Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

Az ügyvéd tőkéje a bizalom Az ügyvédi pálya elszántságot és elhivatottságot tételez fel: ha valaki csak azért választja, mert ebből jól meg lehet élni, az rossz úton jár. Ez dr. Fekete László, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökének véleménye. Tapasztalata pe­dig, hogy még a korábbinál is népszerűbb ügyvédnek lenni. — A nagy érdeklődés min­den ellenkező híresztelés el­lenére nem a kiemelkedően nagy jövedelemnek szól — ál­lítja —. Ma már sokkal jobb anyagi lehetőséggel kecseg­tető foglalkozások is vannak. — Kit és mit véd az ügyvéd? — Néha sokan megütköz­nek azon, hogy az ügyvéd mi­lyen ügyek mellé áll. Megkér­dezik: Hogyan lehet ügyvédje a gyilkosnak, Miért állnak egy tolvaj mögé? Az ügyvéd soha nem a bűnt védi, hanem azt az embert, aki ilyen helyzetbe ju­tott. Alapvető emberi jog, hogy azt, akit valamivel vá­dolnak, megilleti a védelem joga. A felvilágosodás koráb­ban született a felismerés: amíg valakiről be nem bi- ■ zonyosodik, hogy bűnös, addig ártatlannak kell te­kinteni. Az ügyvéd tehát a büntetőeljárásban azért működik közre, hogy ne csorbuljanak a néha általa is bűnösnek tartott ember jogai. A bűnös joga, hogy jogszerű eljárásban mondják ki bűnösségét, g és az elkövetett tett súlyá­val arányos legyen a büntetés. A ügyvéd közreműködik a jogérvényesítésben és segítsé­get nyújt az igazság kibogozá­sában, képviseli a felek köl­csönös érdekét. — Mennyire kerülhet közel védencéhez az ügyvéd? — Az ügyvéd tőkéje a biza­lom. Mivel kiélezett helyze­tekben találkozik bajbajutott emberekkel, akiknek valami­lyen érdeke sérült, ezért az ügyvédbe vetett bizalom a si­ker alapja. Ha ez nincs meg, akkor nem szabad tovább vál­lalni az együttműködést. A bi­zalom az ügyvédség közös tő­kéje. Ez nem bizalmaskodás, és az ügyfél számára nem je­lenthet kiszolgáltatottságot.- Egyre többet hallani a sztárügyvédekről. Ők az előbb elmondottakban a legjobbak? Somogybán önt is ekként em­legetik. — A sztárügyvéd kifejezés­nek van egy kis pejoratív utó­íze. Jobban szeretem, ha jó, tisztességes és megbízható ügyvédnek neveznek. Egy ügyvéd kollégám, aki szemé­lyes ügyében volt perbeli el­lenfelem, kaposvári sztárnak nevezett. Ezt annak idején is igencsak zokon vettem. Piaci árucikké válik, ha valakit sztá­rügyvédnek titulálnak. Van­nak kiválóan felkészült jogi képviselők, de nem hiszem hogy túlságosan örülnek, ha sztárügyvédnek nevezik őket. Remélem rólam azt nem ter­jesztik, hogy sztárgázsiért is dolgozom? A közelmúltban négy ügyvéd ellen kezdődött eljárás- De önnél is fizetni kell? — Természetesen, mivel a jogi képviselet nem karitatív alapon működik. Arra viszont mindig ügyelek, hogy a gázsi az elvégzett munkával ará­nyos legyen. — Somogybán ön az ügy­védi kamara elnöke...- Más szakmák képviselői­nek már többször elmondtam: a kamarai tevékenységben csak az első 120 év nehéz. A magyar ügyvédség már ko­rábban megünnepelte a kama­rába tömörülésének 120. év­fordulóját. Mégsem ez hozta a legnagyobb változást, hanem az, hogy 1991 szeptemberétől módosították az ügyvédi tör­vényt, s azóta folyamatosan nő a létszám. Akkor 52 ügy­véd dolgozott Somogybán, ma ennek a négyszerese. Az ■ ügyvédségre vonatkozó jogszabályalkotás viszont nem követte ezeket a fo­lyamatokat. — Sokan, vagy kevesen vannak? — Magyarországon sok az ügyvéd, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy jogi-képviseleti tevé­I kenységet csak ügyvéd láthat el. Ausztriában mintegy 2700 ügyvéd dolgo­zik, nálunk több mint 7 ezer. A létszám gyors növekedése szakma minőségének rová­sára megy. Az ügyvédi kar és a kamara félti a hivatás presztí­zsét. Fontos követelmény, hogy az ügyvédi kamarai tag­ság az garanciát jelent a jogke­resőknek is. De nincsenek meg az eszközök ahhoz, hogy ezt a garanciát minden eset­ben biztosítsuk, nincs erre törvényi felhatalmazásunk, kivéve a fegyelmi eljárást. Saj­nos a jogászmunkanélküliség megoldását is jelenti, hogy aki nem tud más területen dol­gozni, az bejegyezteti magát ügyvédnek.- Milyen az ügyvédek fel- készültsége, fegyelmi hely­zete? — Az ügyvéd munkája a bí­róságon méretik meg. Az okos ügyvéd bíróban gondolkodik, ezért ő az ügy első bírája. Arra kacsingat, ahova majd az ügy­gyei fordul. Bírósági visszajel­zésekből hallani a periratok színvonaláról, a tárgyalási megnyilvánulások tartalmá­ról. Sajnos megszaporodott a jogos panaszok száma is. Mindezek ellenére a megyei ügyvédi kamara tagjainak döntő többsége alkalmas fel­adata ellátására.- Volt már rá példa, hogy kamara tagját a kamara tagja védte? Vontak felelősségre ügyvédet? — Ez is előfordul, de nem tömeges méretekben. Néhány somogyi ügyvéd ellen is folyik büntetőeljárás. A büntetőeljá­rással a fegyelmi eljárás is megkezdődik. Ha az ügyvéd bűnösségét a bíróság megálla­pítja, akkor ezt követi a kama­rából való kizárás. De az is el­fordul, hogy nem várják meg a bírósági döntést, a kamarai szabályok megszegése miatt kizárják az ügyvédet. Az el­múlt hónapokban négy ügy­véd kizárása kezdődött meg. A kizárás durva vétség követ­kezménye. Például, ha az ügyvéd nem tud elszámolni a nála letétbe helyezett pénzzel, vagy ha egy ügy intézése so­rán nem kellő körültekintéssel jár el, vagy éppen nem végzi el munkáját. És az ügyvéd is el­követhet üldözendő cselek­ményt. Keskeny mezsgyén já­runk, ahol egyformán ügye­lünk az ügyvédi hivatás tisz­tességére és az ügyfelek érde­kére, azért, hogy megőrizhes­sük a bizalmat. Lengyel János A lefagyott mosoly A sajtószóvivő is ember és -------------------^ ezért esendő, még ha csi­nos, fiatal háziasszonyként kalauzolja is a hírre mindig éhes és gyakran szórako­zott, feledékeny újságíró­kat. Polgárdi Erika, a ka­posvári polgármesteri hiva­talból viszi a szót. — Nagy körültekintéssel szerveztem életem első saj­tótájékoztatóját — mondta. - Kifaggattam kollégáimat a szokásokról, még annak is utána jártam, hogy ki kivel szokott beszélgetni. Min­denre, még az ültetési rendre is ügyeltem. Az asz­talra tettem az ültetési kár­tyákat és vártam, hogy megdicsérjenek. A sajtótá­jékoztatóra meghívtuk az önkormányzati képviselő­ket is. Ezért az ő ízlésüket is igyekeztem figyelembe venni. Amikor mindenki el­foglalta a helyét döbbenet szállt a díszteremre. Nem értettem, mi történt. Később kiderült, hogy az egyik kép­viselő éppen azzal az újság­íróval ült szembe, aki öt egy nappal korábban nyomda- festéket éppen csak eltűrő kifejezésekkel illette. Soha nem felejtem el azokat az arcokat! Másik történet is egy igencsak érdeklődő újság­íróról szól. A városházán és a megyeházán ugyanazon a napon, bár két különböző témában tartottak sajtótájé­koztatót. Szita Károly ka­posvári polgármester mi­után mondanivalójának vé­gére ért, átadta a szót az új­ságíróknak. A szinte mindig aktív kolléga nagy precizi­tással adta elő körmönfont kérdését, melyet a terem­ben dermedt csend köve­tett. A kérdés a megyeházi sajtótájékoztató témájával kapcsolatban hangzott el. A sajtóreferens is tud si­etni. Egyszer gyorsan sze­rettem volna megszervezni egy tájékoztatót. Alig hogy elhangzott a feladat, már ér­tesítettem is a szerkesztősé­geket az eseményről. Min­den ment a maga útján, ám a téma előadója, a Somogyi Hírlapnál vendégeskedő polgármester a tájékoztató időpontjának közeledtével sem mozdult. Az újságírók a meghívó szerint az egyik iskolában várták. Egy nap­pal korábban! (Lengyel) Terjedelmesebb lesz, később jelenik meg Monográfia Somogyról A tervezett nyolcszáz helyett több mint ezer oldalon jele­nik meg Somogy Megye Ké­zikönyve, amely több évtize­des hiányt pótol. — A tervezettnél több köz- szolgálati, kereskedelmi, műemléki információt és fo­tót tartalmaz, emiatt újra­szerkesztjük, ami késlelteti a megjelenését — mondta Fo­nal Tibor megyei koordiná­tor. — A könyv előállítási költségei ugyan emelkednek, de ez nem érinti az elővétel­ben vásárlókat. Katona J. Ajándék az ajándékra, kollégiumra Ösztöndíj egyetemistáknak Somogybái (Folytatás az első oldalról) Egyre több önkormány­zat is csatlakozik a kez­deményezéshez: eddig harminchét képviselő- testület hozta meg az alapítvány támogatásáról szóló döntést, és további húsz képviselő-testület elé a jövő évi költségve­tés tárgyalásakor kerül majd az előterjesztés. A kaposvári önkormányzat például másfélmillió fo­rinttal járult hozzá az alapítvány működéséhez. Szita Károly polgármes­ter azt mondta: Kaposvár nemcsak az alapítvány támogatásával, hanem kollégiumi helyek vásár­lásával és albérleti támo­gatással is próbál segíteni diákjain. Arról, hogy mire elég a most kiosztott pénz, a di­ákok így vélekedtek: Paizs Róbert Homok- szentgyörgyről jött, a JPTE másodéves hallga­tója: — Nem nagy összeg, az igaz, de ha nem lenne, hiányozna. Tavaly már kaptam támogatást az alapítványtól, és beval­lom: most is számítottam rá. A karácsonyi ajándé­kok egy részét fogom megvenni ebből a pénz­ből, a többit félreteszem. Ladmány Zsuzsa ka­posvári, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem hallgatója: — Reméltem, hogy kapok támogatást, meg lesz a helye a pénz­nek. Vonatjegyre, kollé­giumi díjra, jegyzetekre költőm. Tóth László kadarkúti, a JPTE negyedéves hall­gatója: — A pénz nagy ré­szét félreteszem a követ­kező félévi tandíjra és kollégiumi díjra. Most csak keveset költők be­lőle, karácsonyi ajándé­kokra. Horváth István bá- bo'nymegyeri, a JPTE közgazdaságtudományi karán ötödéves: — Tarta­lékalapot képzek ebből az összegből, mert lesz egy második félév is, ha a vizsgaidőszakot túlélem. Jegyzetekre, tandíjra köl­tőm a pénzt. A Somogy esete a Würtz alappal A Somogy irodalmi folyóirat idei 6. ün­nepi számát Würtz Ádám rajzai díszítik. Csakhogy... Álljon itt két levél. Az elsőt Würtz Ádámné írta a szerkesztőnek, a rajzok megjelenését követően, amikor az utó­lag megküldött szerződésből értesült, hogy a folyóirat közölte a rajzokat. A második levél a szerkesztő válaszát tar­talmazza. A levél „A Somogy ez évi 6. ünnepi számával megkaptam a Felhasználói szerződés nyilvános előadásra jogi védelem alá eső tevékenységre címszó alatti üres nyom­tatvány egy példányát, melyben adataim felől érdeklődnek. Á nyomtatványban az Önök által megszabott honorárium sze­repel 1500 forint Megbízói aláírás nél­kül. Kedves Tibor! Meglepődtem, örültem, csodálkoz­tam! Örültem Ádám gyönyörű örökérvényű üzenetet hordozó rajzainak - és annak a szándéknak, hogy ezt a Somogy eleven élményként ajándékozza olvasóinak. Meglepődtem, csodálkoztam és felhá­borodtam az eljáráson, mert minden emberi és jogi formát semmibe vesz! - Gondolok itt az előzetes megbeszélésre, egyéztetésre. Mindezeket figyelembe véve jöhet csak létre a szerződéskötés, mely megfelel a szerződéskötők elkép­zeléseinek és csak ezt követően kerülhet sor a megjelentetésre. Mindez jelen esetben nem történt meg! Remélem a jelen megoldásuk nem a jövőt mutatja és nem személyemnek szól! Ebben bízva és abban, hogy a szerző­déskötés szabályait a jövőben betartják, a mostani mulasztás jogi vonatkozásától eltekintek. Ez ügyben a Nemzetközi Würtz Alap jogtanácsosánál közben já­rok.” A válasz „Kedves Asszonyom, köszönöm levelét, teljes mértékben megértem csodálkozá­sát és fölháborodását, hasonló helyzet­ben talán magam is ezt tenném. Ám, ha meghallgat, ha elmondhatom az előz­ményeket, talán megért és megbocsát. A nyomtatványt természetesen nem én, hanem kiadóhivatalunk küldte, „megbí­zóként” is legföljebb annak vezetője vagy adminisztrátora írhatta volna alá. Még a nyáron Takáts Gyula hívta föl a fi­gyelmemet, hogy valamilyen formában emlékezzék meg a folyóirat Würtz Ádám évfordulójáról. Ennek legméltóbb mód­ját abban láttam, hogy művével legyen jelen a folyóiratban. Az „ünnep” gondo­latának jegyében szerkesztett szám tör­delése során vetődött föl a gondolat, hogy a szerkesztőség kérésére készített rajzok (Szász Endre, Udvardi Erzsébet, Giczy János munkái) mellett legyenek ott, a hangulatban és témában oda illő Würtz-rajzok is. Ezeket nem eredeti munkák alapján közöltük, ezek nincse­nek a birtokunkban, hanem egy Békés­csabán megjelent (Lipták Pál kiadásában szerkesztett) albumból vettük át. Jól tu­dom, ebben az esetben is helyes lett volna erről a jogutódot tájékoztatni, aki­nek bizonyára kellemetlen tapasztalatai is lehetnek a közelmúltból. Bennünket azonban a kegyeleti szempont és meg­becsülés vezetett, s személy szerint ne­kem ebből egyetlen fillér hasznom, elő­nyöm stb. nincsen. A szerény tiszteletdíj kiutaltatásával legalább jelezni szerettük volna a közlés tényét. Ismételten szíves megértését kérem, hiszem, Würtz Ádám sem neheztelne a rajzok utóközlése mi­att, kiemelt helyen, kiemelt formában, s talán megfelelő technikai kivitelezésben is történt. Köszönöm nagylelkűségét, hogy nem idéz bíróság elé. Egyébként leveléből értesültem a Nemzetközi Würtz Alap létezéséről, kegyelem sze­gény fejemnek, hogy eddig nem tudtam róla, a jövőben - a kellemetlenségek el­kerülése érdekében - jól megjegyzem lé­tét és működésének fontosságát. Őszinte tisztelettel és megbecsüléssel köszön­tőm.” A vélemény A két levélhez a következőket fűzte a Vasárnapi Somogyi Hírlapot tájékoztatva dr. Horváth Béla jogtanácsos, a Nemzet­közi Würtz Alap főtitkára: „Würtz Ádám munkáinak ingyenes megjelentetése a Somogy ünnepi szá­mában semmilyen akadályba nem ütkö­zött volna - a köteles egyeztetést, erre vonatkozó megegyezést követően, ami a műveket, az eredeti forrást, a megjele­nés körülményeit illeti.” Ennyi. Ilyen egyszerű. i

Next

/
Thumbnails
Contents