Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-22 / 18. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1998. január 22., csütörtök Minden negyedik európai beruházás Magyarországon A japán tőke új játékteret keres A japán befektetések erőteljes növekedése várható Magyarországon - hangoztatta Hasimoto Josiki, a Japán Nomura Securities Co. befektetési tanácsadója szerdán Budapesten, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITD Hungary) által szervezett tanácskozáson. Jövedéki biztosíték Adóív zárt borítékban. Közleményben tudatta az APEH, hogy ezentúl zárt borítékban kézbesítik a személyi jövedelemadó bevallások nyomtatványait. Az adóhatóság az adatvédelmi biztosnak hétfőn a sajtóban közzétett nyilatkozata alapján intézkedett a kézbesítés módjának megváltoztatásáról. Új Maharí-tulajdonos. A Masped és az MM Üzletviteli, Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.-ből álló konzorcium lett a Mahart Pass- Nave Kft. kisebbségi tulajdonosa, miután megvásárolták a cég részvényeinek 49 százalékát. A Mahart Rt. igazgatóságának döntése alapján az ÁPV Rt. elfogadta a konzorcium által ajánlott árat, és hozzájárult ahhoz, hogy a Mahart a vételárat folyami áruszállító hajóparkjának modernizálására használja fel. Vagyonkezelői törvény. A Gazdasági Kabinet azt javasolja, hogy a következő parlament már ősszel fogadja el a tartósan állami tulajdonban maradó cégek és vagyonrészek kezeléséről szóló törvényt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 336,86 Francia frank 33,85 Japán jen (100) 162,25 Német márka 113,35 Olasz líra (1000) 115,34 Osztrák schilling 16,12 Svájci frank 139,16 USA-dollár 207,58 ECU 224,10 A Magyarországon vendégeskedő japán befektetési szakember szerint a szigetországi cégek tőkeátcsoportosítást hajtanak végre. A gyengélkedő ázsiai térségből Európába, és főleg az ígéretes kelet-európai térségbe irányítják új beruházásaikat. Példaként elmondta, hogy 1995-ben a külföldi japán befektetések 69 százaléka Ázsiában történt, de tavaly már csak 16 százalék jutott a régió országaiba. A Nomura gazdaság- kutató által japán vállalatok körében végzett felmérés szerint a megkérdezett cégek az idén legkevesebb 40 befektetést hajtanának végre Európában, ebből több mint tíz jut Magyarországra. A felmérés szerint a legtöbb befektetést Nagy-Britanniában tervezik. A japán szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a japánok általában tudnak angolul és az angolszász országok jogrendszere a legérthetőbb a japán vezetők számára. A japán befektetési szakember úgy véli: Magyarország híd lehet a japán cégek számára a környező volt szocialista országok felé. Azt viszont határozottan hangsúlyozta, hogy európai, és ezen belül a távolabbi kelet-európai országokban beruházó japán cégek nem használják fel Magyarországot „ugródeszkaként”. A közvetítőszerepre pályázik még Lengyelország, Ausztria, Csehország, valamint a volt keletnémet térségek gazdasági vezetése is. A várható magyarországi japán beruházások öt nagy ágazatban képzelhetők el - a vegyiparban, a gépkocsigyártásban, az elektronikában, valamint a jármű- és az elektronikai alkatrészgyártásban - mondta Hasimoto Josiki. Kérni fogják az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a jövedéki törvény biztosítékokra vonatkozó passzusát, jelentette be szerdán a Magyar Szeszipari Vállalkozások Országos Érdekvédelmi Egyesületének képviselője. Az egyesület szerint a nemrég hatályba lépett új jogszabály nyomán a cigarettát, alkoholt, olajat forgalmazó kisvállalkozók ezrei mehetnek csődbe, mert nem fogják tudni kifizetni a rendeletben előírt - sörfőzdéknek 1 millió, nagykereskedéseknek 15 millió, palackozóknak 40 millió forintos - jövedéki biztosítékot. Az új szabályozás teljesen ellehetetleníti a vállalkozásokat és több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz, állítja az egyesület. A Szeszipari Szövetség és Terméktanács a jövedéki törvény előkészítése során próbaszámításokat végzett, és úgy értékelte, hogy a rendeletben biztosítékként megállapított 40 millió forint a tűréshatáron van, s ha nem is könnyen, de teljesíthető a vállalkozók részéről, nyilatkozta lapunknak Budai Iván, a terméktanács igazgatója. Budai elmondta: az elmúlt években áldatlan állapotok alakultak ki a hazai szeszpiacon, a illegális kereskedelem aránya 30 százaléknál is nagyobb. A jövedéki biztosíték bevezetése tehát mindenképpen indokolt. (Újvári) Korai még az öröm A fogyasztók örültek annak, hogy a kormány elhalasztotta az energiaárak idei első negyedévi emelését. Érthető az öröm, hiszen az átlagjövedelmekhez képest nem olcsó az energia. Ám a jóleső érzés csak kérészéletű lehet, hiszen az energia árát tartósan nem az határozza meg, hogy a jövedelmekhez képest drága-e vagy sem. Hanem az, hogy fedezi-e termelésének költségeit, a berendezések felújítását, illetve a kapacitások bővítését. S ha az elmúlt esztendőben 18 százalékos infláció volt, aligha hihető, hogy éppen az energia- termelés költségei stagnáltak volna. Ha pedig emelkedtek, akkor az ár nem nyújthat fedezetet - mondjuk - a bővítéshez szükséges alapok előteremtéséhez, esetleg még nagyjavításokhoz sem. Az elmaradt áremelést tehát később, a választások után, be kell hozni - az időközben esedékessé váló újabb költségemelkedéssel együtt. Persze, lehetséges változatlan áron is adni a fogyasztónak az energiát, de akkor a termelést a költségvetésből támogatni kell. Ez azonban azt jelenti, hogy aki minimális mennyiséget fogyaszt, az - közvetetten, adó formájában - a nagyfogyasztók helyett is fizet. Az efféle teheráthárítási manővereknek kétes a hatásuk. Hogy csak néhányat említsek: a támogatott ár egyben pazarlásra ösztönöz, nem tesz érdekeltté senkit az energiatakarékosságban. S mivel fogyasztásunk elsősorban nem megújítható forrásokat, azaz szenet, gázt, olajat vesz igénybe, hátráltatja a megújítható energiatermelés térhódítását: a szél-, nap-, a geotermikus energia fel- használásának növelését. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy az energiafogyasztás milyen mértékben szennyezi a levegőt és a vizeket, miként járul hozzá a globális üvegházhatás erősödéséhez. Mindez nem kis léptékű probléma. Gondoljunk arra: tudományos felmérések szerint a volt szovjet tömb országai 30-40 százalékkal mérsékelhetnék energiafogyasztásukat. S hogy ez reális lehetőség, azt alátámasztja egyetlen adat is: ezeknek az országoknak - köztük hazánknak - fajlagos energiafogyasztása 2-7-szer akkora, mint a világ fejlett országaié. Bácskai Tamás A Budapesti Árutőzsde hírei 0 A hét elején az ókukorica-árak már csak enyhén emelkedtek a tavaszi határidőkben. Az étkezési búza árai mind az ótermés határidejében, mind az újtermés határidejében több száz forintot estek. A nyári EURO-búza árai csökkentek, a napraforgó árai tartottak. # A sertésárak az őszi határidőkben erősödtek, október 283,00 Ft/kg, november 280,00 Ft/kg, itt érdemes eladni. 0 Lásd részletesebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/=ballai Ám/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Március 15 710 Május 16 300 Étkezési búza (Ft/t) Március 27 400 Augusztus 24 700 Euro-búza (Ft/t) Augusztus 23 000 Takarmányárpa (Ft/t) Július 18 100 Napraforgó (Ft/t) Október 53 360 EUROP-vágósertés I. (Ft/kg) Február 280,00 276,00-280,00 EUROP-vágósertés II. (Ft/kg) Február 268,00 268,00 - — Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Vételi Eladási ajánlati ársáv Üzletkötés 15 300-15 750 15 900-16 200 15 700-16 100 16 450-16 700 15 700-15 750 27 300-27 450 24 520-24 620 27 370-28 100 24 600-25 350 27 370-27 450 24 600-24 620 23 000 23 000-23 700 23 00018 100-18 50053 220-53 600 53 210-53 800 53 210-53 600 t Black & • Decker 9 KD 5000 ■ I ütve fúró I 13 mm-es fúrótokmány. • 5 db-os kőfúrószett • + ácsceruza. 9 500 W „ 2 ÉV GARANCIA! Colonia csempe 20 x 25 cm. Colonia kép 20 x 25 cm. Munkaláp 2600x600x30 mm, fehér, antracit, vilp©#w beige, niagara világos tölgj^^^ natúr olíva bükk Lova univerzális takarítógépViz- és porszívásra, padló, csempe, szőnyeg és kárpit tisztítására. 29 literes tartály. 6 literes mosószertartály. 48 W-os vízpumpa. | 1200 W. 10 db tartozékkal. WhKMW" TI Gronau dekor 20 x 6 cm. Colonia dekor 20 x 6 cm. SI0F0K VAK BOTTYÁN ÚT 36 SÁGVÁR itva TARTÁS főtől-péntekig 9-19 SZOMBATON 9-18 VASÁRNAP 9-16 ÓRÁIG BUDAPEST > < ZAMÁRDI
