Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-06 / 4. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. január 6., kedd A MEGYE ÜNNEPE SOMOGY KINCSEI Kaszó hatszáz éve Szent László a védőszent Az erdő és különleges állatvilága foto: lám; uohkut Karácsony, a gőzmozdony fehér füstfelhőt eregetve békésen zakatol a Baláta felé. Afféle próbaútra viszik. A nyáron alighanem ez lesz a Kaszóba látogató turisták kedvence. Vendégből pedig aligha lesz hiány. Kaszó jubileumot ünnepel. Hatszáz évvel ezelőtt, 1398. május 5-én adta ki Zsigmond király azt az oklevelét, amelyben a Marcaliaknak adta Babó- csa várát tartozékaival, köztük mindhárom Kaszó birtokkal. Mert egyszerre három Kaszó is létezett akkoriban: Kis-, Nagy- és Középső-Kaszó. Aztán a török hódoltság idején, mint megannyi dél-somogyi település ez is elpusztult. Az 1700-as évek végére népesült be: újra bizonyítják a korabeli katonai térképek. Janz.a Károly tábornok, a Kaszó Erdőgazdaság Rt felügyeletéért is felelős helyettes államtitkár azt mondja, szinte hihetetlen, hogy ennek a kis településnek, amelyet csak 1994-ben sikerült önálló településsé nyilvánítani, ilyen régi a története. A tábornok azok közé tartozik, akiknek a szívéhez nőtt az erdőrengeteg. Legendákról beszélgetünk, amelyek körbe lengték és titokzatossá tették Kaszót. Tőle tudom, hogy az igazi titkot kevesen ismerték: amikor még itt állomásoztak a szovjet csapatok, Kaszó a katonai tervekben stratégiai fontossággal bírt. A hadsereg ezért ragaszkodott hozzá s hozta létre az erdőgazdaságot is. A dél-somogyi erdőrengeteg egyik legszebb részletének ma már nincs katonai jelentősége. Annál fontosabb természetvédelmi szempontból, hiszen itt található a maga nemében egyedüli kincsnek számító Ba- láta-tó, az ősláp. Borhidi Attila professzor közel ötven éve kutatja. Ha mesélni kezd róla, nincs megállás. Mert nem csak a húsevő növény, az Aldro- vanda vesiculosa az egyetlen ritkasága. Végvári Jenő, a polgármester tisztét is betöltő vezérigazgató arra büszke, hogy legendás szarvasok élőhelye ez. S bár az eddigi legnagyobb trófeát, a 246,-11 pontot érő 13,95 kilósat még 1993-ban ejtették el, azt mondja, a közeljövőben ennél nagyobb is kerül terítékre. Bizonyíték erre az a remete kan is, amelyet az év végén ejtettek el. Kitömették és kiállítják. Mint ahogy sok régi emléket, természeti különlegességet is bemutatnak az idén. Az első kaszói írásos emlék születésének 600. évfordulójára készülve Kaszó sok meglepetést ígér. A mozdony is a 600. születésnap jegyében érkezett. Az idén érdemes lesz kirándulni Kaszóba, Somogyország zöld szívébe. Nagy Jenő Somogyvár, nemzeti történetünk emlékhelye, ezeréves múltra tekinthet vissza. A hajdani megyeközpont neve összefonódott Szent László király nevével, hiszen az uralkodó volt az, aki Koppány hajdani várának egy részét felajánlotta Odilónak, Saint Gilles főapátjának, s bazilikát építtetett Somogyváron. Bakay Kornél állítja, hogy Somogyvár titkokat rejt, mert annyi évi kutatás után is sok a kérdőjel históriájában. A professzor szerint Szent László nagyapja, Szár László Koppánnyal azonos. Ha így van, ez magyarázatát adja annak is, miért szentelt akkora figyelmet Somogyvámak, s miért itt volt az első temetkezési helye. Szent László földi maradványait később vitték Nagyváradra. Talány az is, hogy mikor. Ahhoz viszont kétség sem fér, hogy Somogyvár méltán lett nemzeti kegyhely. Somogyvár történelmi fontosságát soha senki nem kérdőjelezte meg, ám csak 1991. június 27- én avatták fel hivatalosan az emlékhelyet. A monostor hajdani kerengőjének hangulatát idéző faltöredékek mellett ott látni Szent László jelképes sírhelyét. Amikor Győrből elhozták ide egy jeles ünnepre Szent László csodás hermáját, sokaknak eszébe jutott: kellene Somogyvárra egy Szent László szobor is. Él Győrben egy fiatal, tehetséges szobrász, Lebó Ferenc, akit rendkívüli módon vonz Szent László legendája. A győri püspökvárban, a hermától néhány száz méterre nyílt meg állandó kiállítása is. Néhány éve hozzáfogott egy életnagyságúnál nagyobb Szent László- alak megformálásához. S bár Somogyvárra szánta a szobrot, az nem került ide. Egyik változatát kiöntötték, s Mosonmagyaróváron állították fel. Lebó Ferenc azonban azt szerette volna, ha ez a szobor mégis csak oda kerülne, ahová szánta. Az ősszel levelet írt a megyei közgyűlés elnökének. Lemondott alkotói jogdíjáról is, hogy Szent László szobra ott állhasson ahová szánta. Hogy Szent Lászlónak, az egyházmegye védőszentjének szobra legyen Somogyváron, ezt a püspöki Somogyvár csendje hivatal is támogatja. A megyei közgyűlés elnöke és a megyéspüspök levelet ír Somogy polgármestereinek, fogjanak össze és adományaikkal tegyék lehetővé, hogy kiönthessék a szobrot. A bronz alak egyik kezében alabárd, az őrködés jelképe, a másikban egy templom makettja, amely a Somogy vári templom alapítását szimbolizálja. Frank Sándor, Somogyvár polgármestere azt mondta, hogy örömmel fogadnák a szobrot, és áldoznak is érte. Felállítása az ezeréves településen méltó tisztelgése lenne Szent László emléke előtt. Nagy Jenő *OMOgi 500 ÉVES A megyecímer adományozásának 500. évfordulójára készült plakát / Álmodtam... Álmodtam a vízről Álmodtam a Napról, mely a habokat színezi A hullámokat vitorlás szeli. Az álom valóra vált Nyáron meglátogattam Somogy megye Balatonát. S ezt a varázslatot az váltotta valóra, hogy én is vagyok Somogyország lakója. Csak egy óra majd ott leszek hajnal virradóra. S nézd! Az álom teljesült A Balaton megtestesült. Testet öltött, nagyon szépet S neked ajándékozhatom E képet. Csak csukd be szemed gondolj jóra, Hátha Te is leszel Somogy lakója. Maljusin Mihály Kaposvár Kisfaludy Általános Iskola A megyei önkormányzat és a pedagógiai intézet a megyecímer adományozásának 500. évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdetett a megye diákjai részére. Azt kérték, hogy mutassák be a híres embereket, azokat, akik átörökítik a település hagyományait. Gyűjtsék össze az ősi foglalkozásokat, írjanak a somogyi táj szépségeiről és a szülőföld szeretetéről. A Megye ünnepe című mellékletünkben névvel és iskolájuk feltüntetésével jeleztük azokat a munkákat, amelyeket a pályázatra érkezettek közül választottunk ki. Ajánljuk viszont mindenkinek, hogy olvassa ezeket az írásokat figyelemmel, merthogy figyelemre érdemesek. Mesztegnyő: Gizi néni Kövesdi Tibomé, mindenki kedves Gizikéje - Gárdonyi Géza egykori karádi segédtanító szavával - olyan lámpás, aki körül térben és időben egyaránt feldereng minden. Nincs más szó rá: ragyog. Örökmozgó, egy a nyughatatlanok közül, aki nem a maga hasznára, hanem faluja szellemi gazdagodására tette fel életét. Alsó tagozatos tanítóként mindazt, ami a faluhoz kapcsolódott - helytörténetek, néprajz, népművészet, hagyományőrzés - fölhasznált tanításaihoz. Testnevelés órán a bemelegítést néptánccal kezdte, amit nagyon élveztek a gyerekek. Az iskola mellett végezte népművelői munkáit. Tanításait eredményesnek tarthatja, hiszen sok gyereket nevelt a néphagyomány, a természet és a néprajz szeretetére. Mindez mellett ő is állandóan gyarapította tudását, másokat tanítva tanult. Az általános iskolások külön tanteremben állították ki és rendszerezték mind azt a tárgyi emléket, amelyek a község lakóinak életével kapcsolatban álltak. Ezt a gazdag anyagot a régi iskolából lett faluházban helyezték el, de ez sem ment könnyen. A gyűjtemény elhelyezésére kiszemelt épületért meg kellett harcolniuk. Mozgósítani kellett az egész falut, végül a fiatalokkal fogott össze, és hogy az épületet le ne bontsák, egyszerűen elfoglalták. Akkor még tele volt háborús sérülésekkel, teteje összetört, s az ablakai is több helyen hiányoztak. Mindenki tett érte valamit, aki úgy érezte, hogy fontos központja lehet Meszteg- nyőnek ez a régi épület. Úgy alakították ki, mint egy hagyományos parasztházat. Az udvar legfontosabb építménye egy szín, mely alatt egy szekér, fazekaskorong, ököriga, szelelő- rosta, eke, faborona mutatja meg, milyen volt az ősök gazdálkodása. ,Az épületen belül Mesztegnyő és környéke használati eszközei, halászati naplója, iratdokumentum-naplója, régi könyvei, tablói sorakoznak szépen összegyűjtve. Az egykori parasztkonyha vagy szoba berendezésének tárgyi emlékei közé kerültek a negyven évig föld alatt lapuló ládában lelt díszruhák, a trágya alá rejtett XVIII. századi Krisztus torzó, vagy az orosz katona csontváza mellett talált elrozsdásodott fegyverek. A néphagyományokat a vele egykorúakkal kezdte el feleleveníteni, majd azok gyerekeivel folytatta. Ma már nincs olyan család Mesztegnyőn, aki az örömszerző munkájával ne lett volna kapcsolatban. Ő nemcsak egy tánccsoportot vagy egy önképzőkört akart, hogy velük díjakat szerezzen, hanem ennél sokkal többet: azt, hogy a hon ismerete az egész falu közügye legyen. Olyan épületről álmodott, amelyben egyaránt otthonra lelnek azok, akik apáik életmódjával akarnak ismerkedni, meg azok is, akik eszmét szeretnének cserélni a faluról. Szerinte nincs olyan falu, amelynek ne lenne múltja és jelene, amit meg kell ismertetni a gyerekekkel. Mesztengnyőn már a tízéves gyerek tudja, melyik a legöregebb épület, hol költ a fekete gólya, hol virágzik a sárga liliom vagy a ciklámen. Gyöngyösi Klaudia Hosszúvíz-Cserfekvéspuszta Marcali Berzsenyi gimnázium Csekkekkel és fejlesztéssel csábítanak Belföldnek fordul a Siótour A forgalom javát várhatóan az idén is a külföldiek hozzák majd a Siótour- nak. Ennek érdekében 55 ezer példányban, német nyelven már prospektust jelentettek meg, felújították az Interneten honlapjukat, s tizenhét külföldi vásáron vesznek részt szakemberei. Dr. Kovács Miklós elnök-vezérigazgató, valamint helyettesei, dr. Borbély Judit és Illés László tegnap elmondták azt is: tovább korszerűsítik vendégváró helyeiket; öt kempingben újítják föl például a vizesblokkokat. Újdonság, hogy sátrakat vásárolnak annak érdekében, hogy fellendítsék az ifjúsági turizmust. Ekkor már a belföldiekre is gondolnak; a hazai iskolásoknak például az idén háromszori étkezéssel mindössze 9500 forintért kínálnak szállást. A Siótour vezetői beszéltek tegnap arról is, hogy tavaly a vendégeik 23 százaléka volt belföldi, ami magasabb a balatoni átlagnál. Ezt annak is köszönhetik, hogy akár 40 százalékos kedvezményt adtak részükre a szálláshelyet illetően, s ráadásul még ugyanennyit, ha programokat is vásárolnak náluk. Az arányt úgy akarják tovább javítani, hogy szálláshelyadóként jelentkeztek a Nemzeti Üdültetési Szolgálathoz, amely révén a magyar dolgozók a cégüktől adókedvezménnyel kapott csekkeket „lenyaralhatják”. A jelenlegi árakat nézve egy miskolci, budapesti, szegedi, pécsi vagy barcsi család a csekkjeivel talál a Siótournál olyan szállást, ahol gyakorlatilag ingyen kap szállást és napi két étkezést. A lehetőséget a cég huszonöt egységében, tizennyolcezer ágyon biztosítja. Három főirodája — a budapesti mellett a siófoki és a kaposvári — az ország bármely szálláshelyére megszervez komplett üdüléseket, kirándulásokat. (PR)
