Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

1998. január 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 7 Kisbajom téli melege Híres kenyér, a boltos nevével - Megfogadta, hogy ő lesz a legolcsóbb A szabási pék nem emel árat Homonai Zoltán: A magam kárán tanultam mindent FOTÓ: LANG Huszonöt család jutott ked­vezményes tüzelőhöz Kisba­jomban. A rászorulók laká­sonként két és fél, illetve há­rom köbméter tűzifát kaptak; az önkormányzat ugyanis fél­millió forintért vásárolt száz köbméter tűzifát, hogy ezzel is Időnként nem mindennapi helyzetekbe csöppent, sok­szor volt szükség diplomá­ciai érzékére, hogy az indu­latoktól se mentes vitákat lecsendesítse, s olyankor is a törvényesség felett őrköd­jön, amikor már-már tettle- gességgé fajult a szópárbaj. Veszner Józsefnek jócskán ki­jutott a konfliktusokból a ne­gyedszázad alatt, amit az ál­lamigazgatásban eltöltött. Volt vb-titkár, majd jegyző, sőt jegyzőt helyettesítő jegyző is, míg nem a segesdi körjegyző­ség vezetője lett. Itt a faluban és Ötvöskónyiban irányítja a közigazgatási munkát. Miköz­ben az elmúlt években éppen a szakmájában volt a legna­gyobb fluktuáció, ő maradt. Nem véletlen, hogy a Köztár­sasági Ezüst Érdemkereszttel ismerték el a tevékenységét.- Viták hevében, éppen egy éve jött létre a körjegyzőség. Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket?- Előttem nem volt ismeret­len Ötvöskónyi helyzete, mert egy évig helyettesítettem a fa­luban. Emlékszem, annak ide­jén sokat beszélgettünk az öt- vöskónyiakkal, hogy milyen megoldást kellene keresni. Osztottunk, szoroztunk, s arra a megállapításra kellett jut­nunk, hogy a kötjegyzőség és az önálló jegyzőség működte­tése között kiadásban nincs je­lentős különbség. Közben a kormányzat is rájött, hogy nincs ez rendjén; elkezdték támogatni a köijegyzőség lét­rehozását, a társulási formákat. Ma jóval kevesebbe kerül a körjegyzőség fenntartása, mint két vagy három önálló hiva­talé. A segesdi körjegyzőség csak az idén 1 920 000 forint költségvetési támogatást kap; ennyivel csökkenti tehát a két önkormányzatnak a terheit.- Mégis miért ódzkodnak sok helyen a körjegyzőség lét­rehozásától?- Okai mélyebbre nyúlnak; a rendszerváltás idején min­denki joggal várta az önren­delkezés jogát. A körjegyző­ség kimondása együtt járt a támogassa a kiskeresetűeket. Ezúttal is, mint tavaly, a köz­ség rászoruló családjai ka­matmentes kölcsön formájá­ban kapták a segítséget, s a tü­zelő árát havonta - alacsony törlesztőrészletekben - fog­ják visszatéríteni, egy év alatt. Veszner József körjegyző hajdani közös tanácsok képze­tével. Azzal az időszakkal, amikor egy közös kalapból kellett osztogatni, s nem lehe­tett mindenhol pótolni a súlyos infrastrukturális hiányokat, rangsorolni kellett. Meggyő­ződésem, hogy már az elöljá­róság létrehozásakor lehetett volna igazságosabb elosztási rendszert találni, ha a költség- vetési pénzeket is elosztják a települések között. Ez nem tör­tént meg. A kis településeken okkal gondolhatták, hogy is­mét jól jár majd a nagyobb testvér, a kisebbeket meg ki- semmizik. Tehát tiltakoztak az új társulási formák ellen is.- Mára megváltozott ez a fajta gondolkodás mód?- Remélem. A társulásokról szóló törvény egyértelmű helyzetet teremtett, a kormány támogatási rendszere pedig arra ösztönöz, hogy a vélemé­nyeket átértékeljék. A hivatal­nok szemével nézve azt kell mondanom: a köijegyzőség létrejötte egyrészt lehetőséget teremt, hogy ne legyen jegy­zőhiány; másrészt módot ad arra, hogy minden részterület­tel jól felkészült szakemberek foglalkozzanak, akiknek nem kell mindenfélét csinálniuk, a munkaterületüket viszont ala­posabban megismerhetik. Ez feltétele a gyors és szakszerű ügyintézésnek. Nem lesznek elfektetett akták és elintézet­len ügyek. Nagy Jenő Miközben sokan azt számol­gatják, hogy mennyi is legyen a kenyér ára, Homonai Zoltán szabási pék megfogadta, hogy égyelőre nem emel, s amíg te­heti nála lesz a legolcsóbb ke­nyér a környéken. Nem haj­landó árkarterről beszélni, csak a maga útját járja. Szabáson régebben nem volt pékség, legközelebb Kutason sütöttek kenyeret. A véletlen hozta, hogy ma a Friss cipó pékségről beszélnek faluszerte. A történet akkor kezdődött, amikor a televízióban Frici, a vállalkozó volt a sztár. Az ügyefogyott sorozat okán tu­catnyian csaptak fel péknek. Homonai Zoltánék háza mögött volt egy üres épület. Az akkori polgármesterrel négyen össze­fogtak, s elhatározták, hogy munkahelyet teremtenek Sza­báson. A pékség kemencéibe 1993 szeptemberében gyújtot­tak be először. Ma már hétköz­nap 1500 darab veknit raknak kosárba, hétvégeken a dupláját. Negyven-negyvenöt boltba szállítanak. Van olyan kenye­rük, amelynek névadója a leg­nagyobb tételben rendelő bol­tos. Homonai Zoltánról sokan Néhány hónapja arról mesélt, hogy a rinyabesenyői erdő­részben található douglas fe­nyő nem lehet több százhatvan évesnél. Valaki furcsán nézett rá, mondván annak bizony öregebbnek kell lennie. Nem nyugodott, s tovább keresgélt a jegyzetlapok között. Utóbb ki­derült, hogy tévedett az a fa nem lehet több százhúsz éves­nél. Ugyanis Németországon át a múlt század hetvenes éve­iben kerülhetett hozzánk az első tengerentúlról való cse­meték. Miközben a csapásokat járja, s elégedetten nyugtázza a koronák terbélyesedését, esz­Forráshiánnyal számol a bolhási önkormányzat, bár veszteség nélkül zárta a múlt évet. Tarto­zik négyszázezer forinttal a vá­rosba járó iskolások után. Kő­vári Jenő polgármester szerint Bolhásnak nem lesz elég a 28 millió forint, amit a költségve­tudják, hogy sokfélével próbál­kozott, de a pékmesterséget soha sem tanulta. — A magam kárán tanultam mindent. Volt, hogy 20 mázsa kenyeret kellett kidobni - me­séli, majd arról beszél, hogy hét­féle maggal ízesített cipó is kerül ki az üzeméből, amit rövidesen korszerűsíteni akar. A kenyér árát mégsem emeli. — Sikerült olcsón liszthez jutni, s olyan jó minőségű adalékanyagot venni, ami fele annyiba kerül, mint a tendővel ezelőtti történetet idéz: 1997. január 4-én hóvi­har Toppantotta meg a feny­vest.- A Sefag százötven hektár hókáros területéből százat itt vettek jegyzőkönyvbe. Idő kel­lett a kényszervágáshoz, s még több az újratelepítéshez. Ta­valy ötvenöt hektárra már elül­tettük az elegyesnek valót. Makkról, mint régen. Az idén a hiányzó részt is pótoljuk. Persze csak akkor, amikor az idő is engedi. Mondja, a természetnek megvannak a maga törvényei. Ezt sokszor nem tartották be. tésben tervezhetnek, ezért be­nyújtják igényüket az önhibáju­kon kívül hátrányba kerültek pá­lyázatán. - Rendbe kell tennünk az óvoda épületét és korszerűsí­teni a konyháját; ez legalább kétmillió forint - mondta a pol­gármester. - Nem halogathatjuk régi. A saját boltjaimban, mert ilyenek is vannak, 80-85 forint egy kiló kenyér. Hamarosan üz­letek nyitok itt Szabáson, Nagy­bajomban és Belegben. Úgy tí­zig meg sem állok. A boltok ke­nyérboltnak indultak, de élelmi­szerüzlet lett belőlük. Ha tovább nőnek a költségek akkor a boltok hasznából még mindig tisztes lesz a jövedelmünk, s a kenyér ára is marad. Mert a környék legolcsóbb péksége akarunk ma­radni. Nagy Jenő Fát például csak a lombba- szökkenés előtt illene kivágni. Az idén úgy számolnak, hogy huszonegyezer köbméter fát termelnek ki az erdészetnél. Az év első negyedében ennek a negyvenkét százalékát rön­kökben szeretnék látni.- Tavaly voltak értékesítési gondjaink, az idén viszont jó piaca van a somogyi fának. A rönkök Ausztriába és Német­országba mennek. A papírfá­nak való fenyőt ugyancsak az osztrákok, a csertölgyet az olaszok dolgozzák fel. Most lehet dolgozni. Ezért aggódva figyelik az időjárásról szóló híreket, mert a kemény tél az erdészeket is próbára te­szi. S nem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap. N. J. tovább a tetőfelújítást sem. Ha maradna pénz, a konyhai felsze­relés kiegészítésére fordítjuk. Naponta 60 adag ételt főznek az óvoda konyháján. A huszon­két apróság mellett innen kap­nak meleg ételt a szociális ét- keztetettek, húsz idős ember is. Fénysorompó Kutason Bár tavaly elkészült, hóna­pokig kellett várni a kutasi fénysorompó átadására. A két évvel ezelőtti tragédia okán hírhedt vasúti átjáróban korszerű berendezést szerel­tek föl. Egyed György pol­gármester elmondta: azt kér­ték a vasúttól, hogy legalább egy félkaros jelző is legyen a fénysorompónál, de ezt a ké­résüket nem hallgatták meg. A helybeliek és a környékbe­liek akaratlanul is megállnak az átjáróban - még ha szabad is az út -, de sokan nem tud­nak a 13 életet követelő bal­esetről. Át lehet menni úgy is, hogy észre sem veszik a vasúti átjárót. A fénysorom­pó kedden sem működött; es­te hétkor átjárót jelző villo­gó fény se világított. Mond­ják: nem ez volt az első eset. Jóindulat mentette meg Konyhát épít Ötvöskónyi A tisztifőorvos asszony jóin­dulata, meg a polgármester fogadkozása mentette meg az ötvöskónyi intézményeket ellátó konyhát a bezárástól. A szolgálat december 31-ig még elnézőnek mutatkozott volna, de utána egy nap ha­ladékra sem volt hajlandó. Mikola Vilmos polgármester mindent elkövetett, hogy enyhüljön a 'szigor. Meg­ígérte, hogy ebben az évben korszerűsítik a konyhát. Bár még nem tudja, hogy a felújí­táshoz szükség kilenc millió forint honnan jön össze.- Amikor elkezdtük be­szélgetni az idei költségvetés terveiről, elmondtam, hogy a három intézményünk, az óvoda, az iskola és az idősek otthona nem maradhat konyha nélkül - mondta az ötvöskónyi polgármester. - Semmivel sem járnánk job­ban, ha Nagyatádon főzet­nénk, s onnan nap mint nap hordanánk a meleg ételt. Ezt is fel kell vállalni. Pályáza­tok segítségével sok mindent megoldottunk már a faluban. Sokat jártam utána, hogy mit lehetne csinálni. ígérvénye­ink vannak, hogy támogatást kapunk a kisebbségi hivatal­tól is. Úgy számolok, hogy nekünk hárommillió forintot kell letennünk ahhoz, hogy még hatot kapjunk. A ki­lencmilliót érő munkával pe­dig a falu gazdagodik. A tervek elkészültek, most már csak a testület végső döntésére van szükség. N.‘ J. A kormányzat is ösztönzi a társulásokat Esztendeje hó pusztított, ma is látni nyomait Minden fát tisztel az erdős Az erdőt járó ember minden fát tisztel. Különösen igaz ez Hor­váth József esetében. A Sefag Rt Lábodi Erdészetének igazgatója nemcsak hivatalból ügyeli a fák sorsát, a hobbija is az erdő. Forráshiánnyal számolnak Bolháson Törökországban már nyertek, Szíriában pályáznak Segesdi alkatrészek erőművekhez A segesdi Ferrokov Kft nevét már jól ismerik Törökország­ban és Iránban is, s ha jól mennek a dolgok, akkor Szíriában is megjelenik az emblémájuk. Itt készülnek ugyanis a ma­gyar szabadalom alapján készített erőművi hűtőtornyok egyes alkatrészei. Számítógépek a kábeltévén A nagyatádi Intranet hálózat kiépítésének lehetőségét vizsgálják a hétvégén a nyíregyházi Szabinet Kht munkatársai. A műszaki mérésekkel arra kívánnak választ kapni, hogy a városi kábeltelevíziós hálózat al­kalmas-e az adatátvitelre. Ha az előzetes számításokat igazolják a mérések is, ak­kor megkezdődhet a város belső elektronikus informá­ciós hálózatának kiépítése. Ez lehetővé teszi, hogy az intézmények számítógépes összeköttetésbe kerüljenek, s a későbbiekben arra is mód lesz, hogy a városlakók a kábelcsatlakozáson ke­resztül igénybe vegyék az Internet szolgáltatásait. Mára tekintélyes vállalkozássá gyarapodott a hajdani mellék­üzemág. Talián Attila ügyve­zető igazgató szerint 135 al­kalmazottjukkal a legjelentő­sebb foglalkoztatónak számíta­nak a faluban. A tűzihorganyzó üzem 1996-ban elnyerte a ISO 9002 minőségbiztosítási tanú­sítványt, amelyet éppen ma el­lenőriznek a szakemberek, hi­szen a rendszer lényege, hogy folyamatosan meg kell felel­niük a legszigorúbb minőség- biztosítási követelményeknek. — Mára az erőművi acél- szerkezetek és az építőipari zsa­luk gyártása a fő profilunk. Az utóbbiakra a német és az oszt­rák piacon van kereslet. Az erőművi alkatrészek gyártásá­hoz az Energiagazdálkodási In­tézeten keresztül jutottunk; ez a hűtőtornyok magyar szabadal­mának a tulajdonosa és a cég kisebbségi tulajdonával is ren­delkezik. Ám hiába tulajdono­sok, a munkáért nekünk is pá­lyázni kell. Eddig két iráni és egy török erőműhöz szállítot­tunk részegységeket. Most is­mét Törökországban várják a szállítmányainkat, és tárgya­lunk a szíriai beruházásról is. 1982-ben még csak fittinge­ket gyártottak. Ahhoz képest elég messzire jutottak. — Csupán bérmunkából nem lehet megélni; az vagy van, vagy nincs. Szükségszerű volt, hogy saját termékeket is kifejlesszünk. Most sem áll­tunk meg. Ha csak abból indu­lok ki, hogy a nyugati orszá­gokban egy főre számítva tíz­szer annyi tűzihorganyzott anyagot használnak fel, mint mi, akkor máris látható, hogy van jövője annak, amit csiná­lunk. A korrózióvédelmet ko­rábban elintézték azzal, hogy majd lefestjük a vasszerkeze­tet. Mára kiderült, hogy ez is sokba kerül. Tessék megnézni a vasúti sínek mellett a villa­mos vezetékek tartóoszlopait: eszi őket a rozsda. Előbb­utóbb nálunk is rájönnek, hogy valójában mi az olcsóbb. Ad­dig sem panaszkodunk. Az év első háromnegyedére már le­kötötték a kapacitásunkat. Nagy Jenő Minőségi munkát végeznek a Ferrokovnál FOTÓ: LANG A körjegyző és a hiedelmek

Next

/
Thumbnails
Contents