Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

1997. december 24., szerda 13 SOMOGYI HÍRLAP KARÁCSONY A karácsonyi műsor próbáján klub rendezvényei is össze­hozzák a fiatalokat. Kétségte­len: a diszkó a legnépszerűbb. A polgármester már kinőtt a diszkóból — huszonkét éves fiával víz-, gáz- és központifű­tés-szerelőként dolgoznak —, a 70-es évek slágereit szereti, s inkább a bálokon érzi jól ma­gát. A jegyzőasszonyt is szí­vesen felkérné egy fergeteges rockyra. Vágó Jánosnak nemigen volt alkalma ilyen mulatsá­gokra, hiszen éveken át éjsza­kai műszakban dolgozott a ka­posvári nyomdában. A nyugdí­jas gépmester tíz éve vetett szemet a magyaregresi por­tára. A házat átalakították, tu- jákkal ültették be az udvart. Feleségével semmi pénzért nem mennének vissza a pa­nelba. Az elsős unoka is jól érzi magát itt, ha elhozzák. Ha van ideje, fest. Konyhá­juk az alkalmi műterem. A fes­tőállványon félkész csendélet. Olajjal, zsírkrétával is dolgo­zik; egy időben linó- és ólommetszeteket is készített. Most, hogy itt a tél, talán ösz- szejön egy kiállításra való... Virágba borultak a karácso­nyi kaktuszok Kurucz Lászlóik ablakában. A feleségtől — akit Andocsról csábított ide a férje — tudom: tavaly már Katalin- napra kinyíltak, és Húsvétig egyfolytában pompáztak. Négy éve, az áfész felvásárló­jaként ment nyugdíjba. Övé a fakanál, a lakás, párjáé az álla­tok. Korábban nyulakkal fog­lalkoztak. Volt bennük pénz; 1970-ben az évi szállítások után egy kocsit tudott venni a bevételből a gazda. Most csak egy disznó árválkodik az ól­ban; szomorú szilvesztere lesz. Akkor vágják le. — 31 évig voltam buszsofőr — mondta Kurucz László. A földekért kapott kárpót­lási jegyeket értékpapírba fek­tették, s fokozatosan építették le a gazdaságot. A kert, a szőlő megmaradt; testes vörösborral teltek meg a hordók. Kurucz László szorgal­mazta, hogy épüljön katolikus templom a faluban. Volt, aki hétmillió forintra taksálta a beruházást. Ő „kihozta” hét­százezer forintból. — Zalai Ferenc füredi plé­bános is mellénk állt — meséli az egyházközség elnöke. — Igaz, református éppúgy ke­verte a maltert, mint katolikus. Még az asszonyok is dobálták a téglát a magasba. A szövet­kezettől ingyenfuvart, a Sefag- tól faanyagot kaptunk. A» ipa­rosok sem kértek pénz. Temp­lomunkat három éve szentel­ték. Már csak egy lépcső hi­ányzik a feljárathoz. Lőrincz Sándor A kapaszkodó Magyaregres Adjatok már egy kis pénzt, hogy vegyek fát, mert nem tudok fűteni! — szólította le az utcán egy nyugdíjas cigány Háttá József magyaregresi polgármestert. A hatszáz lel­kes település első embere megnyugtatta: ha egy mód van rá, kap némi pénzt tüze­lőre, de erről a képviselőkkel együtt kell döntenie. Néhány nap múlva összeült a testület, és hétezer forintot megszava­zott a segélykérőnek. Támogatásokra, segélyekre a költségvetés több mint egy- harmadát, mintegy 7 millió fo­rintot fizetnek ki, ezért nem jut pénz nagyobb fejlesztésekre. Gáz, villany, víz van a falu­ban, de némelyik útra ráférne a felújítás, sőt, az egyik utcában még nincs szilárd burkolat. A csatornázás és a belvízelveze­tés egyre sürgetőbb, de az ön- kormányzati erszényből nem futja; hitelfelvételre pedig nem szívesen bólintana a tes­tület. A kis település két részre szakadt. Kispörjésen keveseb­ben élnek, mint benn, a falu­ban, ám ez nem szegi kedvét az odatelepülőknek. A korábbi elvándorlás megállt, a megye- székhely közelsége, a kedvező telekár, a gazdálkodási lehető­ség vonzza a fiatal családokat. Hetente kétszer jön az orvos Kaposfüredről, s a gyerekgyó­gyász is fogadja a kicsiket. A rendelési idő alatt nyitva a há­zipatika. — Hamar megszoknak itt a betelepülők — mondta Háttá József, aki tősgyökeres egresi. A falut, az embereket, a szo­kásokat úgy ismeri, mint a te­nyerét, de azzal is tisztában van, hogy nem tud mindenki­nek a kedvére tenni. Állja a kritikát, s próbál tanulni be­lőle. A két, összevont csoportban tanuló 31 alsós lurkó is hallott arról, hogy mit jelent a kritika, Vágó János csendélete hiszen néhány év óta nemcsak maguk, hanem a helybeliek örömére is színdarabot tanul­nak. Dr. Komáromi Gabriella irodalomtörténész, a kaposvári tanítóképző főiskola tanszék- vezetője produkcióik láttán azt mondta: Magyaregresen van a Kicsi Gergely Színház. A iskola nagytermében ka­rácsonyi műsor készül. Gulyás Hajnalka harmadikos, és fehér angyalruhában tartja a gyer­tyát. — A Makrancos Katában én voltam a szolga — újságolja fülig érő szájjal. -— A kis her­cegben kislányt játszottam, a Micimackóban pedig Malac­kát. Szeretünk készülni, mert tudjuk: úgyis jól sikerül. — Felléptünk már Bányán, Somogygesztiben és Kaposvá­ron többször is — vág közbe Simon István, aki örömmel vál­lalta el a Micimackó mélázó Füles szerepét. Rózsásné Hor­váth Erzsébet igazgató és Szil­vái Mónika tanító a katedra két oldalán is helyt áll. Szakkörö­ket vezetnek, s csak késő dél­után indulnak haza, Kapos­várra. Az igazgatónő 21 éve jár ki a faluba, és nem vágyik el innen. Panaszkodhatna a fi­zetésére — mint annyi társa —, de nem teszi, mert jól érzi magát Egresen. A gyerekek alig érik el a közepes szintet, de a pedagógusok a tanórán kívüli tevékenységekben is megpróbálják kihozni a szunnyadó képességeket. A siker a gyengébbeket is dop­pingolja. A tanítók dramaturgként, rendezőként építik a falu szín­házát. Előadásukat többször is be kell mutatni, mert a nagyte­rembe nem fér be egyszerre mindenki. A My fair Lady is nagy siker volt, jóllehet nem FOTÓ: KOVÁCS TIBOR kimondottan gyerekdarab, mint ahogy a Kiss me, Kate\ sem. — Átírjuk a műveket — magyarázza Szilvái Mónika. — Ä szerelmi jelenetek nem maradnak benne, legfeljebb csak utalunk rá: Higgins pro­fesszort megszerette a kis Do- olitle-lány. De ezeken kívül a Három szabólegény-t, a Ludas Matyit és a Hófehérkét is bemu­tattuk. Mindenkit bevontunk a próbába, s a legesetlenebbek is megtanultak mozogni a szín­padon. Háttá József is árgus szem­mel figyeli a gyerekek pro­dukcióját, de a fiataloknak rendezett diszkókra is kíváncsi — nincs e randalírozás — , amelyeket kéthetente az ős­bemutatók színhelyén, az isko­lában lévő nagyteremben ren­deznek. Nemcsak a II. osztá­lyú labdarúgócsapat meccsei, hanem a könyvtár, az ifjúsági Afrika magyar fia Márffy Lászlónak két hazája van. Ä szülőhazája Magyaror­szág. A boldogulást viszont fe­kete Afrikában, Zimbabweban találta meg. Ma itt is, ott is ott­hon érzi magát. Itt Hencsében van egy háza, Rinyaújlakon pe­dig birtoka. Azt mondja: a bir­tokkal egyelőre több a gond, mint amennyi az öröm. Ott Zimbabweban három birtoka van: dohányt, paprikát, kukori­cát termel és húsmarhákat ne­vel. A jövedelem ott képződik. Zimbabweban van egy iskola is, amelyet Márffy László alapí­tott egy osztállyal és egy taní­tóval. Ma hét osztálya van és 12 tanítója. A tanítókat már az ál­lam fizeti, az iskola fenntartásá­ról Márffy gondoskodik. Élete történelem kényszerí­tette kaland. Hencsében szüle­tett a Márffy uradalomban, s ott abban a házban nőtt fel, amely­nek udvarán ma hatalmas golf­pálya terül el. A fák a régiek, a kastélyt felújították. 1949-ben ment el. Ausztrián, Svájcon át Franciaországba, onnan pedig Ausztrián és Olaszországon át fekete Afrikába, egyenesen Rhodéziába. Útját, mintegy láthatatlan kéz, valaki mindig irányította. Segítette átjutni a határokon, tanácsot adott, melyik követ­séghez forduljon, s hol kaphat hajójegyet, mikor indul Velen­céből az az Afrikába tartó hajó. Mint a mesében, fekete Afri­kában, egy karácsonyi éjféli misén meglátott egy angol 1' 'ánv ma a felesége. Lord Acton unokája. A lordról tudni kell, hogy a történészek híres mondása miatt tartják számon: „minden hatalom kor­rupt, az abszolút hatalom ab­szolút korrupt”.- Egy dohányföldön kaptam állást, abban az időben a do­hány fizetett a legjobban. El­kezdtem dolgozni, mint asszisz­tens-menedzser és tíz év múlva, 1960-ban béreltem egy farmot, később megvettem azt. Most is ott lakom. Van három farmom és három fiam Afrikában. Mindegyik farmra jut egy. Ösz- szesen egyébként hat fiam szü­letett, hárman közülük Angliá­ban élnek. Az egyik a dubai sejk londoni lovásza.- Nehéz volt megszokni Af­rikában?- Hencse sokszor jutott eszembe. Este, amikor az ember elalszik, mindig otthon jár.- Nehéz volt elhagyni Hen- csét?- Nem virágkorában hagy­tam ott, előtte küszködtünk, mint kulákok, mert hogy a Márffy család köznemesi csa­lád volt. Apánk 1953-ban utá­nam jött, ő is úgy szökött egy viharos éjszakán, keresztül a Dráván, pedig akkor már 54 éves volt. Aztán 1953 májusá­ban megérkezett. Éppen az es­küvőm előtt. Az első, amit mondott az volt: még nem túl késő, még nem kell házasod­nod, ha nem vagy hi/fos az ér­zéseidben. Én 1: vacvok 4 ■ apámnak: biztosan akarom ezt a házasságot. Rhodézia és Zimbabwe évti­zedeken át háborús híreket kül­dött Európába. A háborúnak vége, de emlékeket Márffy Lászlóban is hagyott. Mint jó polgár, katona volt, évente 120 napot szolgált a feketék között. Volt, amikor három fiával együtt. Amikor először hazajött Ma­gyarországra, beült egy autóba és a baloldalon vezetett. Majd­nem összetörte az autót is, ön­magát is. A rendőr kérdezte tőle: ember, megunta az életét?- Itthon birtokot vett. Szük­sége volt rá?- Érzelmi oka van annak, hogy legyen birtokom Magyar- országon.- Es miért éppen Rinyaújla­kon?- Ott nekem földem volt, bir­tokom.- Hogy fogadták a gyerek­kori ismerősök?- Kedvesen. Nem sokan vannak már, meg ki emlékszik arra, ami ötven évvel ezelőtt történt? Aki most 60 éves, az tíz éves volt, amikor én elmen­tem.- Távol Európától hogyan tudja az ember megtartani a magyarságát?- Otthon nem beszélek ma­gyarul, mert a feleségem nem érti a nyelvünket, csak pár szót ismer.-És a gyerekek?- A legkisebb fiam igen, ő 1994-ben eljött Magyaror­szágra és tanulta a nyelvet. A másikak is tudnak pár szót, de beszélni nem. Hiába, a nyelv az az anya nyelve.- Mikor érezte azt, hogy af­rikai lett?- 1956-ban, amikor itthon ki­tört a forradalom. Elmentem repülőjegyet venni, hogy visz- szajövök, de aztán végül ma­radtam.- Tehát nem akkor, amikor megvette a birtokot ott kint?- Az fontos lépés volt, mert akkor oda voltam már kötve, abból éltem. Szerencsére jól ment mindig a gazdálkodás.- S mit tudnak Magyaror­szágról fekete Afrikában?- A BBC-t nézzük és hallgat­juk. A gyerekeinek magyar ne­vük van. Úgy választották a ke­resztnevet, hogy azt magyarul is jól lehessen ejteni.- Mit jelent nekik Magyar- ország és Hencse?- Mindegyik tudja, hogy honnan származunk. Á hencsei házamat a legidősebb fiamra hagyom, arra, aki a dubai sejk versenylovait kezeli Angliában.- A birtokot?- Azt is a legidősebb fiam­nak adom. ’ Csend.- Tudja, én azt mondtam a fiaimnak, ha itt halok meg Magyarországon, akkor te­messenek el Hencsében édes­anyám mellé. Ő ugyanis ott nyugszik a golfpálya szélén, a családi temetőben. Ha Afriká­ban halok meg, akkor temes­senek el apám mellett. Rá szemfedőt ugyanis az afrikai égbolt borított.- Aki birtokot vesz, az életre készül.- Gondolkodtam is, hogy mit csináljak itt a földdel. Eléggé elhanyagolt állapotban van. először rendbe kellene hozni, utakat építeni. Aztán meg do­hányt kellene termelni, mert én egész életemben dohányt ter­meltem. És például az összes nagy magyar dohánygyár zim­babwei kézben van. Kercza Imre

Next

/
Thumbnails
Contents