Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-26 / 276. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. november 26., szerda Bizalomra épít a gazdajegyző — Munkánk a bizalomra épül. Az együttműködésnek ez az alapja, a termelők bármikor megkereshetnek — mondta Lázár Katalin nagyberki gazdajegyző. Korábban a nagyberki szövetkezetben dolgozott nö- vényvédősként, majd falugazdász volt, két éve gazdajegyző. Döntését azóta sem bánta meg Lázár Katalin. Csorna, Kercseliget, Nagyberki, Mosdós és Szabadi tartozik hozzá. Csaknem ötven gazda ügyes-bajos dolgát intézi, most egy rendkívüli támogatással kapcsolatos feladat ad neki munkát. A szántóföldön gazdálkodók rövid időn belül több tízezer forinthoz juthatnak, csakhogy a szükséges dokumentumokat napokon belül kell összeállítani. — A feladatot a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni, hiszen a gazdáknak nagy szüksége van a támogatásra. Gyakran előfordult, hogy az amúgy rendkívül olcsó terményre heteken át alig akadt jelentkező. Ha mégis sikerült túladni az árun, a pénzt a szokásosnál később kapták meg. Az őszi munkát viszont időben el kellett kezdeni, amihez jelentős ösz- szegre volt szükségük. A tárca mostani rendkívüli támogatása jókor jött a termelőknek. A nagyberki gazdajegyző minden nap autóba ül, és felkeresi a környékbeli termelőket. Gyakran 30-40 kilométert autózik, máskor viszont ennek a dupláját is. Ősszel még csak elgurul az autó, de télen, a havas, jeges úton is közlekedni kell. Családja egyébként már megszokta, hogy sokat dolgozik. Gyermekei felnőttek, tanulnak, így valamivel köny- nyebben látja el a háztartási teendőket. (Harsányi) Figyelmesen közlekedő SFOR — Kényszerszülte választások Taszári hétköznapok A postás érkezése is esemény fotó: török anett Vonulnak az SFOR-autók végig a falun, de ki sem szállnak az amerikaiak. Csak végigfutnak reggelente. Semmi hasznunk abból, hogy itt vannak. Ha csak az nem, hogy megcsináltatták a köves utat, amit tönkre tettek, meg kifizették az épületeken esett kárt. A 32 évi munka után, kényszerűségből rokkant- nyugdíjassá lett Nagy László mondta ezt a csöndes taszári utcán. Nyugdíjastársával szemlélték a forgalmat. Tavaly eladtuk a kukoricát kétezerért, most meg még 1300-ért sem kell, mert van aki csak 1100-at ígér érte. Nincs tárolóhely. A gazda annyiért kénytelen adni termékét, amennyiért megveszik — dohog Patcai László. Hetvenöt évesen, gépek nélkül, közel 10 hektáron gazdálkodik, de nem képes kitermelni a költségeket. Azt mondja: jövőre földjének jó része parlagon marad. — Az egyszerű népnek itt minden változatlan marad. Ugyanakkor — mint mindenütt — haszonélvezők is vannak — véli Nagy László. -— Harminckét évet dolgoztam a semmiért. Az emberek kínlódnak, küszködnek, de nincs sok értelme. A fiatalok is bizonytalanságban élnek. Ördögi kör ez! Fatomácos parasztház udvarán, hatalmas batyuval a hátán int búcsút a lakóknak két asz- szony. Kipirosodott, elégedettséget sugárzó arcuk jelzi: jó üzletet kötöttek. — Abroszokat, melegítőket, ruhaneműt hoztunk Romániából, a kovásznai Szepsiszent- györgyről — mondja az idősebb, s Gáspár Ilonaként mutatkozik be. Erzsiké lányával immár öt éve, havonta látogat a kis pénzű taszári porták lakóihoz, akiknek jól jön az olcsó, házhoz szállított portéka. Megélnek-e ebből? — Hát egy kicsi jő — válaszol a terebé- lyesebb enyhe akcentussal. — Azon veszünk kevéske cukrot, étolajat, lisztet, mert az drága nálunk. Otthon nincs munka. A té- esz fölbomlott, nyáron némi napszám van csak a gazdáknál. Úgy élünk, ahogy tudunk. — Juliska néni, a ház gazdája — mint mondja, még mindig sütne rétest az SFOR-nak. Megérkezésükkor ugyanis azzal fogadta őket. — 24 éves voltam amikor bejöttek az oroszok. Azok se bántottak bennünket, meg ezek sem. Pedig köztük voltunk. Alig látjuk az SFOR-osokat. Ha mégis erre téved egy autó és meglátnak a Bobi kutyámmal, lelassítanak és integetnek. 78 évesen tíz kilót fogyott beteg félje ápolásában. Nem igen gondolkodik azon, hogy csak 30 ezer forinttal váltották meg a házán esett kárt. Azt mondja, annak már mindegy, mert így is úgy is süllyed. A Somogyi Hírlapot mindig olvasom. Még a Palika is vitt belőle a múltkor Pestre — élénkül föl a szeme búcsúzóul. Lehangoló a lakótelep néma csöndje, szürkesége. — Nekem itt csak múltam van, nem jövőm. Tisztként dolgozom a magyar hadsereg állományában, de nem mondok semmit. Talán ők — bök a laktanyaformájú sivár épület kapujában álló két huszonéves fiatalember felé. Ám ők is tovább passzolják a „labdát” az éppen arra járó Mészáros Sándornak, a taszári honvédszakszervezet vezetőjének. — Vannak elképzeléseink a jövőről, de hogy ebben mennyi a realitás, azt a gazdaság, meg a politika dönti el. Bíztunk a vezetőink szavahihetőségében. Semmi nem úgy történt, ahogy ígérték. A családok küzdenek, keresik a megoldásokat. Különösen azoknál van gond, ahol a két kereső családtag egyike már korábban kiesett a munkából és most a másik is hasonló sorsra jutott, ők szinte minden megoldást elfogadnak, mert rá vannak kényszerülve. A szakszervezet egyelőre a legitimitásáért küzd. Amíg meg nem erősödünk, nem sokat tehetünk az érdekükben. Várnai Ágnes A polgármester és az iskolaigazgató-népművelő álmai közösek Baté ébred Csipkerózsika-álmából Három intézmény vezetésére vállalkozott Völgyi Attila, a batéi iskola igazgatója. Abban bízik: eddigi tapasztalatai képessé teszik majd arra, hogy az iskolán kívül az óvodát és a művelődési házat is igazgassa. — Korábban Mosdóson dolgoztam, s a tanítás mellett a népművelés is az én feladatom volt hosszú éveken át. Baténak rosszak a kulturális körülményei, ami magában is igen nagy kihívást jelentett számomra. A Mosdóson végzett munka különbözött az ittenitől, ott főképp az értelmiséget kellett megmozgatni a rendezvényekre. A sok bevált ötlet — diavetítés, fotókiállítás — itt nem működne. A polgár- mester és az én álmaim sokban közösek. Mindketten szeretnénk a fiatalokat összefogni. Az első alkalommal megmondtuk nekik: legjobb az, ha maguktól kezdenek közös programokat szervezni. Különben nem lesz hosszú életű a szervezetük. Ugyan ez a helyzet a nyugdíjasokkal is. A falu ma már felébredt Csipkerózsika-álmából. Ez látszik a falunap sikerén is. Ezzel a rendezvénnyel mutatkoztam be. Tetszett az ittenieknek a különleges vásár, ahol a portékáikat árulók mindegyike kézműves mester volt. Ők helyben ízelítőt adtak szakmájuk fogásaiból. Azt tervezem: az év minden hónapjában lesz egy nagyrendezvény, ami sokakat megmozgat majd. (Virághalmy) Százmillió forintért épül új út a két település között Kercseligetről Jágónakra Csaknem 100 millió forintba kerül az a 2,3 kilométernyi út, ami Kercseligetet a tolnai Jágónakkal köti össze. A kapcsolat új távlatot nyithat a település életében, ezért az ott íakók az út mihamarabbi megépítését szorgalmazzák. Mecseki János kercseligeti polgármester elmondta: az út révén jelentősen lecsökken a távolság, a közeli településekhez rövidebb idő alatt eljuthatnak. Ez fontos szempont, hiszen számos ott élő szinte minden nap átjár Dombóvárra, vagy a többi közeli tolnai településre. A szakaszt tervezik, s várhatóan a következő év elején pályáznak támogatásra. Kedvező esetben a,teljes költség akár 80 százalékához is hozzájuthatnak. — Azt akarjuk, hogy Kercseliget folyamatosan fejlődjön. A beruházás óriási ösz- szegbe kerül, de ez hosszú távon megtérül. Minden pályázaton részt veszünk, hogy a lehető leggyorsabb idő alatt elkészíthessük az utat — tette hozzá. Kercseliget az idén mintegy 20 millió forintból gazdálkodott. Ebből fedezték az intézményhálózat működtetését, és 1,8 millió forintért nyolcszáz méter járdát felújítottak. Az erősen behatárolt anyagi lehetőség ellenére igyekeznek megtartani az ott élőket. A fiatalokra is gondolnak, hiszen ha helyben maradnak, akkor nem népte- lenedik el a falu. Helybeli kezdeményezésre a fiatalok klubot alakítottak, s most egy önálló helyiségre vágynak. Ami úgy tűnik hamarosan elkészül, mégpedig az egykori felvásárló épület helyén. A helyiséget olcsón megvették, most a legfontosabb átalakítási munkálatokat végzik. A hetven négyzetméteres ifjúsági klubban két szoba kap helyet, ahol a tervek szerint rendszeresen találkozhatnak. (Harsányi) Dánielnek nem jut szemüvegre Tartozások béklyójában Kaiserné Fehér Mária sűrűn törölgeti legkisebb gyermeke orrát. A sarkában topogó két nagyobbik is köhög, szüppög. A taszári ön- kormányzat szociális előadójának irodájában várnak ügyük elintézésére. Azért jöttem, mert van némi elmaradásom az illetékhivatalnál — mondta Kaiserné Fehér Mária. — Úgy volt, hogy elengedik a gyerekek után, de nem így történt. Most küldték meg a százhatezer forintra a 80 ezer forintos kamatszámlát. Miből fizetem ki? Azzal biztatnak, hogy talán kapok részletfizetési kedvezményt. Kaiserné kilenc éve él családjával Taszáron. Főállású anyaként öt fiúgyermeket nevel. A legkisebb Dániel 4 éves, a rangidős Tamás 15. A férje a Húskombinátban csontozó. — Vettünk egy családi házat az Inköztől. Havi 2800 forintot kell utána törleszteni. A fűtés is elvisz 15 ezret. Mindezt a havi 60 ezer forintból kellene kigazdálkodni. Az egyik fiam epilepsziás, ezért speciális iskolába jár. A legidősebb Kadarkúton szakácsnak tanul. Harmincezer forinMűtét nélkül is gyógyulna tot kértünk kölcsön a tandíjára. Szerencse, hogy ismerősök adták, türelmesek a visz- szafizetésnél. Az Ukrajnából származó asszonyka arca elgyötört. Szeméből kövér könnycseppek gördülnek, amikor a legkisebb szemhibájáról esik szó. • — Azt mondta az orvos: nem kell megoperálni. Elég, ha szemüveget hord. Sajnos nincs rá ötezer forintom... (Várnai) Nyugdíjasklub Cserénfán % Az önkormányzat támogatásával, huszonkét fővel megalakult Cserénfán a nyugdíjasklub. A klubvezető Bálizs Pétemé lett. Az idős cserén- faiak a kultúrház klubtermében találkoznak rendszeresen, és hetente egy alkalommal műsoros programot is szerveznek. Az alakuló ülés amolyan ötletbörze volt, és az Őszi napfény táborról is szó esett. Tizenöt éves a vegyeskar Tizenöt éve alakult meg a nagybajomi vegyeskar, amelynek vezetője Pap Jenő. A jubileumi műsorukra, amelyet pénteken este fél 7-kor mutatnak be a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában, régóta készül a kórus. Az ünnepi hangversenyen repertoárjuk legkedvesebb számait szólaltatják meg. Bál a vagyonvédelemért A vagyonvédelmi munka támogatása érdekében jótékonysági bált szervezett az osztopáni önkéntes vagyonvédelmi egyesület. A Gadányi Sándor vezette, három éve harminc taggal működő csoport rendezvényén száztíz meghívott vendég vett részt a helybeli kultúrházban. A szervezők vacsorával kedveskedtek a jóté- konykodóknak, akik több tízezer forintot adtak a kasszába. Az önkormányzat évente támogatja az egyesület munkáját és a tűzoltó szertárat is rendelkezésükre bocsátotta. Az URH rádióval fölszerelt önkéntesek éjszakánként járőröznek az osztopáni utcán. A pénzre, a külterületek ellenőrzésekor használatos benzinköltség fedezése miatt van szükségük. Velencében a Panorámáról Háromnapos eszmecserét rendezett Velencében a Falusi Turizmus Országos Szövetsége. A találkozón huszonnyolc, falusi vendégfogadással, helyi gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezet képviseltette magát. Köztük volt a Bányai Panoráma Egyesület is. Nagyné Czanka Valéria, az egyesület elnöke a térségi együttműködés lehetőségeiről beszélt a 20 bemutatkozó szervezet képviselői előtt, akik egymás tevékenységét pontozták a Phare program keretében szervezett diskurzuson. Alkotmányossági felülvizsgálatot kér a kamara Több az orvosi műhiba-per Ugrásszerűen emelkedik az orvosi műhibaperek száma és ez a folyamat tovább erősödik. Ezt jósolják egyebek mellett a megélhetési gondok, az egyre csökkenő életszínvonal, a gazdasági kényszerűség, a létminimum alatt élőknél gyakoribb orvosi kezelés utáni szövődmény, s az egészségügy szociális ellátó szerepe iránt kialakult, de nem teljesíthető igény. Többek között ez is elhangzott az egészségügyi jogászok második mosdósi munkaértekezletén. Dr. Farkas Judittól, a vendéglátó kórház jogtanácsosától kérdeztük: Miért ültek ismét egy asztalhoz? — Az egészségügyi törvénykezés napjainkban soha nem tapasztalt kihívás elé állítja a jogászokat, s az ágazat valamennyi szakmájának képviselőjét éppúgy, mint a betegeket. Átalakulóban van az orvos-beteg viszony, új szempontokat jelent az adatvédelem szigorodása, és a betegjogok érvényesítésével kapcsolatos követelmény. Egyre fontosabbá válnak a beteg jognyilatkozatai. — Melyek a megoldásra váró feladatok? — Június elsején lép hatályba a egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény. A betegellátásban dolgozóknak meg kell tanulniuk, hogy a betegre vonatkozó összes adattal alapvetően maga a beteg rendelkezik, azokat joga van bármikor megismerni. Saját költségén másolatot kérhet róluk. Arra is ügyelni kell továbbá, hogy a beteg adatait illetéktelen személyek ne ismerhessék meg. — Az ügyeleti díjakkal kapcsolatos joggyakorlat visszatérő' témája a konzultációnak. — Az ügyeleti díjak kérdését még nem sikerült megnyugtatóan megoldani. Ezt jelzi többek között a Magyar Orvosi Kamarának az Alkotmánybírósághoz benyújtott kérelme is, amelyben a kormányrendelet rendelkezéseinek alkotmányos- sági felülvizsgálatát kérte.V. Á. 1