Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

1997. október 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Kamatmentes kölcsönt ad a pálmajori önkormányzat Vizet minden portára Két új, szociálpolitikai tá­mogatással épült házba is beköltöztek a közelmúltban Pálmajorban. Ignácz Fe- rencék is kimeszelik a héten az új konyhájukat. Az ő há­zuk omlott össze, de most már újra áll az épület, s nagy az öröm: megszületett a harmadik gyermek is. Boross Lászlóné pálmajori polgármester szerint egyre több család próbál jobb kö­rülmények között élni. Eljár­nak napszámba, dolgoznak a kaposfői csemetekertben, s a kiskorpádi hűtőházban is vál­lalnak szezonmunkát, hogy meg tudják venni a téli tüze­lőt. Többen az erdőre járnak ki; munkájuk ellenértékeként hazavihetik az ágakat. Pálmajorban félszáz ci­gánycsalád él. Mivel többsé­gük törekvő, az önkormány­zat azt szorgalmazza, hogy minden portára mielőbb be­vezessék a vizet. A legutóbbi, szeptemberben tartott falu­gyűlésen is örömmel fogadták a hírt, hogy a falból csordogál majd a víz, s nem kell a köz- kutakról vagy az ásott kutak­ból hordani, ám hogy mikor, az rajtuk múlik. A víz bekötése ötvenezer forintba kerül. Az önkor­mányzat vállalta, hogy ebből huszonötezer forintot kamat­mentes kölcsönként biztosít azoknak, akik az összeg má­sik felét előteremtik. A kapott hitelt 5-10 év alatt kell majd törleszteniük a családoknak. A polgármesterasszony ab­ban bízik: az első családnál már a tavaszra összegyűlik a pénz, s a bekötéseket újabbak követik majd. A bekötésekhez már elkészültek a tervek, és engedélyezték is azokat. A település tizenhétmillió forintos költségvetéséből egyébként több százezer fo­rintot támogatásra, segélye­zésre fordítanak. Legutóbb a tanévkezdésre vásárolták meg a pálmajori lurkóknak a tan­könyveket, füzeteket, ceruzá­kat. A Nagybajomba járók 1500 forintos segélyt kaptak, a továbbtanulók kétszer eny- nyit. Az óvodások és az isko­lások napi háromszori étkez­tetéséért mindössze ötszáz fo­rintot kell fizetniük a szülők­nek. A többit az önkormány­zat vállalta magára. Boross Lászlóné hisz ab­ban, hogy ezeket a cigánycsa­ládokat is hozzá lehet szok­tatni a komfortosabb életfor­mához. Mint ahogy a munká­hoz is. Neki azért megy könnyen, mert a több évtized alatt generációkat tanított, és szinte saját gyerekeinek te­kinti az anyává, nagyanyává lett egykori tanítványokat. így tudja: mire képesek. (Lőrincz) A gyerekek is segítettek a fahordásban fotó: kovács Tibor Tető Újvárfalva kúriáján A kuktasapkát védőkesztyűre cserélte - Asszonyok sütni valója Bodrog boszorkánykonyhájában Zsíros Györgyné és Gaál Ferencné a bodrogi üzemben fotó: Gál A hét elején megkezdték a te­tőcserét Újvárfalván a Nosz- lopy-kúrián. Az épületet fo­lyamatosan újítják fel. A bú­torokat és a berendezési tár­gyakat már a nyáron elszállít­tatták Marcaliba, mondván: augusztusban jönnek a meste­rek. A munkát most kezdték. A felújítást a megyei múzeum finanszírozza, ám a teljes re­konstrukcióhoz — mint ahogy Horváth Miklóstól, a település polgármesterétől megtudtuk —, nincs elegendő pénz. Az önkormányzat négy közhasznú munkást biztosít a hulladék eltakarításához. Nem pogácsa, még csak nem is piskóta, hanem gumi alap­anyag sül abban az óriás tep­siben, amit Zsíros Györgyné és Gaál Ferencné csak együtt tud megemelni. Igaz, az „il­lat” sem kedvenc ételeinket idézi. Az áthatóan szúrós le­vegő azonban csak az újon­nan érkezőnek kaparja a tor­kát, s okoz görcsös émelygést a gyomrában. Az asszonyok mintegy tíz év alatt megszokták. Olykor még az otthonról hozott falatokat is el tudják fogyasztani. Matucza Jó­zsef, az Rt vezetője szerint, akár a jó háziasszonyok, azt is meg­érzik, meddig kell sütni a speciá­lis kaucsuk keveréket. Kesz­tyűbe bújtatott kezük egyszerre lendül, hogy a 160-170 Celsius fokon izzó, szerkezet le ne es­sen, ne okozzon balesetet. A hű­tőfürdőbe merített fémcső siste­regve dermed. Egy pillanatra tejfehér gőz csap az arcomba. Hatalmas durranással szabadul meg „sámfájától” a kész gumi­cső. — Ugye szép? — kérdik és máris készül az újabb csőnek való. A kaposvári Agrotechnika Rt. bodrogi telephelyének boszor­kánykonyhájában 16 éve ké­szülnek a mezőgazdasági gé­pekhez és egyéb berendezések­hez szükséges gumialkatrészek. Az Rt vezetője szerint jó piaca A fiatalasszony tíz évig szülész­nőként segítette világra az em­berkéket. Azt mondja: még ma is elfacsarodik a szíve, ha a szü­lőszobára, a hintőpor szagú pe- lenkázóra gondol. Három és fél éves kisfia miatt döntött úgy, hogy nyakába veszi a környéket és megpróbál a maga lábára állni. Februártól tagja annak a három tagú ápolói csoportnak, amelyet Mózsiné Táskái Edit várdai polgármesterasszony fo­gadott be vállalkozásába. Két foglalkoztatóval, egy tála­lóval, étkezővel, folyosóval és mellékhelyiségekkel bővítik a Bölcsesség Kezdete Bodrogi Általános Iskolát. A Menedék van a termékeiknek és remé­nyeik szerint ez meg is marad. — Valóban olyan a műhely, mint egy nagy konyha. Ráadásul az egyetlen férfi munkásom Ma­tucza Róbert, a kuktasapkát cse­rélte le a speciális védőkesz­tyűre. Igaz, itt is ő készíti elő az asszonyoknak a sütnivalót. — Szeretünk itt dolgozni — mondják. — Elsősorban a csalá­dért, a gyerekekért vállaltuk ezt a munkát. Helyben, egy mű­szakban könnyebben boldogu­lunk. Hogy ez a munka nehéz-e nőnek? Egy cseppet sem — Június közepén kötött ve­lem szerződést az egészségbiz­tosítási pénztár — mondta Mó­zsiné Táskái Edit. — Tizenegy település — Várda, Somogyjád, Edde, Osztopán, Bodrog, Alsó-Bogát, Csombárd, Hetes, Somogysárd, Mezőcsokonya, Újvárfalva és Nadalos —• közel tízezer lakosának nyújtunk szakszerű egészségügyi szolgál­tatást. Havonta 250 vizitórát fi­zet a pénztár; az eszközökre egymillió forintot költöttünk. Alapítvány fenntartásában, ál­lami támogatással működő in­tézményben az első osztálytól a nyolcadikig, kis csoportokban foglalkoznak a gyerekekkel. A — vágják rá határozottan. Matucza József egy kis törté­nettel illusztrálja mindezt. — Nemrégiben kiküldtem egy „igazi” férfit, akinek vil­lanyfúróval kellett volna kívül­ről átfúrnia a falat. Minden eről­ködése hiába való volt. — Ági segíts már! — kiáltott oda az óriási erejű asszonynak. Ági ott termett. Megragadta a fúrót és pillanatok alatt kifúrta a falat. — Csak ne hívtam volna oda!— jajgatott napokig. Férfi­keze bánta az asszony „gyönge” szorítását. Várnai Ágnes Bár az önkormányzatok tá­mogatják a szolgálatok működé­sét, anyagi segítséget nem tud­nak nyújtani. A háziorvosok an­nak ellenére, hogy többletmun­kával, felügyelettel, adminisztra­tív munkával növelik meg teen­dőiket, elfogadták a szolgálatot. Kovács Lászlóné napi hét-nyolc órában, 30-40 kilo­métert tesz meg Bodrog, Csom­bárd, Hetes, Somogysárd, Me­zőcsokonya, Nadalos és Újvár­falva térségében. Azt mondja: kezdi megszokni a sok utazga­tást. Általában másfél órát időz egy betegnél, de van, ahol a hármai is van mivel kitöltenie. Várnai Ágnes 48 tanulónak mintegy a fele bodrogi, így az önkormányzat is hozzájárul a keresztény érté­kek alapján nevelődő diákok taníttatásához. V.Á. A kistermelő lutrija A somogysárdi Horváth József mezőgazdasági kis­termelő már trágyázza az őszi vetést. Ha az idő en­gedi, az epret is elülteti. Az ízes gyümölcs palántáira ugyanis jótékony hatással van a hideg. A hat hektáron gazdálkodó őstermelő öt éve dohányter­mesztéssel is foglalkozik. Mert — mint mondta — va­lamikor Somogysárdon sok gazda ültette az illatos szi­varnak valót; a Havannát s a zöld dohányt. Ezek a fajták azóta kihaltak. A hagyomá­nyos Pallagi fajtával kísérle­tezik egy hektáron. — Makacs ember vagyok. Nem hagyom abba. Idén már jobb, mintegy hatvan száza­lékkal magasabb volt az át­vételi ár, de a mennyiséggel gondok vannak. A sok eső nem tett jót az ültetvények­nek. Talán még két hónap is kell a száradáshoz. A nyír­egyházi dohányfermentáló biztos vevőnek látszik. A dohánnyal ellentétben nem volt idén jó piaca az epernek. Hiába termett gazdagon az 1600 négyszögöl, csak a vi­szonteladóktól remélhettek magasabb átvételi árat. Horváth József próbálko­zik. Korábban zöldségfélét termesztett nagyobb meny- nyiségben, de annak is beful­ladt a piaca. — Annyira ingadozik a kereslet, meg az árak, hogy nem tudunk mihez igazodni. Szerencsére a disznót most jó, 260 forintos kilónkénti áron veszik. Csak látnám a jövőt, hogy érdemes-e ter­melni? — sóhajt, s azon gondolkodik, hogy az új adózási rendszerben marad-e tőke a továbblépésre. Egy T 25-ös traktor és a tartozékok a gépparkja. Hitelt nem akar fölvenni, mert nem lenne miből visszafizetni. — Nem kell nekem lottó ötös, csak fizessék meg azt, amiért megdolgoztunk! Ak­kor könnyebb lesz. (Várnai) Az orvos és az önkormányzatok is elfogadják őket Nővértáskával 11 településen Nyáron személygépkocsijával, télen autóbusszal járja a vidéket a hetesi Kovács Lászlóné. Univerzális nővértáskája több kilót is nyom, hiszen benne van mindaz, amit egy otthoni szakápo­lási szolgálat munkatársának magával kell vinnie a beteghez. Bővítik az alapítványi iskolát / Levél Csökölybe Göncz Árpádtól Több mint ötvenen gyűltek össze Csökölyben özv. Márkus Jánosné Papp Julianna századik születésnapjára. Az idős asszonyt elsőként Ba­kai László református lelkész köszöntötte. A gyerekek verssel, énekkel gratuláltak az ünne­peknek. Paizs Imre, a település polgármestere virággal köszöntötte Márkusnét, akinek átadta Göncz Árpád köztársasági elnök, erre az alka­lomra írott, üdvözlő levelét is. Ifjú tehetségek Somogyjádon A hétvégi somogyjádi emlékünnepségen iro­dalmi vetélkedőt is hirdetett az Illyés Gyula Ál­talános Iskola. A pálmát az osztopáni tanulók vitték el. A második helyezést a helybeli nyol­cadikosok szerezték meg, a hetedikesek harma­dikak lettek. Az intézmény rajzversenyt szerve­zett. Böcz Zoltán, a kaposvári Kinizsi iskola 2. osztályosa bizonyult a legjobbnak, a második helyezést az ugyancsak kinizsis Németh Mari­etta (negyedik osztályos tanuló) kapta, valamint a harmadikos osztopáni Koleszár Ervin és az elsős somogyjádi Bőgős Eszter. A somogyjádi elsős Torma Kata és a harmadikos Rózsavölgyi Attila harmadik lett a rajzversenyen. A térképé­szeti vetélkedőn a somogyjádi iskola nyolcadi­kos csapata jeleskedett. Elnökségben az első asszony Budapesten a Kertészeti Egyetemen tartotta el­nökségi ülését a Magyar Falusi és Tanyaasi Vendégfogadók Országos Szövetsége. Erre meghívták többek között Balogh Józsefné ka- posgyarmati polgármestert is. A száznegyvenöt lelkes település első asszonyát beválasztották a szövetség elnökségébe. Kitakarították a mérői utcát A Földünkért világnap alkalmából a kaposmé- rői általános iskola tanulói végigtakarították a Hunyadi utcát. A gyerekek egy rongygyűjtési akciót is szerveztek. Járták a házakat, és elkér­ték a felesleges rongyokat, amit egy vállalkozó a helyben vett át. Tizenhétezer forintnyi textil­hulladék gyűlt össze. Ez a pénz az iskolai ala­pítvány számlájára került. Az összeget a diákok jutalmazására fordítják. A borsos ár évről évre megnehezíti a könyvtáros dolgát Bővül a téka kínálata Színes programokkal, kulturális rendezvényekkel várja az érdeklődőket a nagybajomi könyvtár. Több mint hat- százan iratkoztak az intézménybe, s a tagok többsége rendszeresen látogatja a tékát. — A tagok zöme tanuló — mondta Acsné Ludmann Erika, aki szerződésesként július óta dolgozik a könyvtárban. — Az általános iskolásokon kívül sok középiskolás diák is felke­resi intézményünket. A köte­lező olvasmányokon mellett kikapcsolódásként is órákat töltenek olvasással. Öröm látni, hogy a könyv sokaknak jelent felüdülést. Á felnőttek, s a munkanélküliek is rendsze­resen jönnek. Sokan nem tudnak kiadni egy-két ezer forintot könyvre, nálunk viszont valamennyi fontos példány megtalálható. — Milyen körülmények kö­zött dolgoznak? — A falusi könyvtárak, kul- túrházak legfontosabb fel­adata, hogy az ott élők műve­lődését biztosítsa. Gondot je­lent, hogy szinte minden évben jelentősen nő a könyv ára, ami a kiskönyvtárakat már-már le­hetetlen helyzetbe hozza. Mi­közben a könyvtáros minél változatosabban kívánja ösz- szeállítani a kínálatot, a borsos árak kompromisszumra kény­szerítik: csak a legszüksége­sebb példányokat veheti meg. A nagybajomi téka 14 ezer kö­tetes, s az elmúlt időszakban sikerült folyamatosan bővíteni az állományt. A lehetőségek­hez mérten igyekszünk színes rendezvénnyel tarkítani prog­ramunkat. Legutóbb Ló'rinc L. László tartott nálunk író-olvasó találkozót. — Mi a legfontosabb tervük? — Az állomány-gyarapítás mellett a katagolizálást szeret­nénk korszerűsíteni. Egy szá­mítógépet akarunk beszerezni, legutóbb erre nyújtottunk be pályázatot. Reméljük, hogy mihamarabb értesítenek a kedvező döntésről. (Harsányi)

Next

/
Thumbnails
Contents