betöltő ve­zérigazgató arra büszke, hogy legendás szarvasok élőhelye ez. S bár az eddigi legnagyobb tró­feát, a 246,-11 pontot érő 13,95 kilósat még 1993-ban ejtették el, azt mondja, a közeljövőben ennél nagyobb is kerül terí­tékre. Bizonyíték erre az a re­mete kan is, amelyet az év vé­gén ejtettek el. Kitömették és kiállítják. Mint ahogy sok régi emléket, természeti különle­gességet is bemutatnak az idén. Az első kaszói írásos emlék születésének 600. évfordulójára készülve Kaszó sok meglepe­tést ígér. A mozdony is a 600. születésnap jegyében érkezett. Az idén érdemes lesz kirán­dulni Kaszóba, Somogyország zöld szívébe. Nagy Jenő Somogyvár, nemzeti történetünk emlékhelye, ezeréves múltra tekinthet vissza. A hajdani me­gyeközpont neve összefonódott Szent László ki­rály nevével, hiszen az uralkodó volt az, aki Koppány hajdani várának egy részét felajánlotta Odilónak, Saint Gilles főapátjának, s bazilikát építtetett Somogyváron. Bakay Kornél állítja, hogy Somogyvár titkokat rejt, mert annyi évi ku­tatás után is sok a kérdőjel históriájában. A pro­fesszor szerint Szent László nagyapja, Szár László Koppánnyal azonos. Ha így van, ez ma­gyarázatát adja annak is, miért szentelt akkora fi­gyelmet Somogyvámak, s miért itt volt az első temetkezési helye. Szent László földi maradvá­nyait később vitték Nagyváradra. Talány az is, hogy mikor. Ahhoz viszont kétség sem fér, hogy Somogyvár méltán lett nemzeti kegyhely. Somogyvár történelmi fontosságát soha senki nem kérdőjelezte meg, ám csak 1991. június 27- én avatták fel hivatalosan az emlékhelyet. A mo­nostor hajdani kerengőjének hangulatát idéző fal­töredékek mellett ott látni Szent László jelképes sírhelyét. Amikor Győrből elhozták ide egy jeles ünnepre Szent László csodás hermáját, sokaknak eszébe jutott: kellene Somogyvárra egy Szent László szobor is. Él Győrben egy fiatal, tehetsé­ges szobrász, Lebó Ferenc, akit rendkívüli mó­don vonz Szent László legendája. A győri püs­pökvárban, a hermától néhány száz méterre nyílt meg állandó kiállítása is. Néhány éve hozzáfo­gott egy életnagyságúnál nagyobb Szent László- alak megformálásához. S bár Somogyvárra szánta a szobrot, az nem került ide. Egyik válto­zatát kiöntötték, s Mosonmagyaróváron állították fel. Lebó Ferenc azonban azt szerette volna, ha ez a szobor mégis csak oda kerülne, ahová szánta. Az ősszel levelet írt a megyei közgyűlés elnöké­nek. Lemondott alkotói jogdíjáról is, hogy Szent László szobra ott állhasson ahová szánta. Hogy Szent Lászlónak, az egyházmegye védőszentjé­nek szobra legyen Somogyváron, ezt a püspöki Somogyvár csendje hivatal is támogatja. A megyei közgyűlés elnöke és a megyéspüspök levelet ír Somogy polgármes­tereinek, fogjanak össze és adományaikkal te­gyék lehetővé, hogy kiönthessék a szobrot. A bronz alak egyik kezében alabárd, az őrkö­dés jelképe, a másikban egy templom makettja, amely a Somogy vári templom alapítását szimbo­lizálja. Frank Sándor, Somogyvár polgármestere azt mondta, hogy örömmel fogadnák a szobrot, és áldoznak is érte. Felállítása az ezeréves tele­pülésen méltó tisztelgése lenne Szent László em­léke előtt. Nagy Jenő *OMOgi 500 ÉVES A megyecímer adományozásának 500. évfordulójára készült plakát / Álmodtam... Álmodtam a vízről Álmodtam a Napról, mely a habokat színezi A hullámokat vitorlás szeli. Az álom valóra vált Nyáron meglátogattam Somogy megye Balatonát. S ezt a varázslatot az váltotta valóra, hogy én is vagyok Somogyország lakója. Csak egy óra majd ott leszek hajnal virradóra. S nézd! Az álom teljesült A Balaton megtestesült. Testet öltött, nagyon szépet S neked ajándékozhatom E képet. Csak csukd be szemed gondolj jóra, Hátha Te is leszel Somogy lakója. Maljusin Mihály Kaposvár Kisfaludy Általános Iskola A megyei önkormányzat és a pedagógiai intézet a megyecímer adományozásának 500. évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdetett a megye diákjai ré­szére. Azt kérték, hogy mutassák be a híres embereket, azokat, akik átörökítik a település hagyományait. Gyűjtsék össze az ősi foglalkozásokat, írjanak a somogyi táj szépségeiről és a szülőföld szeretetéről. A Megye ünnepe című mellékletünk­ben névvel és iskolájuk feltüntetésével jeleztük azokat a munkákat, amelyeket a pályázatra érkezettek közül választottunk ki. Ajánljuk viszont mindenkinek, hogy olvassa ezeket az írásokat figyelemmel, merthogy figyelemre érdemesek. Mesztegnyő: Gizi néni Kövesdi Tibomé, mindenki kedves Gizikéje - Gárdonyi Géza egykori karádi segédta­nító szavával - olyan lámpás, aki körül térben és időben egy­aránt feldereng minden. Nincs más szó rá: ragyog. Örök­mozgó, egy a nyughatatlanok közül, aki nem a maga hasz­nára, hanem faluja szellemi gazdagodására tette fel életét. Alsó tagozatos tanítóként mindazt, ami a faluhoz kapcso­lódott - helytörténetek, néprajz, népművészet, hagyományőrzés - fölhasznált tanításaihoz. Testnevelés órán a bemelegítést néptánccal kezdte, amit nagyon élveztek a gyerekek. Az iskola mellett végezte népművelői munkáit. Tanításait eredményesnek tarthatja, hi­szen sok gyereket nevelt a nép­hagyomány, a természet és a néprajz szeretetére. Mindez mellett ő is állandóan gyarapí­totta tudását, másokat tanítva tanult. Az általános iskolások külön tanteremben állították ki és rendszerezték mind azt a tár­gyi emléket, amelyek a község lakóinak életével kapcsolatban álltak. Ezt a gazdag anyagot a régi iskolából lett faluházban helyezték el, de ez sem ment könnyen. A gyűjtemény elhe­lyezésére kiszemelt épületért meg kellett harcolniuk. Mozgó­sítani kellett az egész falut, vé­gül a fiatalokkal fogott össze, és hogy az épületet le ne bont­sák, egyszerűen elfoglalták. Akkor még tele volt háborús sérülésekkel, teteje összetört, s az ablakai is több helyen hiá­nyoztak. Mindenki tett érte va­lamit, aki úgy érezte, hogy fon­tos központja lehet Meszteg- nyőnek ez a régi épület. Úgy alakították ki, mint egy hagyo­mányos parasztházat. Az udvar legfontosabb építménye egy szín, mely alatt egy szekér, fa­zekaskorong, ököriga, szelelő- rosta, eke, faborona mutatja meg, milyen volt az ősök gaz­dálkodása. ,Az épületen belül Mesztegnyő és környéke hasz­nálati eszközei, halászati nap­lója, iratdokumentum-naplója, régi könyvei, tablói sorakoznak szépen összegyűjtve. Az egykori parasztkonyha vagy szoba berendezésének tárgyi emlékei közé kerültek a negyven évig föld alatt lapuló ládában lelt díszruhák, a trágya alá rejtett XVIII. századi Krisz­tus torzó, vagy az orosz katona csontváza mellett talált elrozs­dásodott fegyverek. A néphagyományokat a vele egykorúakkal kezdte el felele­veníteni, majd azok gyerekeivel folytatta. Ma már nincs olyan család Mesztegnyőn, aki az örömszerző munkájával ne lett volna kapcsolatban. Ő nemcsak egy tánccsoportot vagy egy ön­képzőkört akart, hogy velük dí­jakat szerezzen, hanem ennél sokkal többet: azt, hogy a hon ismerete az egész falu közügye legyen. Olyan épületről álmo­dott, amelyben egyaránt ott­honra lelnek azok, akik apáik életmódjával akarnak ismer­kedni, meg azok is, akik eszmét szeretnének cserélni a faluról. Szerinte nincs olyan falu, amelynek ne lenne múltja és je­lene, amit meg kell ismertetni a gyerekekkel. Mesztengnyőn már a tízéves gyerek tudja, me­lyik a legöregebb épület, hol költ a fekete gólya, hol virágzik a sárga liliom vagy a ciklámen. Gyöngyösi Klaudia Hosszúvíz-Cserfekvéspuszta Marcali Berzsenyi gimnázium Csekkekkel és fejlesztéssel csábítanak Belföldnek fordul a Siótour A forgalom javát várhatóan az idén is a külföldiek hozzák majd a Siótour- nak. Ennek érdekében 55 ezer pél­dányban, német nyelven már prospek­tust jelentettek meg, felújították az In­terneten honlapjukat, s tizenhét kül­földi vásáron vesznek részt szakem­berei. Dr. Kovács Miklós elnök-vezérigaz­gató, valamint helyettesei, dr. Borbély Judit és Illés László tegnap elmondták azt is: tovább korszerűsítik vendégváró helyeiket; öt kempingben újítják föl például a vizesblokkokat. Újdonság, hogy sátrakat vásárolnak annak érde­kében, hogy fellendítsék az ifjúsági turizmust. Ekkor már a belföldiekre is gondolnak; a hazai iskolásoknak pél­dául az idén háromszori étkezéssel mindössze 9500 forintért kínálnak szállást. A Siótour vezetői beszéltek tegnap arról is, hogy tavaly a vendégeik 23 százaléka volt belföldi, ami magasabb a balatoni átlagnál. Ezt annak is kö­szönhetik, hogy akár 40 százalékos kedvezményt adtak részükre a szál­láshelyet illetően, s ráadásul még ugyanennyit, ha programokat is vásá­rolnak náluk. Az arányt úgy akarják tovább javítani, hogy szálláshelyadó­ként jelentkeztek a Nemzeti Üdülte­tési Szolgálathoz, amely révén a ma­gyar dolgozók a cégüktől adóked­vezménnyel kapott csekkeket „lenya­ralhatják”. A jelenlegi árakat nézve egy miskolci, budapesti, szegedi, pé­csi vagy barcsi család a csekkjeivel ta­lál a Siótournál olyan szállást, ahol gyakorlatilag ingyen kap szállást és napi két étkezést. A lehetőséget a cég huszonöt egy­ségében, tizennyolcezer ágyon bizto­sítja. Három főirodája — a budapesti mellett a siófoki és a kaposvári — az ország bármely szálláshelyére meg­szervez komplett üdüléseket, kirándu­lásokat. (PR)

Next

/
Thumbnails
Contents